Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-21 / 17. szám

4 KEDD, 1975. JANUAll 21. A terhességi­gyermekágyi segélyről A terhességi-gyermekágyi mint olvasónk esetében is — Olvasónk esetében a szülés segélyezés ideiéről kér tájé- a szülést megelőzően a szü- előtti 28 nap táppénzes idő korlatásí F. <5.-né kiskundo- lés napjáig táppénzes álio- beszámítása a terhességi­rozsmai olvasónk. Szeretné mányban volt, akkor a szü- gyermekágyi segélyezés ide­megtudni. hogy a szülést kő- lést megelőző 28 napon be- jébe törvényes. A szülést kö­vetően meddig Jár a teljes lüli betegállomány idejét vetően azonban nem két hó. fizetés, akkor ha a szülésig már szülési szabadságnak napra, hanem 112 napra jo­tappénzes beteg volt A mun- kell tekinteni, és ki kell fi- gosult még gyermekágyi se­kahelyén a szülést követő zetni erre az időre utólag a gélyre. Ügyében az tanácsol­két hónap után a gyermek- táppénz és a terhességi- juk, hogy forduljon panasz­gondozási segély folyósítását gyermekágyi segély közötti szal a vállalat Társadalom­besziinictték arra való hivat- különbözetet. Ilyen eljárás a biztosítási Tanácsának elnö­kozással, hogy a szülés előtt vállalat részéről törvényes, kéhez ós kérje a szülés utáni táppénzes volt. Ebben az esetben azonban 112 napra járó és a két hó­A Munka Törvénykönyve ® szülés után f/ennmaradó naP™ E®**"" gyfrmiekf®'i 112 napra meg jár a gyér- segely-kulonbozet kiutalásat. Dr. V. M. szerint a terhes, illetőleg a mekáevi speélv szülő nőt húsz hét szülési mekdgyl segfcly' szabadság illeti meg, amely­ből négy hetet a szülés előtt kell kiadni. A társadalombiztosítási jogszabályok szerint a szü­lési szabadság idejére az anyát napi átlagbérének száz százaléka akkor illeti meg, ha a szülést közvetlenül megelőző két évben legalább 270 napi társadalombiztosítá­si ideje van. Napi bérének 85 százaléka akkor jár, ha két éven belül nincs 270 napi biztosítási ideje, de van leg­alább 180 napja. Az átlag­bért annak a munkabérnek az alapján kell kiszámítani, amelyet a dolgozó szülési szabadsága első napját meg­előző három naptári hónap­ban végzett munkája alap­ján kapott Ha azonban — Motorral a hó hátán A tartós, nagy havazások néhány száz kilométer meg­területén nélkülözhetetlen az tételére elegendő üzemanya­olyan jármű, amely a magas got is magával vihet a hó­hóréteg felett anélkül siklik mobil vezetője, aki 80—100 el, hogy abba mélyen bele- kilogrammnyi terhet is szál­süppedne. Mióta sikerült ma. líthat elől rugózott, sítalpa­torizálni a havon való tova- kon nyugvó, hátuj hernyó­siklást, sokkai könnyebbé talppal meghajtott járművén, vált a hófödte vidékeken A hómobilok rendkívül élők és dolgozók köziekedé- népszerűek a Szovjetunióban se. A motoros szánok — az is, ahol évente újabb és újabb úgynevezett hómobilok — típusok látnak napvilágot. A óránkénti 40—60 kilométeres korszerű motoros szánok a sebességgel repítik tova uta- SZOvjet ipar jól bevált, saikat Mivel viszonylag kis , .. .. ,. teljesítményű és fcevéT fo- massziv tav,U>lu- sor°­gyasztású motor is megfelel zatban előállított gyártmá. e járművek hajtására, akár nyal. HÁZASSÁG I krrOlrt Sceccd: Vencxe! János és Kiss Katalin. Töró Imre és Szabó Márta. dr. Janossy Tamás ás dr. Hidvági Zsófia. Szekeres Lajos és Sándor Ilona. Bárdos János és Garas Márta. Lakos János és Vermes Mária. dr. Szilágyi Ist­ván és dr. Juhász Erzsébet. Ki­rály László és Ruddie* Chrlste), dr. Uchendu Nelson és Dohányos Ilona házasságot kötöttek. H. kerület Szeged: Magyar Sándor János f" J5"Í'ác3 Etelka Gégény Bé!a m&n Lengje, J4nos Mihálynak A* Karkai Ágnes Ev« házasságot és Bódl Gyöngyvérnek Nóra. „_„ Ördög Ambrusnak és Póss Aran­SZI IETBS • Zoltán. Zsoldos Sándor­Családi események Miklós Kálmánnak és dr. Gyuris Márta Magdolnának Miklós Kii­kötötték L kerület nak és Horváth Irénnek Róbert Évának Csaba nevű gyermekük született. HALALOZAS I kerület Sseged: Bozsó Jánosné Btte Rozália. Vörösbaranyi Mihály. Fekete Anna veronika. Botos József, Varga Miklós, Hézsó Sándor. Incze Miklós. Sonkoly PáL Kovács Dezső né Lázár Má­ria Klára, Majoros József. Nagy PáUté Henn Mária, Kocsis Ist­ván, dr. Shvoy Kálmán Arnádné Wagner Margit Jozefa, Jánosi Józsefné Farkas Viktória, Am­mer Ferenc, Bunford Istvánné Szlrovica Matild, Tóth Mária Hohn Frigye^ Vilmosné Cztnczár Mária. Kolompár Valéria, Kiss Istvánné Klspéter Rózsa Júlia. szeged: Molnár Sándornak és Tibor Kunvlk Imre Jánosnak és „i"™^. ^Pvter rtozsa auua. Pikó Máriának Zoltán. Kerti Já- íS^ ^"áník^lJtl^lí^ György. Kovára Józsefné _ . , _ Gémes Évának Krisztián Imre, *» ánAk Bánáthy Lászlónak és Balogh í^l I®*ta"r,. Gál István Gytkxy- Katalinnak Judit Adrienn. Ga­££ "*f<l0l"á"?,c v,iiér Istvánnak és Böszörményi Nóra Magdolna. TÓUi István ^^ sar^k Anikó, Kálmánnak és Turu Mártának Richárd. Czeglédl Józsefnek és Hulbert Mártának Melinda. Or­szág Lászlónak és Mosoni Pi­roskának László Csaba. Kondé Károlynak és Török Márta Te­réziának Péter Károly. Vass Já­nosnak és Sóvári Ktelkának Já­nos. Buha András Lászlónak és Barna Rozália Piroskának László Pál. Hlnkó Mihálynak és Kordás Erzsébetnek Csilla. Dénes Ist­vánnak és Nagy Máriának And­rea. Katona Ferencnek és Bolval Zsuzsannának Erika. Berta Lász­ló Ferencnek és Kővágó Máriá­nak László Ferenc. Kovács Jó­zsef Péternek es Szeinál Kata­linnak AttHa, Volford Ferencnek és Turl Eva Juliannának Zsu­zsanna. Benkó István Lajosnak és Golvha Annának Ilona. Tan­darl Antalnak és Nagy Annának Erika. Daróczt Andrásnak és Szebeni Rozáliának Róbert. Kö­böl István Mihálynak es Miklós Rozáliának Csaba István. Haldü Bélának és Tóth Máriának Ta­más. Balázs Máténak és Pál Ju­lianna Ilonának Róbert Endre. Oera Lajosnak és Katona Edit­nek Zsuzsanna. Bakos Istvánnak és Bakos Máriának Szilvia. Buttv Mthálvnak és Csánvi Ro­záliának Péter Mihály. Németh Imrének és Ördögit Ibolyának Attila. Gera Sándor Jánosnak és Csík Ágnesnek Attila Sándor. Rácz Latosnak és Gulvás Máriá­nak Mária. Szalma Jánosnak és Balázs jullan-ának Tibor. Szabó Imrének és Tóth Eva Máriának Tünde Krisztina. Fnrkas-Csaman­gó Józsefnek és Hegedű., Mária Piroskának József. Szerencsés­Fekete János Sándornak és Mo­nostori Klára Piroskának László Molnár Ernó Bálintnak és Czln­kóczt Erzsébetnek Aranka, Sza­bó Istvánnak és Rózsa Irénné'' Elvira, Monostori Istvánnak és Szabó Honának Katalin Szilvin Forgó Jánosnak és Figura Erzsé­betnek Márta. Császár Istvánnak és Deák Julianna Ilonának Gab­riella. Császár Istvánnak és Deák Juliannának Róbert. Ralla Zol­tánnak és Pálfl Évának Zo'tán Pomázl Jenőnek és Patóc* Ilona Máriának Gábor. Móczán Lajos Józsefnek és Csiszár Máriának Zoltán. Miklós Antalnak és Dér Rozél'ának Péter. Csarnal Latos­nak és Sánta Ovönevtnek Zoltán nevd gyermekük született, m. kerület Szeged T Klem-nt Dezsőnek és Burza Mária Erzsébetnek Dezső Miklós Alexa Istvánnak és Ju­hász Erzsébetnek Zsuzsanna Varga Bálintnak és Földvári Ilo­nának Orsolya Katalin. Sáns7k' Andrásnak és Törköly Klára Margitnak Edit Anna, dr. Hodosl Györké Zoltánnak és Molnár Katalinnak Katalin. Kabal Sándornak és Bakos Erzsébetnek Anita, Kán­Lakatos Etelka. Mélykúti Béla. Vér Józsefné Simon Julianna. Valkovszid Györgvné Kasik Margit Mária meghalt. n. kerület Bódi József. Szarka Imre, Szö­gi József. Ambrus Istvánné Parti tor Lászlónak ő'líJaraa"Annának Emma, Bpros László Zsolt. Kószó IStván Jó­zsefnek és Domonkos Erzsébet- xsefné ökrös Erzsébet meghall nek Norbert József, Dégi Ká­rolynak és Kővári Ildikó Ju­ditnak Emese Adrienn. Kovára Zoltán Jánosnak es Kádár Klá­m. kerület Szeged: Farkas Istvánné Hege­dűs Rozália. Monostori Márk BálinUNagy Ferenc. Szilvágy rának Zoltán, Tart György Ist- Lajos, Németh András. Mogvo­vánnak és Monostort Máriának György. Varga Szabolcsnak és Bódl Piroskának Szabolcs. Ba­kos Mihálynak és Bárkányi Mar. rósl Mária. Bodogh Margit. Ko­rányi János né Sípos Rozália Kiss János Mihálvné Huszti Mar­git, Gyenlzse Károly, Csóti Ist­gltnak Margit. Benedek József- ván. Szemerédl Imre, Kapus1 nek és Takács K'árának Zoltán Ferenc. Bárkányi Gvörgyné Bo­Vllmos. Farkas Ferencnek és Savanya Irén Máriának Melinda dó Rozália, Bacsó Géza. Kónya Antalné Katona Anna. Tóth Pé­Nrtra, Gyuris Istvánnak és Ko- ter. Gárgyán Vlnoéné Papp Vik­csis Gizella Rozáliának Csaba, tórla, Stmon-Jójárt Ferenc, Tarl Kordás Lászlónak és Höbsch György meghalt. ISBN, ISSN, ISRN Rejtélyes jeleket lát újab­ban az olvasó a frissen meg­jelent könyvekben: négy be­tűt és egy kígyó hosszúságú számot a címlap hátulján. Bizonyára sokak oldalát fur­dalja: mit jelentsen ez? Nos, tavaly óta a magyar könyvkiadók is bekapcsolód­tak abba a nemzetközi vál­lalkozásba, amely céljául tűzte ki, hogy minden kiad­ványt egyedi számmal jelöl­jön, mert ez alkalmas a ki­advány nemzetközi azonosí­tására, nyilvántartására; a számozás lehetővé teszi a nyelvi korlátok áthidalását, és könyvtári meg könyvke­reskedelmi szempontból a „közös nevezőre hozást". Az egész világon beveze­tendő számozást F. G. Foster londoni közgazdasági egye té­vét kiadóké szintén három-, de inkább négyjegyű. Ennek az a magyarázata, hogy az ISBN-szám mindig tíz szám­jegyű, s minthogy a harma­dik számcsoport (a kiadvány sorszáma) a sok könyvet megjelentetőknél nyilván el­éri a négy számjegyet (9999 könyv fér bele), csak úgy maradhat tíz, ha a kiadói szám kétjegyű. Az évente csak 4—5 könyvet kiadó in­tézmények kiadói száma (második számcsoport) négy­jegyű, mert az ő kiadvá­nyaik sorszáma egy évtized múlva sem lesz 99-néL tehát két számjeggyel kifejezhető­nél több. így az ISBN-szám itt is, ott is éppen tíz szám­jegyből áll. De mit jelent az utolsó elem, amely nem is szám­mi tanár dolgozta ki a hat- csoport, csupán egyetlen vanas évek végén; 1968-ban elfogadta a Nemzetközi Szab­ványügyi Szervezet, 1971-ben már 23 ország magáévá tet­te. Magyarország már 1969 óta az ügy mellett állt, s 1973-ban született a döntés, hogy 1974. január 1-től az számjegyeit egyenként meg­Országos Széchényi Könyv- szorozzuk a szabvány szerint számjegy, olykor esetleg X. (Nem iksz, hanem római számmal írott tízes.) Ez az ún. ellenőrző szám, amely rendkívül bonyolult számítás az nemzetközi szabványos so­rozatszám), a hanglemezek, amelyekre az ugyancsak most készülő ISRN (International Standard Record Number, nemzetközi szabvány hangle­mezszám) fog vonatkozni. Nem tekintendők könyvnek a térképlapok (az atlaszok igen), 'a kották, reproduk­ciók (még az albumok sem, ha címlapjuk és kísérő szö­vegük nincs), falragaszok, röplapok, ügyviteli nyomtat­ványok, aprónyomtatványok (meghívók, gyászjelentések stb.). A könyvkiadással nem fog­lalkozó, de alkalomszerűen mégis valamit kiadó szerve­ket az ISBN-iroda gyűjtő­szám alá vonja, ezek tehát nem kapnak egyedi azonosí­tó számot. PL egy gyár ki­adja történetét, akkor ilyen gyűjtőszámot kap, más ha­sonló, csa£ egy-egy kiad­ványt megjelentető intéz­ménnyel együtt. A fordított­jára is lehet példa: arra, eredményeként jön kL (Az hogy egy kiadónak több szá­első három számcsoport tárban ISBN-irodót állítottak föl, amely a magyar köny­vek nemzetközi azonosító számozását szervezi és irá­nyítja. Tavaly óta a hivatá­sos könyvkiadók föltüntetik kiadványaikon az ISBN-szá­mokat, idén pedig a nem hi­vatásos könyvkiadói intézmé­nyek (tanácsok, vállalatok, könyvtárak stb.) szintén kö­telesek e számmal megjelöl­ni a kiadásukban megjelenő könyveket. De mi is az a titokzatos ISBN? Angol kifejezés ke&­dőbetűiből alkotott betűszó: International Standard Book Number (Nemzetközi Szab­ványos Könyvszám). Ezzel kezdődik tehát a nemzetközi könyvszámozás. Utána tíz számból álló, szünetekkel ta­golt csoport következik. Itt van például a kezemben a minden számjegynek megfe­lelő ún. súlyszámmal; ezt összeadjuk, elosztjuk 11-gyei, mindaddig, amíg a kapott hányados egész szám. Ezt 1« ma van. PL, ha egy kiadó kiadványainak bizonyos cso­portjait más-más kiadói né­ven hozza forgalomba, mint a Medicina, amely útiköny­veit Panoráma, sportköny- > veit Sport néven adja kL S természetesen újabb kiadói vonjuk 11-bőí; a maradék azonosító számot kap a ki­nyílván valóan csak 10 vagy ennél kevesebb lehet Az így kapott különbség az ellen­őrző szám, a fönti példában: 2. Ha a maradék 10, akkor írunk X-et) E szám teszi le­hetővé annak gyors megál­lapítását hogy az ISBN-szá­mot helyesen írták-e le, té­vedés nincs benne, gépi föl­dolgozásra alkalmas. adó majd akkor is, ha a mostani számához tartozó valamennyi kiadvánv sorszá­mát felhasználta. (Ha túljut pl. a 9999. kiadványon. A számtartományokat most úgy osztja ki az ISBN-iroda, hogy ez kb. tíz év múlva követ­kezik be.) föltüntetni az ISBN-számo­kat, melyek számítanak te­hát könyvnek? A szabvány azokat sorolja föl, amelyeket nem tekint könyvnek. Ilye­nek az időszaki kiadványok, , , , , . _.. sorozatok, amelyeknek az Szépirodalmi Könyvkiadónál ugyaniiven célú nemzetközi tavaly megjelent könyv, most dolgozzák Gyergyax Albert Osz és tél k} ^ ISSN-t (International között című, verseket és pró­Még egy érdekességet: a mm„_ tiuui.Li.uaju. iraii többkötetes műveken és a Múyen _kmdvánvokon kell ^rozatokon ^t ISBN-szá­zai írásokat vegyesen tartal­mazó gyűjteménye. Ezen a következő számokat találjuk: ISBN 963 15 01752 Minden Magyarországon megjelent könyv számozásá­ban az első számcsoport: 963. Ebből könnyű kitalálni, hogy ez a számcsoport, az ún. cso­portazonosító szám a könyv megjelenési országát (esetleg nyelvterületét, régióját) ha­tározza meg. A Szépirodal­mi Könyvkiadó valamennyi kiadványán a második szám­csoport: 15. Ez tehát az ún. kiadói azonosító szám. A hi­vatásos kiadók számcsoport­ja többnyire kétjegyű, a ki­sebbeké három-, a nem hi­vatásosak közül a sokköny­Standard Serial Number, az­mot is találunk: külön szá­ma van magának a sorozat­nak, és külön minden köte­tének. Akkor is két ISBN­számot találunk, ha több ki­adó ad ki egy könyvet. Pl. ha valamely mű magyar és csehszlovákiai kiadó közös kiadványaként jelenik meg. P. I* Nemzetiségi kollégiumok Hazánk lvnnvvnhh nemw>- általános iskolai tanuló kap tiségi megyéjében, Baranyá- helyet. Boly községben — ban, tizenöt évvel ezelőtt ugyancsak ötmillió forintos alakult ki a német, illetve beruházással — német nem. délszláv nemzetiségi iskola- zetiségi kollégium épül, amely kollégium hálózat, amelyet száz általános iskolai tanulót most tovább fejlesztenek. foga(J mfljd A kdvetkez6 •JÜST", « <!°rÍntOS ötéves tervben középiskolás költséggel bővítik es korsze- „, rűsítik a délszláv nemzeti- kollégiumot kap a megye­ségi kollégiumot, ahol 150 székhely. FELICE CHILIIHl Giuliano, a bandita n. — Kicsodák? Kik lőttek? — Nem lehet tudni. Fönt voltak a hegyen — Miért lőttek? — AljásságbóL — Halottak és sebesültek is vannak. — Mind jó pianai meg San Giuseppe-i keresz­tény. — Nők és gyerekek. Egészen apróságok is meghaltak. Es szájról szájra jár a hír, a főutcáról átter­jed a mellékutcákra, ablakról ablakra, ajtóról ajtóra száll a hír. Giuliano a sikátorvégi viskóban, egy dézsában fürdik. Barátnője önti rá a hideg-meleg vizet, és simogatja. A tűzhelyen pompás ebéd gőzölög. Az asztal már megterítve, kettejüknek. — Annyit hagysz egyedül, bezárva ide, csak várlak, mindig csak várlak. Hosszúak a napok, szomorú gondolatok járnak a fejemben. — Te csak ne gondolkodj. Itt mindened meg­van, Jövök, ha tudok; mit csináljunk, ha őemi­nenciája nem akar összeadni minket? — Gnazio bátvám odaadta a levelemet? — Oda. — Az emberek már kíváncsiskodnak a ház körül. Az asszonyok sokszor nézegetik a házat, és pusmognak. — Holnap átköltöztetlek máshová. Talán Pa­lermóba. De te is túl sokat fecsegsz, kicsikém. Meglátod, befogom én a szádat! Izgatott hangok törnek hirtelen a házba. Egy asszony kiabál a házzal szemben: — Az apám! A testvéreim! És szalad a városka belseje felé. Az asszonyok egymásnak magyarázzák: — Concetta pianai. — Apja meg a testvérei ott voltak ma délelőtt Portellán. — Szegényke, szegényke! A hangok, a szavak betörnek a házba, és Giuliano a lánnyal a karjában hallgatja. A lány szeretne az ablakhoz menni. A bandita nem engedi: — Maradj veszteg, nem rád tartozik! A Portellába vezető úton csendőrautók szágul­danak. A két városka fiataljainak lovas csapata vágtat a Pizzuta-hegy körüli ösvényeken. Egy csendőrökből és rendőrökből álló járőr egy tiszttel meg egy rendőrtisztviselővel szem­lét tart a hegyoldalon, ahol a banditák tanyáz­tak. összegyűjtik az üres töltényhüvelyeket A lovas parasztfiúk beleütköznek az őrjárat­ba, amely a szemle után lefelé tart a hegyrőL — Arra mentek, arra! — Hányan voltak? — Kik voltak? A csendőrtiszt megmutatja a kosarat a tfil­tényhüvelyekkel: — Csak azt tudjuk, hogy nyolcszáz lövést adtak le. Egy ütközetrevalót! — Egy ütközet, amelyben csak az egyik fél lőtt! — kiáltja egy izgatott fiatalember. Alkonyodik. Piana diei Greciben a csendőr ezredes a letartóztatottakat vallatja. Köztük van néhány vidéki uracs ka meg maffiás, ellen­zős vászonsapkában, aztán pár csősz. A rendőrség előtt nagy tömeg áll, paraszt­asszonyok, parasztemberek. — Igazságot! Igazságot akarunk! A házak árnyékából, a félig bezárt ajtók mö­gül sírás., jajgatás hallatszik, a halottakat vi­rág borítja, a sebesültek szalmazsákon feksze­nek a lovak és az öszvérek mellett. Csendőrök kíséretében lép a rendőrség épü­letébe a három vadász, akiket a banditák fönt a hegyen fogtak el, jön a prostituált is a há­rom fiatalemberrel. Jöttükre a tömeg izgatottan kiabál: — Beszéljetek! Beszéljetek! — Adjátok föl a gyalázatosakat! — Ne féljetek! — Vigyázni fogunk rátok! (folytatjuk.) )

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom