Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-26 / 22. szám

69 VASÁRNAP, 1975, JANUÁR 26. kereskedelmi, egyházi vagy kulturális jelentősége. A XVIII. század második felében végérvényesen Kaposvár lett a megye székhelye, amit 1818—32-ben szép, klasszicista stílusú megyeháza felépítése pe­csételt meg. A XVIII. század utolsó harmadára és kulturális életére jellemzők Csokonai Vitéz Mihály szavai, amelyek az elmaradott álla­potokat ostorozzák. „Múzsáknak szentelt kies tartomány" a város is, s jellemző, hogy az egyik kaposvári megyebál ihlette a költőt a Dorottya című szatirikus hangvételű vígeposzának megírására. H ét dombra települve, a Zselicség, a Kapós folyó völgye és a homokbuckákkal tarkított belső-somogyi táj szinte mértani pontosságú találkozásánál, Somogy megye szí­vében épült Kaposvár. A jelenlegi • megyeszékhelyről a XVII. században azt írta az élénk fantáziájú Dseládze Musztafa. hogy 1555-ben, amikor a török csapatok elfog­lalták Kaposvár várát, annak „bástyái az égig nyúltak, árkának fe­neke a tenger vizéig ért le, palotáinak párkányai pedig az égboltot érintették". A tőrök történetíró szavait azonban már akkor sem kellett szó szerint érteni... A mai város területén állt egykori erőssé- ugyan kétségkívül fontos láncszeme volt a végvári rendszernek, de maga a település sem a török hódoltság korában, sem pedig később, amikor az idegen hatalom helyett a hazai, de semmivel sem kíméletesebb Eszterházy család kezére került a város, nem volt különösebb hadi, gok is hiányoznak. Nem voltak olcsó víziutak, korlátlan mennyi­ségű víz és szakképzett munkaerő sem. Volt viszont a környék fal­vaiban gazdag és a kisüzemi fel­tételekhez képest is fejlett állat­tartás ; klasszikusan mezőgazda­sági világ ölelte körül a várost. S volt még sok, tetterős, munkára vágyó kéz. így az ötvenes évek­ben, a nehézipar erőltetett fej­lesztésének időszakában a megye­székhelyen kizárólag csak a könnyűipar • és az élelmiszer-fel­dolgozó ipar fejlődött. Tovább iz­mosodott a cukorgyár, nagy ka­pacitású hűtőház is épült. Ekkor jött létre és indult meg a fejlő­dés útján a Kaposvári Ruhagyár, hogy aztán tíz év alatt az ország nag y gyermekkonfekciót gyártó vállalatává fejlődjön. S ekkor 1951-ben kezdték el a textilmű­vek építését. Az ország legkorsze­rűbb és legnagyobb fonodájának és szövőgyárának szánták. Ha nem is lett az, méreteivel, impo­náló gépesítésével, s az'iparszerű termelés tömeges megvalósításá­val Kaposvár és az egész megye iparosításának a jelképévé vált. (Fonónőinek, vezető személyzeté­nek jelentős része Szegeden sa­játította el a szakmát.) Ha az utas a belső-somogyi dombok közt kanyargó siófoki úton közelíti meg Kaposvárt, az utat szegélyező kukoricatáblák átmenet nélküli megszakadása is jelzi, hogy Kaposvárra érkezett. Emitt még száraz kukoricaszárat zörget a szél, néhány száz méter­rel arrébb már gyárkémény füs­töl, hatalmas üvegmennyezetű üzemcsarnokokban dolgozik közel tízezer ember. Ez a város legfia­talabb, úgynevezett „keleti ipar­területe". Itt épült fel a VBMK Villamossági Gyára, az Egyesült Izzó Elektroncsőgyára és a Buda­pesti Finommechanikai Vállalat kaposvári gyára, hogy csak a leg­jelentősebbeket említsük. Az ipar­telepítés lendületét az MSZMP Politikai Bizottságának 1965-ös határozata adta meg, amely a megye iparosításával foglalkozott. Somogyban a gyárakat, üzemeket legkedvezőbb volt a közlekedési útvona'ak metszéspontjában ta­lálható Kaposváron megépíteni. Az ipartelepítésnek e második szakaszát a korszerű és munka­igényes gép- és elektrotechnikai ipar meghonosítása jellemezte. A KAPOSVÁR A Kalinyinről elnevezett városrész 1869 után, a közlekedési útvonalak kiépülésével gyors, léptekkel fejlődik Kaposvár. Fejlődésének ütemét tekintve a dualizmus korá­ban harmadiknak számít az országban. Ez a fejlődés azonban nem volt ellentmondások nélküli. A város szép középületekkel gyarapszik: az első világháborúig épül meg egyebek között a német reneszánsz stílusú városháza, a romantikus zárda épülete, az igazságügyi és a postapalota, ugyanakkor a városháza előtti teret reggelről reggelre ellepik a munkanélküliek. Népes, egyre elkeseredettebb tömeg volt ez. A mind inkább balra tolódó közhangulat, s a forradal­mi erjedés tekintetében a város az országos fejlemények előtt járt 1919. első napjaiban. Itt már március 10-én átvette a vá­ros vezetését a megyei direktóri­um, Latinca Sándor irányításá­val. Földet osztottak, szocializál­ták a gyárakat, üzemeket, mun­káslakások építését, és iskolare­formot készítettek elő. Talán azért is volt olyan kíméletlen és véres az ellenforradalom terrorja itt, ahol a nádasdi erdő, a siófoki és a marcali vérengzések jelezték Horthy különítményeinek műkö­dését. A Tanácsköztársaság bukása után hosszú időre megállt a vá­ros fejlődése. Tovább szaporodott a munkanélküliek száma, s ez már hovatovább olyan súllyal ne­hezedett a város vezetésére, hogy a szociális feszültség gyújtóanya­gának hatástalanítására nagysza­bású közmunkákat — virágositási programot — szerveztek. „Virá­gos Kaposvárt!" — ez volt a jel­szavuk, ahelyett, hogy valóban virágzó várost teremtettek volna. A varos képéhez rangos középü­letei mellett úgy hozzátartozott ez a bekecses-kucsmás, törődött termetű népes sereg, mint a ke­nyérhez a szalonna s az utcasep­rőhöz port kavaró szerszáma. Ennek az öt-nyolcezer ember­nek a jelenléte parancsoló kény­szerrel nehezedett a felszabadulás után is a városra. Kaposvár leg­utóbbi, legmozgalmasabb har­minc evének történetét nagyrészt ez a törekvés határozta meg: méltó munkaalkalmat teremteni mindenkinek! Kaposvár közlekedési csomó­pont. Dombóvár, Pécs, Nagyka­nizsa, Siófok, s még néhány egyéb balatoni település felől fut­nak össze a városban a közutak, s hat irányban indulnak reggel a vonatok. Az utas — érkezzen akár vonaton, kocsival vagy au­tóbusszal — hamar a város kö­zéppontjában találja magát. A város valamikor csak egyetlen, végeláthatatlan utcából állt, s eh­hez épültek fokozatosan a többi lakónegyedek is. Ez a régi utca képezi ma is Kaposvár belváro­sát, igazgatási és üzleti központ­ját. Ott látjuk a megyei tanács csaknem 150 éves épületét, mel­lette a két hónapja megnyílt há­romszintes Somogy áruházat. Nem messze tőle megnyitásra vár a felújított, korszerűsített Doroty­tya szálloda és étterem. Autóbu­szok jönnek-mennek, gépkocsik fékje csikorog minduntalan, s műszakváltások idején a járdá­kon hömpölyög a tömeg. Kapos­vár egyik legégetőbb mai gondja a tömegközlekedési eszközök túl­zsúfoltsága, s a túlságosan népes városközpont zaja, pora, füstje. A megyeszékhelyen jelenleg 67 ezer ember él, de naponta újabb 8—10 ezren érkeznek vásárolni, dolgozni, hivatalos ügyeket intéz­ni. Az úgynevezett nappali népes­ség tehát jóval 75 ezer felett van. A két kezük munkáját hasz­nosítani akaróknak egykor olyan szomorú emlékű város ma ellen­állhatatlanul szívja-vonzza a sok apró somogyi falu munkaképes korú lakóit. A foglalkoztatottság gondjainak megoldásában már 1945-ben so­kat segített a földosztás, de még inkább az ötvenes évek iparosí­tási programja. Am azokban az időkben könnyebb volt határozni ipartelepítésről, üzemek létesíté­séről, mint valóban megvalósíta­ni azokat. A nehézipar országos térhódítása és a tervékben elfog­lalt, sokszor egészségtelen túlsú­lya idején vajon milyen ipar te­lepülhetett Kaposvárra? A kör­nyéken nem rejt szenet, olajat a föld, és az egyéb ipari nyersanya­Mulielj csarnok a VBkM gyaraban Ha a hatvanas évek végén ar­ra vállalkozott volna valaki, hogy a kaposvári változásokat össze­gezze, a nagyarányú iparosítás láttán azt kellett volna monda­nia, hogy crfak félmunkát sikerült végezni. A jelenlegi tervidőszak a nagy gazdasági és társadalmi változások eredményes lezárását jelentheti. A foglalkoztatottság ugrásszerű növekedésével ugyanis egyik napról a másikra igen nyo­masztó gonddá vált az óvodahi­ány, kiütközött a kereskedelmi hálózat fejletlensége, korszerűt­lensége és a szolgáltatások elma­radottsága is. A különböző in­tézkedések tavaly éreztették iga­zán a hatásukat. 1975-ig összesen 580 óvodai férőhely létesítését tervezték a városban, de szeles körű társadalmi összefogással 1974 nyarára már 720 kisóvodást tudtak elhelyezni. A nyomaszt', helyhiányt szinte két év alatt si­került megszüntetni: ma már minden igényjogosult jelentkező­nek tud óvodai helyet adni a város. Kaposvár lakosságának számá­hoz, s a város felsőfokú szerep­köréhez méltó kereskedelmi háló­zat megteremtésében is a tavalyi év volt a döntő. Szinte egyidőben adtak át két áruházat is a vá­rosban, s a régi üzletek szakbol­tokká való átalakítása jelenleg is gyors iramban tart. Hazánk egyik igen szép tája az erdőkkel borított, patakokkal szabdalt Zselic. A város környé­két határoló Zselicség, amely földművelésre kevésbé alkalmas talajával az évezredes hiábavaló küzdelmet, a szívós kitartást és a tisztes szegénységet jelentette a zselici apró falvak lakóinak, ma másképpen szolgálja az embert. A sudár bükkösök, gyertyánosok kedvelt kirándulóhelyei a kapos­váriaknak. Az elmúlt években három parkerdőt is avattak a vá­ros közvetlen szomszédságában, s a horgászoknak kellemes időtöl­tést jelentő mesterséges tó is lé­tesült. Kereskedelem, óvoda, szolgálta­tások, parkerdők, szabad Idő, a teljesebb emberi élet apró mo­zaikkockái. Nélkülözhetetlen al­kotó elemei a művelődés maga­sabb színvonalú kibontakozásá­nak. Kaposváron ennek egyéb­ként is szép múltja van. A város­ban már a századfordulón meg­épül* a városi színház, kiépült egy szakosított iskolai hálózat, s olyan művészek éltek és élnek itt ma is, mint Rippl-Rónai József, Vaszary János, Galimberti Sán­dor festők, Takáts Gyula költö. Jelenleg is sok festő él a megye székhelyén. Mezőgazdasági Főis­kolán nemzetközi hirü kíserletek folynak. Az itteni jó genetikai munka eredményeként alakult ki a világ egyik legnagyobb sertés­hibrid népessége, a KA—HYB Szintén a főiskola kutatói dolgoz­ták ki a szarvasmarha-tartásbar felmérhetetlen jelentőségű ure­betin programot. A szürke, jellegtelen, álland foglalkoztatottsági gondokk­küszködő mezővárosból történe' nek legutóbbi három évtize alatt modern, szocialista ipari v ros lett. Kaposvár fejlődése e után sem áll meg: az ezredtől dulón már több mint 80 ezer em ber él majd Somogy megye szék­helyén. CSUPOR TIBOR keleti iparnegyed az egykori ku­koricatáblák helyén létesült. Húszezer ember talált munkát Kaposváron 1960. óta az új gyá­rakban és a meglevők fejlesztése során. De az , ipari munkahelyek bővülése igen fontos társadalmi átrétegződéssel is járt: a város több /mint negyvenezer kereső dolgozójából közel harmincezer a munkás. A régi város valamivel több mint kilencezer, zömmel öreg, toldozott-foldozott, tűzfa­lakhoz ragasztott lakásaiban kép­telen volna ennyi embert befo­gadni. Az iparosítással együtt bár annak tempójútól némiképp elmaradva — megkezdődött a la­kásépítés és a közművek fejlesz­tése. Harminc év alatt átlagosan 300—350 lakás épült évente, s így 1974-re a város lakásállománya megkétszereződött. A tömeges la­kásépítkezéseknek a legjellegze­tesebb példája a szovjetunióbeli Kalinyin testvérvárosról elneve­zett lakótelep, ahol 1965-től, a környékbeli KISZ-lakásokkal együtt, csaknem 2500 lakás ké­szült el. Nagy erénye az orszá­gos lakótelep-építési gyakorlattal szemben, hogy a Kalinyin-város­rész szervesen kapcsolódik a régi városmaghoz. Az új lakótelep és Kaposvár régi, legforgalmasabb tere közti távolság nem nagyobb a középvárosok egyes centrumai közötti szokásos távolságnál. A lakótelep a körcikkhez hasonló, s úgy terjeszkedik az elkövetke­zendő időkben is. Ha átkelünk a Kapós hídján, és felkapaszkodunk a szelíden emelkedő Zselic dombjaira, egy­hamar hatalmas kiterjedésű, csendes kertváros utcáin járunk. A város körül — különösen a Zselic zöld dombjain — új ne­gyedek épültek; Kaposvár utcái­nak mintegy harmada nem idő«­sebb 10—15 évnél. Ezek a negye­dek földszintes vagy emeletes, tá­gas, világos házakból állnak, la­kóik főként munkások, akik szü­lői segítséggel, saját erőből, „vi­szontszívességért" fogadott segít­séggel építkeznek. Itt ért szá­mukra véget a városba költözés­nek az a heveny láza, ami külö­nösen a hatvanas években jelle­mezte a Kapos-menti falvakat. A faluról jött, Kaposvárra települt s betanított, vagy jobbik esetben, szakmunkássá váló emberek be­illeszkedése a városi környezetbe ezzel még nem ér véget, sőt a beköltözéssel kezdődik. A decemberben megnyílt áruház

Next

/
Oldalképek
Tartalom