Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-12 / 10. szám

VASÁRNAP, 1975. JANUÁR 12. 3 A kongresszusi Irányelvek vitája a vezetőségválasztó taggyűléseken Nagyobb előrelátást a tervezésben A felelősség gondolata lalt fel, és megemlítette: az csökkentésre összpontosítsa. annyiszor visszatért, hogy is pazarló gazdálkodás, ha A fokozottabb érdekeltség szinte refrénszerűen hatott. 1971-ben kiadják az építési megteremtésével elejét le­Nem véletlenül tulajdonítot- engedélyt, a ház felépül, hetne venni a mellékfoglal­tak ennek a megszokottnál majd három év után sza- kozásoknak, hiszen a társa­is nagyobb fontosságot, ott, nálják. (Szegeden fordult dalom számára az a hasznos, ahol mindennap rajzolóasz- elő). Mint lehet az, hogy a ha mindenki a munkahelyén talokon körvonalazódik a tervgazdálkodásban felelős kamatoztatja képességét. Így jövő. Nyilvánvaló tehát a személyek néha nem látnak vetődött fel az a gondolat is felelősség súlya, a hogyanra, néhány évre sem előre? — az egyenlő munkáért, mikéntre való többszöri rá- A felelősség hangsúlyozása egyenlő bér elve miatt — kérdezés. A Szegedi Tervező közben a vélemények meg- érdemes lenne a tervezőknél Vállalat kommunistái is egyeztek abban, ha hiányzik országosan kidolgozni a szel­egyetértettek a XI. pártkong- az előrelátó, gondos élőké- lemi munka normáit. Ken­resszus irányelveivel. Mégis, szítés, akkor a felelős sze- deres János igazgató a haté­hozzászólásaikkal közös mélyt egyértelműen marasz- konyább gazdálkodás miatt munkánk, jobb életünk azon talják el, vagy váltsák le szólt. Kérte a vállalat kom­ösvényeire jutottak el, ahol tisztségéből. Azt is jobban munistáit ezért tegyenek még több tennivalónk van a figyelembe kellene venni, mi meg mindent személyes pél­szocialista társadalom ered- a lehetséges színvonal egy damutatásukkal. ményes építése érdekében. adott dolog megoldásánál, és Az ésszerű gazdálkodás A vezetőségválasztó gyű- az legyen az elfogadható témakörébe tartozik, ha lést megelőzően a vállalat niérce. A beruházások elhú- mindenki tudásnak, vég­kommunistái a pártcsoport- zódásánál ezért ne a kifogá- zettségének megfelelő helyen értekezleteken véleményt sokat keressék és a bizonyít- dolgozik. A népgazdaságnak mondtak a pártdokumen- ványt magyarázzák, hanem nem lehet közömbös, hogy a tumról, vitatkoztak azon és önkritikusan ismerjék be a diplomások elmennek ben­érvelte'k. így hát a vezető- rossz munkát. Szó esett ar- zinkutasnak, zenésznek, fel­ségválasztó gyűlésen Kása is, nem tapasztaltak na- szolgálónak, csak azért, mert Mihály, az alapszervezet tit- £y°bb mértékű felelősségre nem akarnak községekben, kára referátumában a már v°nást a késedelmes beruhá- kisebb városokban szakmá­clhangzott irányelvekkel zásokért, jukban elhelyezkedni. Élénk kapcsolatos véleményeket is- Mé& a pártcsoportgyűlése- vita alakult ki a kérdés kö­mertette, s végül a taggyűlés ken javasolták az irányelvek rül. Dobó Imre felvetette, úgy döntött, hogy felsőbb vitája közben, hogy teremt- mi történjen velük, dr. Bús pártszerveknek továbbítja sék me£ a költségek csök- Aladár egy KNEB-vizsgálat­ezeket kentésében az érdekeltséget, ra hivatkozva szólt arról, c ... . Jelenleg a tervezőt az ösz- vidéken üres állások várják Felvetodott, miként lehet- tözni> ha minél többe kerül a dipiornásokat. Végül a ne elvárni a még fokozot- a beruházás> és igy a terve- párttagság arra az álláspont­tabb morális felelősseget zés díja is magasabb. Ez a ra helyezkedett, hogy meg azoktol, akik kulkereskedel- szisztéma a ráfordított mun- kell találni a módját a je­mi vonalon dolgoznak, és ka aiapján igazságos, hiszen lenség visszaszorítására. akik a kereskedelmi szerző' nagyobb objektum tervezésé- A felvetett gondolatok a dések megkötésénél a nép- nél többet kell d0ig0zni. vállalat belső életén jóval gazdaság igényeit' veszik fi' gyelembe. Szó esett e téma­körben arról