Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-09 / 7. szám

i CSÜTÖRTÖK, 1975. JANTAR 9. asnflsss] DÉLMAGYARORSZAG Az utolsó tempók Nyolcvankilenc éves volt, sovány, inas, mindig jókedvű öregember, amikor egy késő októberi délutánon utoljára úszta át a folyó didergő vizét. A parton aranysárga és rozs­davörös levelek remegtek a csupa­szodé fákon az őszi szélben. A fo­lyó vizétől — tán először gyerek­kora óta — lúdbőrözni kezdett a háta. Pedig vagy nyolc évtizede mindennapos vendége volt áprilistól októberig a folyónak. Az utóbbi években hű kísérője a nagy tarka dán dog, aki hatalmas ugrásokkal kísérte az öreg özönvíz előtti bi­ciklijét a partig, lihegve úszott mel­lette az egyik parttól a másikig, és vissza, hatalmasakat rázkódott, ami­kor együtt kikászálódtak a gondo­san kormányára állított kerékpár­hoz. Amikor most fáradtan és dide­regve kikecmergett a dermesztő hullámokból, Néró, a hű kutya, ott nyalogatta-melengette a reszkető, a levegőt is nehezen kapkodó öreget. Valami nem olyan volt, mint teg­nap, tegnapelőtt, tavaly, húsz éve, ötven éve... Ez a vég — gondolta az öreg, s most vette csak észre, hogy nemcsak fázik és fáradt, de minden porcikája fáj, sajog, moz­dulni is alig bír. Nagy nehezen meg­törölközött, a hátával küszködött a legtöbbet. Néró szűkölt, nyüszített, mintha vigasztalni, bátorítani, a ma­ga módján gyógyítani akarta volna vénséges gazdáját. A tüdőgyulladás ágynak döntötte az öreget, hónapok teltek el, a szal­mazsák már teknővé nyomorodott alatta. Nehezen viselte az ágyat az örökmozgó, pihenni soha nem tudó ember. Amikor láz gyötörte, hol egykori szatócsboltjának pultja mö­gül szolgálta ki trécselve-viccelődve régen más vadászmezőkre távozott törzskuncsaftjait, hol a folyó hullá­mainak csacsogott vége-hossza nincs értelmetlen mondatokat. A sok kö­högéstől, étvágytalanságtól még job­ban lefogyott, igen-igen gyöngének érezte magát. Soha többé nem tudott lemenni a folyóra. Mamikát küldte ki Néró­val, s aztán az öregasszony hosszan mesélte a hintaszékben naphosszat fekvő, pokrócokba bugyolált Tatu­kának; rügyezik a füzes; árad a fo­lyó, nagy farönköket cipel a hátán — tán nem is lehetne megmártózni sem! —; a libák telepiszkolták a partot, nem is lehet úgy lépkedni, hogy ne taposnánk belé mindunta­lan; a tegnapi eső igen lehűtötte a vizet, Néró is alig-alig merészkedett bele... Az öreg csak hallgatta, mo­solygott magában. Sejtette, hogy Mamika tán egyszer sem jutott ki a folyópartra, valamelyik szomszéd­asszonnyal, barátnővel sajnálkozta el az időt. De azért szó nélkül hall­gatta a beszámolókat, a vigasztaló szavakat, elképzelte, sőt tudta is mindig, milyen a víz hőmérséklete, sodrása, miket cipel a hátán, mek­kora a vízállás. Behunyta a szemét. Először csak térdig merészkedett, nagyon csúszik az agyagos part. A lábszárát verde­ső gatya alja már nedves, érzi, rá­tapad gödrös, nyikorgó, kattogó térdkalácsára. Az ágyéknál és a gyomortájon a leghidegebb a víz, majd hogy nem fölszisszent — Ma­mika odapillantott az okula mögül, csak nincs valami baj?, azt hitte, al­szik az öreg. — Aztán egy hirtelen elhatározással nyakig mártózott. Jól­esett érezni a víz hideg ölelését. Az első tempókat úgy vette, mint erős dohányos hosszú, nikotinmentes na­pok után az első szippantásokat. Minden porcikája belefeszült, min­den sejtje élvezte a mozgást. Egyen­letesen tempózott, csukott szemmel. Aztán a hátára fordult, ráfeküdt a hullámokra. A folyó tenyerére vet­te, hintáztatta, ringatta, dúdolt is neki valami ismeretlen dallamot... Hirtelen körülnézett — nagyon messze sodorta az áradó folyó. Vissza kell úszni, árral szemben. Most már nagyon erőlködnie kellett. Egyre nehezültek mozdulatai. Elő­ször a talpa kapott görcsöt, azután ólomsúlyúnak érezte karjait. De még bírta. Erejének végső megfe­szítésével úszott. Elvesztette a rit­must, az egymást követő tempók egyenletességét. Már nyelte a vizet, zihált, félt, és nem haladt egy kar­csapásnyit sem. Nem bírom, fel­adom! Még egy csapás, egy lábtem­pó, egy levegővétel. Vége ... Szinte rántotta, szívta, ölte, őrölte a víz. Már nem volt hideg, nem is égette a bőrét. Már nem szorította, levette láthatatlan ujjait a nyakáról. S hir­telen ott úsztak körülötte a hajdan­volt szatócsbolt tárgyai, berendezé­sei. Á csilingelő vén kasszagép, az ajtóra szereit csengő, a cirádás be­tűkkel irt cégtábla, a pult és a pol­cok, a sántikáló írógép, a fényesre szidolozott rézkilincs, a megrendelő­papírok, az árjegyzékek, a pepita fe­delű, lila kockás füzet, a hozzákö­tött tintaceruzával. a zöld kis pán­célkázetta, s fölöttük, mint egy ha­lálmadár, bordás szárnyakon, a bol­tocska redőnye... Mamika hirtelen megrebbent, szinte repült a hintaszékhez, ön­kéntelen mozdulattal törölte meg Tatuka homlokát, s egyazon mozdu­lattal le is zárta élete párjának sze­mét. Hiába, mondta ő mindig, nem lesz jó vége ennek az örökös úszká­lásnak. Tanúi Lajos Fa a Bükkből TÁRSADALMI AKTIVISTÁK Az elmúlt négy év alatt tovább növekedett a megye népfrontmozgalmának tár­sadalmi aktívahálózata. Je­lenleg Csongrád megyében, a korábbi 98 népfrontbizottság helyett, 149 működik, 4600 taggal. FEJLESZTÉS CSONGRÁDON A Csongrád városi tanács végrehajtó bizottsága olyan döntést hozott, hogy vizsgál­ják felül, miképp lehet a vá­rost továbbfejleszteni. Ta­nácsi forrásból új üzem tele­pítését, új szálloda építését és fedett úszómedence léte­sítését szeretnék megvalósí­tani. FIATAL MŰVÉSZEK KLUBJA A Bartók művelődési köz­pont Fiatal Művészek Klub­jában László Jánosnak, a szegedi szimfonikusok csel­listájának koncertjét rende­zik meg ma, csütörtökön es­te 8 órai kezdettel. A műso­ron Bach és Kodály művei szerepelnek. HALÁLOS ÁRAMÜTÉS Debrecenben, a Móricz Zsigmond úton a szél által leszakított villanyvezetéknek futott Cserági Géza 22 éves egyetemi hallgató, miskolci lakos, és áramütés következ­tében a helyszínen meghalt. A vizsgálat folyamatban van. Várható időjárás csütörtök estig: felhőátvonulások, szór­ványos esővel, hózáporral. Élénk, időnként még erős északnyugati, északi szél. A hőmérséklet tovább csökken. Várható legmagasabb nappa­li hőmérséklet ma 1—6 fok között. BÜTOR­ALKATRÉSZEK A két megye — Szolnok és Pest — területén működő Nagykunsági Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság az idén to­vábbfejleszti fafeldolgozó iparát. Az egy év alatt kiter­melt 200 ezer köbméter ha­szonfából 110 ezer köbmétert munkálnak meg. A budapes­ti és a csongrádi Tisza Bú­toripari Vállalat részére nyár-, akác- és fenyőfából bútoralkatrészeket gyárta­nak. Ezenkívül rakodólap, ipari és mezőgazdasági láda, parketta is nagy mennyiség­ben készül. VADASKERT MINDSZENTEN A mindszenti Lenin Tsz vadaskertet létesített 200 négyszögöl bekerített terüle­ten. Az ötletet az adta, hogy a helyi vadásztársaság tagjai a tiszai áradáskorL"kimentet­tek két elárvult; őzgidát a hullámok közül. Kezdetben házaknál nevelték őket. A