Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-21 / 44. szám

SPEOTEK, 3975. FEBRUÁR 23. t i Jll—ia n III^-THI—W— 3 Középiskolás óvónőjelöltek Kevés kisgyerek hancúro­asott eddig körülöttünk — emiatt már egyre kevésbé panaszkodhatunk. Aztán szűkösnek bizonyultak az óvodák — elégedettek ugyan még nem lehetünk, de csak óriási eredmény, hogy a ter­vezett 825 helyett 1410 ap­róságnak teremtünk új he­lyet Szegeden a negyedik ötéves terv idején. Vannak tehát gyerekek és egvre több és tágasabb óvoda képes be­fogadni őket. Nincs azon­ban elegendő szakképzett óvónő, aki megfelelő mád­szerekkel látná el megfele­lő szellemi táplálékkal a gyereksereget. * Jelenleg csaknem 50 szá­zalékkal kevesebb az ivón5, mint amennyiük munkáiára az óvodások ellátásé'-oe. szükség lenne. Helyettük kénytelen a tanács képesí­tés nélkül is alkalmazni vállalkozó kedvű lánye'cat, asszonyokat, akiknek —meg kell jegyeznünk — dicsére­tes gyerekszeretetük és ál­dozatkészségük, hiszen ig&­zán csekély fizetségért vég­z;k ezt a munkát. Más kér­dés azonban az, hogy r» legfogékonyabb ko'-bsn mennyire tudatosan alakít­ják és milyen éim én vek keit gazdagítják a kicsinyek ki­alakuld egyéniségét. S mind­ez nemcsak az óvón % gve­rekszeretetén, j^szánd-^kán, hanem egyéniségükön, felké­szülte éhükön is múlik. FeV teség nyugszik annak a vá'lán, aki nevel, s e-t a felelősséget csak az vállal­hatja nvugodt lelkiismeret­tel. akiben a képességek mellett tudásanyag, tapasz­talat is elraktározódott. Nem vitás tehát, az óvó­nőhiányt nem szakképzetle­nek foglalkoztatásával kell megoldani. Az ország óvónő­képző intézetei egyedül nsm képesek a gondokon enyhíte­ni, ezért a helyi szükségle­tek hívták életre azt az öt­letet —, amely egyébként Csongrádon már meg is va­lósult — óvónőképző szak­középiskolát kell indítani Szegeden is. A választás a Tisza-parti Gimnáziumra esett, amelyben egy szakkö­zépiskola, a vízügyi már működött. Hogyan fogadta az iskola ezt a számára me­rőben új szakmai feladatot? Amint azt Török László, az iskola igazgatója elmondta, örömmel, hiszen a tantestü­let eddig is külön gondot fordított a nevelő munkára. Ez azt is jelenti, hogy a szaktárgyak mellett a peda­gógia tudománya is érdekli a tanárokat, ezért szoros is a kapcsolatuk a pedagógiai intézettel. A „kis óvónéni­ket" leendő kollegáknak is tekintik, hiszen a váns egyetlen középfokú pedagó­gusképző intézetéből kike­rülve, óvónő középiskolai végzettséggel feliratú ok­levelet kapnak. De addig mit tanulnak a jelöltek? • Az első év a tájékozódásé: a hospitálá'sok alkalmával hozzászoknak a 3—6 éves korosztály viselkedési nor­máihoz, ügvelik az óvónők munkáját. Az elméleti órá­kon az óvoda szervecetével, a vele kapcsolatos in'é mé­nyek felépítésével ismerked­nek meg, és természetesen már ekkor hozzálátnak az igényes ének-zene-tanulás­hoz. A későbbi években Választásokra készülnek a szak­szervezetekben A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa még tavaly ok­tóberben elhatározta, hogy ebben az esztendőben, áp­rilis 1. és december 20-a között újjáválasztják a szak­szervezeti testületek vezető-, ségeit és a tisztségviselőket. Többek között erről a nagy munkát igénylő feladatról tanácskoztak tegnap, csü­törtökön, az SZMT elnöksé­gének tagjai, Az SZMT fel­adata is sokrétű lesz a vá­lasztások során, hiszen se­gítséget kell nyújtania és ellenőriznie kell az alapszer­vezeti és a középszervek vá­lasztási tevékenységét. Fz-el együtt elő kell készíteniük a szakmaközi bizottságok és az S'MT melh'tt működő számvizsgáló bizottság új­jáválasztását. A választási tervek