is, hogy a tu­ristaként külföldre utazó ál­lampolgároknak szintén nagy a felelősségük hazájukkal szemben, és sok esetben ezt jobban szem előtt kellene tartaniok. A társadalmi viszonyok to­vábbfejlesztése kapcsán a referátum foglalkozott azok­kal a véleményekkel, ame­lyek a spekuláció nélküli kisárutermelés biztonságo­sabb megvalósulását hang­súlyozzák. Felvetődött, mi­ként tud egy kőműves kis- A kübekházi és újszent- gítják kapcsolataikat a la­iparos egy évben 16 házat is iváni határőr-őrsök kommu- kossággal, részt vesznek a felépíteni egyedül — vagy nistái is megtárgyalták a községek életében, pedig a bedolgozókkal tisz- Központi Bizottság kongresz- A két alegység kommunis­tességtelen haszonhoz jut. A szusi irányelveit és a párt táinak céllátűzése minden­jövedelemszabályozás lehető- Szervezeti Szabályzata mó- képpen reális, mert teljesí­ségei természetesen adottak, dositásának tervezetét. A központilag előírtak, de a hozzászólások egyöntetűen gyakorlati alkalmazásnál né- mutatták, hogy a kommunis Ugyanakkor a megfelelő ér- túlnőnek, érthető ez, hiszen dekeltséggel el lehetne érni, nemcsak a kis közösségek, hogy a tervező tudását és hanem az ország ügye irán­tehetségét az egy bizonyos ti felelősséget is érzik, lehetséges határig a költség- Halász Miklós Erősítik kapcsolataikat A kübekházi és újszent­ha liberalizmus fordul elő. ta határőrök mindkét párt­A párttagok véleménye ta- dokumentummal egyetérte­lálkozott az irányelvekben nek- Ezt egyébként a tartal­mas vita végen szavazatuk­foglaltakkal, amely szerint: „A népgazdaság tervszerű kal is megerősítették. fejlesztésének alapvető fel­tétele a beruházási tevé­kenység javítása... A beru­házás minden területén meg kell akadályozni a költséges megoldásokat, a túlzott igé­nyek érvényesítését." A vál­A taggyűlésen mind a hi­vatásos, mind a sorozott ál­lományú párttagok célul tűz­ték a két alegység elé, hogy az 1974-es évben elért ered­ményüket tovább javítják. Tavaly ugyanis a szocialista lalat kommunistái közül versenymozgalom követei­többen hangsúlyozták, hogy ményeit a kübekházi őrs az ésszerű takarékosság is és az újszentiváni őrs is egyenlő a javakkal való elő- Jó szinten teljesítette, s de­téséhez a fettételeket már az elmúlt évben megterem­tették. Eredményeik további javításához a legfőbb bizto­síték, hogy — tavaly — va­lamennyi párttag kiváló vagy élenjáró címet érde­melt ki. Kaszai Pál tizedes — az újszentiváni őrs KlSZ-alap­szervezetének titkára, aki bevonulása előtt a DEFAG minőségi ellenőre volt—, és Papp István határőr kétszer nyert „Kiváló" címet. Bir­kás Mihály tizedes — raj­parancsnok — kétszeres „Egység élenjáró" katona, Gál István határőr — a kü­relátó gazdálkodással. Épp cemberben az „Egység Élen- bekházi őrs KISZ-titkára -—, ' , ' . V , , , ... . i - " ; /. -.á A 1 S-T— - í-1 A í-r rt»V* »V* rvi 4-T7 r lto l V, C -« • 1 „ ezért bíráltak az itt-ott elő- járó Alegysége" címmel tün­forduló helytelen tervezést, tették ki őket. Mivel a személyi tulajdon — A taggyűlésen részt vevők mint elismert társadalmi vállalták: a versenyben ki­kategória — nemzeti va- érdemelt címet az elkövet­gyonhoz tartozik, így a taka- kezendő években is megőr­rékossóg, a gazdálkodás ha- zik, s a XI. kongresszus tékonyságáért ejtett szavak évében, az idén pedig „Ki­erre is vonatkoznak. A veze- váló" szinten fogják teljesí­tőségválasztó taggyűlésen teni a szocialista verseny Kálmán Tihamér épp az követelményeit. Becsülettel anyagtakarékosság miatt szó- őrzik a határt, tovább gazda­Epttniyköilési megállapodás Tóth Gyula őrvezető — őrs­ellátó —, és Boros János őr­vezető az „Egység élenjáró katonája". Gazsó Béla Magasabb követel menyek M |ost, hogy a pártszervezetekben az MSZMP-nek a XI. kongresszusra kidolgozott, irányelveit vitatják a kommunisták, érzik, tapasztalják, és meg is fogalmazzák: a szocialista építés folya­mata, a töretlen fejlődés