Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-24 / 20. szám

5 PÉNTEK, 1975. JANUÁR 24. Utazások, Ugrásszerűen megnöveke­dett az érdeklődés az IBUSZ belföldi utazásai iránt. Sokan vesznek részt a Mátrába, a Bükkbe, a Bakonyba szerve­zett egy-két napos hétvégi utakon is. Februárban megkezdődik a nyugdíjasok kedvezményes üdültetése, főként a gyógy­üdülőhelyeken, Bükkfürdőn és Harkányfürdőn. A 10 szá­zalékos kedvezmény lehető­ve teszi, hogy akár 700 fo­rintért is üdüljenek a nyug­díjasok egy héten át az IBUSZ-szaL Napirenden: Hi iskola-egészségügy korszerűsítése Újabb állomásához érke- orvosokat és iskolavédőnőket zett az isko'a-egészségügyi alkalmazni, s mik lesznek a ellátás korszerűsítése. Az feladataik. A tervezett in­Egészségügyi Minisztérium- tézkedésekről dr. öry Imre, ban most dolgoznak az óvo- az Egészségügyi Minisztéri­dák, valamint az a'só- és um főosztályvezetője tájé­középfokú oktatási intézmé- koztatott. nyek egészségügyi ellátásá- Emlékezetes hoav a S-e.SST^&tES Közpo^X?' ElSzés* maid ho? m i 1 ven fel tételek Bizottság vizsgálata annak ™ 1 ÍAOIB ldefén megállapította: az el­mellett kell főállású iskola- u b 8zámotte. A 85 éves Greguss Pál köszöntése Acs. s. Sándor felvétele Az előadóterem első sorában az ünnepelt Dr. Greguss Pál, a szegedi József Attila Tudomány­egyetem Kossuth-díjas, nyu­galmazott professzora 85 éves. Ebből az alkalomból rendez­tek együttes ülést tegnap délután a Magyar Biológiai A Kossuth-díjas professzor hazánk ősi növényvilágának feltárásában, meghatározásá­ban is elévülhetetlen érde­meket szerzett. Születésnanlára neves ha­zai és külföldi tudósok küld HAJDÚK Társaság szegedi osztálya, az ték el köszöntő távirataikat, egyetem és az akadémiai bi­zottság biológiai szakbizott­ságai az Ady téri egyetemi épület biológiai előadótermé­ben, ahol dr. Garay András akadémikus, a biológiai tár­saság szegedi osztályának el­nöke, dr. Hevesi János do­cens, az egyetem rektorhe­lyettese, dr. Farkas Gábor akadémikus, az MTA bioló­giai osztálvának elnökhelyet­tese, dr. S. Köves Erzsébet docens, a természettudomá­nyi kar dékánhelyettese, dr. Horváth Imre professzor, az egyetem biológiai szakbizott­ságának elnöke, valamint egyetemi hallgatók köszön­tötték a világhírű tudóst, ok­tatót. Az ülést megelőzően fogadta dr. Greguss Pált az egyetemi tanács, ahol átad­ták dr, Polinszky Károly ok­tatási miniszter üdvözlő leve­lét. Dr. Greguss Pál megha­tottan mondott köszönetet az ünneplésért. Több mint fél évszázadi" tanított, s ma is lankadatla­nul folytatja tudományos munkásságát. Csaknem há­romszáz könyve, monográfi­ája Jelent meg, növényélet­tani és növényrendszertani művel megtalálhatók a világ minden táján. Az élő nyitva­termők meghatározása szö­vettani alapon című könyvé­ért Kossuth-díjat kapott. Munkássága alapján lehető­vé vált, hogy szövsttani ala­pon könnyen felderíthessék a fából készült ősi eszközök lel tek korét, származását, d< segítséget nyújthatnak ered­ményei a falpari és papír­ipari szakemberek kutatásai­hoz, gyakorlati munkájához. vöen romlottak az iskolák működésének egészségügyi feltótelei, kevés a tornate­rem, fiataljaink nem elég ed­zettek, az iskola-egészségügyi ellátás színvonala elmaradt az általános egészségügyi el­látás színvonalától, és az is­kolaorvosi hálózat sem látja el fe'adatét megfelelően. E megállapítások alapján a kormány az oktatási és az egészségügyi ágazat vezetőit megbízta: tegyenek intézke­déseket a helyzet megjavítá­sára, Azóta •— különösen az ok­tatásügy területén — több jelentős lépést tettek. Hason­ló célokat szolgáló Intézke­dések születtek az egészság­ügyi ágazatban is — mon­dotta dr. öry Imre. — A mi­nisztérium az iskolák egész­ségügyi helyzetének javítá­sára országos szakmai koor­dinációs bázisként az orszá­gos csecsemő- és gyermek­egészségügyi intézetben kü­lön iskola-egészségügyi cso­portot hozott létre. A szak­emberek az e'múlt években kidolgozták azokat a feltéte­leket, amelyek alaoján a gyermekeit iskoláéi-étté nyil­váníthatók, és meghatározták az iskola-egészségügy felada­tait. Egyebek között ez lesz majd az isko'ák egészségügyi ellátását szabályozó rendelet alapja is. Elkészült továbbá az isko'a-egészségügyi doku­mentáció tervezete, egy olyan nyilvántartási törzslap­rendszer, amely lehetővé te­szi a fiatalok egészségi álla­potának nyomon követését az óvodás kortól a középis­kolai, vagy szakmai tanul­mányaik befejezéséig. Januári tavasz, márciusi tél? Az idei tél párját ritkító tartós enyhesége sokakban felveti a kérdést, nem jön-e meg a korai tavasz böjtje, nem kapunk-e „kárpótlásul" az eddig elmaradt tálért fa­gyos, havas februárt, vagy márciust? Érdemes rövid pillantást vetni az idei tél eddigi hőmérsékleti mérle­gére. A december 1—január 20. közötti 51 nap közül mindössze csak egynek ma­radt a középhőmérséklete ke­véssel a sokévi átlag alatt, viszont 23 olyan nap fordult elő az 51-ből, amikor a napi középhőmérséklet több mint 4 fokkal volt magasabb az évszaknak megfelelő szint­nél! Ez a tartós téli enyhe­ség szinte páratlan eddigi meteoro'ógiai feljegyzéseink történetében, mert még leg­enyhébb teleinken is előfor­dulnak rövidebb hideg sza­kaszok. Idei telünk több, százéves téli melegrekordot is megdöntött, így december 27-én, december 29-én, ja­nuár 6-án és január 18-án hazánk nagy részén 13—17 fokos felmelegedéseket mér­tek, ami rendesen április elején-közepén szokásos hő­mérséklet. A tartós enyheség miatt havat eddig jóformán nem is láttunk, Szegeden mindössze újév napján ha­vazott, de a csupán három napig megmaradt hóréteg nem volt magasabb 3 centi­méternél. Hogyan alakulhat telünk hátralevő részének időjárá­sa? Erre vonatkozó követ­keztetéseket a közel 203 éves budai hőmérsékleti sorozat alapján vonhatunk le. Az ideihez hasonlóan enyhe, egymást követő december és január 1779 óta hazánkban mindössze nyolcszor fordult elő: 1790—9l-ben, 1795—96­ban, 1821—25-ben, 1833—34­ben, 1901—02-ben, 1943—16­ban és utoljára 1950—51-ben. E nyolc enyhe december és január után a február is minden esetben enyhébb volt az átlagosnál, de 8-ból 7 eset­ben a februári enyheség jó­val mérsékeltebb volt, mint december—januárban. Érde­kes a felsorolt nagyon enyhe teleket követő márciusok hő­mérsékleti megoszlása: 8 esetből 5-ben az átlagosnál jelentősen hidegebb március következett be, tehát a hideg március fellépésének esélye mintegy 63 százalék. Az éghajlati statisztikák szerint — a hasonlóság elve alapján — legnagyobb való­színűséggel az várható az idén, hogy februárunk mér­sékelten enyhe le3z (ez felté­telezi, hogy a hónap során hidegebb szakaszokkal is szá­molnunk kell), márciusban pedig valószínűbbnek tűnik az átlagosnál hidegebb idő­járás. Hangsúlyoznunk kell, hogy « következtetések csupán statisztikai jellegűek, s te­kintve a figyelembe vehető hasonló esetek viszonylag csekély számát, csak hozzá­vetőleges tájékozódás célját szolgálják. Dr. Péczely György egyetemi tanár Hasznos időtöltés Szerszám- és gépbemutató — kiskerttula.'donosoknak Színes, szélesvásznú ma­gyar Mm. I'ta és rendez­te: Kard ás Ferenc. Opera­tőr: Kende JJnoí, Zenéiét szerezte: Szörényi Leven­te. Főszereplők: Dzoko Ro­zié, Doyne Mrd, Avar Ist­ván, Madaras Jó -sef, Osz­ter Sándor, Ion Bog. Ben­cze Ferenc, Cserhalmi György, Monori Lili. Westernfllm, magyar mód­ra A műfaj minden előnyé­vel és hátrányával. Megszü­letett hát az első magyar cowboyfílm, de nem lett be­'őle színvonalas, a történel­met hűan Idéző és szórakoz­tató ka'andftlm. Pedig téma és alkotói szándék nagysze­rű találkozását sejtették az előzetes hírek. A 17. század: Magyaror­szág elevenedik meg Kardos Ferenc filmjében. A Boes­kay-s/abadság'narcot megelő­ző időszak egyik jellemző eseményének lehetünk tanúi. Néhány pusztai betyár, szö­kött katona, bujdosó sze­génylegény, fosztogaíó-rabol­gató flti alember birtoklevél reményében veszélyes fel­adatra vállalkozik, Borskay msgbí'ásából a három részre izakadt Magyarországon át Velencébe hajtanak egv gu­'yát, hogy az értük cserébe kapott fegyverekkei megin­dulhasson a harc az egyik el­lenség, az osztrákok ellen. A felkelés, a sza' adságharc előestéje ez, amikor még csak felsejlenek a majdani sok sikert megért szabadság­harc legendás hajdúlnak alakjai, amikor még homá­lyosak a célok és tisztázatla­nok a barátok és ellenségek. A hatalmas magyar pusz­tától a velencei tengerpartig vezet tehát a kis csapat út­ja, de közben meg kell küz­deniük külső és belső ellen­séggel, rabló magyarokkal, vámszedő törökökké', lesben álló osztrákokkal, és meg kell küzdeni a természet megannyi leselkedő veszélyé­vel is. Emberi hősiességek és gyarlóságok, nagyszerű tet­tek és aljas gyilkosságok, lángoló nádasok és mindent elnyelő mocsarak kisérik a gulyái terelő hajdúk útját. Sokan életüket vesztik az úton, ám az utolsó képsoro­kon a megfogyatkozott szarvasmarhákkal célhoz érÖ szegénylegények a Földközi­tenger vizében fürdenek, s utolsó kiáltásuk — A harc nem ért véget, csak ezu*án ke'd'dik! — az elkövetke­zendő szabadságharc sikereit sejtetik. A magyar puszta pászto­rainak történelmi kaland­filmje lett volna ez a film, legalábbis az alkotók szán­déka szerint. Az amerikai „Ha befejezem a munkát hallgathatnak rendszeresen a a kertben, elhúzódom a leg- tagok, immár mintegy ki­távolabbi sarokba, s onnan lencvenen. Dr. Buzas Géza, tekintek végig a magam nyugalmazott egyetemi ad­ápolta gyümölcsfákon, aked- junktus maga is arra törek­vem szerint futó szőlőindá- szik, hogy az itt nyújtott is­kon. Nincs ennél csodálato- meretek ne csupán elméle­rabb élmény..." — igy val- tiek legyenek, gondoskodnak lott egy kertbarát a növény- a gyakorlati tapasztalatok termesztés értelméről. megszerzéséről is. Rendsze­Persze isazán akkor van resen WtogatMk el minta­, fit"! „ uf"^OJWÍL^I kertekbe, az előadásokat pe­értelme a kertészkedesnek, ,„ mégha csupán kedvenc idő- dig fllmvet,tés követí" töltése is valakinek, ha szak- A kiskerttulajdonosok értelemmel végzik. Márpedig kedvtelésből űzött elfoglaltsá­aklnek nem ez a hivatása, gának haszna azonban nem­annak valahogyan el kell sa- csak az, hogy ők maguk örö­játítania a növénytermesztés műket lelik a növényápolás­tudományát. Ebben nvújt se- ban, és hogy a munka ered­gítséget a városi néofront és ményében, a szaftos gyü­a Bartók Béla Művelődési mölesökben, a friss zöldsé­Központ kertbarátköre. Szín- gekben már osztozik velük vonalas — és mindenki szá- az egész család. A szakszerű mára érthető — előadásokat gondozást meghálálják a növények, több ós Ízletesebb terméssel. Mi történik akkor, ha a család konyhája ki­sebb befogadóképességű, mint amilyen bőségesen osztja a gyümölcsöt, zöldséget a kert? Az egyre szegényedő váro­si piacnak vétek lenne pusz­tulásra ítélnie ezeket a fö­löslegeket. Ezzel a gondolat­tal már egy éve, megalaku­lásakor is foglalkozott a Kertbarátok Körének szak­emberekből álló vezetősége. Azóta megértek a feltételek is ahhoz, hogy az ÁFÉSZ­szel felvegyék a kapcsolatot, és eredménnyel kecsegtető tárgyalásokat folytassanak. Maga az ÁFÉSZ is szüksé­gesnek tartotta, hogy a szö­vetkezeten belül hozzanak létre egy zöldség-gyümölcs­termelő, illetve kerthasznosí­westernfilmekkel szemben óriási előnnyel indultak, itt nem egyéni érdekek és sze­mélyes bosszúk sodorják ka­landokba a marhahajcsáro­kat, hanem egy külső ellen­ség ellen készülő nemzet bíz e legényekre fontos felada­tot. S hogy mégsem lett iga­zán jó film a Hajdúk, az va­lahogy éppen itt keresendő. Mert nagyon keveset tudunk meg a korról, a társadalmi­politikai háttérről, a 17. szá. zadi Magyarország kevéssé ismert viszonyairól. Igaz, hogy keveset beszélnek a filmben, de a képek sem hordoznak megfelelő Infor­mációértéket. S ez nem a ragyogó operatőr, Kende Já­nos mulasztása, 0 igazán megtette a magáét, ragyogó képsorokkal Idézte nemcsak a magyar puszta különleges atmoszféráját, de a kaland­filmek izgalmasságát is. Kar­dos Ferenc író-rendező volt túlságosan szűkszavú. Azt gondolta tán, hogy képekkel és Szörényi—Bródy dalaival többet mond, mint szavak­kal. Nem í"v történt. A sze­replők — jó néhány külföld! filmszínász rándult át e pusztai kirándulásra — Igazi csapatmunkát végeztek, ha­tásos pillanatokat szereztek a mozinézőknek. % I* tási szakcsoportot. Erre ösz­tönzi is őket egy tavalyi mi­nisztertanácsi határozat, amely szerint az ÁFÉSZ­ekre hárul az a feladat, hogy a tanácsokkal, a termelőszö­vetkezetekkel és a társadal­mi szervekkel együttműköd­ve kell megszervezniük a háztáji és egyéb kisegítő gaz­daságokban a zöldség-gyü­mölcstermelést, úgy, hogy zökkenőmentes legyen a fel­vásárlás és az értékesítés is. A szakcsoportok megala­kulása után minden bizony­nyal bővül a piacok áruvá­lasztéka. A szakcsoport tagjai sem járnak rosszul. Számos ked­vezményben részesíti őket az ÁFÉSZ, például fóliát ad ne­kik, megszervezi a házhoz­szállítást, bizonyos esetek­ben előleget is fizet. A szak­csoport megrendelheti a szö­vetkezettel együtt a szüksé­ges műtrágyát is. A tervek szerint ebből az IB kaphat, aki csak a Kertbarátok Kö­rének tagja, mert túl kicsi kertje nem ad többletter­mést. Űjszegedi nyugdíjasokból már megalakult az első szak­csoport, de hogy több kis­kerttulajdonos érdeklődését is felkeltsék, az ÁFÉSZ mag­vakból, különböző vegysze­rekből, kerti szerszámokból, permetező és egyéb kisgépek­ből árubemutatót rendez a Bartók Béla Művelődési Köz­pontban, január 24—26-ig. Szaktanáccsal és filmvetítés­sel egészítik ki a rendezők a kiállítás anyagát. Ch. A. A Peer Gynt Azóta, hogy véglegessé vált a Szegedi Szabadtéri Játékok idei programja, megkezdődtek az előkészüle­tek, folyamatosan megkötik a szerződéseket a szereplők­kel. Újdonságként, a Játékok tör­ténetében először kerül a dómszínpadra Ibsen híres drámája, a Peer Gynt, me­lyet néhány éve mutatott be a budapesti Madách Szinház, Lengyel György rendezésé­ben, a vígszínházi Fehér Miklós díszlettervei alapján. A napokban Szegeden járt a fesztlvállrodán Lengyel György és Fehér Miklós, el­hozták Horváth Mihály ügy­vezető igazgatónak a terv­rajzokat, s körülnéztek az előadás színhelyén, a Dóm téren is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom