Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-11 / 9. szám

SZOMBAT, 1975. JANUÁR 11. Meteorológiai kislexikon ii Mojárásjelenlések szakkifejezése! Á hideg sarkvidéki és a melegebb óceáni légtömegek határán (ez az Atlanti-óceán fölött leggyakrabban a 60— 63. fok szélesség táján található) gyakran megfigyelhető) hogy az egymás mellett elmozduló légtömegek között örvénylő, forgó mozgás alakul kl. Olyasféle jelenség ez, mint amikor két tenyerünk közé ceruzát* fogunk, s tenyereinket ellenkező irányba mozgatva, a ceruza pörögni kezd. Ezek a függőleges tengelyű, nagyméretű légörványek bizonyos feltételek esetén megerősödnek, kiszélei sednek, majd bejutva a mérsékelt öv nyugati szélzónájába, kelet-délkelet felé sodródnak, s az Izland szigete körüli leggyakoribb keletkezési helyükről eljutnak Európa fölé. Ezeket a nagyméretű, több száz km-es átmérőjű légörvényeket nevezik mérsékelt övi ciklonnak. Ha egy Ilyen ciklon területén megvizsgáljuk a hőmérséklet és a szél eloszlását, azt tapasztaljuk, hogy a ciklon haladása felőli oldalán (ezt másképpen előoldalnak is nevezik) délies áramlással melegebb légtömegek, a haladáshoz viszonyított hátoldalán pedig északias áramlással hidegebb légtömegek haladnak. A talajközeli légáramlás spirális vonal formájában a ciklon közepe felé tart, és ott felemelkedve, a magasban a levegő szétáramlik. A szétáramló levegő egyes helyeken leereszkedik « talajra, ott levegő-felhalmozódást idéz elő. Az ilyen nagyobb kiterjedésű levegőfelhalmozódás területeit hívják anticiklonnak. Az anticiklonokban a levegő a légkört egyensúly törvényei szerint nem halmozódhat fel vég nélkül, hanem az anticiklon középpontja felől minden irányba szétáramlik. A talajközeli súrlódás és a Föld forgása miatt fellépő erők következtében ez a szétáramlás ugyancsak spirális vonal mentén történik. Az előbbi erők és a légköri egyensúly törvényei szerint a talajközelében mozgó levegő a ciklonok középpontja körül az óramutató Járásával ellentétesen, az anticiklonok középpontja körül viszont az óra. mutató Járásával megegyezően áramlik. Ha tehát tőlünk nyugatra egy ciklon központja helyezkedik el. nálunk délles, ha anticiklon van tőlünk nyugatra, észa. klas szelek fújnak. Az előbb megismert széláramlásból Illetve levegófelhalmozódásból következik, hogy egy ugyanolyan magasságú szintet, például a tenger szintjét tekintve, a ciklonok középpontja fölött kevesebb, az anticiklonok középpontja fölött viszont több levegő van. A fölénk nehezedő levegő súlyát a légnyomás fejezi kl, a ciklonokban tehát a légnyomás alacsony, az anticiklonokban magas. Ezért szokás másképpen a ciklonokat alacsonynyomású-. az nn'l-iklo. nokat magasnyomású légköri képződménynek is nevezni. Az elmondottakból következik. hogy az időjárási térképeken a ciklonokat és anticiklonokat a légnyomás eloszlása alapján ismerjük föl. Ezért a légnyomás pontos mérése a meteorológiai állomások alapvető feladata. Az időjárási frontok túlnyomórészt a ciklonokhoz kötődnek, míg az anticiklonok területén nyugodtabb, csendes, s a leszálló légmozgások felhőoszlató hatása miatt általában derült időá rás uralkodik. A mérsékeltövi ciklonok eléggé gyorsan mozognak, k^zenes vonulási sebességük Ft-róna fölött 30 km'óra körüli, télen ev rsabban, nyáron lassabban haladnak. Az anticiklonok ezzel szemben hajlamosabbak arra, hogy egy-egy körzet fölött huzamosabb Ideig tanyázzanak, főként télen, amikor az erős talajközeli lehűlés során folyamatosan termelődő hideg súlyosabb levegő különösen kedvez kialakulásuknak. A Magyarországot érintő ciklonok, mint már említet, tük, túlnyomó részt Izland tájékán keletkeznek, de az őszi-téli hónapokban gyakran meglátogatják hazánkat a Földközi-tenger térségében kialakult ciklonok is. Ezek frontrendszereiből származik kiadós őszi esőink jelentékeny része. A forró égöv hlrhede't for_ góviharait is ciklonnak nevezik. ezek szerkezetükben hasonlítanak a mér^'-elt övi ciklonokhoz, ám kialakulásuk körülményei esszén mások, méretük sokkalta kisebb, ezért pusztító ere. Jüket kicsiny területre összpontosíthatják. Hiba volna ezért a mérsékeltövi ciklonokat * trópusi ciklonokkal összetéveszteni, ezek szerencsére nálunk sohasem jelennek meg. Olykor azonban hazánkban is kialakulhatnak pusztító forgószelek. ezek viszont Időjárási frontokhoz kötődnek, s kialakulásukban helyi tényezők is közrejátszanak. Erről a kérdésről egy későbbi cikkben tájékoztatjuk olvasóinkat. Gyors vonulású ciklonok esetén gyakran megfigyelhető, hogv két egymást követő ciklon között vékonyabb sáv formájában átmeneti magasnyomású képződmény, úgynevezett magasnyomású gerinc alakul ki. Anticiklonnak azért nem nevezzük, mert annál jóval csekélvebb a kiterjedése, s a ciklonokkal együtt gyorsan mozog. Megjelenése rövid ideig (néhány óra, legfeljebb 1 nap) tartó átmeneti időjavulást hoz, s felléoése után biztosra vehetjük újabb ciklon frontrendszereinek áthaladását. P. Gy. Óriás gőzturbina Az energetikai ipar fejlődésének egyik jellemzője, hogy egyre nagyobb teljesítményű gépegységek üzembe állítására kerül sor az erőművekben. A fémkohászat ugyanis mind jobb minőségű szerkezeti anyagokat bocsát a konstruktőrök rendelkezésére, akik ezek birtokában merészebb elképzeléseket valósíthatnak meg. A leningrádi turbinagyárban, ahol eddig „csak" 300 ezer kilowatt teljesítményű áramfejlesztőket gyártottak, most sor került egv 800 ezer kilowattos turbinatípus kifejlesztésére. A 40 méter hoszszú, 1400 tonna súlyú egytengelyes gőzturbina-óriás évente annyi villamos energiát termelhet, amennyi 2 millió tonna acél elektromos kemencében történő olvasztásához elegendő, illetve 100 millió tonna 6zén gépekkel való kitermelését teszi lehetővé. tr Évente 400 tonna borostyán A Balti-tenger partvidékén évente körülbelül 400 tonna borostyánt termelnek ki. A balti borostyántermelés központja Jantarni (jelentése Borostyán) Kalinyingrád közelében. A csillogó, sokszor aranyszínben ragyogó borostyánt a tengertől töltésekkel elzárt halmocskák, polderek kékesfényű iszapjából szedik össze. A nagy darabokat kézzel válogatják kl az exkavátorok által kiemelt iszapból, a többit a közeli Borostyán Mű. vekbe szivattyúzzák, ahol a kisebb darabokat feldolgozzák. A nagyobb borostyánkövekből különleges, egyedi darabok készülnek. (MTI) Balesetvédelem a téeszekben A modern nagyüzem: mezőgazdaságban elenged hetetlen a korszerű gazdálkodás érdekében, hogy olyan termelési technológiát alkalmazzanak, amely a termelékenység növekedését elősegíti. Hasonlóan az iparhoz — a nagyfokú kemizálás és gépesítés alkalmazása következtében — növekedett a baleseti veszély is. Lényegében ezek a körülmények tették szükségessé a mezőgazdasági