Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-19 / 42. szám

65. évfolyam 42- szám 1975. február 19;, szerda Ára: 80 fillér A magyar vasút programja Nemzetközi vasútvillamosífösi ankét VíLÁG PROLETÁRJA!, EGYES ÖLJETEICÍ vekedésóvel átlagosan 15 százalékkal csökken atran­atfuvározások Időtartama, -övidül hazánkban á nem­zetközi sfcémélyszállító vo­natok átfutási ideje, a vil­lamos mozdonyok üzembe be­helyezésével felszabadult Diesel-mozdonyokkal csök­kentik a gazdaságtalan gőz­ható meg, így feleslegessé válik 40 millió forint értékű Diesel-vontatási telep építé­se, és megtakarítható évi 5000 tonna gázolaj ís. A Püspökladány—Biharke­resztes közötti 51 kilométeres egyvágányú vasútvonal vil­lamosításával elkerülhető a szolnoki, illetve a püspökla­konyával összekötő 20 kilo­méteres vasútvonal villamo­sítását' az olé'finpíűgram, á Leninvárosba irányuló for­galom rövid időn belüli megkétszereződése teszi szükségessé, s megvalósításá­val Nyékládházán két vá­gány építése feleslegessé vá­lik. Napirendem A paprikatermelés Előnyös adottságainál fog­va megyénk régóta nagyobb részt vállalt az ország zöld­ségtermesztéséből, mint ha­zánk egyéb tájai, a termesz­tés problémái így nagyobb figyenr.et érdemelnek ná­lunk. Kertészeti szakemberek tanácskoztak tegnap délelőtt a megyei tanács mezőgazda­sági és élelmezésügyi osztó­ivá, valamint az agráregye­sület által közösen szervezett ankéton, hogy földerítsék a paprikatermesztésben ta­pasztalható visszaesés okait, és az orvoslás lehetőségeit. Gyuris Szilveszter, a me­zőgazdasági osztály helyettes vezetője bevezetőjében rész­letesen ismertette a termesz­tés problémáit. Csökkent a termőterület, alacsonyabbak a termésátlagok, és az áru minősége is gyengébb — ez a megállapítás a szegedi kör­zet fűszerpaprikájára, és a szentesi termőtáj ugyancsak híres zöldpaprikájára is vo­natkozik. Azért termelnek kisebb területen, mert fogy a munkaerő, a kevesebb és gyengébb termés pedig a paprikafajták és a növény­védelem mai állapotával hozható kapcsolatba. Fűszerpaprika esetében ta­valy 3 ezer hektáron géppel ültették már a palántát, de 1300 hektáron még a legha­gyományosabb módon, kéz­zel. A betakarítás gépesítésé­ben is a kezdet kezdetén állnak a gazdaságok. A sze­gedi Uj Elet Termelőszövet>­kezet termálvizes szikkasz­tója új eredményekkel szol­gál, hiszen a gép által oko­zott sérülések megfelelő ke­zelés után nem vezetnek a paprika romlásához. A gé­pesítés terén a mihályteleki szövetkezet vezetésével szer­veződő termelési rendszer ígér előrelépést. 1200 hektá­ron tervezik a fűszerpaprika teljesen gépesített termeszté­sét. Az előbb említett okok a zöldpaprikát termelő gazda­ságokban is éreztetik hatá­sukat, de jelentős tényező az is, hogy emelkedtek a ter­melési költségek, és nem iga­zodnak hozzájuk a felvásár­lási árak. A MÉK tavalyi 300 vagonos felvásárlási tervét nem tudta teljesíteni, csupán 220 vagonnal vett át a ter­melőktől. Exportra 62 vagon paprikát akart küldeni, de csak 19-cel sikerült. Semmi­vel sem kedvezőbb a paradi­csompaprikánál sem a hely­zet, 825 vagon helyett csak 626 vagonnal tudott átvenn: a kereskedelem, és exportra a tervezett 650 vagon helyett 241 vagonnal szállíthatott csak. Belső ellátásuk és export­lehetőségeik miatt is fontos téma tehát a paprikater­mesztés. A tegnapi tanácsko­zás legsürgősebb föladatnak a növényvédelem tökéletes megszervezését tekinti. Kaja­ti István, a MÉM növényvé­delmi központjának igazga­tóhelyettese és Surányi Ró­bert, a megyei növényvédő állomás igazgatója a paprika speciális növényvédelméről tartott előadást a tegnapi ta­nácskozáson. Hétfőn délelőtt Üllésen, a művelődés; házban, kedden­délelőtt' Forrásktítón,''á velődési házban tartóttá zár­számadó részközgyűlését o forráskúti Haladás' Tsz, a szegedi járás legnagyobb, legnépesebb és legimponá­lóbban gazdálkodó kollektí­vája. Jó napokat szerzett ez­zel a hajdani üllési Árpád Tsz mintegy 300 tagjának, hiszen az elmúlt év szeptem­berével csatlakozott az addig csak nagyiából vegetáló mini szövetkezet a homoki minta­modellhez, ugyanis a zár­számadást követően különbö­ző juttatások címén, így ki­egészítő részesedés, tagsági pótlék, prémium stb. 4 mil­lió 125 ezer forintot fizetett ki a téesz. Végre jó zárszám­adást értek meg a volt Ár­pád Tsz tagjai is. A tavalyi küzdelmes gaz­dálkodásról szóló vezetőségi beszámolót Sándor Tibor téeszelnök ismertette a tag­sággal. A homokon boldo­guló közösség 7634 hektáron gazdálkodik, amiből 5576 hektár szántó, a szőlő 597 hektár, a nagyüzemi szőlő ebből 323 hektár, a gyümöl­csös pedig 370 hektár. A ta­gok száma 1671 fő, az állán­nagygyűlés A Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége, az MSZMP X. kerületi bizottsága és az Egyesült Villamos­gépgyár párt-, gazdasági és társadalmi vezetősége kedden barátsági nagygyűlést rendezett a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gítségnyújtási egyezménye megkötése 27. évfordulója tisz­teletére. A magyar és a szovjet himnusz hangjai után Nagy Má­ria, az MSZBT főtitkára mondott ünnepi beszédet. A többi között kiemelte: a Magvar Népköztársaság és a Szovjet­unió barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyúj­tási egyezményének aláírása óta eltelt esztendők Igazolták: a magyar és a szovjet nép barátsága, együttműködése, test­véri kapcsolata kiállta az idők próbáját mindenben meg­felel népeink kölcaonöa érdekeinek. dó alkalmazottak száma pe­- dig 348. ÉvrSl évré bizony­i ságét szolgáltatják " a homo­ki emberek, hogy szívós munkával,, szakértelemmel, 3 sivány, 4—5 koronás posza­homokon is lehet boldogulni, ha a nagyüzemi lehetőságe­ket, adottságokat ésszerűen hasznosítják. Erre mindennél fényesebb és szebb példa a forráskúti Haladás Tsz ese­te. Jellemző küzdelmükre, eredményes gazdálkodásuk­ra, hogy tavaly az összes be­ruházásuk értéke már meg­haladta a 159 millió forin­tot. Tavaly például 16 millió forint bruttó értékű állóesz­közt helyeztek üzembe. Nyolc holdon telepítettek körtét, másfél millió forintot köl­töttek tálaj javításra Üllésen, a Haleszi-dűlőben, 7 millió­nál többet a II-es és III-as üvegházra A növénytermesztés a ked­vezőtlen időjárás, a rossz el­oszlású csapadék, a paprika­félék . gyenge termésátlaga következtében nem sikerült úgy, ahogy év elején még mutatkozott. Szőlőnél például az előző évi rekordtermést megközelíteni sem tudták. Búzából hektáronként 30 má­zsát, kukoricából 35,1, fűszer­paprikából 33,9, paradicsom­ból 222 és burgonyából hek­táronként 144 mázsát takarí­tottak be. Az utóbbi, a bur­gonya jó termése a zárt rendszerű termelésnek is kö­szönhető. A jövőben a rend­szer tökéletesítésével sokkal jobb eredményeket érnek el. A kedvezőtlen adottságok el­lenére la a növénytermelés nem hozott szégyent a közös­ségre: burgonyából, paradi­csomból, takarmánygaboná­ból, kukoricából, nem utolsó­sorban az üvegházi kerté­szet termékeiből soha annyi bevételhez nem jutottak, mint éppen tavaly. A fejlődő állattenyésztés is nyereséget hozott, bár több problémá­val kellett megküzdeniük az 1974-es évben, így tart a tbc-mentesítés, ugyanakkor köztudottak az állatértékesí­tés problémái. Néhány tanulságot is le­vonhatnak; í©r fűszerpapri­ka és cseresznyepaprika ter­mesztésénél «z összes árbe­vétel, nem érte . el azt.ameny­nyit például 1972-ben a ta­goknak részesedésként kifi­zettek. .Miután most már megteremtették a palántane-. velő bázist, elengedhetetlen, hogy a táj piros aranyát ma-, gas színvonalon, nagyobb jö­vedelmezőséggel termeljék. Végül is a növénytermesz­tésből 10 millió forint nyere­séget értek el. Imponáló szá­mok beszélnek a gazdaközös­ség tiszteletre méltó munká­járól. Tíz esztendővel ezelőtt, 1984-ben a szövetkezet brut­tó jövedelme 6 millió forint volt: Most éppen a kilencsze­rese. Van már tanulnivaló á homokon is, hiszen az utóbbi négy esztendő nyereségét te-, kintve messze tájon nincs párja a forráskútiaknak; ugyanis 1971-ben 11 millió 885 ezer forint 1972-ben 18 millió 532 ezer forint, tavaly­előtt 22 millió 114 ezer forint, míg tavaly 26 millió 340 ezer forint mérleg szerinti nyere­séget értek el. Sok termelő­szövetkezetnek kellene össze­adni nyereségét, hogy együt­tesen kitegye a foriáskútiak összegét. A halmozott terme­lési érték 133 millió forint így aztán a küzdelmes és szorgos münkáért megérde­melt a jövedelem is, a ta­gok és alkalmazottak része­sedése mintegy 32 millió fo­rint Bőven jutott fejlesztési alapra, mintegy 19 millió fo­rint Az egy tagra jutó jöve­delem 19 ezer 400 forint, míg az egy napra jutó jövede­lem 99 forint Ez aránylag kevesebb, mint a várost íéeszeknél, ám ne feledjük, kétezer emberről van szó. A forráskúüak, üllésiekia mét szépen vizsgáztak. A zár­számadó és egyben tervtár­gyaló részközgyűléseken el­ismerő szavakkal mondtak köszönetet a tagok a veze­tésnek, különböző javasla­tokkal segítették a „szövet­kezeti parlament" munkáját Mindez nemcsak remény, de garancia is arra, hogy a ho­moki boldogulók eredményes munkája tovább tart. Sz, L. L Kedden a Közlekedési Mú­zeumban kétnapos vasútvil­lamosítási ankét kezdődött magyar, csehszlovák, román és osztrák szakemberek rész­- vételével. A tanácskozást Oroszváry László, a MÁV vezérigazgató-helyettese nyi­totta meg. Az ankéton a szomszédos országok képvi­selői előadásokon ismertetik vasútvillamosítási helyzetü­ket, programjukat, kicseré­lik tapasztalataikat Beszá­mol munkájáról, eredmé­nyeiről, elképzeléseiről a MÁV felsővezeték-építési fő­nökség is. o A MÁV az újjáépítés után, 1949-ben kezdte meg a villa­mosítást, amely a 60-as évek elejétől meggyorsult Az utóbbi 25 év alatt a főbb irányokban bevezették a vil­lamos vontatást. A múlt év végén Szajol—Lökösháza kö­zött üzembe helyezett vonal­szakasszal teljesítették a IV. ötéves terv előírását, 280 ki­lométer vasútvonalat villa­mosítottak, ezzel 1023 kilo­méterre növekedett a villa­mosított vonalhálózat A vil­lamosítással a magas költ­ségek viszonylag rövid idő alatt megtérülnek. Az átbo­csátó- és szállítóképesség nő­vontatást, az érintett terüle­teken füstmentessé válik a közlekedés, kisebb a zaj, na­gyobb a kényelem, a tisz­taság. Hogyan, hol folytatja a MÁV a vasútvonalak villa­mosítását? Miután az V. öt­éves terv fejlesztési költség­előirányzatai még nem is­meretesek, jelenleg csak az elképzelésekről, a számba jö­hető vonalakról adhattak tá­jékoztatást a magyar szak­emberek. Tervezik a Hatvan—Üj­száz közötti 52 kilométeres vonalszakasz villamosítását, amely lehetővé teszi a Mis­kolcról Szolnokra irányuló szállítási utak lerövidítését, az amúgy is túlterhelt Mis­kolc, Szerencs, Nyíregyháza, Debrecen, Szolnok vonal te­hermentesítését A hatvan­somoskőújfalui 65 kilométer hosszú vasútvonal villamo­sítását elsősorban az indo­kolja, hogy újabb közvetlen villamos-tranzit útirányt je­lent Csehszlovákia és Ro­mánia között; 1980-ig 30 százalékkal növekszik e vo­nal forgalma. A villamosítás­sal a hatvani csomópontba futó vonalak teljes kiszolgá­lása villamos vontatással old­dányi mozdonyváltás, te­hermentesíthető a lökösházi vonal. A Budapest—Kelebia közötti 154 kilométeres vonal a nemzetközi vasútegylet, az UIC által elfogadott európai törzshálózat része, amely megfelelő összeköttetést te­remt Észak-, illetve Nyugat­Európa és Dél-Európa kö­zött, hasonlóan fontos a sze­repe a KGST-országok for­galmában is. Ennek a vonal­nak az igénybevétele rend­kívül gyorsan nő, ezért vil­lamosítással járó 15—20 szá­zalékos kapacitásnövekedés elkerülhetővé teszi az egyéb­ként rövidesen szükségessé váló második vágány építé­sét. Ezen a pályán a villa­mos mozdonyokkal a nemzet­közi gyorsvonatokat 120—140 kilométeres sebességgel tud­nák továbbítani. A villamo­sítás ezen a vonalon évi 10 és fél ezer tonna gázolaj, 19 millió forint üzemanyagkölt­ség, összesen 34 millió fo­rint megtakarítást eredmé­nyezhet; villamosítását in­dokolja az is, hogy a MÁV­val azonos rendszerrel a ju­goszláv vasutak is villamo­sítja a Belgrád—Szabadka közötti vonalat. A Nyékládházát Tiszapal­Temíutú - TASZSZ — MTI—KS ASekszej Gubarev és Georglj Grecsko. a Szojuz—17 űrhajósai Moszkvába érkeztek. Képünk: az űrhajósok a mo szkvai repülőtéren. Zárszámadó közgyűlés ló évet zárt a Haladás Termelőszövetkezet

Next

/
Oldalképek
Tartalom