kis őzek közben annyira megszelídültek, hozzászoktak az emberekhez, hogy neve­lőik nem engedték szabadon, nehogv orvvadászok zsák­mányává váljanak. A közös gazdaság gondjaira bízták, ezenkívül a vadásztársaság vadkacsákat és fácánokat is adott a tsz-nek, a vadaskert állományának gyarapítására. A récéknek kis tavat is épí­tettek. GÁZOLÁS A balatonfüredi vasútállo­máson egy gyorsvonat halál­ra gázolta Illés Lajos 40 éves árukiadó, tapolcai lakost. A körülmények vizsgálata fo­lyamatban van. Hétezer új tárgy A miskolci Hermán Ottó Múzeum és a felügyelete alá tartozó mezőkövesdi és toka­ji helytörténeti gyűjtemé­nyek az elmúlt évben több mint hétezer új tárggyal gyarapodtak. A mezőkövesdi Matyó Múzeum munkatársai elsősorban a régi, kézzel hímzett népviselet darabjait, valamint az egykori sum­másélet használati eszközeit gyűjtötték, míg a tokaji gyűjtemény az egykori szőlő­művelés emlékeivel gyarapo­dott. A legjelentősebb űj anyag a miskolci Hermán Ottó Mú­zeumban gyűlt össze. A múlt évi ásatások nyomán elsősor­ban a régészeti anyag növe­kedett. Az egykori nemzet­ségfői szálláshelyen. Abaúj­városon végzett ásatás nyo­mán tizedik századbeli cse­répedények, középkori mező­gazdasági szerszámok, vasból készült sarló, szőlőmetsző kés került napfényre. Kuri­tyánban késő bronzkori tt,« gyakra bukkantak. Az érem gyűjtő Lopott közveszélyes munkakerülő volt Büntetett előéletűként ke­rült ismételten a vádlottak padjára a szegedi járásbíró­ság előtt Hegyi Katalin 20 éves, Szeged, Sallai utca 59. szám alatti lakos, aki leg­utolsó büntetéséből feltétele­sen szabadult. Azt követően mindössze hat napig dolgo­zott, ipunkahelyét otthagyta, csavargott, noha korábban is közveszélyes munkakerülé­sért ítélték el. Lopásból akarta fenntartani magát. Első kísérlete a Centrum áruházban volt, ahol egy nadrágot lopott, de tetten­érték. Ugyanezen a napon megkí­sérelt a Szegedi ÉLIKER 31­es boltjából elvinni három üveg bort, de azzal is lelep­lezték. Kísérletezett az ÁFÉSZ 24-es számú boltjá­ban. Miközben vásárolt, egy üveg Brandyt és több cso­mag cigarettát vett magához. Fizetés nélkül akart távozni, de az ajtóban belenéztek táskájába, és kirakatták ve­le a kifizetetlen árut. A vá­rosellátó 24-es önkiszolgáló boltjában két csomag egy ki­logrammos csemegepapriká­val és itallal leplezték le. A szegedi járásbíróság He­gyi Katalint összbüntetésül 1 év 6 hónap szigorított bör­tönre ítélte, és kötelezte a korábban kiszabott 4 hónap szabadságvesztés letöltésére is, amelyet annak idején próbaidőre felfüggesztettek. Fellebbezés folytán az ítéle­tet jogerőre emelte a Szegedi Megyei Bíróság. " Somogyi Károlyné felvétele Szabad idejükben sokan foglalkoznak szenvedélyből, „hobbiból" különböző tárgyak, különlegességek gyűjtésé­vel. Képünkön: Bauer József, aki délelőtt vagy délután felszolgáló a Takaréktár utcai halászcsárdában; szabad ide­jében. immár tíz éve, érmeket gyűjt, első és második világ­háborús ezredjelvényeket, kitüntetéseket, érdemérmeket és jelvényeket, a világ minden tájáról. Birodalma közel há­romezer darab éremre tehető. A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi Bizottságának napilapja. — Megjelenik hétköznap 8. vasárnap i? oldalon -­Főszerkesztőt F NAGY ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: SZ. SIMON ISTVÁN Szertesztőség és kiadóhivatal: 6740 Szeged. Mag var Tanácsköz­társaság ütja 10. — Telefon: 13-535. 13-003. — Felelős kiadó: KOVÁCS LASZLO — A lapot nyomja: Szegedi Nyomda. Szeged. Dafc-o-ZsIlioszky utca 28. - Előfizetési dlj egy hónapra ío forlaft Offiitez: ssass, Köszönetet mondunk mindazon rokonoknak. Ismerősöknek és szomszédoknak, akik szeretett feleségem, édesanyánk, SZEKE­HES SANBORNÉ Juhász Ilona temetésén megjelentek és virá­gaikkal mély fájdalmunkat eny­híteni igyekeztek. A gyászoló Szekeres család. Fájó szívvel tudatjuk, hogy azeretett édesanya, nagymama, HEGYESI ISTVANNÉ Nagv Má­ria, életének 75. évében tragi­kus hirtelenséggel elhunyt. Te­metése január 9-én 13 órakor lesz az Alsóvárosi temető ká­polnájából. A gyászoló család, Mihálytelek. T 9312 Mély fájdalommal tudatjuk, hogv szeretett testvér, élettárs, özv. PÁLOSI MIHAT.YNE Ve­csernyés Julianna, életének 79. évében hosszú szenvedés után rsendesen elhunyt. Temetése ja­nuár 10-én II órakor lesz az Alsóvárosi temető ravatalozójá­ból. A gyászoló család. Közép U. 4/A. T 9208 Mély fájdalommal tudatjuk, hogy drága fiú, édesapa, nagy­apa. testvér, após és rokon, VARGA FERENC MAV nyugdí­jas, életének 62. évében súlyos Gyász­közlemények betegség után elhunyt. Temeté­se f. hó 10-én 15 órakor lesz a Dugonles-temető ravatalozójá­ból. A gyászoló család, Tarján 116. E. T 9215 Szomorú szívvel tudatjuk, hogy szeretett mamánk, özv. KÉRI JANOSNÉ Sebők Julian­na, életének 87. évében csende­sen elhunyt. Temetése január 10-én, 13 órakor lesz az Alsóvá­rosi temető kápolnájából. A gyászold Gárdián Menyhért és családja, Szondi u. 24. T 9207 Köszönetet mondunk a ház lakólnak és minden ismerős­nek, akik szeretett édesanyánk, özv. ARPASSY FERENCNÉ Ilaász Berta temetésén megje­lentek, részvél iikkel és virága­ikkal mély fájdalmunkat eny­híteni igyekeztek. A gyászoló család. T 9211 Köszönetet mondunk mindazon rokonoknak, ismerősöknek, akik szeretett halottunk, id. KÚSZÓ FERENC temetésén megjelentek, részvétükkel és virágaikkal mély fájdalmunkat enyhíteni igyekez­tek. A gyászoló család, Csalo­gány n. 3. T 9196 Köszönetet mondunk mindazon rokonoknak, ismerősöknek, akik szeretett halottunk, HEGEDŐS GYÖRGYNÉ temetésén megje­lentek, részvétükkel és virága­ikkal mély fájdalmunkat eny­híteni igyekeztek. A gyászoló család, Lenin krt. 20. T S191 Köszönetet mondunk mind­azoknak a rokonoknak, ismerő­söknek, akik szeretett halot­tunk, MOLNÁR FERENCNÉ te­metésén megjelentek, részvétük­kel és virágaikkal mély fájdal­munkat enyhíteni Igyekeztek. A gyászoló család. T 9199 Tudatjuk, hogy BOGYÓ IST­VANNÉ Havalecz Aranki jan. 7-én rövid szenvedés után el­hunyt. Temetése jan. 10-én 14 órakor lesz a Belvárosi temető ravatalozójából. A gyászoló csa­lád, Tündér s. L T 9216 AGYONÜTÖTTE A FELESÉGÉT Mohácsi József 59 éves se­gédmunkás, miskolci lakásu­kon, szóváltás közben baltá­val agyonütötte feleségét, Mohácsi Józsefné, 64 éves háztartásbelit. A Borsod me­gyei Rendőr-főkapitányság előzetes letartóztatásba he­lyezés mellett indított eljá­rást Mohácsi József ellen. A Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság lillafüredi er­dészete 6 ezer 400 hektáron gazdálkodik. A gazdaság erdői­ből 1974-ben harminchatezer köbméter fát termeltek ki. , p m Képünkön: A kidöntött fákat darabolják. SZOrVOnyOS OSO ORSZÁGOS KÖZMŰVELŐDÉSI AKTÍVA (1974. szeptember 25.) cím­mel megjelentette a Kossuth Könyvkiadó az MSZMP KB 1974. március 20-i, a közmű­velődés helyzetéről és fej­lesztéséről szóló határozatá­val kapcsolatos tanácskozás anyagát. Krimi siivv* !**:**amiw

Next

/
Oldalképek
Tartalom