Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-11 / 9. szám

SZOMBAT, 1975. JANUÁR 11. Meteorológiai kislexikon ii Mojárásjelenlések szakkifejezése! Á hideg sarkvidéki és a melegebb óceáni légtömegek határán (ez az Atlanti-óceán fölött leggyakrabban a 60— 63. fok szélesség táján ta­lálható) gyakran megfigyel­hető) hogy az egymás mel­lett elmozduló légtömegek között örvénylő, forgó moz­gás alakul kl. Olyasféle je­lenség ez, mint amikor két tenyerünk közé ceruzát* fo­gunk, s tenyereinket ellen­kező irányba mozgatva, a ceruza pörögni kezd. Ezek a függőleges tenge­lyű, nagyméretű légörvá­nyek bizonyos feltételek ese­tén megerősödnek, kiszéle­i sednek, majd bejutva a mér­sékelt öv nyugati szélzóná­jába, kelet-délkelet felé sod­ródnak, s az Izland szigete körüli leggyakoribb keletke­zési helyükről eljutnak Euró­pa fölé. Ezeket a nagymére­tű, több száz km-es átmé­rőjű légörvényeket nevezik mérsékelt övi ciklonnak. Ha egy Ilyen ciklon területén megvizsgáljuk a hőmérséklet és a szél eloszlását, azt ta­pasztaljuk, hogy a ciklon ha­ladása felőli oldalán (ezt másképpen előoldalnak is ne­vezik) délies áramlással me­legebb légtömegek, a hala­dáshoz viszonyított hátolda­lán pedig északias áramlás­sal hidegebb légtömegek ha­ladnak. A talajközeli lég­áramlás spirális vonal for­májában a ciklon közepe felé tart, és ott felemelkedve, a magasban a levegő szétáram­lik. A szétáramló levegő egyes helyeken leereszkedik « talajra, ott levegő-felhal­mozódást idéz elő. Az ilyen nagyobb kiterjedésű levegő­felhalmozódás területeit hív­ják anticiklonnak. Az anti­ciklonokban a levegő a lég­kört egyensúly törvényei sze­rint nem halmozódhat fel vég nélkül, hanem az anti­ciklon középpontja felől min­den irányba szétáramlik. A talajközeli súrlódás és a Föld forgása miatt fellépő erők következtében ez a szétáram­lás ugyancsak spirális vonal mentén történik. Az előbbi erők és a légköri egyensúly törvényei szerint a talajkö­zelében mozgó levegő a cik­lonok középpontja körül az óramutató Járásával ellenté­tesen, az anticiklonok közép­pontja körül viszont az óra. mutató Járásával megegye­zően áramlik. Ha tehát tő­lünk nyugatra egy ciklon központja helyezkedik el. nálunk délles, ha anticiklon van tőlünk nyugatra, észa. klas szelek fújnak. Az előbb megismert szél­áramlásból Illetve levegófel­halmozódásból következik, hogy egy ugyanolyan ma­gasságú szintet, például a tenger szintjét tekintve, a ciklonok középpontja fölött kevesebb, az anticiklonok középpontja fölött viszont több levegő van. A fölénk nehezedő levegő súlyát a légnyomás fejezi kl, a ciklo­nokban tehát a légnyomás alacsony, az anticiklonokban magas. Ezért szokás más­képpen a ciklonokat ala­csonynyomású-. az nn'l-iklo. nokat magasnyomású légkö­ri képződménynek is nevez­ni. Az elmondottakból követ­kezik. hogy az időjárási tér­képeken a ciklonokat és anticiklonokat a légnyomás eloszlása alapján ismerjük föl. Ezért a légnyomás pon­tos mérése a meteorológiai állomások alapvető feladata. Az időjárási frontok túl­nyomórészt a ciklonokhoz kötődnek, míg az anticiklo­nok területén nyugodtabb, csendes, s a leszálló légmoz­gások felhőoszlató hatása miatt általában derült időá rás uralkodik. A mérsékelt­övi ciklonok eléggé gyorsan mozognak, k^zenes vonulási sebességük Ft-róna fölött 30 km'óra körüli, télen ev r­sabban, nyáron lassabban haladnak. Az anticiklonok ezzel szemben hajlamosab­bak