Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-10 / 8. szám

IFtfNTEK, 1975. JANUAK 19. 3 A kongresszusi Irányelvek vitája a vezetőségválasztó taggyűléseken Megértő tenniakarással Új épületek sorakoznak a hajdani szegedi vágóhíd ut­cafrontján. A hazai húsprog­ram megvalósu'ását jelzi ez az építkezés, hiszen 1 milli­árd forintnál többet áldoznak a bővítésre, a korszerűsítés­re. Idézhetnénk a kongresz­szusi irányelvekből is, hi­szen, amit abban megfogal­maztak, itt a gyakorlatban valóra válik. Előrelép hazánk egyik leghíresebb húsipari vállalata, amelynek tekinté­lyét többek között a Pick szalámi alapozta meg száz esztendővel ezelőtt. Persze nem csupán szalámival él az ember, hanem szüksége van húsra, zsírra, kolbászra, hurkára és más hentesárura. A Csongrád megyei Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat termékeit szűkebb környeze­tünkben naponta ízleli fél­millió ember. Az élelmiszer­ellátás viszont egy pillanatig sem csak gasztronómiai kér­dés, sokkal inkább politikai. Ez utóbbi megállapítás ka­pott fő hangsúlyt a húsipari vállalat 5-ös számú pártalap­szervezetének vezetőségvá­lasztó taggyűlésén is, ahol ez első napirend során a kongresszusi irányelveket vi­tatták meg. Az ötös számú alapszerve­zet tagjainak száma nem több harmincnál, férfiak és nők vegyesen. Az úgyneve­zett közvetett ágazatban dol­goznak: karbantartó műhely, energetika, mosoda, munkás­ellátás, konyha, s más ki­szolgáló műhelyekben. A párttagok egyszer már átte­kintették az irányelveket a pártcsoportok keretében. Tí­zen-tizenketten vitatkoztak, beszé'gettek, s meaoróbálták behelyettesíteni saját mun­kahelyükre, tennivalóikra az irányelvek megállapításait. A taggyűlésen az derült ki, hogv sikerrel tették. Mivel a pártcsoportgyűlé­seken minden párttag tanul­mányozta és véleményt is mondott az irányelvekről, a vezetőségválasztó taggyűlé­sen a titkárnak, Szlatárovics Antalnak csupán egy rövid vitaindítót kellett elmonda­nia. Ez igen jól sikerült, a leglényegesebb: megállapítá­sokat emelte át beszámoló­jába, fűszerezvén azt is a húsipar mindennapos felada­taival. Érthetően a gazdasági építőmunka kérdéseivel fog­lalkozott a vitaindító bőveb­ben, hiszen iparvállalat párt­alapszervezetének tagjai ül­tek a gyűlésen. Szóba került a világpiaci helyzet és an­nak hatása a hazai gazdasá­gi életre, a terme1 ői árak váL tozásai és a húsipar export­jának nehézségei, a szocialis­ta gazdasági integrációban rejlő lehetőségek, a tervsze­rűség javítása, a gazdasági szabályozórendszer ösztön­zőbb variációja, a beruházá­sok színvonalának és határ­idejüknek előnyösebbé téte­le, az anyag- és energiataka­rékosság, a munka- és üzem­szervezés javítása. Érdeklő­dés kísérte azt a részt is, amikor a munkásosztály ve­zető szerepéről, az általános politikai magatartásáról és műveltségéről beszélt a párt­titkár. A közgondolkodás és közéletiség is tágabb teret kapott a beszámolóban, kü­lönösen az üzemi demokrá­cia továbbfejlesztésének le­hetősége, de azt is taglalták — később a felszólalások so­rán is —, hogy a kispolgári mentalitás mennvire idegen a munkásság életfelfogásától, a kommunista ember lelki­világától. A párttitkár beszá­molóját azzal fej ette be. hogy a vezetőség tagjai mtod egyetértenek a Közoon'i Bi­zottság kongresszusi irányel­veivel, az jól kifejezi a pá-t és az egész nemzet előtt állá leglényegesebb ^ennivalókat, feladatokat, s az irányelvek mondatait gyakorlati tettek­kel kell megtölteni. A titkár vitaindítója után arra gondoltam, hogy vajon ezekután mit is lehet még elmondani, hiszen a pártcso­portok ülésein már mindent megbeszéltek. Aligha fogja valaki is felemelni a kezét, hogy szót kér. De nem így történt. Olyan élénk és pezs­gő hangulat alakult ki a tag­gyűlésen, hogv élvezet volt hallgatni az okos és megfon­tolt véleményeket. Doboczky Károlyné elmondta, hogy az ő pártcsonortjuknál elsősor­ban azt követelték a kom­munisták, hogy a pártszerve­zet legyen határozottabb a tervteljesításek megítélésé­nél, kísérje nagyobb figye­lemmel a most folyó beruhá­zásokat. A takarékossággal kapcsolatban jónak tartaná — mondotta —, ha készíte­nének egy konkrét tervet, s abban a szocialista brigádok­nak vezető szerepet adná­nak. Határozottan kérte, hogy a pazarlást ne ködösít­sék el a vállata'nál, hanem személyre szóló értékelést adjanak, mert a gyári köz­vélemény ezt várná el min­den esetben, hiszen az álta­lánosítás elmossa a felelős­séget, és bosszantja a becsü­letesen dolgozó embereket. Elgondolkodtató volt az a megjegyzése is, amikor a vi­lággazdasági jelenségek ha­tásáról beszélt, hogy sokan felelőtlenek ebben a kér­désben, vagy nem értik a lé­nyeget, mások pedig követe­lődzőek olyan értelemben, hogy a Szovjetuniótól csak a segítséget tartják természe­tesnek, szinte kötelességének, ha mi nehézségekkel bajló­dunk. A segítségért köszönet jár, de a magunk gondjait el­sősorban nekünk kell megol­danunk. Szalai Attila az energiatakarékosságról be­szélt, s megjegyezte, hogy készítettek már egy takaré­kossági tervet, és annak vég­rehajtása nagyon lényeges különösen a víz, a hűtés, a gőz és a villamos energia takarékosabb felhasználásá­nál. Nem oktalan spórolás­ról van szó — hangsúlyozta —, hanem a felesleges elha­gyásáról, hiszen a sok kicsi is sokra megy egész eszten­dőben. Kiemelt nagyberuházás va­lósul meg a húsiparban — erről beszélt Szegvári Jó­zsef. Érzékeltette, hogy ez a munka nem csupán egy beruházás önmagában, ha­nem az életszínvonalat nö­velő, a lakosság élelmiszer­ellátását javító létesítménye­ket építenek a vágóhídon. A határidők ellenőrzésére és a részt vevő vállalatok jó együttműködésének elősegí­tésére kérte a pártszervezet vezetőségét. Konkoly László­né azt mondta, hogy nem más most sem a lényeg, mint a X. pártkongresszus után volt: gondosabban és jobban kell dolgozni. Ha vannak is mostanában gazdasági nehéz­ségek, de ezek a lényeget, a fő célokat nem módosíthat­ják. Elmondta hogy ha ők jő ellátást biztosítanak, és javítják a húsáruk minősé­gét, akkor már megfelelően politizáltak. Az üzemi demokráciáról is véleményt mondott Konkoly­né. Szerinte a demokrácia nem csupán a beleszólás jo­gát és lehetőségét jelenti, ha­nem közéleti magatartást, amely viszont magasabb mű­veltséget igényel minden munkástól, mert nem kénes a demokrácia „játékszabá­lyaira" az, aki elmaradt az általános és a szakmai mű­veltségben. De azt is meg­említette, hogy az üzemi de­mokrácia kiszélesítésében a gazdasági vezetőknek leg­alább annyi tennivalójuk van, mint a munkásoknak, főleg a közelítésben, a mun­kás partnerként való elfoga­dásában. Rátki Györgyné folytatta az előbbi gondolat­menetet, de a pártdemokrá­ciáról beszélt részletesebben, a párttagok jogairól és köte­lességeiről. „Manapság gyak­ran előfordul, hogy a pártta­gok füle hallatára elhangzó téves nézeteket szó nélkül engedik útjára, a párttag is elfordítja a fejét, mintha nem hallott volna semmit. Ezt nem tartom pártszerű­nek, de oda vezetem vissza, hogy a taggyűléseken is akad elnéző magatartás... Ügy ér­zem, az irányelvekben jól fo­galmaztak tennivalóinkról." A zárszó értékes vitát fog­lalhatott össze, hiszen egyér­telmű volt az a lelkiismere­tesség, amely áthatotta az ötös pártalapszervezet tagja­it, amikor a kongresszusi irányelveket tanulmányozta. Nagy érdeklődéssel készültek fel a vezetőségválasztó tag­gyűlésükre, egyetértésüket tol­mácsolták, tenniakarásuka* ajánlották föl, s abban is