Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-22 / 18. szám

4 SZERDA, 1975. JANUÁR 22. 3 Iskola ólat• kősóéban A pálya­választás előtt Az iskolák tanulói a tanév szerre, egyidőben több síkon stb. Azt sem gondolják át első félévét befejezték. E folyik. Az általános iskola minden esetben, mekkora a munka eredménye különösen hatása, célirányos felvilágo- népgazdaság szakemberigé­az általános iskolák nyolca- sító munkája nagyon fontos, nye. Sokszor erejét megha­dikos diákjai számára döntő Pszichológiai alapokon végzi ladó vállalkozásba kénysze­jelentőségű. Valamelyik is- a személyiség megismerését, ritik a gyerekeket, amit bi­kolatípus megválasztásához formálását, a készségek, ké- zonyít a gimnáziumok bukott, nem közömbös, hogyan dol- pességek felkutatását, tovább- vagy éppen átcsúszott tanu­goztak és tanultak eddig. fejlesztését, az érdeklődés, lóinak elég magas száma. A tudás megszerzése mel- irányulás feltárását, motívá- A pályaválasztás időbeli lett másik probléma is izgat- lását, a pályák megismerteté- kitolódását segíti elő Szege­ja a szülőket, tanulókat, pe- sét. Végzi a tanulók szakmai, den két gimnáziumban a fa­dagógusokat egyaránt: ho- egészségügyi, rátermettség- kultatív tantárgyblokkos ok­gyan tovább? Milyen fog- beli képességeinek felméré- tatási rendszer. Előnye, hogy lalkozást, mely pályát vá- sét. Ismerteti a továbbtanu- az első két évben a „törzs­iasszon a tanuló, s milyen lós lehetőségeit s népgazda- anyag" tanítása mellett orl­úton érhető el a kiszemelt sógunk szakemberigényét is. entációs foglalkozásokon fel­cél? Feliperül a kérdés: vá- Ez nem kampányfeladat az mérik a tanulók képességeit, laszthat-e pólyát egy 14 éves iskolákban, hanem folyama- Pótló foglalkozásokat tarta­gyermek? Igen, választania tos, következetes munka. A nak a tanulók felzárkózása kell, tudnia kell mit akar, s döntő 6zót nem a pedagógus, érdekében. A két év sikeres azt, hogy milyen úton, mely nem is a tanuló, hanem a elvégzése után a választott iskolatípus ismeretanyagá- szülő mondja ki. Vajon a tantárgycsoportot magas óra­nak elsajátításával érheti el szülök megvizsgálják-e min- szómban tanulhatják, ami célját. Mindenki tudja, hogy den oldalról a gyermekeik céljaik elérését biztosítja. Kü­három iskolatípus rengeteg továbbtanulásának feltéte- lönösen olyan tanulóknak variánsa közül szemelhet ki leit, tárgyilagosan, reálisan? ajánlható ez a rendszer, akik a nyolcadikos diák iskolát: Általában gyermekének túlzó jó képességűek, minden tan­gimnáziumok, szakküzépis- szeretete, a szép jövő megál- tárgy érdekli őket, deválasz­kolák és szakmunkásképző modósa, a jó kereset lehető- tani még az általános iskola intézetek tagozatai, szakmái sége, a könnyebb munka el- elvégzésekor nem tudnak. érése — ezek a szempontok. Az elkövetkező időben van Sok esetben nem latolgatják min töprengeni osztályfőnök­a cél eléréséhez szükséges nek, szülőnek, tanulónak feltételeket: a gyermek tu- egyaránt, de megéri, ha meg­dását, rátermettségét, érdek- fontoltan döntenek a tovább­lődését, szellemi és fizikai a pályaválasztás a nólyaválasztásban. Az ól- erőnlétét. az iskola nehézségi kérdés!ben' -s „ talános iskolának minden , " ! ^ . ' t " , Udvardi Ferencné, osztályában, szinte minden fokat' annak kovetelmenye.t, a ságvári Endre gyakorló tantárgy tanítása során, kü- 8 azt, hogy az mire készít fel általános iskola tanára lönösen az osztályfőnöki óró­között