arra, hogy egy-egy kör­zet fölött huzamosabb Ideig tanyázzanak, főként télen, amikor az erős talajközeli lehűlés során folyamatosan termelődő hideg súlyosabb levegő különösen kedvez ki­alakulásuknak. A Magyarországot érintő ciklonok, mint már említet, tük, túlnyomó részt Izland tájékán keletkeznek, de az őszi-téli hónapokban gyak­ran meglátogatják hazánkat a Földközi-tenger térségében kialakult ciklonok is. Ezek frontrendszereiből szárma­zik kiadós őszi esőink jelen­tékeny része. A forró égöv hlrhede't for_ góviharait is ciklonnak ne­vezik. ezek szerkezetükben hasonlítanak a mér^'-elt övi ciklonokhoz, ám kiala­kulásuk körülményei es­szén mások, méretük sokkal­ta kisebb, ezért pusztító ere. Jüket kicsiny területre össz­pontosíthatják. Hiba volna ezért a mérsékeltövi ciklono­kat * trópusi ciklonokkal összetéveszteni, ezek szeren­csére nálunk sohasem jelen­nek meg. Olykor azonban hazánkban is kialakulhatnak pusztító forgószelek. ezek viszont Időjárási frontokhoz kötődnek, s kialakulásukban helyi tényezők is közreját­szanak. Erről a kérdésről egy későbbi cikkben tájé­koztatjuk olvasóinkat. Gyors vonulású ciklonok esetén gyakran megfigyelhe­tő, hogv két egymást követő ciklon között vékonyabb sáv formájában átmeneti ma­gasnyomású képződmény, úgynevezett magasnyomású gerinc alakul ki. Anticiklon­nak azért nem nevezzük, mert annál jóval csekélvebb a kiterjedése, s a ciklonokkal együtt gyorsan mozog. Meg­jelenése rövid ideig (néhány óra, legfeljebb 1 nap) tartó átmeneti időjavulást hoz, s felléoése után biztosra ve­hetjük újabb ciklon front­rendszereinek áthaladását. P. Gy. Óriás gőzturbina Az energetikai ipar fejlő­désének egyik jellemzője, hogy egyre nagyobb teljesít­ményű gépegységek üzembe állítására kerül sor az erő­művekben. A fémkohászat ugyanis mind jobb minőségű szerkezeti anyagokat bocsát a konstruktőrök rendelkezé­sére, akik ezek birtokában merészebb elképzeléseket va­lósíthatnak meg. A leningrádi turbinagyár­ban, ahol eddig „csak" 300 ezer kilowatt teljesítményű áramfejlesztőket gyártottak, most sor került egv 800 ezer kilowattos turbinatípus kifej­lesztésére. A 40 méter hosz­szú, 1400 tonna súlyú egy­tengelyes gőzturbina-óriás évente annyi villamos ener­giát termelhet, amennyi 2 millió tonna acél elektromos kemencében történő olvasz­tásához elegendő, illetve 100 millió tonna 6zén gépekkel való kitermelését teszi lehe­tővé. tr Évente 400 tonna borostyán A Balti-tenger partvidékén évente körülbelül 400 tonna borostyánt termelnek ki. A balti borostyántermelés köz­pontja Jantarni (jelentése Borostyán) Kalinyingrád kö­zelében. A csillogó, sokszor aranyszínben ragyogó boros­tyánt a tengertől töltésekkel elzárt halmocskák, polderek kékesfényű iszapjából szedik össze. A nagy darabokat kézzel válogatják kl az exkavátorok által kiemelt iszapból, a töb­bit a közeli Borostyán Mű. vekbe szivattyúzzák, ahol a kisebb darabokat feldol­gozzák. A nagyobb boros­tyánkövekből különleges, egyedi darabok készülnek. (MTI) Balesetvédelem a téeszekben A modern nagyüzem: me­zőgazdaságban elenged hetet­len a korszerű gazdálkodás érdekében, hogy olyan ter­melési technológiát alkal­mazzanak, amely a termelé­kenység növekedését előse­gíti. Hasonlóan az iparhoz — a nagyfokú kemizálás és gé­pesítés alkalmazása követ­keztében — növekedett a baleseti veszély is. Lényegé­ben ezek a körülmények tet­ték szükségessé