re­ménykednek, hogy minder kommunista, minden becsü­letes ember a maga posztján úgy tevékenykedik, úgy dol­gozik, hogy az irányelvekben felvázolt ajánlások, célkitű­zések valóra is váljanak. Egységesen szavaztak: egyet­értenek a Központi Bizottság irányelveivel, amelyet a so­ron következő XI. pártkong­resszusra fogalmaztak meg. G&zdagh István Automatizált eternit­gyártás Szovjet szakemberek irá­nyításával újabb két nagy teljesítményű gépsorral kezd­ték meg a termelést a bő­vülő Nyergesújfalui Eternit­gyárban. Ezekkel együtt most már négy, magas fokon automatizált gépsorral gyárt­ják üzemszerűen az eternit-: lemezeket. Az 5. gépegység­gel egy héten belül, az utol­sóval — a hatodikkal — pe­dig februárban kezdik meg a próbagyártást. Az idén már több eternitet szállíthat a nyergesújfalui gyár megrendelőinek. A ter­vek szerint az év végéig 13 millió négyzetméter tetőfe­dő, hullám- és burkolólemezt gyártanak. A nagyszabású bővítés előtt mindössze 6,8 millió négyzetméter eternitet készítettek. (MTI) Bz SZMBT gazdag programja /. I. Bagyui nyilatkozata Az MSZBT testvérszerve­zete, a Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaság milliókat átfo­gó munkájáról, 1975. évi ter­veiről nyilatkozott I. I. Ba­gyul, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének első titká­ra, az SZMBT — és egyben a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége — magyarországi képviselője. Egyebek között megállapította: — Munkánk legfőbb poli­tikai célja, hogy elősegítsük a Szovjetunió' és a Magyar Népköztársaság népei közötti barátság eszméjének széles körű terjesztését, a kommu­nista és szocialista építés ta­pasztalatainak cseréjét, né­peink új eredményeinek, si­kereinek népszerűsítését. Minisztertanácsi határozat: A fiatal szakmunkások felsőfokú tanulmányairól A Magyar Közlönyben megjelent a Minisztertanács határozata a szakmunkás-ké­pesítésű fizikai dolgozók fel­sőfokú tanulmányairól. A határozat — az eddigi ked­vező tapasztalatok alapján — többek között kimondja: biz­tosítani kell, hogy a példa­mutató magatartást tanúsító fiatal, szakmunkás-képesíté­sű fizikai dolgozók, az erre a célra szervezett előkészítő tanfolyam sikeres elvégzése alapján felsőoktatási intéz­mény nappali tagozatán olyan esetben is tovább ta­nulhassanak, ha középiskolai érettségi vizsgát nem tettek. A fiatal szakmunkások fel­sőfokú továbbtanulásának rendszerét elsősorban azokon a területeken kell továbbfej­leszteni, ahol a végzettség megszerzése után a dolgozót a vállalat (szövetkezet) to­vább foglalkoztatja. Az olyan jellegű képzésnél, ahol erre nincs lehetőség, a to­vábbfejlesztés fokozatosan történjék — a végzettség utáni megfelelő foglalkozta­tás biztosítékainak megte­remtése mellett. A jelentkezők a felsőfokú tanulmányok megkezdése előtt előkészítő tanfolyamon vesznek részt. Itt — általá­ban 12 hónapos — részben levelező rendszerű, részben egész napos intenzív jelle­gű oktatás folyik. Gondoskodni kell arról, hogy a továbbtanuló fizika1 dolgozók az előkészítő tanfo­lyam idején megfelelő tanul­mányi kedvezményekben majd az azt követő felsőfok ' tanulmányok egész ideje alatt átlagkeresetükhöz iga­zodó, tanulmányi eredmé­nyük és szociális helyzetük szerint differenciált pénzbe­li támogatásban részesülje­nek, illetve a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok ré­szesedést kapjanak. A pénz­beli támogatást a tanulmá­nyok ideje alatt a hasonló munkakörben dolgozók át­lagkeresete, illetve átlagjöve* delme emelkedésének meg­felelően emelni kell. A felsőfokú tanulmányok folytatása idején megfelelő szakmai támogatást, vala­mint a végzettség megszerzé­sét követő munkába lépést a tanulmányi szerződési rend­szer keretében kell biztosí­tani. Örömmel mondhatom el — 9 ezt a kollektív csoportok, a barátsági munkában részt vevő szovjet dolgozók milliói bizonyítják —. hogy népeink történelmi múltban gyökere­ző testvéri barátsága ma már a köznapi életben, az orszá­gaink felvirágoztatásáért folytatott napi munkában ölt testet. — 1975-öt országaink, né­peink számára nevezetes tör­ténelmi dátumok fémjelzik: a fasizmus felett aratott győ­zelem, és Magyarország fel­szabadulásának 30. évfordu­lója. Baráti társaságaink éle­tében is mozgalmas, ese­ménygazdag esztendő lesz az idei. Az MSZBT-vel együtt­működési szerződésben rögzí­tettük a tervezett akciókat, politikai, kulturális és tudo­mányos programokat. Méltó­képpen kívánunk megemléi kezni Magyarország felszaba­dulásának 30. évfordulójáróL A Szovjetunióban ünnepi gyűléseket, baráti esteket, filmbemutatókat, előadáso­kat, kiállításokat és más programokat szervezünk. — Ebben az esztendőben is szovjet és magyar dol­gozók, diákok ezrei jutnak el barátsági vonatokkal egymás hazájába. Messzemenően tá­mogatjuk a személyes talál­kozók sűrítését, mivel meg­győződésünk, hogy az utazás felejthetetlen élményén túl a diákok, munkások, mezőgaz­dasági és más dolgozók kö­zött szövődő barátságok, sze­mélyes emberi kapcsolatok még élőbbé teszik, szorosabb­ra fűzik népeink barátságát. (MTI) Rendkívül enyhe december A tél első hónapja tartósan enyhe időjárást hozott, hó­nak, keményebb fagynak jó­formán nyoma sem mutat­kozott. A hőmérséklet havi középártékei országszerte 2— 3 fokkal haladták meg a sok­évi átlagot. A nagy enyheség oka az óceán felől érkező légtöme­gek szinte egész hónapon át tartó zavartalan beáramlása volt. Két különösen meleg szakasz alakult ki a hónap során: 2—8. és 27—30. kö­zött. Ez utóbbi minden ed­digi decemberi melegrekor­dot megdöntött: 29-én az or­szág nagy részén, elsősorban a Dunántúlon, 16—20 fokig emelkedett a hőmérséklet, s napi középértéke az április közepén szokásosnak felelt meg! Az ország több helyén nyárias záporok, zivatarok is előfordultak ezen a napon. Az enyhe óceáni légtöme­gek beáramlása gyakori, ám általában nem túl jelentős hozamú csapadékokkal járt, kiadósabb esők csak 6—7-én hullottak, s jelentősebb csa­padéktöbblet mindössze a du­nántúli területeken mutatko­zott. Az ország nagyobb ré­szén átlagkörüli, vagy vala­mivel kevesebb csapadék hullott. Hóréteget kialakító havazások csak az Északi­hegyvidéken és hazánk észak­keleti területein fordultak ölő, az ország legnagyobb ré; szén egyáltalán nem képző­dött decemberben hótakaró. Szeged és a Dél-Alföld de­cemberi időjárási adatait mellékelt táblázatunk tartal­mazza. Városunkban a sok­évi átlagnál 2 fokkal volt magasabb a havi középhő­mérséklet, s a hónap nagy részének borús időjárása mi­att mintegy 10 órás nap fénvhiány mutatkozott. A le hullott csauadék mennyiségr a Dél-Alföld nagyobb részér kevéssel a normálérték alatt maradt, ennek ellenére elég sok csapadékos nap fordul' elő, számuk 9—19. között vál­takozott. Dr. Péczely Györg> egyetemi tanár Három műszakban \ szegedi eyufagvárban 1971-től működik a kénünkön lát­ható mártigép. öreg korát meghazudtoló fürgeséggel, egvetlen, nyolcórás műszakban 200—220 ezer dobozra való szálat márt a piros vagy barna masszába (egy dobozban 50 darab gyufa van). Három műszakban dolgozik, a követ­kező módon: egy automata szerkezet sorba rakja a szála­kat a berákólapokra, onnan kerülnek a még mindkét vé­gükön egyforma gyufák a lécekre, a hengerekre. Ettől kezdve ebben a gépben történik minden, a mártás és a szárítás is. Mire a szálak a kirakó munkásnőhöz érkeznek, teljesen használható gyufává válnak. Képünkön: Kása Pálné a mártógép munkáját ellenőrzi. r V

Next

/
Oldalképek
Tartalom