Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-30 / 25. szám

4 dS!?*. világ proletárialegyesoljetík! 7> DELMAGYAR0RSZA6 a magyar szocialista munkáspárt lapja Tanácskozás a készülő telefonközpontról Szegedre látogatott Horn Dezső 65. évfolyam 25. szám 1975. január 30., csütörtök Ára: 80 fillér y ffitiiV Szerdán Szegedre látogatott Horn Dezső, a közlekedés- és postaügyi miniszter helyettese, posta vezérigazgatója, és részt vett a szegedi postaigazgatóságon megtartott tanácskozáson. Rózsa István, a szegedi Postaigazgatóság vezetője köszöntötte a megbeszélésen megjelenteket, köztük dr. Komócsin Mihályt, a megyei pártbizottság első titkárát, Török Józsefet, a szegedi pártbizottság első titkárát, Kovács Imrét, a Csongrád megyei tanács elnökének általános elnökhelyettesét, Papp Gyulát, Szeged megyei város tanácselnökét, és megyénk országgyűlési képviselőit. A programnak megfelelően, a tanácskozás résztvevői együtt megtekintették a Szeged 1. számú Postahivatal épületében levő régi — jelenleg is üzemelő — telefonközpontot, mely már igen túlterhelt. Ezt a központot már bővíteni nem lehet. Az épület, amelyben van, ugyancsak túlterhelt, állandó statikai megfigyelés alatt áll. A város főpostája ebben a százesztendős épületben, kedvezőtlen körülmények között, szűk helyiségekben működik. Nemcsak a műszakiak, a távirdán és a telefonközpontban dolgozók számára kevés a hely, hanem a földszinten levő felvevőterem is mind nehezebben tudja kielégíteni a növekvő szolgáltatási igényeket. Az épülő postapalota műszaki szárnyát ezt követően megnézték a posta vezetői és a meghívottak. A fentebb vázolt körülmények alaposan indokolják, hogy a beruházás jóváhagyott ütemezésének megfelelően ez év december 31-én üzembe lehessen helyezni a 11 ezer telefonállomás kapacitású új távbeszélő-központot. Ennek megvalósítása Dél-Magvarország jogos hírközlési igényeinek kielégítése szempontjából is igen jelentős feladat. A szegedi egységes távbeszélő-hálózat megteremtése 1972 óta, amikor Gyálarét, Szőreg, Tápé, Kiskundorozsma, Algyő a megyeszékhellyel egyesült, napirenden levő feladat. Az ipari fejlődés, a városiasodás megannyi ténye bizonyítja: mielőbb szükség van az új, a nagyobb kapacitású, minőségileg is jobb telefonközpont üzembe helyezésére. A postapalota műszaki szárnyának építését, a távbeszélő-központ szerelését megtekintve folytatódott a tanácskozás. Először Horn Dezső értékelte a látottakat, s kifejtette annak szükségességét, hogy az ország telefonhálózatát automatizálni kell, s ennek részét alkotja az a beruházás, mely Szegeden készül. Utalt arra, hogy a Szegeddel egyesült községek egyes távbeszélő tarifarendszerbe való sorolásának nem adminisztratív, hanem műszaki akadályai voltak. Dicsérettel szólt arról, hogy \ az építők ütemesen, összehangoltan dolgoztak, ahogy Az épülő postaközpontban Horváth Márton, a BHG szerelésvezetője tájékoztatja Horn Dezsőt (középen). Mellette dr. Komócsin Mihály (jobbról) és Rózsa István (balról). azt a szocialista szerződésben vállalták. E jelentős beruházás határidőre történő megvalósítása érdekében több mint negyven vállalat megfeszített, pontosan összehangolt munkájára van szükség. Mint köztudott: a beruházás két ütemben készül el. A Püspök utcai műszaki épület terv szerint 1975. év végére, míg második ütemként áz irodaházi épületszárny 1976. év második felében. A posta vezérigazgatója tájékoztatásként a posta általános helyzetéről, kiváltképp a távbeszélő igényekről és azok teljesítésének reális lehetőségéről, a költségek és a díjak arányáról beszélt. S hogy milyen intézkedések várhatók a távbeszélő szolgálat színvonalának javításéLakásépítésünk 30 éve: Több mint másfél millié új otthon ra. Majd válaszolt több időszerű kérdésre. A megbeszélés Rózsa István zárszavával ért véget. Délután Horn Dezső és kísérete Mórahalom nagyközségbe látogatott el, ahol d helység tanácselnöke, párttit* kara, és a postaforgalmi j szakközépiskola igazgatója fogadta. Szóba került az épülő • postahivatal és á távbeszélő-központ építésének ügye. A nagyközségben háromszáz általános automata telefonközpont készül el a szegedi új központtal egyidőben. A posta-vezérigazgató találkozott a szakközépiskola tanáraival és a diákokkai akik a postás élethivatásra készülnek. Az esti órákban Horn Dezső visszautazott Pestre. Az idén befejeződő 15 éves lakásépítési program alapján évente kereken 30 ezerrel több új otthon épült az országban, mint az előző 15 évben, amikor évente 39 300 új otthont adtak át. A felszabadulást követő években 1948-ig a helyreállítható lakások 94 százalékát sikerült rendbehozni, s 1946-tól 1960-ig mintegy 590 ezer űj otthonnal gazdagodott az ország. Ezt követte 1961-ben hazánk első hosszú távú tervének, 15 éves lakásépítési programjának megkezdése. Ez a terv — mint ismeretes — 1975 végéig öszszesen egymillió lakás és a korszerű települési formáknak megfelelő egyéb járulékos és kapcsolódó létesítmény építését irányozta elő. Az utóbbi 14 évben elért tényleges eredmények alapján, és az idén előirányzott 90 ezer új otthon megépítésével várhatóan csaknem 30 ezer lakással teljesítjük túl az egymilliós előirányzatot. Az építés ütemének dinamikus növekedését segítette a blokkos, és később a korszhű paneles, házgyári építesmód kiterjesztése. A házgyári technológia már többszörösére növelte a termelékenységet és lényegesen csökkentette a munkaerőgondokat, amelyek a technikai fejlesztés nélkül lehetetlenné tették volna a nagyszabású program* megvalósítását. Ebben a tervid /szakban fejeződik be a tíz gyártóbázisra alapozott házgyár' hálózat létrehozása, amely majd évente 34—35 ezer lakás „gyártását" fölépítéséi teszi lehetővé. A felszabadulás óta töbt mint másfél millió új lakás épült, a lakosságnak mintegy a fele költözött űj ott- lakosonként nyolc-kilenc honba. új lakást épít. Megkezdődtek a városrekonstrukciók is, amelyek következtében az utóbbi években átlagosan 20 ezer régi lakást szüntettek meg, de a kormány intézkedésére felülvizsgálták ezeket a terveket, és a IV. ötéves tervben 10 ezerrel csökkentették a lebontásra ítélt régi otthonok számát. Az állami építőipar, s elsősorban a házgyárral rendelkező vállalatok építik a legkorszerűbb lakásokat, valamennyit fürdőszobával, teljes komforttal, beépített konyhabútorral, szekrénynyel. Az utóbbi években már országosan is a lakásoknak csaknem 90 százaléka épül fürdőszobával, vagy mosdóhelyiséggel, az új otthonok több mint 80 százalékát vezetékes ivóvízzel és gyakorlatilag valamennyit villanynyal látják el. Európai viszonylatban is jelentős eredménynek számit, hogy a vezetékes vagy propán-bután 'gázzal ellátott háztartások száma meghaladja a kétmilliót, s már sok fejlett ipari országot is megelőzött Magyarország azzal, hogy most már évi átlagban ezer Jelentős támogatással, hitelpolitikai és szociálpolitikai kedvezményekkel, kölcsönökkel segíti államunk a lakosság lakásépítési gondjainak megoldását. A múlt évben az OTP hét, az idén pedig előreláthatólag nyolcmilliárd forint értékű hitelt nyújt a lakásépítéshez. Mind nagyobb részt vállalnak a munkások lakásgondjainak megoldásából a vállalatok i6. Az országban már majdnem minden negyedik új lakás vállalati támogatással épül. Az 1973-ban kezdett munkáslakás-építési akció alapján az első évben 2184, a múlt évben pedig mintegy 4000 lakásba költöztek be munkáscsaládok. A különböző építőközösségek fokozott támogatása révén a társasházi, illetve a lakásépítő szövetkezeti formában a IV. ötéve3 tervre előírt 65 ezer helyett — előreláthatólag — 75—80 ezer új otthon épül fel a nagyvárosokban és ipari központokban, s ugyanakkor — az előzetes számítások szerint — főként vidéken az előirányzottnál 40—45 ezerrel több családi ház létesül. Megerősödtek a gabonák Folyamatos munka a Szegedi Átiamt Gazdaság szőiöte*epein Csongrád megyében a több keznek azért i6, mert később üzemeltetése a leggazdaságomint 90 ezer hektáron ve- sem lesz hiány tennivalók- sabb. Különösen vonatkozik tett őszi kalászos túlnyomó ban. Tavasszal újabb nagy- ez a korszerű növényvéderésze megerősödött, jó minő- üzemi szőlőtelepet hoznak lemre, a helikopterekről tör. ségű A kései gabonák is létre mintegy hatvan hektá- ténő permetezésre. A Kunbamost már olyan fejlődési stá- ron az ásotthalmi kerületben, jai Állami Gazdaságban áldiumban vannak, hogy ki- Ezen a helyen a legcélsze- lomásozó helikopterek már sebb fagyok nem károsíta- rűbb a telepítés annál isin- korábban „bemutatkoztak" nák abban az esetben sem, kább, mert az összefüggő ül- Ásotthalmon, a szakemberek tetvényeken a művelés, a be- szerint nagyon jó eredménytakarítás könnyebb, a gépek nyeL ha hótakaró nélkül marad nának. A Szegedi Aliami Gazdaság vezetői a napokban Asotthalom határában olyan búzatáblát szemléltek meg, ahol csak december elején kerülhetett földbe a mag. Megnyugvással tapasztalták, hogy egyenletesen kelt, és szép üde zöld még ezen a területen is a kenyérgabona. A szőlőültetvényeken szinte folyamatosan dolgozhattak a tél eddigi heteiben, ami korábban még nem fordult elő. Jelenleg is hatvanan. hetvenen szorgoskodnak min. dennap: előmetszéseket végeznek a szőlőkön és galylyazzák a gyümölcsfákat. Az elsőnek sorra került almafákat már megszabadították a felesleges hajtásoktól. IgyeA TOT elnökségének (elhívása Kezdődték takarékossági mozgalom a téeszekben Szerdán Budapesten megkezdődött a termelőszövetkezeti vezetők kétnapos tanácskozása: a TOT rendezésében tsz területi vezetők, elnökök és közgazdászok az első napon a közös gazdaságok termeléspolitikai célkitűzéseit vitatták meg. Szél Ferenc, a TOT titkára elmondotta: tovább kell javítani a szervező és irányító munkát, s a korábbinál nagyobb tervszerűségre van szükség a közös gazdaságok munkájában. A gazdaságok ugyanis idén a tavalyihoz képest 6—7 százalékkal növelték a termelési előirányzatot, ami azt jelenti, 99 Kulcsátadás" előtt a Nemzeti Galéria Február 11-én kulcsátadási ünnepséget tartanak a Budavári palotában abból az alkalomból, hogy a Magyar Nemzeti Galéria utolsó, „D" épületének munkálatai is befejezéshez közelednek, s tavasszal a Galéria végleg elfoglalhatja várbeli új otthonát. Ez ideig — 1973 óta — a Galéria gyűjteményének csaknem a felét szállították át: a XIX. és. a XX. századi tanulmányi raktárak anyagát, a szoborgyűjtemény többségét, a naiv és az alkalmazott grafikai gyűjteményt, az adattárat, a mai magyar osztály festményeit, grafikáit. A következő napokban a XX. századi állandó festészeti kiállítás képeit, május elejétől a grafikai és az éremgyűjteményt költöztetik. A XIX. századi festészet és szobrászat, valamint a régi művészet kiállításait a nyár közepéig a Kossuth Lajos téri épütatben tekinthetik meg a látogatók. A Budavári palotában előreláthatólag ez év őszén, a budapesti művészeti hetek keretében nyitja meg kapuit a Magyar Nemzeti Galéria. hogy a mezőgazdaságban továbbra is a termelőszövetkezetek fejlődnek a legdinamikusabban. A népgazdasági igényekkel összefüggésben rámutatott: a téeszekben némileg módosítani kell a termelési szerkezetet, egyes növényi kultúrákból ugyanis keveset termelnek a gazdaságok, ami hátráltatja a folyamatos belföldi ellátást, illetve igen költséges importot tesz szükségessé. Az értekezleten a TOT elnöksége felhívást intézett a téeszekhez, ebben a takarékossági mozgalom megszervezését indítványozták. Az elnökség felhívta a termelőszövetkezeti tagságot, hogy tekintse fontos feladatának a fokozottabb érvényesítését, takarékossági követelmények az eddiginél körültekintőtvben használja fel a különféle anyagokat, az energiát és a pénzeszközöket; dolgozzék azon, hogy az anyag-és energiaigény szempontjából legjobbnak bizonyuló technológiák gyors ütemben elterjedjenek. A takarékossági célok megvalósítását jól szolgálják az egyre hatékonyabb munka- és üzemszervezési intézkedések. A téeszekbem a tervtárgyaló közgyűlésen vitatják majd meg a gazdaság takarékossági tervét, amelynek végrehajtását később rendszeresen figyelemmel kísérik. (MTI)