válogathat. A kiválasztás nehéz. Külö­nösen akkor, ha a tanuló nem tudja mit akar. A szülő, az általános iskola, a sajtó, a televízió segítik a gyermeket Gallium­szelenit A szelén és a gallium fon­tos tulajdonságokkal rendel­kező elemek. A két anyagot az Azerbajdzsáni Tudomá­nyos Akadémia Fizikai In­tézetében szintetizálták. Gyors elektronok hatására a galliumszelenit a lézersugár­zás forrósává vált. Kvan­tumgenerátoroknál lehet fel­használni. Nagyon fontos, hogy a galliumszelenit állandó vö­rös fényt bocsát ki. és ez4rt különböző színeskészoiékek, és berendezések esetében is hasznosítható. (APN — KS) kon, tervszerű feladatokat valósítunk meg a helyes pó­lyaválasztás érdekében. E munka egvik területe a szak­tárgyakon belül a tárgy anya­gához kapcsolódó pályák megismertetése. A másik fel­adat az érdeklődés felkeltése, ébrentartása, a pályához szükséges készségek, képes­ségek kibontása, kifejleszté­se. A harmadik tennivaló a megvalósulás útiának a meg­ismertetése: milyen közép, maid a későbbiek során mely felsőfokú oktatási intézmény készit fel a választott pályá­ra. Negyedik feladat annak megismertetése, hogy égvén' és népgazdasági szempontból melv pályák eléréséhez biz­tosítottak a reális feltételek Az általános iskolában vég­eett felmérések alapján a következő problémák jelent­keznek: a gyermekek egy ré­sze nem tudja mi akar lenni, de azt sem tudja eldönteni, hol tanuljon tovább, milyen iskolatípust vagy tagozatot válasszon. Az ellenkező vég­let pedig nem latolgatja sa­ját kéoességeít, de annyira céltudatos, hogy már azt >s kiválasztotta, hogv milyen „szakorvos" szeretne lenni. Éppen ezért szükséges és fontos a felvilágosítás, a ta­nulók várják is. Szeretnek a pólyákról, a pólvók nyúj­totta lehetőségekről, feltéte­leiről, az odavezető útról be­szélni. Szeretik a szakkörök életrekészítő változatos mun­káját, az üzemlátogatásokat, az osztályfőnöki órákra meg­hívott felnőttekkel folytatott beszélgetéseket, a kiállítások megtekintését, a középiskolai óralátogatásokat, mert érzik, hogv ezáltal kitárni az élet­re nyitott kapu. Felmérések bizonyítják, hogy az általános iskolai tanulóknak még a pálya szépsége, romantikója néoszerúsége s az ott törté­nő alkotótevékenység a von­zó. Nagyon kevés az a ta­nuló, akit a pénzkereset mo­tivál. Ilven válaszokat adnak a kérdőíven: „Nem tudnék olyan területen dolgozni, amit nem szeretek, még sok pénzért sem." Vagy: „Olyan pálya felé vonzódok, ahol tenni, alkotni lehet." „Ott szeretnék dolgozni, ahol a munkámnak komoly eredmé­nye van." Van Ilyen válasz is: „A munkáért jó ha van pénz, de fontosabb az, hogy jó-e ott dolgozni." Az általá­nos iskolás tanulókat tehát jobban csábítja a szakma szépsége, a tevékenység, az alkotásvágy, a kibontakozás, mint a pénz vagy az érvé­nyesülés. A feladatok megoldása egy­Fény erő-sza bá ly ozó a foglalatban A „jó öreg" petróleum- Egy oldalsó gomb elforditá­lámpónak volt egy nagy el5- sával lehet akár csak pa'áts­nye: könnyen és egysz ?rűen ló fényerejűre is beá'Hfni szabályozni lehetett a fény- az izzólámpát. Az effajta erejét. A ma haszná'atos fényforrás jó szolgálatot te­villanyégők esetében nincs het a gyermekszobában, a erre lehetőség, csak az izzók kórházakban, az iskolákban, cseréjével oldható meg a az éttermekben (han-u'at­fényerő csökkentése vagy fénv), a vetitőhe'yis^gekben növelése. Ezt a hátrányt fel- a laboratóriumokban stb. ismerve dán kutatók oJyan Az újfajta foglalat hasz­foglalatot konstruáltak, nálata persze nem e-e^m4­amelybe félvezetőkbál össze- nyezhet energismegtakarí állított fokozatmentes fe- tóst. hiszen az izzólám-a szültségcsökkentő egységet névleges teljesítményéhez építettek be. szükséges áram egy részét Az úifaita feszültsegszabn- . , . .. pmés7teni» Henem lyozós foglalat 200 watt tű- "fel ke" emészteni, denem iesítménvig bármiféle vil- »s ezzel a céllal készítették a lanykörtéhez használható, konstruktőrök. Eszközt használó madár Erdeinu közismert lakója a rikácsoló hangú, élénk, tot­szetős színezetű szajkó. £ nyugtalan, élénk, sőt ravasz madár elsősorban mulatsá­gos hangutánzó képességé­ről ismert. Amerikai bioló­gusok laboratóriumban fel­nevelt fiatal szajkóknál esz­közkészítő- és használ kész­séget figyeltek meg. A ket­rec dróthálóján kívül úgy helyezték el kedvenc tánlá­lékukat, hogy azt csárükkel nem érhették el. Egy alka­lommal a véletlenül ke're:­ben hagyott újságlanból a madarak papírszeletkéket tépdestek le. és megpróbálták azokat úgy formálni, hogy csőrükbe fogva a ketrecen kívüli tánlálék megszerzési­re alkalmas legyen. Megfi­gyelték art ls, hogy a ket­recben levő madarak egyike a letépett partrszeletkét ar, ivóvizes edénybe mártogatta, és a benedvesített paoírt szivacsként alkalmazta por alakú táplálék elfogyasztása érdekében. Más tárgyakat: sza'maszóiat, to'lat. gemkap­csot szintén eszközkánt pró­báltak a madarak hasznosí­tani. A sorozatos mezfigyelések arra engednek követ' e tet ni, hogy a madarak egyik' saiátos képessé-e révén, pró­bálgatások és tévedések so­rozatán keresztül megtanul­ja a tárgy használatit, faj­testvérei pedig imitáció ré­vén átveszik, m°gtanuliák ezt tőle. Ilv módon sajátos állatviselkedés-formák jö­hetnek létre. Meteorológiai kislexikon Hogyan képződik a csapadék? A meteorológiában csapa- épitésű felhőknél) alakulnak déknak nevezzük azt a le- ki, s ez a magyarázata an­vegő vízgőztartalmából szár- nak, hogy a legtöbb felhő­mazó folyékony vagy szilárd bői, még sokszor vastag sö-J (fagyott) halmazállapotú vi- tét felhőkből sem indul meg zet, amely a földfelszínre a csapadékhullás, kerül. A köztudatban általá- A felgorolt különbözősé­gig csak azt tartjuk csapa- k s e köVetkezá: 1. déknak amia légkor maga- A kisebb felhőcseppek köny­Mf rfe^ból a UlMkböl nyebben párolognak, s vizük eső, hó légesá vagy ónos- fokozatos£n átvándorol a eső alakjában hull le a fold- nagyobb cseppekre, mi által re, holott fizikai értelemben ^ jobban mertiíz­csapadék azavíz is^ ami nak 2S>A ^elegebb felh6_ nem a felhőkből származik, k ig könnyebben pá­^TJ^fi6?,, ítaw™ rolognak, vizüket így a hl­it HsPs S2L122SZ. ESSSwS sasra* rÍí kel és Vízcseppeket (ezek fagypont alrtti kező harmat, továbbá a hl- ­deg évszakban megel-mő hőmérsékletű szilárd halmazállapotú dér, n merseltletU ún. túlhűlt víz) vegyesen tartalmadnak. . , . „, ,, A jégnek megvan az az ér­dekes fi'ikai tulai-onsóga. és zúzmara. Pe-sze igaz az. kokhoz kénest csak csekély vízmennyiséget adnak, ha­zánkban például a hulló "sa­nadékoknak átlagosan mind­össze 4—5 százalékát. A felhőkbl aláhulló csa­padékok keletkezése ig~n bonyolult és r^srte'e^en <hb, é . ,0„ie,Pntő. nem tul régen Ismert fiz-'-ai ^ . Ltpadékképzödés­hogy mintegy magára grzö­lögteti a környezetében ta­lálható víz"«eppeket. az át­gőzölgött víz a jégkristá­lyokra ráfngyva, azok mére­tét hirtelen megnöveli. A mi égh a II a torkon ez az sebb nél. iolvamntok ere'm4nye. Fm­'ékert-tve a felbők kelt­ezésére. tudjuk, hogy a f®1- A vázolt m-'dókon megnö­hőket alkotó víz-senoe-skék vekedett felhőelemek (víz­vagv lágsoemeoskév l"»n ap- cseopek, illetve jégszemek) ró méretűek (átnné-őjük a azután már kellő esési se­milliméternek mindössze né- besséfjre tesznek szert ah­hánv század része), s emiatt hoz, hogy kihulljanak a fél­ném kenősek arra. hn*v a hőkből. A felhők magasabb ^öl^re lehulljanak. Vk-o*rt részeiben keletkező jégsze­föHfo'srtnre hulló kisebb mek esésük közben m°g to­soemű esöosen—k is le-*rtá' b vább növekszenek, mert l?j­1 mm átmérr1(l'k, s k«nv- iebb vízcseppecskékbe üt­nven kiszámítható, hwev kőzve, azok rájuk fagynak. Hven anró cs >-seonhoo. prdekes tény, hogy még a miotagy 70 ezerszer t"bb forró nyári nanok záryres'i­víz von, m'nt w átlaTog nek vi'csenniei is kezdetben méretű felhővízcseppecské- a felhők hidegebb. maga­hen? s°bb részeiben jégszemek­A felhők belseiében tehát bői állnak, csak es'sük «o­valami olyan fizikai folva- rán olvadnav el. Ho külöJ , matnak kell Ieiátsz'dni, nősen heves feláramlás urai­amely a kl-siny felhőelemek kodilc a felhőben, a i'g-ze­egv részének igen nagufokú mek enkrtg n»m kénesrts növekedését tudja előidézni, aláhullani, szert rt'tt meg­Az újabb kutatások kimu- növekszen°k Vértil arenbatt tatták. hozy a felh^cseo- elérve egv olyan mke'd. necskék növekedése csak av- amelyet már a feláramlás kor Indulhat meg. ha a fel- nem tud megtartani, mérts hőn b»lül méretük, hőmér- caV kihullanak. nogv ré­sé^etilk és halmazáHinotuk sz ők még a7 a'sóbb. mele­fcülönböző. E különbségek gehb légrétogei'b-n s»m ol­azonban csok elég Htkén és v.od el, így keletkezik a csak bizonyos felbőfajtáknál jégeső. (elsősorban a függőleges fel- P. Gy. FELICE CHILMM1 Giuliano, a bandita Két bandita. Cucinella és Candela most ér Monteleprébe. Egy kihalt tanyán hagyták a lo­vakat, gyalog indulnak haza. Találkoznak egy kecskepásztorral, aki szintén hazafelé tart: — Szomjasak vagyunk, pajtás. Adj egy csé­sze tejet — kéri Cucinella. — Honnan jöttök, keresztények? — A Portellából. VA pásztor ijedten néz körüL Aztán lehajol, és megfej egy kecskét, a keze remeg. — Sokat fecsegsz, pajtás — morogja Candela Cuclnellának. Az ezredes körözöttek és szökevények fény­képét mutatja a vadászoknak. A lány, meg a fiatalemberek is megnézik. Végül az egyik va­dász megáll az egyik körözött fényképénél, Giuliano az. Az ezredes a fényképek fölé hajló három fér­fit szemléli. Mintha tétováznának. Ráismertek a képre, de nem merik megmondani. A tiszt biztatja őket, beszéljenek. És pár pi'lanatnyi súlyos csend után az egyik vadász húzódozva megjegyzi: — ö volt a vezérük. — Látni akarta az igazolványunkat — teszi hozzá a másik. — Világos esőköpeny volt rajta. A csendőr ezredes csüggedt mozdulattal si­mítja végig homlokát. Aztán elengedi a kikér dezetteket. Amikor egyedül marad, a fiatal tiszthez fordul, aki a jegyzőkönyvet vezette. — Hát Salvatore Giuliano az, Montelepré­bőL Az elfoghatatlan. — Igazságot! Igazságot akarunk! — zajong a tömeg egyre hatalmasabban. — Szegény emberek! Egyszer kiderül, persze, az igazságtok, de mikor — dünnyögi a tiszt, in­kább csak magának. — Egyelőre kísértetekkel állunk szemben. Isten tudja, mennyi akadályt, ellenállást, protekciót kell legyőznünk, amíg rá­tehetjük kezünket ezekre a vadállatokra. A helybeli zsokék a monrealei főutcán vág­tatnak, szőrén ülik meg az arabs méneket, ké­szülnek a hagyományos versenyre. A kétoldalt sorakozó tömeg kiáltozva biztat ia kedvenceit. A tömegbe vegyülve kiabál Giuliano, Pisciotta, Badalamenti, és néhány másik bandita is: mind ünneolőben, mint a többi fiatalember a vá­roskában. Leszáll az est. Giuliano és Pisciotta a sikátor végi kis házban várja Gnazio bátyára látoga­tását. Már elmúlt kilenc óra. — Nem jön! — mondja Pisciotta dühösen. — Nem fog jönni — ismétli. Pianában egy csecsemő köszönti sírva az életet. Sok asszony gyűlt Eleonóra háza elé, aki világ­ra hozta gyermekét. A bába magasra emeli az apró kis testet, megmutatja a kint állóknak: a kicsi ordítása behallatszik abba a házba is, ahol a portellai áldozatokat virrasztják. Az imádko­zásba merült asszonyok fölpillantanak a halottak mellől, megnézik az újszülöttet, és az öreg anya­kezek áldásra emelkednek. A tragikus nap véget ért Giuliano és Pisciotta egy magányos villába menekültek egy magas­latra, ahonnan látni a palermo—trapani ország­utat. Giuliano már lefeküdt, éspedig háttal Pis­ciottának. aki a félig behúzott ablakból fölszeg­zett géopisztollyal fürkészi a villa környékét. — Fáradt vagyok — mormogja Giuliano —, nagyon fáradt. — Aludj, majd két-három óra múlva föléb­resztlek. — Csak ébressz föl, amikor akarsz. Aztán majd én őrködöm, és te alhatsz reggelig, Gaspa­rino. — Aludj. — Holnap minden újság Porte'láról fog írni. Az egész világon... És ez figyelmeztetés is volt azoknak az uraknak. Ha nem tartják be, amit ígértek, akkor mind kinyírjuk őket, mint a ku­tyákat. Nem igaz, Gasparino? — Aludj! Pisciotta Idegesen cigarettázik. A trikóban fek­vő GiuMano félmeztelen hátát nézi, aztán égő te­kintetét az éjszakai csöndbe fúrja. — Felkötjük őket, nem is lesz elég olajfa, hogv mindet felkössük. Giuliano előérzete azt súgta, hogv a végén ki­derül: ez a harmadik zászló is csalás. Pedig vég­hez vitték „a nagv dolgot", a nehéz kő elrepült, A vérfürdőt követő napokban a nép mindent el­söprő tiltakozó hulláma láttán — mely az Al­poktól Szicíliáig egész Olaszországot megrázta —, Crozza Black és felbújtói, támogatói rájöttek, hogy hibát követtek el. Arra számítottak, hogy a terrorizmus hullá­ma átterjed Szicília más területeire is: a leg­alább annyira handabandázó, mint amennvire al­jas palermói maffiások, banditák és ifjúfasisz­ták ugyanis bizonytalan ígéretet tettek. Valójá­ban csak Giuliano lőtt május elsején: Giuliano, a bandája, meg azok az ártatlanok, akiket bele­kevert a portellai tömegmészárlásba. — A többi városka nem lőtt; megígérték ne­ked, hogv lőnek — kérték számon a csapatkapi­tányok, Terranova, Mannino, Passatsmpo, Pisci­otta hallgatott, pedig le'ke mélvén 6 volt a leg­kiábrándultabb, meg volt győződve, hogv Crozza Black meg a közvetve vagv közvetlenül cinkos „politikusok" — és előbb-utóbb a maffia is — sorsukra fogják hagyni a banditákat. eláruHák, rendőrkézre adják, vagy halomra gyilkolják őket. Közben a nyomozás nagvon zavaros körülmé­nyek közt folvt, a rendőrtisztek és tisztviselők vad torzsalkodása közepette. És nem t«*rledt ki, nem irányult a felbujtókra. Csak néhány kör­nyékbeli birtokost kérdeztek ki, de se a nagy maffiásokra, se a politikusokra, se a gengszter­világból idecsöppent sötét amerikás ügynökökre nem terjedt ki. Lucky Luciano, a híres kábitszer­csempész „boss" pár héttel a portellai tömeg­mészárlás előtt érkezett Szicíliába. (Folytatjuk^ f

Next

/
Oldalképek
Tartalom