igénye nagyon sok fejtörést, törődést és munkát igényel tőlünk a következő években. Ügy is mond­hatnánk: harminc év nagyszerű eredmé­nyeivel a hátunk mögött sem lesz köny­nyebb a további társadalomépítés, mert egyre több szellemi és anyagi tartalékra van szükségünk. Az alap, amelyhez jö­vőnket viszonyítjuk, önmagában olyan mi­nőség, amelyre mind nehezebb „rádolgoz­ni"; csak magas színvonalú, jól szervezett munkával, egységes cselekvéssel remél­hetjük a fejlődés arányosságát. Ebben pe­dig egyre nagyobb a szerepe az embernek. A termelés tonnái, a jövedelem százalékai, a gondoskodás formái csak úgy szaporod­hatnak igazán, ha minden tehetségünket, szorgalmunkat, öntudatunkat hozzá tesz­szük nagyon is bekeríthető anyagi lehető­ségeinkhez. Egyszerű és világos a képlet: növekszik a helytállás igénye a szocializmust építő egyes emberrel szemben is. Különösen pe­dig a kommunistákkal szemben, akiknek életelemük a társadalmi haladás elősegíté­se, az új lehetőségek szüntelen keresése. Ezt mondja közvetve a kongresszusi irány­elvek minden cikkelye, de erre utal a párt szervezeti szabályzatának tervezete is, amelyet az irányelvekkel együtt vitatnak most a kommunisták a vezetőségválasztó taggyűléseken. Nem arról van szó, hogy alapvetően megváltozna a párt alkotmánya — csupán arról, hogy az új követelményekhez iga­zítja az MSZMP tagjainak kötelességeit és jogait. Ez az igazítás pedig érthetően a magasabb követelmények felé hajlik, hogy erős fedezetet képezzen a politikai célok megvalósításához. Párttagságunk fölismeri a tervezet né­hány változásában is — meg az irányel­vekben is —, hogy a párt vezető szerepé­nek még következetesebb érvényesítésére, a pártfegyelem megszilárdítására, eszmei, politikai és szervezeti egységre, a hatá­rozatok végrehajtásának hatékony ellenőr­zésére, őszinte és nyílt légkörre, a párt­demokrácia további fejlődésére van szük­sége az élcsapatnak. A szervezeti szabály­zat-tervezet új elemei, megfogalmazásai pedig éppen ezt a célt szolgálják. Mind­járt a tervezet elejéi} — a párttagság kri­tériumait és a pórttag kötelességeit és jo­gait tartalmazó fejezetben — azt olvas­hatjuk az eddigi követelmények mellett: feddhetetlen előélet. A párt tagjainak úgy kell élniük és dolgozniuk, hogy a közvé­lemény erkölcsi elismerése kísérje életü­ket és tevékenységüket, megbecsülést él­vezzenek környezetükben, és ezt társadal­mi tevékenységükkel, magatartásukkal, az emberekhez való viszonyukkal érdemel­jék ki. S nagyon fontos, hogy ne csupán elért állapot, hanem folyamat legyen ez az emberi tartás, tovább gazdagodjék a kom­munisták elhivatott harcóban és munká­jában. De egyúttal sugárzó ereje is le­gyen — mind a környezetre, mind a kom­munista cselekvésre. Ugyanis pár sorral odébb a tervezet új elemei között már azt olvashatjuk: „tanúsítson forradalmi éber­séget minden szocializmusellenes jelenség­gel szemben". Bizonyára érezzük, miért tartotta fontosnak a Központi Bizottság ezt a kiegészítést. Gyakran elmentünk elve­inket, igazunkat sértő jelenségek mellett. Sokszor tettünk úgy, mintha nem láttunk, nem hallottunk volna ügyeinkkel feleselő nézetet, magatartást. Kényelemből talán, vagy abból a kicsit gőgös alapállásból, hogy a mi társadalmunknak már nem ár­tanak apró politikai kellemetlenkedések. Túlzott nagyvonalúság, politikai lezserség ez, s nagyon szükséges, időszerű, hogy a párt következetességet írjon elő tagjainak ebben is. Ahogyan egy ugyancsak új betét mondja a párt alkotmánytervezetében: a párttag „következetesen szolgálja a szo­cializmus ügyét, és minden körülmények között álljon ki a szocialista társadalom érdekeiért, védelméért". Ha részletezzük, világos: társaságban és piacon, villamoson és családban, munkahelyen és szórakozás­ban, politikailag csöndes vagy feszült helyzetben — vagyis mindenütt és min­denkor! Nem is olyan régen, e hasábokon fölpa­naszoltam magam is, hogy túlontúl elsza­porodtak a magán- és a külön vélemé­nyek. Emelvényről is lehetett hallani ilyeneket bővében. Elégtétellel olvashatjuk a szervezeti szabályzat módosításának ter­vezetében, hogy a pártdemokrácia jogot és lehetőséget ad vitára, ellentétes vélemé­nyek kifejtésére a kommunistáknak a pártfórumokon, miként eddig — de a ha­tározat után tiltja a párt a külön véle­mény terjesztését! Ezzel a pártszerűség el­vének tiszteletét és a pártegység gyakorla­tát erősítjük, hiszen a magánvélemények, a külön vélemények — hiába akasztották rá a megkülönböztetés céduláját — össze­összekeveredhettek hivatalos pártállóspon­tokkal, s zavarták az egyértelmű cselek­vést. A párt arra törekszik, hogy tagjainak aktivitása áthassa az egész társadal­mat. Korábban az alapszervezeti munka hatékonyságában léptünk előbbre, s minden évben megmértük a szervezet munkájának hatékonyságát. Ezt a rend­szert a szervezeti szabályzat tervezetébe is bele foglalta most a Központi Bizottság, ugyanis előírja, hogy a vezetőség köteles évenként beszámoló taggyűlést tartani. A beszámolónak ki kell terjednie a párt­szervezet egész tevékenységére, de újab­ban a párttagok munkájára, a pártmegbí­zatások teljesítésére is. Így a kommunis­ták személyes felelőssége növekszik, hi­szen évente egyszer kötelességszerűen megvizsgálja a vezetőség: ki mit vállalt, s hogyan teljesítette? Rendszeres munkát követel tehát tagjaitól a párt — s annak rendszeres értékelését írja elő. Az eddigi taggyűléseken megelégedéssel fogadták a kommunisták a szervezeti sza­bályzat tervezetének új elemeit, mert bár magasabb követelményeket támaszt a ter­vezet az egyes párttaggal szemben — biz­tosítja egyúttal a pártmunka nagyobb lü­kerét és hatékonyságát is. ( Sz. Simon István Űj építőipari berendezés Az Épületgyártó Vállalat soproni üzemében elkészí­tették az első hazai gyárt­mányú önjáró betonszivaty­tyút. Az új berendezés he­lyettesíti a szállítószalagot, a konténert és minden egyéb hagyományos betonszállító eszközt. Egyik munkahelyről a másikra szállítja a kész betont. A speciális tartályt és szivattyút egy Csepel teher­gépkocsira szerelték rá. gyermekkocsi Gó- Nagy Sándor nehéz­ipari ál'am'.iikár és L. I. Oszi­penko, a Szovjetunió vegy­ipari miniszterének első he­lyettese január 8—10. között Budapesten tárgyalt. Áttekin. tették a leninvárosi olefin­mű és a kalusi vegyikombi­oát beruházásainak helyzetét, a két üzemet összekötő eti­lénvezeték készültségi fokát. Rögzítették a vezeték üzem­behelyezéséhez és a két üzem indításához még elvégzendő feladatokat. Megállapodtak az üzemindítás menetrendjé­ben. L. I. Oszipenko szomba­ton visszautazott Moszkvába. Sok-e vagy kevés tizenhét­ezer gyermekkocsi? Ennyit gyártott ugyanis 1974-ben a Miskolci Vasipari Vállalat és ez az országban készült ösz­szes mennyiségnek több mint a fele. Az elmúlt másfél év­tizedben az alig több mint hétszáz fővel dolgozó válla­lat nyolcmillióról negyven­ötmillió forintra növelte ter­melési értékét és gyermekko­csin kívül egyedi vasszer­kezeti termékeket, munkavé­delmi berendezéseket és kü­lönböző típusú vasszekrénye­ket is előállít. Az egyre növekvő igé­nyek kielégítésére a gyár most pályázatot nyújtott be a KGM-nek, amely szerint az 1980-ig tartó időszak fej­lesztésének során mintegy tizenötmillió forintos költ­séggel évi harmincezerre nö­velhetik a gyermekkocsi­gyártást. (MTI) Jedlinszki László asztalos cs Hágen Béla lakatos Mis­kolcon, a Tiszai pályaudvar egyik termében március óta épít egy hatalmas terepasztalt, amely a MAV jövendő for­galmistáinak, kocsirendezőinek, mozdonyvezetőinek kikép­zését szolgálja majd. 175 méter sínt és 380 felsővezeték-tar­tóoszlopot építettek eddig be. Több fénysorompó, jelző, kid és alagút alkotja a teljes terepasztalt. A kis vonatokai a legmodernebb dominórendsze; rei fogják irányítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom