Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-21 / 44. szám

PÉNTEK, 1975. FEBRUÁR 81. Eltemették Hegedűs Andrást Nagy részvéttel kísérték utolsó útjára tegnap a Bel­városi temetőben Hegedűs András tanszékvezető főis­kolai tanárt, a Szegedi Ju­hász Gyula Tanárképző Fő­iskola főigazgatóját, a Kincskereső főszerkesztőjét, a Munka Érdemrend ezüst fokozatával és a Kiváló Ta­nár címmel kitüntetett sze­gedi pedagógust, irodalom­szervezőt, kutatót, aki életé­nek 53. esztendejében tragi­kus hirtelenséggel hunyt el. A temető ravatalozójába eljöttek, barátai, tisztelői, munkatársai, hogy enyhítsék a gyászoló család fájdalmát. A főiskola női kara énekelt, majd egymást követték a búcsúztatók. Pálmai Kálmán, az Oktatási Minisztérium fő­osztályvezető-helyettese töb­bek között irodalomszerve­zői tevékenységét méltatta, s hogy működése nyomán ép­pen Szegeden bontott zász­lót az Olvasó Népért moz­galom. Dr. Moholi Károly, a főiskola főigazgató-helyette­se, az intézmény párt-, ál­lami és szakszervezeti veze­tőinek búcsúszavát mondta el, és lerótták kegyeletüket az elhunyt emléke előtt az ungvári állami egyetem, a potsdami tanárképző főisko­la, a nyitrai pedagógiai fa­kultás, a szabadkai tanár­képző főiskola és a nyíregy­házi tanárképző főiskola ve­zetői, képviselői is. Hosszú menet kísérte a koporsót a sírig, ahol többek között Fábián Zoltán, az írószö­vetség titkára emlékezett meg Hegedűs Andrásról. Uj tankönyu­és jegyzetbolt A Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat régi, Kiss Er­nő utcai szegedi könyves­boltját felújították és teg­nap, csütörtökön délelőtt itt nyitották meg az új tan­könyv- és jegyzetboltot. A vállalatnak ez az első, vidé­ken létesült tankönyvellátó­ja. A boltban a Tankönyv­kiadó Vállalat által kibocsá­tott valamennyi jegyzet is­kolai segédanyag, tankönyv megtalálható és megvásárol­ható. Közületeket, iskolákat is kiszolgálnak majd. erre az évre 3 millió forintos for­galmat terveznek. A bolt szoros kapcsolatokat tart a kiadóval, hogy a választék mindig gazdag, az ellátás folyamatos legyen. A könyv ünnepein, a különböző ren­dezvények idején nemcsak tankönyvek, jegyzetek, ha­nem az iskolákban haszná­latos különböző segédeszkö­zök is megtalálhatók majd az új szegedi boltban. A tegnapi rövid ünnepsé­gen Petró András, a Tan­könyvkiadó Vállalat igazga­tója nyitotta meg, és adta át a városnak a könyvüzle­tet. Preszter Sándor, a Mű­velt Nép Könyvterjesztő Vál­lalat igazgatója jó munká­jukért jutalmakat adott át a szegedi boltok munkatársai­nak, eladóinak. A KGST-országok idegenforgalmi tanácskozása Február 18—20. között Bu­dapesten ülésezett a KGST­országok idegenforgalmi kor­mányszerveinek közgazdasá­gi állandó bizottsága, amely­nek irányításéra az Orszá­gos Idegenforgalmi Tanács kapott megbízást. Az ülésen megállapították, hogy a vi­lágturizmus átmeneti vissza­esése ellenére a KGST-or­szágok idegenforgalma 1974­ben is dinamikusan fejlő­dött. A tanácskozáson meg­vitatták a KGST-országok kutatási tevékenységének helyzetét, az idegenforgalmi szezon meghosszabbításának lehetőségeit, közös beruházá­sok feltételeit és idegenfor­galom távlati prognózisát. A jelzések szerint az életszín­vonal növekedése nyomán a KGST-országok idegenfor­galma 1990-ig a Jelenleginek kétszeresére emelkedik, s mind nagyobb szerepet ját­szik a lakosság életkörülmé­nyeinek alakulásában. Az ülés alapján az Or­szágos Idegenforgalmi Ta­nács jelentést készített a szocialista országok idegen­forgalmi kormányszerveinek április elején Moszkvába összeülő X. értekezletére. S. E. Ismerkednek a zenével Új klub a Juhász Gyula művelődési központban Amióta befejeződölt Sze- tűnk a program összeállítá- A munkáskórusnaic gondo­geden, a Juhász Gyula mű- sakor, hogy közérthető, nép- san összeállított, népszerűsí­velödési központ felújítása, szerű zeneművek szólaljanak tő zenei programjai vannak, egyre-másra alakulnak itt meg, a zenével most ismer- az új klubnak meghallgstás­a klubok, körök. Legtöbbjük- ivedők jól érezzék magukat, ra érdemes műsorai. , ó len­ben a régi művészet: cso- hasson rájuk a muzsika, él- ne, ha gondolnának erre is portokra alapozva készítik ményeik maradjanak. Bemu- az üzemek szocialista bri­el a programokat, ezeken ke- tatjuk majd azokat a művé- gádjai, amikor majd a kul­resztül érvényesül a műve- szeket, akik egyébként is turális vállalások listáját ál­lödésl központ újszerű fel- szoros kapcsolatot tartanak a lítják össze, adata, célja. A munkások szakszervezeti mozgalommal, művelődését az üzemi szak- Az Operaház jelenlegi tag­szervezeti aktivisták tovább- Jai közül néhányan a mun­képzésével, tájékoztatásával káskórusban Is énekellek kívánják segíteni a frissen valaha, először őket várjuk, szervezett klubok. A művé- Ügy gondolom, csax ilyen­szetek különböző ágatt a kul- féle indítás után lehet majd turális élet eseményeit úgy tovább lépni, ismerhetik meg a körök tag- . , , „ jai, hogy élményelkel tovább , Az elso meghívták a adhassák a gyárban. A mű- szegedl velődési központban látott Wrujt, egy szövetkezeti műsorok, előadások mellett énekkart, « ^munkáskep­hozzáértőn és kedv''ti szól- ZŐK intezetek árusait (Kuló­hassanak munkatársa* előtt. "ö*en « :'P^JEM Legutóbb a munkás zene- lókra Szám"a"^ uJ^ÍX,™ karnagy. A SS szívesebben ^atjak Altalános Munkaskó: usának az éneklést a felnőtt mun­taeim erióiB is tartottak kaskorusokban.) A muvesz­klubesteket g" JKffiS ^Jzabady József ^pe­központban. Miben külön Tudós és politikus Emlékezés Rudas Lászlóra Nagyon korán eljegyezte magát a munkásmozgalom­mal, a társadalmi haladás­sal, a 90 éve született Rudas László. Az egy­szerű származású fiatal diák, — tizennyolc eszten­dős volt mindössze — a bal­oldali diákok művelődési körének tagja, s már egyút­tal a Népszava munkatársa volt. Elméleti fogékonysága és valóságlátása azonban hamarosan szembefordította a korabeli magyarországi és nemzetközi problémákat op­portunistán szemlélő szoci­áldemokrata vezetőséggel. A háború alatt — felismerve annak imperialista rablóter­mészetét — az egyre széle­sebb körű tudással felvérte­zett, egyre felkészültebb fia­talember a szocialista bal­oldal egyik legképzettebb teoretikus publicistájává lett. Ezek után szinte magá­tól értetődőnek tűnt, hogy Rudas László, a Kommunis­ták Magyarországi Pártjának egyik alapító tagjaként, a Kommunista Internacionálé alapító tagjaként kongresz­szusának magyar küldötte­ként, a Vörös Újság főszer­kesztőjeként volt részese a dicsőséges forradalmi na­poknak 1918—1919-ben. A Tanácsköztársaság bu­kása után az emigráció ke­serű kenyerét eszi — majd második otthonra és végre valódi, szabad működési le­hetőségekre lel a polgárhá­ború megoróháltatásaiból éppen kikerülő Szovjetunió­ban. Tudományos és oktató­munkával foglalkozik: a Marx—Engels—Lenin In­tézet főmunkatársa, a Vörös Professzúra és a Lenin Is­kola tanára. Szerte a vilá­gon internacionalisták egész nemzedéke vallotta közvet­lenül nevelőiének, tanító­mesterének Rudas Lászlót, aki pedagógiai munkássága mellett arra is bőségesen szentelt időt, hogy élénk publicisztikai elméleti tevé­kenységet fejtsen ki, harcol­jon a korabeli marxista fi­lozófia és közgazdaságtan tisztaságáért, a modern ter­mészettudományos eredmé­nyek materialista interpretá­lásáért. A tudományos szo­cializmust éles fegyverként kezelte a burzsoá ideológia és hatásai elleni harcban A második világháború­ban Rudas László a Nem­zetközi Antifasiszta Iskola nevelője, majd a magyar és német hadifoglyok között fejtett ki felvilágosító mun­kát. A felszabadulás után pedig végre megadatott ne­ki, hogy szabad hazába tér­jen vissza munkás é'etét folytatni. Magas politikai tisztségei (képviselő, és a párt Központi Vezetőségének tagja volt) mellett folytatta elméleti, tudományos mun­kásságát is. amely igazán ek­kor teljesedett ki. Igazgatója volt a Központi Pártiskolá­nak, majd rektora a Köz­gazdaságtudományi Egye­temnek, tagja a Magyar Tu­dományos Akadémiának. Élete végén munkásságát Kossuth-díjjal is megbecsül­ték. A halál alkotóerele tel­jében újabb cikkgyűjtemé­nyének sajtó alá rendezése közben érte. Tanítványai ma is élén­ken emlékeznek a nagy tu­dású, magával ragadó egyé­niségű és kiváló előadó pro­fesszorra, aki elméleti alap­állását a következőkben fog­lalta össze: „A filozófia az osztályok küzdelmét kísérő ideológiai harc. Ezért nyíltan és leple­zetlenül állást foglaltam a tudományos világnézet el­lenfeleivel szemben, akik tudás helyett miszticizmust terjesztenek. Mégis remé­lem, hogy a marxizmus szel­leme ellen nem vétettem: minden a múltban jelentőa szerepet játszott — akár materialista, akár idealista — irányt, amelyet érinte­nem kellett, a maga kora mértékével igyekeztem mér­ni és pl. az idealizmus re­akciós-misztikus alapvonása feltárása mellett tagadha­tatlan érdemeit az emberi gondolkodás fejlődésében éppúgy kidomborítottam, mint a „régebbi" Marx-előt­ti materializmus fogyatékos­ságalt". Mélységesen Jellemző, hogy egyik nagy munkáját, amely a materialista világ­nézetről szól, 1947-ben a Magyar Kommunista Párt­nak ajánlotta, mint e világ­nézet hazai hordozójának, „amelynek soraiban, beleszá­mítva a Szociáldemokrata Pártban töltött másfél évti­zedet is, immár négy és fél évtizede harcolok, amelynek alapításában tevékenyen részt vettem, és amelynek mindig fegyelmezett és hű katonája igyekeztem lenni". D. M. böznek ezektől az úl klub foglalkozásai? — Ha kedvünk volt, be­szélgetni is összejöttünk, nemcsak próbálni, énekelni. raénekes volt, pályájáról, művészi eredményeiről hall­hattak a résztvevők. A Kodály-verseny győzte­se, Tokody Ilona szintén tag­ja volt a munkáskó-usnak. Most azonban rendszeresen, akárcsak Szalma Ferenc, havonta egyszer tartunk Rajtuk kívül szeretnék másfél órás klubprogramot, még vendégül látni Simándy amelyre ezután is szívesen Józsefet, Moldován Síefáni­jönnek a kórustagok, eseten- át. Az új klub elso félévé­ként közreműködnek a mű- nek programjában lemezbe­sorban. A kub célja a zenei mutatók. Ismeretterjesztő ismeretterjesztés, népszetűsí- előadások is lesznek, találko­tés. Azt szeretnénk elérni, zó a Halmos—Sebő együttes­hogy minél több munkás és sel. A klubtagok megnézik a a fiatalok, elsősorban a színház opera-előadásait, de szakmunkástanulók szívesen előbb felkészülnek — a sze­járjanak ide. Arra loreked- replők segítségével. Kenderes újítók Tavaly összesen 125 újítást a gyáregység. Az év íolya­adtak be a Szegedi Kenetei- mán Bz elfogadott újítások fonógyár újítói Az újítási ^ 30 forintot fizet­javaslatok közül 48-ot való- , , , sitottak meg, s általuk 150 tek ki az ötletes dolgozok ezer forintot takarított meg nak. Ú) FILM Vállald önmagad Színes magyar film. ír- olyanok, mint általában a ta: Somogyi Tóth Sándor, többieké, hiszen a szülők el­kép: Lőrinc József, zene: váltak, így Zsoltinak két Jeney Zoltán. Rendezte: pnyukája van, azaz tulaj­Msmcserov Frigyes. Fő- donképpen egy sincs. Apja szereplők: Jelisztratov — ahogy mondani szokták Szergej, Avar István, Al- — nagyon jól szituált, társa­masi Éva, Moór Mariann, dalmi helyzetét, rangját a fia a maga „jelenési helye­A film ifjúsági regény, in", iskolában, barátok kö­Somogyi Tóth Sándor A zött mintegy „örökölte". A gyerekek kétszer születnek kamaszkonfliktusok azonban című könyve alapján ké- nem eléggé ebből a sajátos szült. A gyerekek megszület- helyzetből következnek, pe­nek, nőnek, aztán a kamasz- dig éppen ez az a téma, ami kor bonyolult, nehéz ideje megért volna egy filmet, után „újjászületnek", fel- Persze egyáltalán nem ar­nőttek lesznek. Mamcserov rcl van szó, hogy csak az filmje erről, a felnőtté vá- említett pedagógiai vagy iás előtti korról mond né- pszichológiai érdeklődésű hány érdekes, sőt hasznos mozilátogatók lehetnek kí­dolgot. Olyan események váncsiak a filmre. Aki sze­füzére, amelyek a főszerep- ret elmerülni ritka szépségű lővel, Zsoltival történnek, és tájak, a természet ezer gyö­amelyekből akár egy-egy ta- nyörű kincsének szemlélésé­nulságot vonhatnak le peda- ben, kedveli a szép, okos ku­gógiai vagy pszichológiai ér- tyákat és más állatokat, föl­deklődésű nézők. Meglehe- vidítja egy-egy szellemes, tősen általános, így nem túl üde kamaszcsíny, és szereti sokat mondó és nem különö- a gyerekszereplőket a fil­sen érdekes tanulságokat, mekben — a Vállald önma­mert Zsolti kamaszbajairól gad-ból mindezt e'ö osz­ós -bájairól nem lehet azt tályú kivitelben megkaphat­ni ondani, hogy ezek csak rá, ja. Ez a színvonal elsősor­és senki más, hasonló élet- ban LJŐTÍHC Józsefnek, az korú gyerekre nem jellem- operatőrnek köszönhető és zőek. Mindez meg nem len­ne baj, csakhogy a főszerep- a Jelisztratov Szergej vezet­iő környezete, családi kö- te csapatnak, a gyermeksze­rülményel egyáltalán nem replőknek. Haszna több mint mástél millió forint Újítómozgalom az ATIVIZIG-nél Esztendőkre visszamenően hagyománya van az újító­mozgalomnak az Alsótiszavi­déki Vízügyi Igazgatóságnál. Az újabb értékelés szerint 1973-hoz viszonyítva tavaly szinte ugrásszerűen megnőtt a beadott újítások száma az igazgatóság területén. Szám szerint 90 darab újítást ad­tak be, s ebből 79 munká­soké. A benyújtott újítások közül megvalósítottak már 31-et, kísérletre, Illetve meg­valósításra elfogadtak 15-öt, a további újításokat folya­matosan értékelik, illetve a nem megfelelőeket visszaad­ják alaposabb kimunkálásra. Az újítási kedv növekedé­sével párhuzamosan jelentős Igazgatósági, illetve népgaz­dasági haszon származott a már megvalósított újítások­ból. Az adatok szerint a be­vált újítások 1 millió 714 ezer forint költségmegtaka­rítást hoztak az igazgatóság­nak. Bevált például és ked­vező vízállásnál kitűnően használható a szegedi part­fal építését segítő rakodó­rnmpa, amely dr. Boldizsár Sándor és Fojfci László együttes újítása. Mindketten megkapták a Kiváló újító kitüntetés ezüst fokozatét Is. Jelentős újítást nyújtott be tavaly Horváth Zoltán mér­nök és Vágfalvl Zoltán tech­nikus, Fürge Béla elektromű­szerész, Rieger László he­gesztő, Joó János esztergá­lyos. Sokszoros újító Dobi László, a gépészet vezetője, akinek újabban szabadtéri szivattyúállások létesítésé­vel kapcsolatos újítását fo­gadták el. Az ATIVIZIG az újító­mozgalom 25 éves évforduló­jáia újítási versenyt ls hir­detett, amelybe számosan neveztek be egyénileg, s vet­tek részt benne szocialista brigádok. Az egyéni újítok közötti versenyben az első díjban részesült Joo János vasesztergályos, aki töhb újí­tással pályázott. Második he­lyezést ért el Lödi Árpád körzettechnikus. A harmadik díjat kapta munkájáért Vor­0a István esztergályos, to­vábbá számosan részesültek igazgatói dicséretben. A szocialista brigádok kö­zötti újítóve-senyben az első díjat a Puskás Tivadar­ról elnevezett gépészeti szo­cialista brigád érte el. A szakvéleményezők versenyé­ben Horváth Zoltán .műszaki ellenőr kapta az elsó díjat, míg Szabó Ferenc, a hírköz­lési üzemég 'ezetője a má­sodik díjat érdemelte ki munkájával. Túl az erkölcsi megbecsü­lésen, az Igazgatóság több mint százezer forint újítási díjat fizetett ki a sikeres munkával szereplő dolgozói­nak. A vállalati bérezési rendszerekről „A vállalati bérezési rend­szerek az V. ötéves terv­ben" címmel kétnapos or­szágos konferencia kezdődött csütörtökön Pécsett. Az MTESZ Szervezési és Veze­tési Tudományos Társaság, valamint a Magyar Közgaz­dasági Tarsasag megyei szervezete közös rendezvé­nyén több mint 250 gazda­sági és munkaügyi vezető vesz részt, lrik a könnyű és nehézipar, valamint az épí­tőipar gazdálkodás szem­pontjából hasonló termelési helyeit képviselik. Az ankét célja, hogy a bérrel gazdál­kodó szakembereknek aján­lás jellegű segítséget adjon vállalaton belül ösztönző jellegű bérgazdálkodási rendszer kialakításához (MTI) « I t

Next

/
Oldalképek
Tartalom