Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-09 / 7. szám

A népgazdaság munkaerőmérlege Az aktív keresők 38,5 százaléka az iparban, 23.3 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik 1 A VSZ tagállamai honvédelmi miniszterei bizottságának ülése Elkészült a népgazdaság munkaerőmérlege, amely az 1974. január elsejei helyzetet tükrözi. Az adatokból kitűnik, hogy a munkaerőforrás évek óta tartó növekedése 1973-ban megszűnt. A munkavállalási korúak száma 28 ezerrel nőtt ugyan 1973-ban, a tényleges munkaerőforrás mégis 22 ezerrel csökkent, mert a munkavállalási korú lakosság gyarapodása nem pótolta az idős aktív keresők számának jelentős csökkenését. Ugyan­akkor a nemek közötti arány is megváltozott, mivel 1973­ban már csupán a női mun­kaerőforrás növekedett, az is mérsékelten, 15 ezer fővel, a férfi munkaerőforrás vi­szont 37 ezerrel kisebb volt, mint egy évvel korábban. Ez azt is jelenti, hogy az új munkahelyek betöltése és a kiesések pótlása a nők fog­lalkoztatásának további bő­vítését teszi szükségessé. A népesség, ezen belül a nők foglalkoztatása nemzet­közi összehasonlításban is vi­szonylag magas. 1974. január elsején a lakosság 49 százalé­ka, 5 millió 74 ezer személy aktív kefeső volt, és mind­össze 6 százalék volt a mun­kagíö-tartalékként elvileg fi­gyelembe vehető eltartottak aránya, a tényleges munka­erő-tartalék viszont ennél is kisebb. Az aktív keresők számá­nak növekedése 1973-ban to­vább lassult. Számuk 1971­ben 28 ezerrel, 1972-ben 23 ezerrel, 1973-ban pedig mind­össze 12 ezerrel emelkedett. Ez a tendencia a tényleges munkaerő-tartalék szűkülésé­nek és a munkábaálló fia­talok csökkenő számának kö­vetkezménye. A korábbi években a munkaerőhiányt még enyhítette az 1950-es évek első felében született fiatalok nagy létszámú évjá­ratainak fokozatos munkába lépése, de újabban a mun­kába álló fiatalok száma is csökkent. 1970-ben az aktív keresők harmincezres létszámnöve­kedéséből 42 százalék. 1971­ben mindössze 4 százalék volt a férfiak aránya. Ezt kö­vetően az aktív kereső fér­fiak számának növekedését csökkenés váltotta fel: szá­muk 1972-ben 22 ezerrel, 1973-ban további 29 ezerrel lett kevesebb. Az aktív kere­ső nők állománya folyama­tosan, az utóbbi két évben 86 ezerrel emelkedett. 1974 elején az aktív keresők 44 százaléka volt női munkavál­laló, A munkaerőforrásként számításba jövő nők 68 szá­zaléka folytatott valamilyen kereső tevékenységet. Figye­lembe kell venni, hogy je­lentős a gyermekgondozási szabadságot igénybe vevő nők száma is. Ha ők is dolgoz­nának, a női munkaerőfor­rásnak mintegy háromnegye­de aktív kereső lenne. A keresők ágazati összeté­telében folytatódott a már korábban is tapasztalt átala­kulási folyamat, vagyis nö­vekedett a nem mezőgazda­sági ágazatok súlya, csökkent a mezőgazdaságé és nagyobb lett a szolgáltatási ágazatok részaránya. 1973-ban éppen a szolgál­tatási ágazatokban foglalkoz­tatottak száma emelkedett a legnagyobb mértékben (2,9 százalékkal), ezt megközelí­tette a kereskedelemben dol­gozók létszámának 2,8 szá­zalékos növekedése. Meg­gyorsult a létszámemelkedés az építőiparban, míg a szál­lítás és hírközlés keresőinek száma lényegében változat­lan. A mezőgazdaságban az 1973. évi létszámcsökkenés mértéke lényegesen, 4,1 szá­zalékkal magasabb volt, mint a megelőző évben. 1974. ja­nuár elsején az aktív kere­sőknek az iparban 35,8, a mezőgazdaságban 23,3, az építőiparban 8;2, a szállítás és hírközlés területén 7,6, a kereskedelemben 8,7, egyéb ágazatokban 16,4 százaléka dolgozott. (MTI) Befejeződtek a magyar—jugoszláv külügyminiszteri megbeszé esek Moszkvában 1975. január 7—s-án megtartották a Var­sói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszterei bi­zottságának soron levő ülé­sét. A bizottság munkájában részt vettek a Varsói Szer­ződés tagállamainak honvé­delmi miniszterei, az egye­sített fegyveres erők főpa­rancsnoka és törzsfőnöke. ^Vz ülésen megvitatták az egye­sített fegyveres erők vezető szerveinek tevékenységével összefüggő időszerű kérdé­seket. A honvédelmi miniszterek bizottságának ülése baráti légkörben, valamennyi részt vevő kölcsönös egyetértésé­nek szellemében zajlott le. A megvitatott kérdésekben határozatokat hoztak. , Az ülésen Andrej Grecs­ko, a Szovjetunió marsall­ja, a Szovjetunió honvé­delmi minisztere elnökölt. * Nyikolaj Podgornij, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa elnökségének elnöke szerdán a Kremlben fogadta a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi minisztereit, akik részt vettek a honvédelmi miniszterek bi­zottságának ülésén. A fogadáson részt vett a Varsói Szerződés tagállamai egyesített f egy véres erőinek főparancsnoka és vezérkari főnöke. Meleg," baráti beszél­getés folyt le Nyikolaj Pod­gornij és a honvédelmi mi­niszterek között. Máltai küldöttség érkezett hazánkba Szerdán máltai gazdasági delegáció érkezett Budapest­re hivatalos látogatásra Paul Xuereb kereskedelmi, ipar­ügyi és idegenforgalmi mi­niszter vezetésével. A láto­gatás célja, a gazdasági kap­csolatok szorosabbra fűzé­se, kooperációk . lehetőségé­nek tanulmányozása. A kül­döttséget elkísérte egy ötta­gú szakértői csoport is. A delegáció körútja során ha­zánkon kívül' fölkereste a Szovjetuniót, Lengyelorszá­got; programjukban szere­pel Csehszlovákia és az NDK meglátogatása is. A mezőgazdaság gépei Számadás az AGROKER-nél Púja Frigyes magyar külügyminiszter (balról az első) és Milos Minics, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke, külügyminiszter (jobbról az első) a tárgyaló­asztalnál. (Telefotó: TANJUG—MTI—KS). Szerdán Belgrádban befe­jeződtek a jugoszláviai láto­gatáson tartózkodó Púja Fri­gyes külügyminiszternek és vendéglátójának, Milos. Mi­nicsnek, a Szövetségi Végre­hajtó Tanács alelnökének, külügyi titkárnak és munka­társaiknak hivatalos megbe­szélései. A tanácskozáson folytatták a széles körű esz­mecserét a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseiről. En­nek során ismételten megál­lapították, hogy a két fél ál­láspontja valamennyi megvi­tatott kérdésben.azonos, vagy közel áll egymáshoz. A magyar külügyminiszter szerdán több vezető szemé­lyiségnél tett látogatást. Fo­gadta őt Sztane Dolanc, a JKSZ KB elnökség végrehaj­tó bizottságának titkára, Pe­tar Sztambolics, Jugoszlávia Államelnökségének alelnöke és Dzsemal Bijedics kor­mányfő. A jugoszláv vezetők Púja Frigyessel a magyar— jugoszláv kapcsolatok fej­lesztéséről és időszerű külpo­litikai kérdésekről folytattak eszmecserét. Sztane Dolanc a látogatás alkalmával a ma­gyar külügyminiszternek ki­jelentette: „A magyar—ju­goszláv kapcsolatokat a hul­lámzásoktól mentes, állandó­an felfelé ívelő fejlődés jel­lemzi. A Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége a kapcsola­tok bővülésének ezt az irány­vonalát támogatja, és arra törekszik, hogy ez a tenden­cia a jövőben is folytatód­jék." Púja Frigyes szerdán este a belgrádi magyar nagykö­vetség épületében díszvacso­rát adott jugoszláv vendég­látói tiszteletére. Két fontos mutatója van a mezőgazdaság fejlődésének: milyen áron mennyit terem a föld — és a nehéz mun­kát mennyire lehet gépekre bízni. A gép persze nemcsak annyit ér, amennyi ember kezemunkáját helyettesíteni tudja, hiszen a korszerű gé­pek haszna megtermett má­zsákkal is mérhető. Ha az AGROKER összesítő kimu­tatásaiba beletekintünk, váz­latosan bár, de egész me­gyénk mezőgazdaságának fejlődését láthatjuk. A teg­nap délelőtt tartott sajtótá­jékoztató adatai ezért érde­melnek tehát megkülönböz­tetett figyelmet, de azért is, mert a vállalat dolgozóinak helytállását is jelenti. A sajtótájékoztatón a vál­lalat vezetői arról adtak szá­mot, hogy a tavalyi esztendő a szokásosnál is bonyolul­tabb körülmények között in­dult, és csatlakozott hozzá egy nehéz aratás a maga gépgondjaival és a szokatla­nul nehéz ősz. Az első bo­nyodalmat az okozta, hogy a gazdaságok kevesebb gé­pet rendeltek, mint ameny­nyire szükségük volt, a mű­trágya egész évben gondot jelentett, volt néhány hiány­cikk a növényvédő szerek és speciális gépek között is. Mindezek ellenére gépekből 26,7 százalékkal többet vá­sárolhattak a gazdaságok, mint az előző évben, alkat­részekből csak 2,3 százalék­kal fogyott több, műtrágyá­ból pedig 16 százalékkal. Az összefoglaló számok ilyen részletkérdéseket is magukban foglalnak, hogy kombájnból aratás idejére több érkezett, mint ameny­nyit egész évben kértek, így az igen nehéz munka csúcs­pontján már a nagy teljesít­ményű, új gépek is dolgoz­hattak. Még egy jellemző adat a vállalat tevékenysé­gére: tíz évvel ezelőtt évi forgalmuk 558 millió forint volt, tavaly 895 millióval szá­moltak, idén 970 millió fölöt­ti bevételt terveztek. A ked­vezményes őszi árusítás ide­jén — a sürgős munkák el­végzését segítették vele — 67 traktort és 115 billenős pótkocsit adtak a gazdasá­goknak. Lényeges változást jelent, hogy a gépekhez viszonyítva kevesebb alkatrész fogyott, mint az előző években. Jó Naponta érkeznek az új gépek a vállalat szegedi telepé­re. Képünkön: a talajmüve lés és növényápolás gépel ideje panaszkodtak a gazda­ságok vezetői, hogy régén el­nyűtt gépeiket kénytelenek toldozni-foltozni, mert nincs pénzük újat venni, vagy ha lenne, nem kapnának. Meg­kezdődött tehát az elavult gépek cseréje, a régi helyébe legtöbbször lényegesen jobb teljesítményű újak lépnek. Kérdéseinkre elmondták, hogy idén némi probléma várható újra alkatrészekből, bár van olyan géptípus, amelyhez már most több al­katrész van raktáron, mint amennyit tavaly egész évben eladtak. Az alkatrészeket a gazdaságok nem rendelik meg előre, ezért azt ajánlja a vállalat, vegyék számba már most, a javítások kezde­tén, mire lesz szükségük, le­hetőleg vásárolják is meg, hogy készleteiket az igények ismeretében feltölthessék. Akadozik a műtrágyaellá­tás az év elején is. Megyénk adottságait ismerve a köz­ponti elosztásnál többre szá­míthatnak idén, mint az elő­ző évben, de a termelő gaz­daságoknak előreláthatóan ennél is többre lenne szük­ségük. Egyelőre azt ígéri az AGROKER, mindent elkövet, hogy az őszi vetések halaszt­hatatlan fejtrágyázásához elegendő műtrágyát adhas­son. Központi törekvés, hogy a termelési rendszerek nyugati importból származó gépeit hasonló teljesítményű hazai vagy KGST-államokból szár­mazó gépekkel váltsák fel. Már idén elegendő kombájnt tudunk adni e szándék meg­valósításához. Részben a traktórigényléseket is ki tud­ják elégíteni, nincs gond a vetőgépeknél és a cukorrépa­termesztés gépeinél sem. A termelési rendszereket a mű­trágyaszállí'ásnál is előny­ben részesítik, és a permete­zőszerek árusításánál is, sor­rendben itt is a cukorrépa az első, a kenyérgabona, a zöld­ség és a szemes takarmány követi. Horváth Dezső PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! *r W - lyj ? 65. évfolyam 7. szám 1975. január 9., csütörtök Ára: 80 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom