Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-28 / 23. szám

KEDD, 1975. JANUÁR SS. Természetvédelem Olaj és gáz egy vezetékben A Szovjetunióban elkészült északon fekvő villanytelep a világ első olyan létesítmé- fűtőanyag-szükségleteit nye, amelynek segítségével a ' Tizenegy évvel ezelőtta ..... . , , - , , - geologusok megállapították, roldgaz es a kőolaj egy cső- hogy a Szarnotlori-tó a kő­vezetéken szállítható. olaj különleges természetes Az új létesítmény a nyu- tárháza. A közelében más, gat-szibériai szamotlori lelő- gazdag lelőhelyeket is feltár­helyen működik, onnan egy tak. Mindez lehetővé tette, ötven kilométeres csővezeté- hogy a kilencedik ötéves ken már áramlik a kőolaj és terv feladatai között szere­a földgáz a szurguti erőmű- peljen a következő: be. A vezeték átmérője „...Nyugat-Szibériában a mindössze 700 milliméter, de kőolajtermelést évi 125 mii­teljes mértékben kielégíti az lió tonnára kell emelni." A szakemberek szerint azonban •AZASSAQ L kerület I: Meszlényt Ferenc és Dávid Mária Katalin, Horváth Antal és sturman Emma, Bíró Endre is Joó Gabriella nona, Hornok István és Gyulát Márta Magdolna. Buka György és Mt­tyók Mária. Sztuparln János Zoltán és Németh Zsuzsanna. Rutai István és Rátkal nona Erzsébet, dr. Németh József és Családi események Márta Emese. Nyéki Józsefnek ég Balogh Juditnak Tamás Bar­Varga Eva. Cu.ácsl János és ^g™S^"^ Bánki Rózsa. Radvánszkl Lajos Vince és Gombos Irén, Megyeri Pál János és szalal Julianna házasságot kötöttek. IL kerület Szeged: Kovács Zoltán és Du­dás Margit. Tánczos Tibor Lász­ló és Deák Eva Ilona, Sebestyén Miklós és Makal Erzsébet há­zasságot kötöttek. ÜL kerület Szeged: Papp István és Vlgh nak és Török Annának Ilona, Hevesi Józsefnek és Bende Mar­gitnak Zsolt Gábor. Sebők Ist­ván Lászlórak és Marton Irén­nek Irén Éva, Verebl Sándor­nak és Czutor Margit Julianná­nak Sándor, Borbola Sándornak és Mangó Katalinnak Márta, He­kának József, Murvai Józsefnek és Borbély Gyöngyi Ágnesnek Anita. Szlrákl Györgynek és Váradl Erzsébet Katalinnak Er­zsébet. Deák Jánosnak és Hor­váth Eva Máriának Barbara. He­gyi Józsefnek és Gonda Anná­nak Norbert Zoltán, Márta Kál­mánnak és Végh Erzsébet Má­riának Mariann, Nagy Gábornak és Szélpál Piroskának Piroska. Varga Rókusnak és Lajos Ilo­na Máriának Róbert. Vas Lász­lónak és Szélpál Gizellának Vio­la Edina. Barna Antalnak és Kulcsár Honának Ferenc. Feke­te Istvánnak és Peták Piroská­nak Andrea, Szélpál Andrásna'' és Vfgh Jolánnak István. Tóth Károlynak és Kormos Annának Barbara. Török Lászlónak és Orlncsák Judit Editnek Péter. Veszprémi Sándornak és Fekete Margit Mártának Tibor Zoltán Varga István Lászlónak és Gyányl Matild Eszternek István vér Tibornak és Dlnnyés zSu- gyermekük született, zsannának Gábor Attila, Csiszár Istvánnak és Tóbiás Erzsébet Annának Zoltán, Rákosi László Csabának és Ebök Ilonának Ber­nadett, Szögi Imrének és Kis­péter Máriának Zsolt, Kökény Lászlónak és Márta Julianna Katalinnak Julianna. Szélnál Mi­hálynak és Németh Erzsébet BAIilOZAl L kerület Erzsébet Anna. Mészáros Ferenc Eszternek Gábor. Hatvani Jó­zsefnek és Mészáros Lenke és Burián Lenke házasságot kö­töttek. SZÜLETÉS L kerület Amáliának Tímea, Gál Jenőnek Szeged: Borbély Imre, Kertész Emllné Bárdos Erzsébet, Orbán Antalné Horváth Ilona, Fehér István Mihálvné Czimer Berta Erzsébet, ördög Andrásné Va­jas Ilona, Borzás Józsefné Szent­innal Mária, Ludánvi János. és Szévics Olgának Helga, Si- Dovalovszk! András, Fürst Pál­Sseged: Pál Istvánnak és re­renczl Piroskának Zsolt. Beré­ny> Lászlónak és Szabó Kata­linnak Barbara Fernanda. Gyu­ris Istvánnak és Abrahám-Tan­dart Gizellának Ágnes. Garam- „.„ völgyi Mátyás Józsefnek és Már- «<>"• Erzsébetnek István. Nagy kos Máriának Tímea. Cseh Lász- Jánosnak és Szirákl Rózsának mon Józsefnek és Farkas Valé­riának Csaba, Berta Sándornak és Kormányos Máriának Mária, Csehó Zoltán Józsefnek és Czi- J6aset bolya Katalin Irénnek Zoltán János, Czutor Zsoltnak és Né­meth Irénnek Róbert Pál, Lu­kács Imra Lajosnak és Kasza né Deutsch Ilona, Fürst Pál, Bá­ló Ferenc, Ruff Margit. Korom Mihályné Balla Piroska, Hor­váth Antal, Hódi András, Klri Kuesora Istvánné Raj­csik Katalin. Megyeri Ferencné Bálint Piroska, Szalvák Zoltán. Hebók Adámné Csiszár Rozália Balog István, Huszár Józsefné Híres Hermln, Mónus László, Tápai Jenőné Nagy Erzsébet. Nagy Kálmánné Kézsmárk! Ilo­na. Fehérvári János. Csloak ló Vendelnek^és Tóth Valért*. Barbara. Kovács Györgynek és Koroknál! Etel meg­nak Rita Valéria. Szabó József- M4ria„«v nek és Tóth Márta Magdolná- Koskocaák Mártának Norbert nak Edit Ilona. Sára Endrének György. Vlrágh Mihálynak éa és Szegfű Zsuzsannának Gab- Szenal Évának Zsolt, Nagy Ml­riella Katalin. Petrási János hálynsk és rodor Piroskának Sándornak és Slsák Györgyike Gábor. Pintér Vilmosnak és Bo­Teréznek Ildikó. Molnár Józsof- dor Irénnek László Zsolt. Jenel 'J^J^Ja László Ferencnek és Horváth Emília Klárának Péter. Molnár Józsefnek és Pap Katalin Gizel­lának József Gábor nevű gyer­mekük született. IflL kerület nek és Molnár Ibolya Piroská­nak Beáta Ibolya. Czlrok Sán­dornak éa Udvari Anna Kata­Unnak Gábor. Pintér Ferencnek éa Pálinkó Teréziának Csaba Ti­bor. Bessenyei Jenőnek és Ba­logh Etelkának Csaba Gábor. Bena István Péternek ét Mesa­lényi Eva Katalinnak Mónika Il­dikó. Berta Józsefnek éa Nemas Erzsébetnek László, Csongrádi Ferenc Sándornak és Császár Máriának Gábor. Kis-Szabó Lászlónak és Farkas Erzsébet­nek Csaba. Lakatoe Kálmánnak és Török Irénnek Csaba, Ker­tész Károlynak és Benkő Zsu­zsanna Juliannának Péter Ká­roly, Juháss Szilveszternek és Kiss Évának Eva Katalin. Me­szes Istvánnak és Szilágyi Juli­annának Judit, Balla Istvánnak és Szekula Katalinnak Gábor. Bíró Imrének és Szabó Margit­nak Erika Piroska. Tisza Ist­vánnak éa Lévai Ilonának Edina, Petrl László Józsefnek és Mé­száros Katalinnak Márta Kata­lin. Pósa Tibornak és Balázs Rozáliának Zoltán, Józsa Károly Imrének és Dlenes Annának Ju­dit. Terhes Sándornak és Czlr­bus Eva Margitnak Sándor, Pau­llk Józsefnek és Agócs Etelká­nak Krisztián József. Rostás Istvánnak és Rostás Ilonának Veronika, Mlhályffy Tibor Sán­dornak és Jódl Jusztinának Haj-, nalka. Somodl Lajosnak és Pá­kai Márta Erzsébetnek Attila. Terhes Sándor Jánosnak éa Tal­lósy Márta Erzsébetnek Ildikó, Rankl Lajosnak és somos Ju­ditnak Judit, Borbély András­nak ás Botyánszki Mártának András János, Németh Bélának és Dobó Klárának Erika. Bodó György Józsefnek és Majoros Katalin Erzsébetnek Péter, Rácz Dánielnek és Frank Máriának Katalin Zita. Egri Sándornak és Szilágyi Mártának Sándor. Nagy Ferencnek és Horváth Katalin Mártának Mónika Edit. Szabó Sándornak és Koncz Julianná­nak Attila Bálint. Dóczi József­nek éa szunvog Edit Jolánnak Márta. Varga Zoltánnak és Batancs Ibolyának Zoltán, Ta­tár Attilának és Veres Ilonának Árpád. Kószó Mihálynak és Ma­su Mártának Zoltán. Elchner Jó­zsefnek és Pap Ibolya Erzsé­betnek László. Haraszti Béla Sándornak és Császár Mártának Bzegedt Kempl Antal, Poxsár Lajos. Ferrovics Sándor, Üjvári Sándomé Tóth Erzsébet, Jáger Hermann Julianna DL kerület ÜL kerület Szeged: Gyuris Sándornak ée Rozsnyal Juliannának Aranka. Gyuris Sándornak és Rozsnyal Juliannának Irén. Kiss István­nak és Szokolai Máriának Krisz­tián Zsolt, dr- Farkas Kálmán­nak és dr. Fritz Brigitta Gyön­gyinek Eleonóra. Barna Gábor Jenőnek és Nyilasi Katalinnak Szabolcs Gábor, Balogh József­nek éa Czikora Ibolya Angyal­Szegedi Egei Imréné Budeeea Petáfta. Sándor László. Gyovai Istvánné Takács Mária. Kordás Csaba, Mára Péter Pál. Csordás Eszter. Rákóczi Ferenc, Födi IUésné Varga Rozália. Liptai Bé­la Aladárné Kis Gizella Márta Zsebök Ferencné Gyugel Mária Pintér Lajosné Fejes Julianna Szüea János, Csányi Györgyni" Huszka Julianna, ördög János Balla Ferencné Savanya Rozá­Ua, Petróczl Kálmánné Szőke Terézia, Kaszta Erzsébet, Bul­csú Bamabásné Pataky Róza Ilona meghalt. Nyugat-Szibéria a jövőben évente 500 millió tonna kő­olajat és egybillió köbméter földgázt ad majd az ország­nak. Ily módon Nyugat-Szibérir már most a Szovjetunó egyik legnagyobb kőolaj- és földgáztermelő körzete. Ha­talmas kőolaj- és gázterme­lő ipar alakul ki. Energetikai és építőipari központ létesül Épül az úthálózat, a kőolai­ís gázvezetékek egész rend­szereit fektetik le. Nyugat-Szibériában szinte gomba módra szaporodnak r teleoülések és a városok Űjabb és újabb lelőhelyeket tárnak fel. Ezen a vidéken napról napra óriási változá­sok történnek. Nyugat-Szibé­ria meghódítását mégis szá­mos nehézség akadályozza: járhatatlan mocsarak, átha­tolhatatlan taigai erdők, nyá­ri hőség és téli dermesztő hideg, amely eléri a hatvan fokot Ilyen körülmények kö­zött nagy érdeklődésre tart számot az új rendszerű fűtő­anyag-szállítás. Hiszen sok­kal könnyebb csupán egy csővezetéket lefektetni a mocsaras vidéken, mint kü­lön a kőolaj és külön a gáz számára. Az új szállítási rendszer ielentősége, hogy lehetővé teszi Nyugat-Szibéria termé­szeti kincseinek sokkal ala­oosabb, sokrétűbb kiakná­zását Téeszben dolgozó anyák szabadságáról F. J-né szegedi olvasónk a termelőszövetkezetben dol­gozó anyák kedvezményeiről érdeklődik. Mint írja, arról van vita az asszonyok között, hogy a tizennégy éven aluli gyermek után jár-e fizetett szabadnap mindenkinek, vagy egyéb feltételekhez is van kötve. A vitával kapcsolatban a termelőszövetkezet vezetősége úgy tájékoztatta/ hogy a gyermekek után a fizetett szabadnap annak jár, aki a kö­zösben egész éven át folyamatosan dolgozott Kérdezi: így van-e, mit mond erről a rendelet? A rendelet szerint a ter- melőszövetkezetben dolgozó melőszövctkezetnek azt a anyák, akik fizetett szabad­'agját, aki egész éven át fo- ságra nem jogosultak, a 14 lyamatosan dolgozik, a mun- éven aluli gyermekek után kaviszonyban álló dolgo- fizetett szabadnapra sem jo­zókéval azonos mértékű fl- gosultak — kivéve, ha a ter­zetett szabadság Illeti meg. melőszövetkezet alapszabálya A fizetett szabadság szem- másként nem intézkedik, pontjából egész éven át fo- a kedvezmények az állán­lyamatosan dolgozó tagnak dó dolgozókat illetik meg. Itt azt kell tekinteni, aki a ter- kell megemlíteni, hogy e melőszövetkezetben az előző jogszabály szerint a fizetett évben 250 tízórás munkana- szabadnapokat a tag kíván­pot teljesített. A múlt évben ságának figyelembevételével megjelent jogszabály értei- egyben vagy részletekben mében a tagként folyamato- kelj kiadni. A fizetett sza­san dolgozó nőt, és a gyer- badnapra a jogosultság utol­mekét egyedül nevelő apát jára abban az évben áll évenként a tizennégy éves- £enn> amelyikben a gyermek nél fiatalabb gyermeke után a tizennegyedik életévét be­fizetett szabadnap illeti meg. tölti. Egy gyermek után kettő, két végü, klrnondJa a jogsza„ gyermek után öt, három és bá,y> hogy annak a tagként ennél több gyermek után dolgQzó n6nek ^ gyermekét pedig kilenc fizetett szabad- egyedü) neve,6 apának a ké napf jár évenként relmére, aki legalább két, Mindebből kitűnik, hogy a tizennégy évnél íiatalabb 'ermelőszövetkezetben dolgo- gyermekét gondozza> minder< zó anyát akkor illeti meg a Qlyan hónapban> Mor tizennégy éven aluli gyer- m-nden munkanapon dolg(y. zik, a háztartás ellátása ér­méké után — a rendes sza­badságon felül — a fizetett szabadnap, ha egész évben folyamatosan dolgozik, vagy- tés nélküli szabadnapot kell dekében havonként egy fize­Is az évi 250 tízórás munka­napot ledolgozta. Azok a ter­engedélyeznL DK. V ML Üj műanyag: a blenden A lengyelországi Ipari Ve- blendenből készült edények gyészetl Intézet szakemberei forrásban levő vízzel steri­már évek óta foglalkoznak a lizáihatók, de a mínusz 40 puha polietilén olyan célokra fokosnál alacsonyabb hő­való alkalmazásával, ame- mérsékletű hűtőházakban ts lyekre eddig az importált felhasználhatók. A blenden­kemény polietilént használ- bői készült hordó, vagy tár­ták. Két évvel ezelőtt az in- tály 20 százalékkal könnyebb tézet szakembereinek — több a polietilén termékeknél; a társintézettel együttműködve fólia pedig négyszerte véko­— sikerült előállítani egy nyabb a polietilén fóliánál, blenden elnevezésű új mű- A „Blachownla" Vegyi­anyagot üzemben már megkezdték a A blenden könnyen for- blenden gyártását, amelyhez -nálható, merevebb a nyers a plocki és a blachownla' lolietilénnél, hangszigetelő petrolkémiai üzemek szol­és hőállósága is jelentős. A gáltatják az alapanyagokat A ban Magasházak a sztyeppén I kazahsztáni Celinográd­befejezéséhez közeledik az ifjúsági palota építése. A hatalmas épület egyidejűleg 1800 személyt fogadhat Szín­házterem, sportcsarnok és uszoda áll a látogatók ren­delkezésére. Az építészeti megoldásokat és az épület gépészeti felszerelését tekint­ve méltó vetélytársa a város nevezetesságének, a Szüzföl­di Úttörők Palotájának. Ezt a két palotát hamarosan 8 emeletes házakkal szegélye­zett utca köti össze. FELICE CHILBNTI Giuliano, a bandita 36. Giuliano is azon tűnődött, hogy utánuk megy. Féltette azonban a családját, féltette azokat a ugyanis a vádlottak padjára ültethették volna Szicília jó néhány politikusát, jó pár szövetséges ügynököt, akik politikai terrort hurcoltak az or­szágba a banditizmus révén. Ez a kényes feladat jutott a rendőrkapitány­nak. Azt tudta, hogy Giuliano megírta az első emlékiratot, sejtette, hogy többet is írt, és azzal is tisztában volt, hogy Giulianónak segítenie „keli" azokat a fiúkat, akiket ő vitt bele a por­tellai lövöldözésbe, s akik most börtönben ül­nek a tömegmészárlás vádjával. Ha ugyanis nem segít rajtuk, akkor elveszti Montelepre rokon­szenvét, baráti érzését, szolidaritását; a fiúk be­börtönzése után már úgyis gyű'ölködés vette kö­rül a házát, az anyák e1 átkozták az ő anyját. A maffiások is azt kívánták, hogy mossa le róluk a cinkosság vádját. És a monrealei maf­fiások ezért hízelegtek neki, ezért hozták-vitték a lányoknak írt leveleit, ezért ajánlották fel la­kásukat a találkái számára. Rá akarták vennt. fiúkat, akiket^ ő kényszerített a tömegmészárlás- hogy írjon alá egy hamis emlékiratot, amelyet egy palermói ügyvéd szerkesztett. Amikor pénz­re volt szüksége, rendelkezésére bocsátották új­ra virágzásnak indult szervezetüket, hogy lebo­nyolíthassa rablásait, zsarolásait. Annyira buz­gólkodtak, hogv amikor egyszer megtudták: Traoaniban újsütetű banditák Giuliano nevében elraboltak egv dúsgazdag gvárost. akkor nyom­ban elkobozták az élő zsákmányt, és mintegy ajándékot gvúj'ották át Giulianónak. Tárgyalni is ők tárgyaltak, és a váltságdíjat is ők szerez­ték. Aztán feleztek Giulianóval: a két újsütetű banditát pedig, mint veszélyes tanúkat, akik szervezetlenül, főnök nélkül dolgoztak, pár hét­tel később megölték. ba. Barátja, Geloso sürgette: írjon egy emlékira­tot az ártatlari fiúk véde'mében, és Giuliano neki is látott. Pisciotta és Passatempo azt taná­csolta, hogv emlékiratában adja közre megbí­zói nevét, legalább a fejesekét; Geloso azonban lebeszélte: „Ha jót akarsz a fiúknak, akkor azt kell vallanod, hogy nem voltak megbízók" — mondta. Giuliano megírta, aztán széttépte, aztán újra megírta. Verdlani rendőrkapitány nehéz feladatot ka­pott: le kell zárnia az egész banditizmussoroza­tot, éspedig botrányok nélkül, anélkül, hogv al­kalmat adna a bűnözőknek, hogy besározzák a közéletet, szégyent hozzanak a társadalomra; 1949 nyarán Mannino és Candela hazatért Tu­néziából. Nem vették be őket a idegenlégióba. Csak Palma Abbatét sorozták be, és vitték nyomban az indokínai- háborúba. Terranova és csapatának néhány tagja brigantiéletet kezdett Tunéziában ls, pár hónap múlva az Interpol le is tartóztatta, és egy palermói börtönbe szállí­totta őket Mannino föl akarta venni újra a kapcsolatot Giulianóval, ezért a monrealei maffiásokhoz kel­lett fordulnia. Ám Giulianót igen nehezen lehe­tett utóiérni, a maffiások féltékenyen őrizték, bár közben tárgyaltak a rendőrséggel, mert azt forgatták a fejükben, hogy az egész bandát vég­legesen fölszámolják. Persze, mert amíg Giulia­no, Pisciotta, Passatempo, Badalamenti meg a többiek ugrásra kész farkasként járják a vidé­ket, addig a maffiások élete is hajszálon függött Pár héttel azután, hogy Castellammaréban part­ra szállt, Manninónak sikerült találkoznia Cam­porealében Pisciottával, de a csapatkapitány se volt ekkor közvetlen kapcsolatban Giulianóval. Hetekig, hónapokig kellett várnia, amíg talál­kozhatott a vezérrel. Giuseope Cucinella, bandája zömével — melvnek erőssége a gyilkolásban tanúsított ke­gyetlenség és határozottság volt —, Alcamo kör­nyékét tartotta rettegésben. A kereszténydemok­rata párt alcamói titkárának. Leonardo Rendá­nak például az volt a „bűne", hogy csendőrségi állomáshelyet nyittatott a Roano- és a Roanello­birtekon. Cucinella bandájának bázishelyén ezért 1949. július 8-án meggyilkolták. (Folytatjuk^

Next

/
Oldalképek
Tartalom