termelőszövetkezetek üzemi baleset-elhárításról és egészségvédelméről szóló jogszabály megalkotását — 45/1968. MÉM sz. rendelet — mely részleteiben meghatározza: mik a tennivalóik a gazdasági vezetőknek és a felügyeletet ellátó tanácsi szerveknek a rendelkezések betartásában. A kérdés jelentőségét és aktualitását támasztja alá, hogy még mindig jelentős, esetenként emelkedő tendenciájú a mezőgazdasági üzemekben előforduló balesetek száma, melyeknek oka legtöbb esetben a rendelkezések be nem tartása, az ellenőrzés elmulasztása tartják, arról jegyzőkönyvet vesznek fel, melyben feltüntetik a hiányosságokat és megjelölik a kijavítás idejét és a felelősök szpmélyét is. Komoly hiba azonban, hogy sok esetben elmarad a hibák kijavításának dokumentálása. Igen fontos érdek fűződik pedig ehhez, különösen akkor, ha r> hibák kijavításának tényleges elmaradásából baleset következik be. Az írásbeliség ilyen nem utolsósorban az óvó- esetben a hibák tényleges kirendszabályok jelentőségének és ezzel kapcsolatos ellenőrzéseknek a lebecsülése. A jelenlegi helyzetet az alábbi számadatok mutatják: balesetek száma csonkulásos halálos 1972. 1973. 512 453 Harangok A világ 118 legnagyobb harangjából 40-et az Erfurt környéki Apoldában működő Franz Schilling és a FIATcég öntödéjében készítették. A vállalkozást 1722-ben alapították, azóta Apoldában 20 ezer harangot öntöttek. Nem hiányoznak a megrendelések, pótolni kell a második világháború alatt elpusztult, meg. sérült harangokat. A világon összesen 80 ezer harang ment tönkre. A kiesett munkanapok száma 1972-ben 11 449, 1973ban 10 419. A Szegedi Városi-Járási Ügyészség általános felügyeleti szakágának ügyészei e körben vizsgálatot tartottak. Általános megállapításunk, hogy e kétségtelen fejlődés ellenére — amelyben nem kis része volt a Területi Szövetség aktív, az adminisztrációs munka formáját kialakító tevékenységének — sok termelőszövetkezetben még most is felesleges, bürokratikus akadékoskodásnak tekintik az ezzel a kérdéssel való lelkiismeretes foglalkozást. A vizsgálat alkalmával megállapítottuk, hogy a bekövetkezett balesetek nagy száma részben a nagyüzemi gépesítéssel, a dolgozók figyelmetlenségével, részben pedig a kötelező ellenőrzés elmulasztásával függ össze. A törvényességi vizsgálatunk folyamán érintett témák közül az alábbiakat emelem ki: A munkára történő beosztás előtt a tagot a saját munkakörére vonatkozó elméleti és gyakorlati baleset-elhárítási oktatásban kell részesíteni. Megállapítottuk, hogy több tsz-nél az oktatásokról vezetett nyilvántartások nem megfelelők, mert azokból nem lehet pontosan megállapítani, hogy a kötelező oktatásban az arra kötelezettek részesültek-e; megtörtént-e a megváltozott munkakör alkalmával az ismételt oktatás. Több esetben ennek elmaradását lehetett tapasztalni. Védőberendezések, védőeszközök nem alkalmazása esetén a dolgozót a munkavégzéstől el kell tiltani. Ilyen esetet a vizsgálat alá vont termelőszövetkezeteknél megállapítani nem lehetett, de tudomásunk van arról, hogy ilyen mulasztás eredményeképpen a múltban több baleset fordult elő. Vizsgálataink alkalmával arról is meggyőződtünk, hogy sok helyen idegenkedés van a védőfelszerelések alkalmazáséjavításának záloga, mert nehezen képzelhető el, hogy a hibákat megszüntetik és nem foglalják jegyzőkönyvbe. Ugyancsak hibának tartjuk, hogy sok esetben több téeszben nem „láttamoztatják" az elnökökkel a biztonsági szemléről felvett jegyzőkönyveket, holott elsőrendű érdek fűződik ahhoz, hogy a vezető is mindenkor tisztában legyen az egyes üzemrészek biztonságának fokával. A balesetekről nyilvántartást kell vezetni, be kell jelenteni és ki kell vizsgálni. A téeszek többségében a biztonsági megbízottak ennek a kötelezettségüknek eleget tesznek, de még mindig van olyan téesz, ahol nem tudtak arról, milyen nyilvántartást kell vezetniök. Sok esetben a vizsgálatok nem voltak eléggé mélyval szemben, mert egyes rehatóak, felderítő jellegűek munkáknál azok viselése kényelmetlen. Annak elismerése mellett, hogy ez a helyzet esetenként valóban igaz, nyomatékosan szeretném felhívni a munkavezetők figyelmét: az elnéző magatartás súlyos következményekkel járó balesethez vezethet. Részben ennek a következménye volt az a szinte példa nélkül álló — sok halálos áldozatot követelő — baleset, amely az egyik téeszben történt. Tény az is, hogy nagyobb területen történő veszélyes munkavégzés alkalmával — gyümölcsös, szőlőteleDek permetezése — az ellenőrzéseknek sok akadálya van, mégis az ilyen munkák balesetmentes lebonyolítására sokkal nagyobb gondot kell fordítani. A biztonsági és elsősegélynyújtó felszerelések álés így a megállapításokat nem is követte megfelelő súlyú intézkedés.' Egyes helyeken idegenkednek a mulasztókkal szemben a fegyelmi és kártérítési eljárás lefolytatásáról. A jogszabály előírja, hogy a tanácsok illetékes végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályai kötelesek a téeszek balesetvédelmét vizsgálni. E feladatuknak eleget is tesznek, azonban ezeknél a szerveknél ls hiányoljuk, hogy a balesettel fenyegető hiányosságok megszüntetése érdekében nem mindig lépnek fel kellő határozottsággal. Csak helyeselni lehet azokat az erőfeszítéseket is, amelyeket egyes téeszek már meg is tettek, így a Felszabadulás és a Tiszatáj Tsz. A balesetek megelőzése érlapotát biztonsági szemlén dekében munkavédelmi őrellenőrizni kell. Megállapítá- hálózatot alakítottak ki, a sunk az, hogy a tsz-ek több- pusztaszeri Hétvezér Tsz ségénél e tekintetben Igen lelősségre vonást alkalmazott komoly fejlődés tapasztalha- lelősségrevonást alkalmazott tó, mert a legtöbb helyen a mulasztókkal szemben, a biztonsági szemléket meg- Dr. Jármai Tibor FELICE CHILflNY! Giuliano, a bandita 23. — Mit akar még a családomtól ez a Giuliano: a múlt hónapban ölte meg Giovanni bátyámat... mért akarja most még a fiacskámat is? — Azt akarod, hogy a fiad is úgy végezze, mint a bátyád?! Egy másik bandita Pietro Lugullóhoz kopogtat be, 6 a legfiatalabb a fiúk közt, tizenhat éves csupán. A bandita őt is magával viszi. Közben néhány fellármázott házból menekülni próbálnak a fiatalok, például Domenico Pretti, meg a Tlnervia testvérek is, ém szökés közben Giuliano embereibe futnak. / Giuliano mafflvezér barátjának bátyja géppisztollyal kezében rabolja el az egyik fiút, Giuseppe Sapienzát. — Gyere — mondja —, Giuliano meg a testvérem Cippiben vár. — Miért éppen engem? — Azt csak Ők tudják. Giuseppe Cucinella és Angéla Barruano még mindig ölelkezik, közben a csapat az úton várakozik. A bandita végül fölpattan: — Most menj haza! A lány fölkel, átölelik és megcsókolják egymást. A lány tanácsokkal látja el a fiút, aki odamegy embereihez. — És most Indulás, Cippiben várnak bennünket — mondja, Megérkezett Cipplbe a banda zöme: a csapatkapitányok Giuliano köré gyűlnek, ott van Pisciotta, Candela, Palma Abbate, Terranova, Mannino, Badalamenti, Llcarl és a többiek. A rémült fiúk a völgy mélyén várakoznak. Cucinella is megérkezik csapatával. — A dzsipp is megjött — mondja egy maffiás. Plsciotta Giulianóhoz fordul és rákacsint. — Vigyük magunkkal! A javaslat mindenkinek tetszik. Mannino és Terranova kardoskodik, hogy a maffiás ls vegyen részt a kétségbeesett vállalkozásban. Giuliano meghallgatja embereit, aztán rövid csönd után kiadja a parancsot: — Velünk Jössz! A maffiavezér ijedten könyörgésre fogja a dolgot: — De hát elküldöm veled a testvéremet; az én helyemre Giuseppe Sapienza áll, őt én fizetem. Én nem vagyok már fiatalember, nem bírok hegyet mászni. Mannino és Terranova kegyetlen gúnnyal ígérik meg, hogy maguk viszik föl majd a vállukon a hegytetőre, Pisciotta pedig odamegy a félelemtől reszkető öregemberhez, és dühösen fülébe dörgi: — Ezúttal a maffia is velünk jön. Badalamenti. akinek arcát mély ráncok szabdalják keresztül-kasul, arckifejezését pedig valami bárgyú mosoly teszi még ijesztőbbé, nos, ezt a Badalamentit rendelte Giuliano a fiúk élére. A bandavezér Jelére a barakkhoz, a fegyverraktár elé vezeti csapatát. Giuliano személyesen osztja szét a puskákat meg a karabélyokat, mindenkinek négy tölténvtárat ad hozzá. Nyolc FlAT-típusú golyószórót és egy Breda-gyártmányú, háromlábú kőnnvű géppuskát visznek az úton várakozó dzslppbe. A fiúk kopott amerikai egyenruhát viselnek. Badalamenti ügyetlenre sikerült katonai vezényszóval sorakoztatja fel kettesével a fiúkat, aztán megindul velük. — De hát hová visznek bennünket? — kérdi valaki. — Majd megtudjátok, ha odaértünk. Az a fontos, hogy Giuliano ötezer lírát ad majd nektek — mondja Badalamenti. Közben két motorkerékpáros óvakodik be Piana degll Albanesl és San Giuseppe főterére. Köpenybe burkolt, sietős férfiak szállnak le a motorokról — arcuk elé fekete kendőt kötöttek —, és kereszteket rajzolnak a parasztházak kapujára. Piana degli Albanesi határában áll egy márványoszlop; Garibaldi emlékére emelték, miután átvonult a falun. Az oszlop előtt hatalmas Garlbaldl-kép, a baloldali blokk jelképe volt a legutóbbi választási hadjáratban. A maffia emberei arrébb teszik most a képet, hogy a temető felé nézzen. A kapukra és a falakra mázolt fekete kereszt a maffia hagyományos figyelmeztető jele, ha halálos csapásra készül. A fiúk Badalamenti vezetésével keresztülvágnak a nagybirtokon: a két Tinervia testvér kézenfogva megy, mint az ijedt gyerekek. Egyikük a két Buffa fivérhez fordul, Antonióhoz és Vincenzóhoz. — Mit mondott a sógorotok, Ros-arlo Candela? Hová visznek bennünket? Ám a Buffa fivérek se tudnak semmit. Valaki Motisihez fordul. — Mit mondott a húgod férje, Mannino? Mért visznek a haléiba? A csapatkapitányok közben a Plzzuta-hegy lejtőjéhez értek a dzsippel, és lerakták a fegyvereket. Folytatódik a kegyetlen tréfa a maffiavezérrel. — Te ezzel fogsz lőni — mutat Mannino egy géppus'ára. — De hát nem tudom kezelni. Nem értek a fegyverekhez. — Megtanulod. Majd én megmutatom. Giuliano int az embereknek, hogy hallgassanak el, aztán Plsciottával elindul a hegyre, a Portella lejtőjére vezető ösvényen. (Folytatjuk.)