Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-16 / 40. szám

VASARNAP, IMS. FEBRUÁR 16. 5 Vita a beszámoló fölött Msta brigádok helytállása í nagymértékben hozzájárul a lakásprogram megvalósításához, de még nem megfelelő a brigádok közötti munkakapcsolat, egymás segítése. A szocialista brigádokkal szemben állított kötelezettségek közül a kulturális, művelődési programjuk igen sovány, s abból is kevés valósul meg Erre a vállalati ösztönzés is csekély. Hajas László, az SZMT titkára a szakszervezetekben dolgozó aktivisták szerepéről és felelősségéről beszélt. Szegeden közel 3 ezer szocialista brigádban tölbb mint 30 ezer dolgozó végez együttes munkát és közös vállalásokat — Ismertette a brigádmozgalom számait, majd a szegedi munkáskollektívák termelési sikere' r 51 és erkölcsi megbecsüléséről adott számot. Kapás Sándorné, a KSZV pb titkára tájékoztatta a pártértekezletet, hogy a KSZV kommunistái és egész közössége körében nagy visszhangot váltott ki a kongraszszus két dokumentuma, s cselekvő egyetértésre találtak a párt célkitűzései. Bányainé dr. Birkás Mária, Szeged megyei város mb. tanácselnök-helyettese: — A közoktatás és a közművelődés ügyét gyakran csak a feltételek oldalár íl szemléljük, mondván, az állam teremtse meg! Ne feledkezzünk azonban meg az oktatás és a művelődés szellemi tartalékairól, továbbá arról se, hogy gyakran azok az oktatási intézmények sem készülnek el csak nagy-nagy késéssel, amelyekre terv is, pénz is, kivitelező is van. Lázár György, a Központi Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese ebédszünet után kért szót. Átadta a szegedi kommunistáknak a párt Központi Bizottsága üdvözletét, és elismeréssel szólt a Városépítés, a városfejlesztés eredményeiróL Kifejezte azt a meggyőződését, hogy pártunk bizton számíthat a szegedi kommunisták tenniakarásárn a kongresszusi határozatok vérehajtásában is. A XI. kongresszusra való felkészülés országosan is hasonló szellemben folyik, és mindenütt egybekaocsolódik a napirenden levő feladatok még eredményesebb végrehajtásával. A jobb munka, a szellemi és anyagi erőforrások okos kihasználása minden korábbinál fontosabb, nemcsak azért, mert a követelmények állandóan növekszenek, hanem azért is, mert a gazdasági építőmunka feltételei az utóbbi években lényegesen módosultak és nehezebbé váltak. Ebben szerepük van külső és belső okoknak. Szocialista rendünk erejéről, a tervgazdálkodásban reilő nagy lehetőségekről tanúskodik, hogy az adott körülmények között is jó eredményekkel zártuk az 1974-es évet, és továbbra is biztosítani tudjuk néDgazdaságunk töretlen fejlődését, az életszínvonal növekedését, negyedik ötéves tervünk eredményes befejezését. — Az az aktivitás, amely megmutatkozott az alapszervezeti taggyűléseken — mondotta a továbbiakban —, és a pártértekezleteket is jellemzi, jól mutatja: a kommunisták tudják és érzik, hogy nemcsak a végrehajtásban, hanem a politika alakításában is nagy szerepük van. A min 'sztere'nök- he'yet'e; ezután elemezte népgazdaságunk helyüetét, majd a pártélet időszerű kérdéseiről beszélt. Pártunk a lenini normál szerint élt és dolgozott. Te vékenységében érvényre ;u tott a kollektív vezetés es az egyszemélyi felelősség is. A párt tömegkapcso'atai 10vább fejlődtek erősödött a munkásosztály hatalma, enLázár György felszólalása a pártértekezleten. nek alapján a munkás-paraszt szövetség és az e szövetségre alapozott nemzeti összefogás. Mindez jó alapot jelent a jövő számára, és érthetővé teszi egész közvéleményünknek azt a meggyőződését és kívánságát, hogy a XI. kongresszus erősítse meg az eddig követet: politika fő vonalát. Ehhez hozzátartozik az a vélemény is, hogy a párt tanúsítson még nagyobb állhatatosságot a politika fő vonalának gyakorlati érvénye-ftésébe.n. és még következetesebben harcoljon a torzulások, a hibák, a szocializmustól idegen jelenségek ellen. A kommunisták jól tudják: ezek az igények, e politika védelmét és e-ősítését szolgáliák. A hibákról és gyengeségekről tehát nem azért kell nyíltan beszélnünk, hogy azzal kisebbítsük eredményeink értékét, hanem mert ezek fékezik, akadályozzák még gvorsabb előrehaladásunkat. S a hibák elleni küzdelemben is a kommunistáknak kell élen járniuk. Dohánv Ilona, a kábe'gvár nrmkásnője kapott szót ezután. és az üzemi demokrácia fejlesztésének fontosságáról. s ezzel összefüggésben' a dolgozók politikai képzéséről beszélt. Dr. Szániel Imre, a Gabonate-mesztási Kutató Intézet igazgató'a a mezőgazdaság növénv'-oznmainok relatív lemaradását elemezte Válemónve szerint vidékünk mezőgazdasága többre kénes. Több m,ltrágya-fe1',os-»ná'.ú'>sal, a géppark felújításával, a vetőmagvak ió megválasztásával és fajtaváltással lehet ezen segíteni. A termelési szemlélet is elég konzervatív szakembereinkben. A természeti adottságok megfelelőek. Szeged zöldségellátásának gondjai is súlyosbodnak. Javítani lehetne rajta ha a nagyüzemek jobb munkamegosztást dolgoznának kia zöldségtermelést intenzívebben gépesítenénk; központi palántanevelőt hoznánk létre; a kistermelők kedvét is fokozhatnánk. Tóth László, a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat vezérigazgatója, az MTESZ társelnöke a műszaki-tudományos élet tapasztalatairól, a munka- és üzemszervezés fontosságáról, az MTESZ ennek érdekében végzett munkájáról számolt be, majd a hazai kenderipar helyzetéről és nyersanyaggondjairól. Dr. Cserháti István egyetemi tanár a fizikai munkások gyermekeinek egyetemi fölvételével, tanulmányainal; elvégzésével es munkába állításával foglalkozott. Hangsúlyozta azt is: a váras vezetőinek nagyobb mértékben kellene építenie az egyetemi hallgatók tevékenységére, főleg a közművelődésben. Dr. Leindler László egyetemi tanár: — Egyetemeink tudományos színvonala nemzetközileg elismert. Szükség volna azonban szorosabb kutatási együttműködésre a tanszékek és intézetek között, a drága mű-zerek jobb kihasználása érdekében is Stefkovics Pálné, a Szegedi Ruhagyár munkásnője az üzemi kollektívák termelési együttműködésének font* s ságát hangsúlyozta, s kiemelte ebben a kommunisták felelősségét. Dr. Komócsin Mihály, a megvei pártbizottság első titkára elismerését fejezte ki a szegedi kommunistáknak a négyéves erőfeszítésért, a kongresszusi készülődésben tanúsított politikai aktivitásukért. A beszámoló és a vita átfogta Szeged egész életét, valamennyi eredményéi és gondját — mondotta. — S a számadás a dolgos lakosság munkájának nagyszerű bizonyítéka, hiszen lélek47íSmh3ii termelésben, el'ú tásban és páriíoítő munkában egyaránt szépek az eredmények. Az elmúlt évek több minőségi változást hoztak vagy indítottak el, elsősorban a gazdaságban, de a tudományos életben, a foglalkoztatottságban és a városfejlesztésben is. Az országos színvonalhoz közeledett a szegedi átlagbér: 70 ezer ember költözött új lakásba; a víz-, csatorna- es gázhálózat felújítása várostörténeti jelentőségű vállalkozás. Szeged munkásváros szocialista munkásváros lett, s ez az osztály nemcsak létszámban nőtt, hanem politikai öntudatban, termelési tapasztalatban, műveltségben óriásit gyarapodott. Ez a fejlődés jellemezte a oártáletet is Szegeden. So.t tehetséges munkással, nővel, fiatallal gyarapodott a párt tagság. Gond mégis maradt bőven Máig is és a jövőben is a legtöbb erőfeszítést követett a lakásépítés, hiszen nemcsak építünk, bontani is kell, s nemcsak azért, hogy helyet csináljunk az újnak, hanem azért is, mert avultak, és az iii igényeknek nem felelne* meg. Az óvodai helyek számaránya ugyan előkelő helyen áll az országos statisztikában, de figyelembe kett venni, hogy Szegeden a nők foglalkoztatottsága nagyarányú. A közműveket nemcsak avultságuk miatt kell újjáépíteni, hanem azért is, hogy az eddig el'átatlan területekre is kiteriesszük őket. Az objektív nehézségek gyakran összeta'álkoznak szervezetlenséggel. figvelmetlenségge' s az új pártb'zottságtól joggal elvárhatjuk, hogy mindezekre éber figyelemmel legyen. Szegednek speciális koteVzettségei is vannak — folytatta a megyei pártbizottság első titkára —, nevezetesen: az olajipar fejlesztésének ütemnövelése, és az élelmiszeripar gyors fejlesztése, a belső tartalékok feltárása. A párt és a kormány több esetben komoly segítséget adott a városnak. Méltóan úgy tudjuk viszonozni mindezt, ha a kötelességek teljesítésében maximálisan helytállunk. A vitát délután 5 órakor zárták le. Zárszót Törők József mondott. A pártértekezlet ezután a pártbizottság jelentését és a beterjesztett állásfoglalásokat elfogadta, majd a jelölő bizottság tett javaslatot az 55 tagú pártbizottságra, és a megyei pártértekezlet 147 szegedi delegátusára A pártértekezlet résztvevői titkos szavazáson választották meg a pártbizottságot és a küldötteket, s ezzel a szegedi kommunisták tanácskozása hetej-xte munkáját. A városi pártbizottság tagjai A pártértekezlet titkos szavazással 55 tagú városi pártbizottságot választott. Az MSZMP » Szeged városi bizottságának tagjai lettek: Árendás György, a Felszabadulás Termelőszövetkezet elnöke. Bagi Dczsöne, algyői általános iskolai igazgató. Berta István, a Szeged városi pártbizottság osztályvezetője. Bódi László, az Öntödei Vállalat szegedi gyárának igazgatója. Bódi Lászlóné, a Szegedi Konzervgyár csoportvezetője. Brandt György, a DÉLÉP lakatosa. Dr. Cserháti István, . orvos, egyetemi tanár. Csertus Irén, a KSZV újszegedi gvárának szövőnője. Dr. Dáni Mihály, a MÁV Szegedi igazgatóságának osztályvezetője. Deák Béla. az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára. Dékány Klára, a KISZ városi bizottságának munkatársa. Dóra Ferencné, a Szegedi Ecset- és Seorűgyár munkásnője. Dr. Fehér István, a Tanárképző Főiskola tanszékvezető tanára. Fontos Sándor, festőművész, tanár Gátszegi István, a Taurus Gumigyár munkása. Gyólai István, nyugdíjas. Györki György, olajinari gépszerelő. Gyuris János, a DEFAG segédmunkása. Gyurkó Vince, a Szeged városi-járási rendőrkapitányság vezetője. Hajas László, a Szakszervezetek megyei Tanácsának titkára, Havrincsák Etelka, a DÉMÁSZ műszerésze. Dr. Jármai Tibor, a Szeged városi-járási ügyészség vezetője. Judik István, olajipari szakmunkás. Juhász Géza, a PNYV Szegedi Textilművek gyárának igazgatója. Kiss Károly, a MÁV Szegedi Igazgatóságának vezetője. Dr. Kuti Árpád, a Szegedi Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalát igazgatója. Lacsán Mihály, nyugdíjas. Dr. Márta Ferenc, akadémikus. Móczán Lajosné, nyugdíjas. F. Nagy István, a Délmagyarország főszerkesztője. Novoszáth Lászlóné, az Április 4. Cipész Ktsz szakmunkása. Oskó Lászlóné, a Minőségi Cipőgyár szakmunkása. Oskó Lajosné, a kábelgyár osztályvezetője. Dr. Ozvald Imre. Papp Gyula, a városi tanács elnöke. Dr. Piros László, a Csongrád megyei Húsipari Vállalat igazgatója. Sebestyén Ferencné, a szőrmeüzem technikusa. Sipos Istvánné, a Szegedi Kenderfonógyár fonónője. Sőregi Lászlóné, az Egyetértés Tsz tagja. Stefkovics Pálné, a Szegedi Ruhagyár szakmunkása. Suri Kálmánné, a Bőrdíszmű Ktsz betanított munkása. Szabó G. László, a városi pártbizottság osztályvezetője. Szabó Sándor, a Szegedi Ruhagyár igazgatója. Dr. Szániel Imre, a Gabonatermesztési Kutató Intézet igazgatója. Szemeréné dr. Széli Éva, a Védőnőképző Intézet igazgatója. Szűcs Mihályné, a Csongrád megvei Húsipari Vállalat betanított munkása. Tőrök József, a Szeged városi PB első titkára. Ungi Gyula, a MAHART tápéi üzemének telepvezetője. Dr. Valkusz Pálné, a Tisza-parti Gimnázi'im igazgatóhelyettese. Vanyó Sándorné, az Élelmiszeripari Főiskola szakoktatója. Dr. Varga Dezső, a Szeged városi PB titkára. Varga Tibor, a Féminari Vállalat szerszámkészítője. Vass Jánosné, a Szegedi Textilművek munkásnője, mupkamódszerátadó. Volford István, a Gabonafelvásárlö Vállalat lakatosa. Zádori Sándor, a HÖDGÉP dorozsmai telepének szaftmunkása. lau<teshu&i& a parierteKcilcí A városi pártbizottság tisztségviselői Á2 újjáválasztott városi pártbizottság a pártértekezlet után megtartotta alakuló ülését és soraiból, titkos szavazással, megválasztotta a tisztségviselőket. A VÁROSI PART-VÉGREHAJTÖBIZOTTSAG TAGJAI: Csertus Irén. Deák Béla. Gátszegi Istváu. Havrincsák Etelka. Juhász Géza Kiss Károly, dr. Márta Ferenc. Papp Gyula, Stefkovics Pálné, dr. Szániel Imre, Török József, Valkusz Pálné, dr. Varga Dezső. A VÁROSI PÁRTBIZOTTSÁG ELSŐ TITKÁRA: Török József. A VÁROSI PÁRTBIZOTTSÁG TITKÁRAI: Deák Béla és dr. Varga Dezső. * A pártbizottság 9 tagú fegyelmi bizottságot választott. melynek elnöke dr. Dáni Mihály lett. Megválasztotta továbbá a me'lette működő hat munkabizottságot és azok elnökeit. Megerősítette a testület munkakörükben a pártbizottság osztályvezetőit — Szabó G. Lászlót, Berta Istvánt. Dékány Lászlót — és a Délmagyarország főszerkesztőjét — F. Nagy Istvánt.