a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek üzemi baleset-elhárításról és egészségvédelméről szóló jogszabály megalkotását — 45/1968. MÉM sz. rendelet — mely részleteiben meg­határozza: mik a tennivalóik a gazdasági vezetőknek és a felügyeletet ellátó tanácsi szerveknek a rendelkezések betartásában. A kérdés jelentőségét és aktualitását támasztja alá, hogy még mindig jelentős, esetenként emelkedő tenden­ciájú a mezőgazdasági üze­mekben előforduló balese­tek száma, melyeknek oka legtöbb esetben a rendelke­zések be nem tartása, az ellenőrzés elmulasztása tartják, arról jegyzőkönyvet vesznek fel, melyben fel­tüntetik a hiányosságokat és megjelölik a kijavítás ide­jét és a felelősök szpmélyét is. Komoly hiba azonban, hogy sok esetben elmarad a hibák kijavításának doku­mentálása. Igen fontos ér­dek fűződik pedig ehhez, kü­lönösen akkor, ha r> hibák kijavításának tényleges el­maradásából baleset követke­zik be. Az írásbeliség ilyen nem utolsósorban az óvó- esetben a hibák tényleges ki­rendszabályok jelentőségé­nek és ezzel kapcsolatos el­lenőrzéseknek a lebecsülése. A jelenlegi helyzetet az alábbi számadatok mutat­ják: balesetek száma csonkulásos halálos 1972. 1973. 512 453 Harangok A világ 118 legnagyobb ha­rangjából 40-et az Erfurt környéki Apoldában működő Franz Schilling és a FIAT­cég öntödéjében készítették. A vállalkozást 1722-ben ala­pították, azóta Apoldában 20 ezer harangot öntöttek. Nem hiányoznak a megrendelések, pótolni kell a második világ­háború alatt elpusztult, meg. sérült harangokat. A világon összesen 80 ezer harang ment tönkre. A kiesett munkanapok szá­ma 1972-ben 11 449, 1973­ban 10 419. A Szegedi Városi-Járási Ügyészség általános fel­ügyeleti szakágának ügyé­szei e körben vizsgálatot tar­tottak. Általános megállapí­tásunk, hogy e kétségtelen fejlődés ellenére — amely­ben nem kis része volt a Területi Szövetség aktív, az adminisztrációs munka for­máját kialakító tevékeny­ségének — sok termelőszö­vetkezetben még most is fe­lesleges, bürokratikus aka­dékoskodásnak tekintik az ezzel a kérdéssel való lelki­ismeretes foglalkozást. A vizsgálat alkalmával megál­lapítottuk, hogy a bekövet­kezett balesetek nagy száma részben a nagyüzemi gépe­sítéssel, a dolgozók figyel­metlenségével, részben pe­dig a kötelező ellenőrzés el­mulasztásával függ össze. A törvényességi vizsgálatunk folyamán érintett témák kö­zül az alábbiakat emelem ki: A munkára történő beosz­tás előtt a tagot a saját mun­kakörére vonatkozó elméle­ti és gyakorlati baleset-elhá­rítási oktatásban kell része­síteni. Megállapítottuk, hogy több tsz-nél az oktatásokról vezetett nyilvántartások nem megfelelők, mert azokból nem lehet pontosan megál­lapítani, hogy a kötelező oktatásban az arra kötele­zettek részesültek-e; meg­történt-e a megváltozott munkakör alkalmával az is­mételt oktatás. Több eset­ben ennek elmaradását le­hetett tapasztalni. Védőberendezések, védő­eszközök nem alkalmazása esetén a dolgozót a munka­végzéstől el kell tiltani. Ilyen esetet a vizsgálat alá vont termelőszövetkezeteknél megállapítani nem lehetett, de tudomásunk van arról, hogy ilyen mulasztás ered­ményeképpen a múltban több baleset fordult elő. Vizsgá­lataink alkalmával arról is meggyőződtünk, hogy sok he­lyen idegenkedés van a vé­dőfelszerelések alkalmazásé­javításának záloga, mert ne­hezen képzelhető el, hogy a hibákat megszüntetik és nem foglalják jegyzőkönyvbe. Ugyancsak hibának tartjuk, hogy sok esetben több té­eszben nem „láttamoztatják" az elnökökkel a biztonsági szemléről felvett jegyző­könyveket, holott elsőrendű érdek fűződik ahhoz, hogy a vezető is mindenkor tisztá­ban legyen az egyes üzem­részek biztonságának foká­val. A balesetekről nyilván­tartást kell vezetni, be kell jelenteni és ki kell vizsgál­ni. A téeszek többségében a biztonsági megbízottak en­nek a kötelezettségüknek eleget tesznek, de még min­dig van olyan téesz, ahol nem tudtak arról, milyen nyilvántartást kell vezetni­ök. Sok esetben a vizsgála­tok nem voltak eléggé mély­val szemben, mert egyes rehatóak, felderítő jellegűek munkáknál azok viselése ké­nyelmetlen. Annak elismeré­se mellett, hogy ez a hely­zet esetenként valóban igaz, nyomatékosan szeretném fel­hívni a munkavezetők fi­gyelmét: az elnéző magatar­tás súlyos következmények­kel járó balesethez vezethet. Részben ennek a következ­ménye volt az a szinte pél­da nélkül álló — sok halálos áldozatot követelő — baleset, amely az egyik téeszben tör­tént. Tény az is, hogy na­gyobb területen történő ve­szélyes munkavégzés alkal­mával — gyümölcsös, szőlő­teleDek permetezése — az el­lenőrzéseknek sok akadálya van, mégis az ilyen mun­kák balesetmentes lebonyo­lítására sokkal nagyobb gon­dot kell fordítani. A biztonsági és elsőse­gélynyújtó felszerelések ál­és így a megállapításokat nem is követte megfelelő sú­lyú intézkedés.' Egyes he­lyeken idegenkednek a mu­lasztókkal szemben a fegyel­mi és kártérítési eljárás le­folytatásáról. A jogszabály előírja, hogy a tanácsok illetékes végre­hajtó bizottságának mező­gazdasági és élelmezésügyi osztályai kötelesek a téeszek balesetvédelmét vizsgálni. E feladatuknak eleget is tesznek, azonban ezeknél a szerveknél ls hiányoljuk, hogy a balesettel fenyegető hiányosságok megszüntetése érdekében nem mindig lép­nek fel kellő határozottság­gal. Csak helyeselni lehet azokat az erőfeszítéseket is, amelyeket egyes téeszek már meg is tettek, így a Felsza­badulás és a Tiszatáj Tsz. A balesetek megelőzése ér­lapotát biztonsági szemlén dekében munkavédelmi őr­ellenőrizni kell. Megállapítá- hálózatot alakítottak ki, a sunk az, hogy a tsz-ek több- pusztaszeri Hétvezér Tsz ségénél e tekintetben Igen lelősségre vonást alkalmazott komoly fejlődés tapasztalha- lelősségrevonást alkalmazott tó, mert a legtöbb helyen a mulasztókkal szemben, a biztonsági szemléket meg- Dr. Jármai Tibor FELICE CHILflNY! Giuliano, a bandita 23. — Mit akar még a családomtól ez a Giuliano: a múlt hónapban ölte meg Giovanni bátyámat... mért akarja most még a fiacskámat is? — Azt akarod, hogy a fiad is úgy végezze, mint a bátyád?! Egy másik bandita Pietro Lugullóhoz kopog­tat be, 6 a legfiatalabb a fiúk közt, tizenhat éves csupán. A bandita őt is magával viszi. Közben néhány fellármázott házból menekülni próbál­nak a fiatalok, például Domenico Pretti, meg a Tlnervia testvérek is, ém szökés közben Giulia­no embereibe futnak. / Giuliano mafflvezér barátjának bátyja gép­pisztollyal kezében rabolja el az egyik fiút, Giuseppe Sapienzát. — Gyere — mondja —, Giuliano meg a test­vérem Cippiben vár. — Miért éppen engem? — Azt csak Ők tudják. Giuseppe Cucinella és Angéla Barruano még mindig ölelkezik, közben a csapat az úton vá­rakozik. A bandita végül fölpattan: — Most menj haza! A lány fölkel, átölelik és megcsókolják egy­mást. A lány tanácsokkal látja el a fiút, aki odamegy embereihez. — És most Indulás, Cippiben várnak bennün­ket — mondja, Megérkezett Cipplbe a banda zöme: a csapat­kapitányok Giuliano köré gyűlnek, ott van Pis­ciotta, Candela, Palma Abbate, Terranova, Mannino, Badalamenti, Llcarl és a többiek. A rémült fiúk a völgy mélyén várakoznak. Cuci­nella is megérkezik csapatával. — A dzsipp is megjött — mondja egy maffiás. Plsciotta Giulianóhoz fordul és rákacsint. — Vigyük magunkkal! A javaslat mindenkinek tetszik. Mannino és Terranova kardoskodik, hogy a maffiás ls ve­gyen részt a kétségbeesett vállalkozásban. Giuli­ano meghallgatja embereit, aztán rövid csönd után kiadja a parancsot: — Velünk Jössz! A maffiavezér ijedten könyörgésre fogja a dolgot: — De hát elküldöm veled a testvéremet; az én helyemre Giuseppe Sapienza áll, őt én fizetem. Én nem vagyok már fiatalember, nem bírok he­gyet mászni. Mannino és Terranova kegyetlen gúnnyal ígé­rik meg, hogy maguk viszik föl majd a vállu­kon a hegytetőre, Pisciotta pedig odamegy a fé­lelemtől reszkető öregemberhez, és dühösen fü­lébe dörgi: — Ezúttal a maffia is velünk jön. Badalamenti. akinek arcát mély ráncok szab­dalják keresztül-kasul, arckifejezését pedig va­lami bárgyú mosoly teszi még ijesztőbbé, nos, ezt a Badalamentit rendelte Giuliano a fiúk élé­re. A bandavezér Jelére a barakkhoz, a fegy­verraktár elé vezeti csapatát. Giuliano személye­sen osztja szét a puskákat meg a karabélyokat, mindenkinek négy tölténvtárat ad hozzá. Nyolc FlAT-típusú golyószórót és egy Breda-gyártmá­nyú, háromlábú kőnnvű géppuskát visznek az úton várakozó dzslppbe. A fiúk kopott amerikai egyenruhát viselnek. Badalamenti ügyetlenre sikerült katonai ve­zényszóval sorakoztatja fel kettesével a fiúkat, aztán megindul velük. — De hát hová visznek bennünket? — kérdi valaki. — Majd megtudjátok, ha odaértünk. Az a fontos, hogy Giuliano ötezer lírát ad majd nek­tek — mondja Badalamenti. Közben két motorkerékpáros óvakodik be Pi­ana degll Albanesl és San Giuseppe főterére. Köpenybe burkolt, sietős férfiak szállnak le a motorokról — arcuk elé fekete kendőt kötöttek —, és kereszteket rajzolnak a parasztházak ka­pujára. Piana degli Albanesi határában áll egy márványoszlop; Garibaldi emlékére emelték, mi­után átvonult a falun. Az oszlop előtt hatalmas Garlbaldl-kép, a baloldali blokk jelképe volt a legutóbbi választási hadjáratban. A maffia em­berei arrébb teszik most a képet, hogy a temető felé nézzen. A kapukra és a falakra mázolt fekete kereszt a maffia hagyományos figyelmeztető jele, ha ha­lálos csapásra készül. A fiúk Badalamenti vezetésével keresztül­vágnak a nagybirtokon: a két Tinervia testvér kézenfogva megy, mint az ijedt gyerekek. Egyi­kük a két Buffa fivérhez fordul, Antonióhoz és Vincenzóhoz. — Mit mondott a sógorotok, Ros-arlo Cande­la? Hová visznek bennünket? Ám a Buffa fivérek se tudnak semmit. Valaki Motisihez fordul. — Mit mondott a húgod férje, Mannino? Mért visznek a haléiba? A csapatkapitányok közben a Plzzuta-hegy lejtőjéhez értek a dzsippel, és lerakták a fegy­vereket. Folytatódik a kegyetlen tréfa a maffia­vezérrel. — Te ezzel fogsz lőni — mutat Mannino egy géppus'ára. — De hát nem tudom kezelni. Nem értek a fegyverekhez. — Megtanulod. Majd én megmutatom. Giuliano int az embereknek, hogy hallgassa­nak el, aztán Plsciottával elindul a hegyre, a Portella lejtőjére vezető ösvényen. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom