Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-10 / 8. szám

IFtfNTEK, 1975. JANUAK 19. 3 A kongresszusi Irányelvek vitája a vezetőségválasztó taggyűléseken Megértő tenniakarással Új épületek sorakoznak a hajdani szegedi vágóhíd utcafrontján. A hazai húsprogram megvalósu'ását jelzi ez az építkezés, hiszen 1 milliárd forintnál többet áldoznak a bővítésre, a korszerűsítésre. Idézhetnénk a kongreszszusi irányelvekből is, hiszen, amit abban megfogalmaztak, itt a gyakorlatban valóra válik. Előrelép hazánk egyik leghíresebb húsipari vállalata, amelynek tekintélyét többek között a Pick szalámi alapozta meg száz esztendővel ezelőtt. Persze nem csupán szalámival él az ember, hanem szüksége van húsra, zsírra, kolbászra, hurkára és más hentesárura. A Csongrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat termékeit szűkebb környezetünkben naponta ízleli félmillió ember. Az élelmiszerellátás viszont egy pillanatig sem csak gasztronómiai kérdés, sokkal inkább politikai. Ez utóbbi megállapítás kapott fő hangsúlyt a húsipari vállalat 5-ös számú pártalapszervezetének vezetőségválasztó taggyűlésén is, ahol ez első napirend során a kongresszusi irányelveket vitatták meg. Az ötös számú alapszervezet tagjainak száma nem több harmincnál, férfiak és nők vegyesen. Az úgynevezett közvetett ágazatban dolgoznak: karbantartó műhely, energetika, mosoda, munkásellátás, konyha, s más kiszolgáló műhelyekben. A párttagok egyszer már áttekintették az irányelveket a pártcsoportok keretében. Tízen-tizenketten vitatkoztak, beszé'gettek, s meaoróbálták behelyettesíteni saját munkahelyükre, tennivalóikra az irányelvek megállapításait. A taggyűlésen az derült ki, hogv sikerrel tették. Mivel a pártcsoportgyűléseken minden párttag tanulmányozta és véleményt is mondott az irányelvekről, a vezetőségválasztó taggyűlésen a titkárnak, Szlatárovics Antalnak csupán egy rövid vitaindítót kellett elmondania. Ez igen jól sikerült, a leglényegesebb: megállapításokat emelte át beszámolójába, fűszerezvén azt is a húsipar mindennapos feladataival. Érthetően a gazdasági építőmunka kérdéseivel foglalkozott a vitaindító bővebben, hiszen iparvállalat pártalapszervezetének tagjai ültek a gyűlésen. Szóba került a világpiaci helyzet és annak hatása a hazai gazdasági életre, a terme1 ői árak váL tozásai és a húsipar exportjának nehézségei, a szocialista gazdasági integrációban rejlő lehetőségek, a tervszerűség javítása, a gazdasági szabályozórendszer ösztönzőbb variációja, a beruházások színvonalának és határidejüknek előnyösebbé tétele, az anyag- és energiatakarékosság, a munka- és üzemszervezés javítása. Érdeklődés kísérte azt a részt is, amikor a munkásosztály vezető szerepéről, az általános politikai magatartásáról és műveltségéről beszélt a párttitkár. A közgondolkodás és közéletiség is tágabb teret kapott a beszámolóban, különösen az üzemi demokrácia továbbfejlesztésének lehetősége, de azt is taglalták — később a felszólalások során is —, hogy a kispolgári mentalitás mennvire idegen a munkásság életfelfogásától, a kommunista ember lelkivilágától. A párttitkár beszámolóját azzal fej ette be. hogy a vezetőség tagjai mtod egyetértenek a Közoon'i Bizottság kongresszusi irányelveivel, az jól kifejezi a pá-t és az egész nemzet előtt állá leglényegesebb ^ennivalókat, feladatokat, s az irányelvek mondatait gyakorlati tettekkel kell megtölteni. A titkár vitaindítója után arra gondoltam, hogy vajon ezekután mit is lehet még elmondani, hiszen a pártcsoportok ülésein már mindent megbeszéltek. Aligha fogja valaki is felemelni a kezét, hogy szót kér. De nem így történt. Olyan élénk és pezsgő hangulat alakult ki a taggyűlésen, hogv élvezet volt hallgatni az okos és megfontolt véleményeket. Doboczky Károlyné elmondta, hogy az ő pártcsonortjuknál elsősorban azt követelték a kommunisták, hogy a pártszervezet legyen határozottabb a tervteljesításek megítélésénél, kísérje nagyobb figyelemmel a most folyó beruházásokat. A takarékossággal kapcsolatban jónak tartaná — mondotta —, ha készítenének egy konkrét tervet, s abban a szocialista brigádoknak vezető szerepet adnának. Határozottan kérte, hogy a pazarlást ne ködösítsék el a vállata'nál, hanem személyre szóló értékelést adjanak, mert a gyári közvélemény ezt várná el minden esetben, hiszen az általánosítás elmossa a felelősséget, és bosszantja a becsületesen dolgozó embereket. Elgondolkodtató volt az a megjegyzése is, amikor a világgazdasági jelenségek hatásáról beszélt, hogy sokan felelőtlenek ebben a kérdésben, vagy nem értik a lényeget, mások pedig követelődzőek olyan értelemben, hogy a Szovjetuniótól csak a segítséget tartják természetesnek, szinte kötelességének, ha mi nehézségekkel bajlódunk. A segítségért köszönet jár, de a magunk gondjait elsősorban nekünk kell megoldanunk. Szalai Attila az energiatakarékosságról beszélt, s megjegyezte, hogy készítettek már egy takarékossági tervet, és annak végrehajtása nagyon lényeges különösen a víz, a hűtés, a gőz és a villamos energia takarékosabb felhasználásánál. Nem oktalan spórolásról van szó — hangsúlyozta —, hanem a felesleges elhagyásáról, hiszen a sok kicsi is sokra megy egész esztendőben. Kiemelt nagyberuházás valósul meg a húsiparban — erről beszélt Szegvári József. Érzékeltette, hogy ez a munka nem csupán egy beruházás önmagában, hanem az életszínvonalat növelő, a lakosság élelmiszerellátását javító létesítményeket építenek a vágóhídon. A határidők ellenőrzésére és a részt vevő vállalatok jó együttműködésének elősegítésére kérte a pártszervezet vezetőségét. Konkoly Lászlóné azt mondta, hogy nem más most sem a lényeg, mint a X. pártkongresszus után volt: gondosabban és jobban kell dolgozni. Ha vannak is mostanában gazdasági nehézségek, de ezek a lényeget, a fő célokat nem módosíthatják. Elmondta hogy ha ők jő ellátást biztosítanak, és javítják a húsáruk minőségét, akkor már megfelelően politizáltak. Az üzemi demokráciáról is véleményt mondott Konkolyné. Szerinte a demokrácia nem csupán a beleszólás jogát és lehetőségét jelenti, hanem közéleti magatartást, amely viszont magasabb műveltséget igényel minden munkástól, mert nem kénes a demokrácia „játékszabályaira" az, aki elmaradt az általános és a szakmai műveltségben. De azt is megemlítette, hogy az üzemi demokrácia kiszélesítésében a gazdasági vezetőknek legalább annyi tennivalójuk van, mint a munkásoknak, főleg a közelítésben, a munkás partnerként való elfogadásában. Rátki Györgyné folytatta az előbbi gondolatmenetet, de a pártdemokráciáról beszélt részletesebben, a párttagok jogairól és kötelességeiről. „Manapság gyakran előfordul, hogy a párttagok füle hallatára elhangzó téves nézeteket szó nélkül engedik útjára, a párttag is elfordítja a fejét, mintha nem hallott volna semmit. Ezt nem tartom pártszerűnek, de oda vezetem vissza, hogy a taggyűléseken is akad elnéző magatartás... Ügy érzem, az irányelvekben jól fogalmaztak tennivalóinkról." A zárszó értékes vitát foglalhatott össze, hiszen egyértelmű volt az a lelkiismeretesség, amely áthatotta az ötös pártalapszervezet tagjait, amikor a kongresszusi irányelveket tanulmányozta. Nagy érdeklődéssel készültek fel a vezetőségválasztó taggyűlésükre, egyetértésüket tolmácsolták, tenniakarásuka* ajánlották föl, s abban is reménykednek, hogy minder kommunista, minden becsületes ember a maga posztján úgy tevékenykedik, úgy dolgozik, hogy az irányelvekben felvázolt ajánlások, célkitűzések valóra is váljanak. Egységesen szavaztak: egyetértenek a Központi Bizottság irányelveivel, amelyet a soron következő XI. pártkongresszusra fogalmaztak meg. G&zdagh István Automatizált eternitgyártás Szovjet szakemberek irányításával újabb két nagy teljesítményű gépsorral kezdték meg a termelést a bővülő Nyergesújfalui Eternitgyárban. Ezekkel együtt most már négy, magas fokon automatizált gépsorral gyártják üzemszerűen az eternit-: lemezeket. Az 5. gépegységgel egy héten belül, az utolsóval — a hatodikkal — pedig februárban kezdik meg a próbagyártást. Az idén már több eternitet szállíthat a nyergesújfalui gyár megrendelőinek. A tervek szerint az év végéig 13 millió négyzetméter tetőfedő, hullám- és burkolólemezt gyártanak. A nagyszabású bővítés előtt mindössze 6,8 millió négyzetméter eternitet készítettek. (MTI) Bz SZMBT gazdag programja /. I. Bagyui nyilatkozata Az MSZBT testvérszervezete, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság milliókat átfogó munkájáról, 1975. évi terveiről nyilatkozott I. I. Bagyul, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének első titkára, az SZMBT — és egyben a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége — magyarországi képviselője. Egyebek között megállapította: — Munkánk legfőbb politikai célja, hogy elősegítsük a Szovjetunió' és a Magyar Népköztársaság népei közötti barátság eszméjének széles körű terjesztését, a kommunista és szocialista építés tapasztalatainak cseréjét, népeink új eredményeinek, sikereinek népszerűsítését. Minisztertanácsi határozat: A fiatal szakmunkások felsőfokú tanulmányairól A Magyar Közlönyben megjelent a Minisztertanács határozata a szakmunkás-képesítésű fizikai dolgozók felsőfokú tanulmányairól. A határozat — az eddigi kedvező tapasztalatok alapján — többek között kimondja: biztosítani kell, hogy a példamutató magatartást tanúsító fiatal, szakmunkás-képesítésű fizikai dolgozók, az erre a célra szervezett előkészítő tanfolyam sikeres elvégzése alapján felsőoktatási intézmény nappali tagozatán olyan esetben is tovább tanulhassanak, ha középiskolai érettségi vizsgát nem tettek. A fiatal szakmunkások felsőfokú továbbtanulásának rendszerét elsősorban azokon a területeken kell továbbfejleszteni, ahol a végzettség megszerzése után a dolgozót a vállalat (szövetkezet) tovább foglalkoztatja. Az olyan jellegű képzésnél, ahol erre nincs lehetőség, a továbbfejlesztés fokozatosan történjék — a végzettség utáni megfelelő foglalkoztatás biztosítékainak megteremtése mellett. A jelentkezők a felsőfokú tanulmányok megkezdése előtt előkészítő tanfolyamon vesznek részt. Itt — általában 12 hónapos — részben levelező rendszerű, részben egész napos intenzív jellegű oktatás folyik. Gondoskodni kell arról, hogy a továbbtanuló fizika1 dolgozók az előkészítő tanfolyam idején megfelelő tanulmányi kedvezményekben majd az azt követő felsőfok ' tanulmányok egész ideje alatt átlagkeresetükhöz igazodó, tanulmányi eredményük és szociális helyzetük szerint differenciált pénzbeli támogatásban részesüljenek, illetve a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok részesedést kapjanak. A pénzbeli támogatást a tanulmányok ideje alatt a hasonló munkakörben dolgozók átlagkeresete, illetve átlagjöve* delme emelkedésének megfelelően emelni kell. A felsőfokú tanulmányok folytatása idején megfelelő szakmai támogatást, valamint a végzettség megszerzését követő munkába lépést a tanulmányi szerződési rendszer keretében kell biztosítani. Örömmel mondhatom el — 9 ezt a kollektív csoportok, a barátsági munkában részt vevő szovjet dolgozók milliói bizonyítják —. hogy népeink történelmi múltban gyökerező testvéri barátsága ma már a köznapi életben, az országaink felvirágoztatásáért folytatott napi munkában ölt testet. — 1975-öt országaink, népeink számára nevezetes történelmi dátumok fémjelzik: a fasizmus felett aratott győzelem, és Magyarország felszabadulásának 30. évfordulója. Baráti társaságaink életében is mozgalmas, eseménygazdag esztendő lesz az idei. Az MSZBT-vel együttműködési szerződésben rögzítettük a tervezett akciókat, politikai, kulturális és tudományos programokat. Méltóképpen kívánunk megemléi kezni Magyarország felszabadulásának 30. évfordulójáróL A Szovjetunióban ünnepi gyűléseket, baráti esteket, filmbemutatókat, előadásokat, kiállításokat és más programokat szervezünk. — Ebben az esztendőben is szovjet és magyar dolgozók, diákok ezrei jutnak el barátsági vonatokkal egymás hazájába. Messzemenően támogatjuk a személyes találkozók sűrítését, mivel meggyőződésünk, hogy az utazás felejthetetlen élményén túl a diákok, munkások, mezőgazdasági és más dolgozók között szövődő barátságok, személyes emberi kapcsolatok még élőbbé teszik, szorosabbra fűzik népeink barátságát. (MTI) Rendkívül enyhe december A tél első hónapja tartósan enyhe időjárást hozott, hónak, keményebb fagynak jóformán nyoma sem mutatkozott. A hőmérséklet havi középártékei országszerte 2— 3 fokkal haladták meg a sokévi átlagot. A nagy enyheség oka az óceán felől érkező légtömegek szinte egész hónapon át tartó zavartalan beáramlása volt. Két különösen meleg szakasz alakult ki a hónap során: 2—8. és 27—30. között. Ez utóbbi minden eddigi decemberi melegrekordot megdöntött: 29-én az ország nagy részén, elsősorban a Dunántúlon, 16—20 fokig emelkedett a hőmérséklet, s napi középértéke az április közepén szokásosnak felelt meg! Az ország több helyén nyárias záporok, zivatarok is előfordultak ezen a napon. Az enyhe óceáni légtömegek beáramlása gyakori, ám általában nem túl jelentős hozamú csapadékokkal járt, kiadósabb esők csak 6—7-én hullottak, s jelentősebb csapadéktöbblet mindössze a dunántúli területeken mutatkozott. Az ország nagyobb részén átlagkörüli, vagy valamivel kevesebb csapadék hullott. Hóréteget kialakító havazások csak az Északihegyvidéken és hazánk északkeleti területein fordultak ölő, az ország legnagyobb ré; szén egyáltalán nem képződött decemberben hótakaró. Szeged és a Dél-Alföld decemberi időjárási adatait mellékelt táblázatunk tartalmazza. Városunkban a sokévi átlagnál 2 fokkal volt magasabb a havi középhőmérséklet, s a hónap nagy részének borús időjárása miatt mintegy 10 órás nap fénvhiány mutatkozott. A le hullott csauadék mennyiségr a Dél-Alföld nagyobb részér kevéssel a normálérték alatt maradt, ennek ellenére elég sok csapadékos nap fordul' elő, számuk 9—19. között váltakozott. Dr. Péczely Györg> egyetemi tanár Három műszakban \ szegedi eyufagvárban 1971-től működik a kénünkön látható mártigép. öreg korát meghazudtoló fürgeséggel, egvetlen, nyolcórás műszakban 200—220 ezer dobozra való szálat márt a piros vagy barna masszába (egy dobozban 50 darab gyufa van). Három műszakban dolgozik, a következő módon: egy automata szerkezet sorba rakja a szálakat a berákólapokra, onnan kerülnek a még mindkét végükön egyforma gyufák a lécekre, a hengerekre. Ettől kezdve ebben a gépben történik minden, a mártás és a szárítás is. Mire a szálak a kirakó munkásnőhöz érkeznek, teljesen használható gyufává válnak. Képünkön: Kása Pálné a mártógép munkáját ellenőrzi. r V