Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-29 / 24. szám

4 SZERDA, 1975. JANUÁR 29. Úi jogszabály A szigorított őrizetről Időnként szükséges, hogy az újonnan megjelenő jog­szabályok lányegét, alkalma­zásának körülményeit a sajtó útján is ismertessük, magyarázzuk, hogy ezzel is elősegítsük az állampolgárok jobb tájékoztatását s talán hozzásegít ahhoz is, hogy bűncselekményekre „hajla­mos" egyéneket visszatart­sunk azok elkövetésétől. Eb­ből az alapgondolatból kiin­dulva tartom szükségesnek, hogy egy a közelmúltban megjelent Jogszabály lénye­géről, és annak alkalmazásá­ról rövid tájékoztatást ad­junk. Az olvasóközönség előtt talán már a címben szerep­lő fogalom nem ismeretlen, de nem valószínű, hogy ezen túlmenően több ismerettel rendelkeznének. A szocialista jogpolitikai elvek valóravál­tásának, valamint a bűnözők többségének nevelhetőségé­ben való bizalom gyakorlati megvalósításának folyamatá­ban ez az új jogi szabályo­zás igen jelentós jogalkotás. A tvr. alkalmazását társa­dalmunk törvénytisztelő ál­lampolgárainak többsége egyetértéssel fogadta; jó al­kalmazással eredményes esz­köz lehet a bűnözők és a bűnözés elleni harcban. A szigorított őrizetről szóló jog­szabály — az 1974. évi 9. sz. tvr. — 1974. június hó 1. napján lépett hutályba, mely­nek alapvető célja, hogy a bűnüldöző é3 igazságügyi ha­tóságok a veszélyes vissza­esőkkel szemben hatékonyab­ban léphessenek fel, és az átnevelésükre hosszabb idő álljon rendelkezésre. Közis­mert, hogy a bűncselekmé­nyek jelentős hányadát visz­szacsők követik el; olyanok, akik már voltak büntetve és ennek ellenére újabb bűn­cselekményeket követnek el. Sajnos ezen kategórián belül elég nagy a különösen ve­szélyes visszaesők száma, akik életvitelük, magatartá­suk következtében rövid idő­közönként ismételten a bű­nözés útjára lépnek. A Jogszabály lényegének megismerése céljából e tvr. főbb jellemzőit és azok al­kalmazhatóságát az alábbiak szerint lehetne összefoglalni: Előfeltétele alkalmazásá­nak: hogv 1. az elkövető a 20. életévét betöltötte; 2. elő­zőleg már legalább három esetben — együttesen leg­kevesebb 3 évi — szabadság­vesztésre ítélték, feltéve, ha az újabb bűncselekmény miatt 1 évre elítélték. Igen lényeges eleme az új Jogsza­bálynak, az elkövető életfelfogásából, magatartá­sából egyértelműen megálla­pítható legyen, hogy a tör­vényes rendelkezésekkel ko­nokul, ismételten szembehe­lyezkedik. Ezek együttes fennforgása szükséges jog­szabály alkalmazásához. A szigorított őrizet elren­delése érdekében az ügyész­ségnek kell indítványt elő­terjeszteni, s ha a bíróság egyetért ezzel, s az elkövető; I év, va3y annál súlyosabb büntetésre ítéli, akkor elren­delheti a szigorított őrizetet amelynek legalacsonyabb tar­tama 2 év, leghosszabb 5 év. Igen lényeges rendelkezé­se a jogszabálynak, hogy nem kötelezi a bíróságot ar­ra, hogy a szigorított őrizet időtartamát megállapítsa. A törvény időbeni meghatáro­zása a gyakorlatban azt je­lenti, hogy két év eltelte után vizsgálat tárgyává kel! tenni az elkövető egyénisé­gének, magatartásának fejlő­dését, alakulását, és ha ab­ban olyan kedvező jelensé­gek mutatkoznak, amely a jövőre nézve biztatásul szol­gálhat, akkor az ügyészsé" indítványára ideiglenesen e1 lehet bocsátani az elkövetőt Ez akkor válik végletessé — 3 év rtt'va — ha időközbe­valami m'att nem szüntet" meg — pl. az ideiglenes el­bocsátott ezen idő alatt úlab'­büncselekményt követ el, é' ezért szabadságvesztés bünte­tést szabnak ki. — Ez alat* az idő alatt az elité'ttek kü­lönböző magatartási szabá­lyokat kell betartania, mert ellenkező esetben a szigorí­tott őrizetet ugyancsak az ügyészi indítványra folytat­ni lehet, illetőleg bizonyos körülmények fennforgása ese­tében kell. A tvr. életbeléptetése óta a Szegedi Városi-Járási Ügyészség a jogszabály szel­lemének megfelelően —össz­hangban a Jogpolitikai irány­elvekben is megfogalmazott azon követelménnyel, hogy a törvény szigorát kell alkal­mazni, akik konokul szem­behelyezkednek a törvények­kel, és a társadalmi együtt­é'és szabályaival — több esetben ilvan indítvánnyal élt. A tájékoztatás teljessé­ge érdekében nem árt, ha röviden bemutatjuk, hogy ktk voltak azok a személyek, akikkel szemben ezt a tör­vényi rendelkezést alkalmaz­ta a járásbíróság. László Sándor 27 éves ter­heltet a járásbíróság több­szörös visszaesőként lopás bűntette miatt 3 évi szabad­ságvesztésre ítélte, és ügyé­szi indítványra elrendelte a szigorított őrizetét. László Sándor 19 éves kora óta E bűnözés útján haladt, leg­utóbbi cselekményének elkö­vetéséig 6 évet töltött bör­tönben. és annak ellenérc hogv 1973. november hó 20 napján szabadult büntetésé­ből csak félévig „bírta ki", mert ezt követően újab' bűncselekményt követett el Egyéniségére igen élesen rá­világít életfelfogása, maga­tartása, aminek egyik jel­lemzőjeként azt lehet meg említeni, hogy a szabador töltött 7 hónán alatt négy munkahelye volt. Kovács Lászlót visszaeső ként elkövetőit looás büntet te miatt 1 év 3 hónap sza­badságvesztésre ítélte a bí róság; 21 éves kora ellené-™ öt és félévet töltött eddi" börtönben. Utolsó büntetésé­ből 1974. szentemberében sza badult. és ahelyett, hogy az' követően dol-ozott voln­folytatta előző életmódié­mert J hónap múlva mV ú-abb vagyon elleni cselek ményt követett el. Verebes Dezsőt, a szeged' járásbíróság folytatólagos"" elkövetett garázdaság bűntet­te miatt 2 év szabadságvesz­tésre ítélte. A 39 éves ter­helt eddig tizenkét esetben volt büntetve különböző bűn­cselekményekért. Magatartá­sában meghatározó szerepet töltött be a mértéktelen ita­lozás, züllött, munkakerülő életmód. A 24 éves Zádori Szilvesztert visszaesőként el­követett garázdaság bűntette miatt 2 évi szabadságvesztés büntetésre ítélték. Zádori Szilveszter életútját különbö­ző bűncselekmények mér­földkövei jelzik, amelyeket már fiatal korában megkez­dett. Életét úgy lehet jelle­mezni; mint aki állandó ösz­szeütközásbe kerül a társa­dalmi és törvényi normák­kal. 18 éves korától öt al­kalommal volt büntetve kü­lönböző tartamú szabadság­vesztésre, amelyek közül az utolsó büntetéséből 1974. szeptember hónapban szaba­dult, és még két hónap sem telt el, már újabb súlyos bűncselekményt követett el. Mindezekben az esetekben az ügyészség szigorított őrizetre tett indítványt, amit a járás­bíróság magáévá tett és a nevezettekkel szemben a szi­gorított őrizetet elrendelte. Az itt példaszerűen felso­rolt esetekben az állampolgá­rok ls bizonyosan egyetérte­nek azzal, hogy a járásbíró­ság alkalmazta az új jogsza­bályt. Itt is azonban fel kell hívnom a figyelmet arra a bizonyos értelemben már kó­rosnak tűnő társadalmi je­lenségre, hogy valamennyi el­követőt életútján végig k'sért a mértéktelen italozás, és a cselekmények egv részét is ilyen állaootban követték el Az ügvészeég a jövőben i" ilyen esetekben, ilyen elkö­vetőkkel szemben a jogpoli­tikai elveknek megfelelőe" elsőrendű feladatának tekin­ti, hogy a törvény adta le­hetőségével élve indítványai­val elősegítse: a társadalom bizonyos időre „megszaba­duljon" az ilyen egyénektől Természetesen abban a re­ményben, hogy a hosszabt időtartam alatt a nevelési cé­lokat hathatósabban lehet ki bontakoztatni, s az elkövetők átnevelésének reménye való­ra válhat. Dr. Jármai Tibor Meteorológiai kislexikon A hőméiséklet mérése Elektronikus agronómus A Don menti Rosztov vá­ros Hidrotechnikai és öntö­:ási Tudományos Kutatóinté­zetének tudósai olyan mate­matikai modelleket készí­tettek, melyek lehetővé te­-.zik, hogy az őszi búzát és a bukoricát előre megadott teogrom szerint termesszék. \ modT'ek figyelembe vc­'.zlk a külső környezet vala­neonvi fontos tényezőjét, és i legfontosabb biológiai tör­vényeket. Legjobban a kukorica Programozott termesztése 'erjedt el. Erre a célra a zosztovi terület gazdaságai 1000 hektár összterületen 49 áblát jelöltek ki. Ezekről -endszeresen vesznek « talaj­is növénymintákat, amelyek­nek gyors elemzése laborató riumokban folyik. A kiinduló adatokat „elektronikus agro­nómus" dolgozta fel. A gép kiszámítja a vetés optimális idejét, az öntözés, a trágyá­zás és a növényvédő munkák mennyiségét és minőségét 1974-ben a terméoprogra­mozás hatására k'magasK eredményeket ért cl Andre' SzioyegibovszklJ kolhozbri­gád, egyhektárnyi területr"' 110 mázsás t-rmést takarí­tott be. A korábbi éveket fe­lü'm'ló terméseredménye"' szü'ettek más területeken i« ahol az új módszereket fel­használták. Elhatározták, hogy a terű leten tsrmésprogramozó, kü­lönleges szolgálatot alakíta­nak. (APN) A szilárd anyagok hőtágu­lásán alapszik a bimetall hő­mérő. Két különböző hőtá­;ulásá fémlemezt lapjával jsszeíorrasztanak. Hőmérsék­let-változás esetén a lemez neggör'oül, mert „az egyik "ím jobban, a másik kevésbé változtatja meg hosszát. A )imetallt a gyakorlati élet :ok területén használják (bi­metall v-zérli a lépcsőházak világítását, vigyáz életünkre a gázkészülékek biztonsági erondezéseiben, elektromos "tők és hűtők kapcsolását végzi, raktárakban tizjelzó­:ént alkalmazzák stb.). A mctccro'óglában a regisztráló n íszerek'ten használják, a bímeta'l elmozduló, meggör­bülő vége egy írótollat moz­gat, mely egy napírra folya­matosan rajzolja a hőmér­sékletet. A hőtágulás mellett jelen­ős szerepet kap a hőmér­séklet mérésében az elektro­mosságot vezető anyagok el­er.állásának a hőmérséklet­ei való összefüggése. Az el­'enállás-hőmérőkt vékony oikke'.-, vagy platinahuzalból készítik, de a fémek mellett i hőérzékeny félvezetők, a orm'sztorok hasonló tulaj­lonságát is felhasználják. Az o'ektromos hőmérők nagy előnye, hogy jelzéseik több száz méterre vetethetek, az érzékelők így elhelyezhetők zohezen hozzáférhető he­'ye'-re. Eevetlen leolvasó be­rendezésse'. anélkü'. hogy a szoMból k'mozdulnánk, ?0— "•5 hőmérőt e""oőrlzhetünk zébány perc alatt. A harmadik hőmérséklet­mérő módszer a termoelekt I -omosságot használja fel. En-' -ek alapelve az, hogyha két­"ile fémhuzalt két helyen •sszeforrasztunk, s a kél "orrasztási nont között hő­mérséklet-különbség van, a -ondszerbea áram keletkezik, ne'ynek feszültsége arányos í hőmérséklet-különbséggel. \ termisztoros és termoele­mes hőmérők érzéke'ő része zom ragyobb egy mákszem­-él, e'fárnek egy injekciós t" [begyáben, így egy virág kelyhében, állati, emberi lest szöveteiben, vagy akár egy érben a vér hőmérsékletét meg lehet mérni. Az elektromos hőmérők vi­szonylag nagy terjedelműek, tranzisztorokat, ellenálláso­kat, egyéb érzékeny alkatré­szeket tartalmaznak, drágák, kezelésük, karbantartásuk szakember feladata, de a meteorológiai kutatások egyes területein szinte nél­külözhetetlenek. A hőmérséklet mérésekor feltétlenül szükséges néhány szabály betartása. Legfonto­sabb, hogy napon nem mér­hetünk hőmérsékletet, és óv­nun ke'l hőmérőnket egyéb sugárzástól is. (Kályha, tes­tünk, fal, hófelszín stb.) Leg­jobb az, ha fehér kartonból, alufóliából, vagy vékony fe­hér lemezből egy tölcsér ala­kú sugárzásvédő gallért ké­szítünk a hőmérőre. Arra is ügyeliünk, hogy a hőmérő folyadékszintté leolvasáskor a szemünkkel egy magas­ságban legyen. Ha „le" vagy ..fel" kell nézniük a hőmé­rőre, beosztásától függően ±0.7—1,0 fokot tévedhetünk a leolvasásban. Meteorológiai méréseknél leggyakrabban nemzetközi szabvány szerint készített hőmérőházikóban helyezik el a hőmérőket. Ez védi a Nap sugaraitól, csőtől, hótól, kül­ső fizikai behatásoktól. Spe­ciáMs mérések esetén, annak céllátál függően, a talaj több tízméteres mélységeitől, a légóceán 25—30 km-es ma­gasságáig akár naoi több megfigyo'ést is végeznek a meteorológusok. Boros József Genetikai bank Észak-Kaukázusban bete­tőzéshez közelednek a gene­tikai bank éoületének mun­kálatai. Ide költöztetik majd a világ minden tájáról össze­gyűHött növénymagokat. A gyűjteményt — mintegy 300 000 mintát — új növény­"ajták nemesítéséhez hasz­nálják fel a szovjet tudósok. FELICE CHILBXn Giuliano, a bandita 37, Üjabb letartóztatás! hullám következett: Giu­liano anyját is elfogták újra a csendőrök. És Giuliano meg volt győződve, hogy a csendőrök még nagyobb ellerságei, mint a rendőrség, ezért rájuk fenekedett a legjobban. A banditizmus el­leni harcban csakugyan sokszor folyt torzsalko­dás, vetélkedés a különböző rendőri testületek közt, és kibékíthetetlen nézeteltérés volt a kü­lönböző tiszviselők és funkcionáriusok közt. Amíg Verdiani rendőrkapitány minden erejével azon dolgozott, hegy letartóztassa a cinkosokat és bűnpártolókat — de óvatosan és dip'omatikusan, a banditával folytatott közvetlen tárgyalások útján —, addig a csendőrök egészen más irány­ban dolgoztak. 1949 nyara Giuliano úgy érzi, a maffiások fog­lya lett, sejti már, hogy az utolsó árulásukra ké­szülődnek. Közben a rendőrkapitány a maffiások táborát tanulmányozza, azt a maffiavezért kere­si aki alka'mas arra, hogy Giuliano „fegyverle­tételérői" tárgyaljon. És a bandita aláírását vizsgá'gatjn azon az emlékiraton, amelyben a vérengzésről szól. és tagadja, hogy voltak meg­bízói. Nehé- a választás, miután meggyilkolták a partinicM Saoto bátyámat. A re-.d őrkanitány jó szimatát bizonyítja, hogy a monrea'ei Gnazio bátyámra, az egyik legha­talmasabb cosca vezetőjére teszi fel kártyáját. Élöször bűnrészesség vádjával börtönbe csu­katja, hadd gondolkodjon egv ideig; aztán hi­vatja, és azt javasolja: működjön közre terve végrehajtásában. Személyesen akar Giullanóval talá'koznl. Július elején Giu'lano arról értesült, hogy Gnazio bátyámat kiengedték a börtönből, és ta­lálkozni akar vele. A bandita közben merényle­tet szervezett a csendőrök ellen, amolyan elke­seredett erőpróbát, szít akarta zúzni a körülöt­te szövődő maffia- és rsndőrcsapcV.t. A terrorr.küót július 10-én hajtotta végre: egy cser.dőrs'gi teherautjt, mely Dellolampónál lassan haladt az országúton egy emelkedőn, ak­nával fölrobbantott, nyolc csendőr azonnal életét ves-tette, többen súlyosan megsebesültek. A saj­tóban. a parlamentben nyomban a rendőrkapi­tány leváltását követették, valamint erőteljesebb föllén.ést, hogv végre felszámolják a Giuliano­bandát. Az el'enzék makacsul, bő dokumentu­mokkal fe'ttegette, hogy a banditlzmusnak mi­iven politikai cinkosai vannak. A rendőrkapi­tány: hiva'att föloszlatták, és helyette mega'akí­tották a Bazd'tizmus Ellen Küzdő Különítményt, vehetője Ugo Luca csendőr ezredes lett, tapasz­ta't kémelhárító. Kétezer csendőrt, modern fegyverzetet — köz­tük haj'kat — és nagyon sok oénzt bocstátottak a külön'eges ügyosztály rendelkezésére, ezzel tá­mogatták a különítményt. A csendőrök jól fel­szerelt kis csapatokra osztva fésülték át méter­ről méterre Giuliano birodalmát. Hónapokig dolgoztak, minden megfogható eredmény nélkül. Közben a maffia zavartalanul űzte kisded já­tékait. Pártfogásba vette Giulianót — és foglyá­nak tekintette. Ke'rece arannyal volt ugvan ki­bélelve: teljes kényelem, mozgási szabadság, szeretett barátok, hői óhajtott találkák, minden megvolt. Giuliano még a vasárnapi labdarúgó­mérkőzésekre is eljárt, oersze kísérettel, a maf­fia védelme alatt, miközben kétezer csendőr kergette-kutatta a hegyekben és a barlangok­ban. A maffiának is nagv ügy volt ez: a rendőri szervek vérdíiait. jutalmait titokban meglehető­sen föleme't'k. És természetesen bizonyos külön szolgá'atok rendkívüli juttatásokkal jártak. Verdla"i re"dórkani'ánv a maga részéről en­gedélyt kap-tt a minisztériumtól, hogy tovább dolgozzon tervén. Irt Gnazio bátyámnak, és el­ment egy kelet-szicíliai városba, s ott találkozott ve'e és más maffiás-kkal: találkozni akart, ta­lálkoznia kellett Giulianóva', éspedig személye­sen. Meg kellett szereznie aláírását arra a hír­hedt emlé'Mratra. Giuliano már senkiben se bí­zott, de nem volt más választása. Belement a tárgyalásokba, csak azt kérte, hogy anyját engedjék szabadon. November ele­jén a maffiavezér értesítette, hogy Rómában mér ezen dolgozik a rendőrkapitány. Ajánlóle­velet írt az ügyésznek. És sürgette a találkozót Giuliano aranyketrecében mindennap újabb csábításnak volt kitéve. Miközben csendőrök ez­rei fésülték át a vidéket, kutattak végig minden házat és odút, a maffiások egv skandináv újság­írónőt vittek Giuliano szállására, akinek minden vágya az volt, hogv megismerkedhessen és pár napot tö'thessen vele. Azt ckarták bebizonyítani, hogy mindenha­tóak. összes vágvét, összes törekvését ki akar­ták elégíteni. Amikor a különítmény a legelszán­tabb nyomozást és razziát tartotta, 1949. decem­ber 11-én. Giulianót és Pisciottát két újságíró látogatta meg. Interjút készítettek velük, lefény­képezték őket: Giulianót elegáns vadászruhában, géppisztollyal, pisztollyal fölfegyverkezve. A fo­tók, az interjúk az egész világon megjelentek. Nagy szégyen volt ez a különítmény kétezer embere és tisztje számára. De hát mért tesznek úgy, mirtha nem tudnák, miben mesterkedik Ve'diari? Első pillantásra az lehet az ember benyomása: szörnyű torzsalkodás, vagy elkese­redett veté'kedés folyik. Ha azonban mélyebbre hatolunk a tények vizsgálatában, akkor rájö­vünk: lénvezében egyetértés uralkodik a hivata­los szervek közt. Másról volt ugyanig szó. nem­csak e'v handa és cinkosaik gyors felszámolá­sáról. Többről. Az események hátterében ko­molyabb dolgok húzódtak meg. Gyakorlati'ag: miközben a különítmény meg­akadályozta Giulianót, hogy visszaszerezze füg­get'enságét, és újrakötözgesse szervezetének szétbomlott szálait most már örökre elveszett bi­rodalmában, a rendőrkapitány a maffiásokat fel­használva, első számú célja elérésén fáradozott, azon, hogy Giullanóval aláírasson egy dokumen­tumot. melyben fölment egy csomó „derék" em­bert. Ezt a dokumentumot egyébként a baráti államok diplomáciája is sürgette. (Folytatjuk^

Next

/
Oldalképek
Tartalom