sze­rint szeptember közepéig újjáválasztják a bizalmiakat, a vezető bizalmiakat és he­lyetteseiket, a műhely, osz­tály, munkahelyi, üzemi, vál­lalati, tröszti, hivatali, intéz­ményi, járási, városi, me­gyei területi szerveket, szak­maközi bizottságokat, szám­vizsgáló bizottságokat, a tár­sadalombiztosítási tanácso­kat és természetesen küldöt­teket is választanak a ma­gasabb szakszervezeti tes­tületeket újjáválasztó ta­nácskozásokra. A szakszer­vezetek megyei küldöttérte­kezlsiét előreláthatóan októ­ber ele'én tartiák meg, majd az inarági és ágazati szak­szervezetek kongresszusai-a kerül sor, a Megvár Szak­szervezetek XXTII. kong­resszusát ez év decemberé­ben rendezik meg. A Szakszervezetek Csong­rád megyei Tanácsának el­nöksége foglalkozott tegna­pi ülésén kultúrintézményei­nek tavalyi munkájával, gazdálkodásával, és megha­tározta idei tennivalóit és jóváhagyta költségvetésüket. A testület tagjai felvázolták feladataikat felszabadulá­sunk 30. évfordulójának megünneplésében, az ün­nepségek megrendezésében, majd egyéb ügyeket tárgyal­tak. módszertant, pszichológiát, pedagógiát tanulnak majd — szakképzett tanár irányí­tásával. Megteremtik annak a lehetőségét, hogy közel kerüljenek az apróságokhoz, személyes élményekkel gaz­dagítsák pedagógiai készsé­güket. Felvetődik a kérdés, nem szakadnak-e el a gyakorlat­tól, a hús-vér gyerekektől a négy év során a jelöltek? Fiatalságukat, tapasztalatlan­ságukat nem ellensúlyoz­ná-e, ha több időt tölthet­nének a kicsinyek kö­zött? Az bizonyára sokat je­lent majd, hogy már a má­sodik év végén, az iskolai gondoktól mentesülve — háromhetes gyakorlatot töl­tenek el egy-egv óvodában. Kiválasztott egyébként az is­kola két „gyakorló óvodát" is, a Juhász Gyula utcait és. a Timár utcait, ahova rend­szeresen járnak év közben tapasztalatot gyűjteni a szakközéoisko'ások. A má«o-. dik évtől pedig az egvéni hospitálások megteremtik annak a lehetőségét, hogy közel kerüljenek az aprósá­gokhoz, személves élmények­kel gazdagítsák pedagógiai készségüket Az első év útkeresés az iskola számára is. A megfe­lelő összetételű tanári kar most kezd kialakulni, 1976­ra már főhivatású vezető óvónőt is alkalmaz a közép­iskola, aki a szakoktatást irányítja. A szakvezető ta­nárok munkáját jelen'eg Kátai Ilona, a városi tanács óvodai főelőadója és Gyuris Gyuláné vezető óvónő látja el. Az első osztály szeptem­berben 34, óvónőnek készülő kislánnyal indult, akik he­lyesírásból, énekből, testne­velésből és rajzból felvéte­liztek. Azóta is megállják a helyüket valamennyien a tanulásban, és az igazgató szerint máris példamutató­vá nevelte őket a hivatás­tudat. Az 1975—76-os évben 45 óvónői állást hirdet a váro­si tanács, előreláthatóan eb­ből 15-öt a Csongrádon vég­zett szakközépiskolások töl­tenek be. De mi lesz a meg­maradó harminccal? Három év múlva emiatt már nem fáj a fejünk: a város gond­ját akkor már enyhítik a mai elsősök. Chikán Ágnes Szőnyegként takarják be a hatalmas farönkök a DEFAG fűrészüzemének, az egykori Lippai-fatelepnek az udva­rát. Csak néhány sínpálya szeli át a fekvő, lombjaitól megfosztott erdőt. A sínen futó kocsikra hegyes végű vaskampókkal görgetrfek szálfákat az emberek, s ami­kor elkészülnek, integetnek a fűrészház felé. Megfeszül a csörlő drótkötele, a rako­mány elindul, és hamarosan elnyeli a csarnok. Bentről ütemes dohogás hallatszik, a keretes fűrészek, azaz gatte­rok hangja. A három gépnél évente mintegy 30 ezer köb­méter szovjet lucfenyőből, s még fele ennyi lombos fá­ból — bükkből, tölgyből, nyárfából — vágnak palló­kat, deszkákat. Ezek nagv részét fűrészáruként adiákel az építőipari és asztalosipari vállalatoknak, a többiből, pe­dig rakodólapokat készítenek az üzemben. A TUTAJOZÁS A MŰLTÉ A Ti­szának az üzem előtti partját tíz éve még elkép­zelni sem lehetett hatalmas tutajok, s a rajtuk szorgos­kodó munkások nélkül. Ké­sőbb azonban vízlépcsőket építettek a folyón, s a tuta­josok is elfogytak, így az úsztatás majdnem teljesen megszűnt. Csupán két-három ezer köbméter nyárfát von­Gyógyszer - milliárdokért Gyorsmérleg a tavalyi gyógyszerfogyasztásról Az Egészségügyi Miniszté­riumban megkezdték az el­múlt év gyógyszerforgalmi adatainak értéke'ését. Az előzetes adatokról dr. Ha­rangi György, a miniszté i­um gyógyszerügyi osztályá­nak vezetője tájékoztatott. — Tavaly a gyógyszertá­rakban forgalomba hozott gyógyszerek értéke , megha­ladta az ötmilliárd forintot, ez 12.3 százalékkal több, mint 1973-ban volt, ezen kí­vül a kórházak és más fek­vőbeteg-ellátó intézmények 1 1 rzuUl^jH 'r1'" '1 gyógyszert használtak fel, amely az előző évi gyógy­szerfogyasztáshoz viszonyít­va 8 százalékos emelkedést jelent. — A gyógyszertárak for­galmának növekedése — a szakemberek szerint — csak részben vezethető vissza a fokozott gyógyszerfogyasz­tásra. A beváUott gyógy­szerreceo'ek száma ugyanis tavaly 155 millió volt. s ez az előző esztendőhöz kénest csuDán 4,3 százalékkal több gyógyszervényt jelent. — A gyógyszerforgalom mennyiségi növekedéséhez jelentősen hozzájáru't a csecsemőtápszerek iránti nagyobb igény is: a gyjgy­tápszerekből két évvel ez­előtt minúössze 308 tonna fogyott, 1973-ban viszont Dániából csaknem 100 ton­nát már importálni kellett Tavaly megkezdte termelé­sét az új Körmendi Tápszer­gyár, amelyben a régi táp­szerek helyett már csak új, korszerű gyermektápszere­ket készítenek. Elsősorban, ennek köszönhető, hogy a táoszerek forgalma tavaly már meghaladta az ezer tonnát, e meglepő forgalom­növekedés azonban össze­függ a szülések számának kedvező alakulásával is. — Az említettek mellett gyógyszerfogyasztásunk mennyiségi növekedésében figyelemre méltó a fogam­zásgátló tabletták forgalmá­nak emelkedése: ezekbM ta­valy decemberben 70 000 do­bozzal fogyott több, mint egy •wel korábban. A kor­szerű fogamzásgátló gyógy­szerek forgalmának növeke­désében jelejjtős szerepet ját­szott a választék bővülése, • a legújabb hazai gyártmá­nyú antibébi tabletta, a Continuin megjelenése is. — A gyógyszerfogyasztá­sunk alakulásában kedve­zőtlen tendenciaként értéke­lik a szakemberek a peni­cillintabletták forgalmának indokolatlan mértékű növe­kedését: 1973-ban például 450 millió forint értékű tab­lettát fogyasztottunk, tavaly már 520 millió forint érté­kűnél is többet, s így ezek a gyógyszerek teszik ki ösz­szes gyógyszerfogyasztásunk 10 százalékát. — Ez a forgalomnöveke­dés indokolatlan, mert a penicillintabletták csak meghatározott, baktériumok okozta fertőzések ellen ha­tásosak A vírusbetegségek: — például az infnenza és a meghűléses eredetű betegsé­gek esetén — fogyasztásuk fölösleges. A forgalom ala­kulásából viszont arra le­het következtetni, hogy so­ksi össz<>+éveszf'k a p""M­cillinkészítményeket a láz­csillapítókkal, és az orvo­sok is gvakran engednek a betegek ilyen jellegű, indo­koláson kívánságának — mondotta dr. Harangi György. (MTI) tatnak le az üzem hajójával a közeli gazdaságokból — persze csak nyáron. A fák többsége Algyőre fut be vas­úton, onnan hordják be a rönktérre a DEFAG autóival. Ugyancsak Algyőn rakják vagonokba a telepről kikerü­lő fűrészárut. Tóth Lászlótól, a fiatal üzemvezetőtől azt is megtu­dom, hogy nemcsak a külső, de az üzemen belüli szállí­tás is sokat változott az utóbbi években. — Most már markológé­pek, emelővillás targoncák segítik az ember munkáját — tájékoztat. — Az anyag­téren nagy teljesítményű targonca dolgozik. A deszka­és pallórakások között olyan utakon jár, amely eket a szo­ciahsta brigádok építettek, jórészt társadalmi munká­ban. A dolgozók segítőkészségé­ről sokat beszélt Tóth Lász­ló, miközben körbesétáljuk a régi, fából készült csarno­kot. Elmondja, hogy a mun­kások, akik majdnem mind­annyian a közelből, Tápéról, Pető'ite" épről, Felsővárosról járnak be az üzembe, meg­bízhatók, jól összeszokottak. — Ehősorban nekik kö­szönhető, hogy az 1973-as eredményeink alapján él­üzem lettünk. Erre a kitün­tetésre most Is esélyünk van. Az egyik fűrész­gép vá­zán nagy betűs név olvasha­tó. Herkules. Illik is rá a titulus, hiszen a három ma­sina közül ez a legnagyobb. Olyan széles rönköt is fel lehet rajta vágni, amelyet nem ér át az ember 1 ér karja. Most éppen pihen, fűrészla­pot cserélnek rajta a laka­tosok. A másik gép annál serényebben dolgozik. Keze­lője, Juhász László mestere a szakmának, nyolc éve mű­veli már. Kétszeres Kiváló do'gozó. nemrégen harmadik lett a keretfűrészesek és éle­zők országos szakmai verse­nyén. Mozgó kocsiján, ame­lyet nyomógombokkal irá­nyít, eltávolodik a géptől, megvárja, míg rönköt gör­dítenek eléje, azután a fát maga előtt tolja a fűrészla­pok felé. — Naponta több mint 380 darab fát vágunk föl — me­séli. — Ez soknak tűnik, de ilyen társakkal igazán nem nehéz. Majdnem mindenki eltöltött már itt egy évtize­det Lencsés Imre, aki társá­val, Laczi Györggyel a rön­kök felhordásáról gondos-* kodik, vidáman cigarettázik 3 csarnok előtt. Ilyen sok faanyag között veszélyesnek találom a do­hányzást, de ő megnyugtat — öt méterre a csarnoktól már nem tilos. Amikor a gépnek van fája, rágyújtha tok. Most épnen van. Néha fél műszak alatt sem tu­dunk megállni. Különben, sűrűn változik a munka, a kintiek és bentiek váltogat­ják egymást. Lencsés Imre 22 éve dol­gozik itt, többször kitüntet­ték már, tavaly április 4. óta pedig a Faipar Kiváló Dolgozója. DUDA HELYETT CSENGŐ Pon­tosan kilenc órakor csengő szól, a gépek megáll­nak, mindenki abbahagyja a munkát. Kezdődik az uzson­naszünet. Táskájukkal a csarnok előtt telepednek la az emberek, s falatoznak. Mindennap leállnak negyed­órás pihenőre. — Régen is így volt — kezdi a beszélgetést Juhées László —, de akkor duda Je­lezte a szünet kezdetét Azért volt így, mert gőz haj­totta a gépeket. Tíz éve vil­Ianymeghaitás van, azóta csengő szól. Braun Józsefné, a Rakéta brigád vezetője elmondja, hogy két éve alakultak, ösz­szesen tizenegyen vannak. A gatterosokon kívül hozzájuk tartoznak a hulladékdarabo­lók is. Jó munkájukkal ta­valy már elnyerték a szocia­lista brigád címet. Braunné egyébként maga is daraboló­gépen dolgozik, férje pedig rakodógép-kezelő az anyag­téren. Még néhány perc. azután vége a szünetnek. Felzúg a gatter motorja, újra elkez­dődik a nyüzsgés a teleoen.' Szirák József Vándorkiállítás a szegedi járásban Szombaton, holnap délelőtt 10 órakor Mórahalmon, a művelődési házhan vándorkiállítás nyílik. Munkánk, ered­ményünk az MSZMP X. és XI. kongresszusa között cím­mel. A fényképfelvételek, tablók és grafikák bemutatják, hogy a két kongresszus között mennyit fejlődött hazánk. Mórahalmon 28-ig tekinthetik meg az érdeklődők ezt a ki­állítást. amit kiegészít a Kossuth Könykiadó termékeiből való válogatás. A vándorkiállítás a szegedi járás más nagyközségeibe, •falvaiba is eljut, május 9-ig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom