Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-19 / 16. szám

TASARNAP, 19"!%. J ANTJAR t*. Csak meg kell hódítani tudtam, hogy melyiket ugorjam át Hirtelen lehajoltam, két tenye­remet letettem a szőnyegre, és egy gyors mozdulattal a levegő­be röpítettem lábaimat Az első pillanatban karom megremegett Azt hittem, berogy a ránehezedő teher alatt Kinyitottam a szá­mat Szívemet gyomromat a tor­komban éreztem. Lábaim ringtak, inogtak a levegőben, mint szélben a nád. Nem tudtam, merre fogok lezuhanni, éreztem, hogy nincs erőm, akartam Irányítani lábai­mat Már féltem. Hallottam szí­vem heves dobogását Halántéko­mon kidagadtak az erek. Érez­tem, hogy feszítik a bőrömet. Csak egy kis támaszt találjak a lábamnak — gondoltam, mert olyan érzésem volt, mintha órák óta a levegőben lógnék. Még egy centiméternyit hátrább hajlítot­tam a lábamat. Cipőm orra elér­te a falat. Megkönnyebbültem. Mint mikor a fuldokló elkapja a mentőövet és már tudja, hogy megmenekült a haláltól. Könnyű remegés futott át a testemen. Va­lami ilyesmit érezhet a magas­ugró, amikor a léc fölött átrepül, és súlyosan zuhan a fűrészporba, vagy a homokba. Jobb lábamat elvettem a faltól, térdemet behaj­lítottam, és lassan visszaestem a szőnyegre. Gyorsan felemelked­tem, és fölényesen összevereget­tem a tenyeremet Feleségemre lestem. Tekintete riadt volt, ag­gódó. De nem szólt. Fülem zúgott. Ferkó büszkén állt mellettem, és felkiáltott — Bravó, apa — csapta össze • tenyerét — Így kell! Érted? — mond­tam néhány pillanatnyi szünet után — megfigyelted? Na, akkor most gyakorold 1 Rajta! Felvettem a zakómat Karom remegett Testemen zsibbadó ér­zés hullámzott át — Ülj le — mondta gyengéden a feleségem, és megsimogatta a hajamat Cigarettára akartam gyújtani, de remegett a kezem. Feleségem adott tüzet — Nézd — intett Ferkó felé mosolyogva. Arra fordultam. Ferkó hosszú lábal magasan kalimpáltak a levegőben. — Megtanulja, ne félj — mond­ta a feleségem halkan. — Igen, biztosan — bólintot­tam, és aláírtam az ellenőrző könyvecskét... Ferkó még aznap megtanulta a kézenállást Egy hét múlva ké­zenállva járta körül az asztalt De én azóta sem próbáltam meg másodszor. És most már óvato­sabb és szerényebb vagyok: ke­vesebbet dicsekszem. BABA MIHÁLY A pihenő, a munkából kikap­csolódni akaró fizikai és szellemi dolgozók életvitelé­hez ma már hozzátartozik a meg­szokottól eltérő környezetválto­zás, az élni tudás-akarás a ter­mészet adta lehetőségekkel. Ezért is — és nem hobbiból — létesülnek és népesülnek be üdü­lőterületek, főleg vízpartok mel­lett Ilyen célból vajon kihasz­náltuk-e eddig a Tisza és a Ma­ros mentén húzódó erdős, bokros hullámtereket, amelyek különö­sen alkalmasak és kínálják is magukat üdülésre, kirándu'ásra, kempingezésre? Éltünk-e vajon mindazokkal a lehetőségekkel, amelyekre pártunk politikája kü­lönösen figyelemmel van: a dol­gozók pihenésére, felüdülésére a jól végzett fizikai és szellemi munka után? Az MSZMP KB Irányelvei a párt XI. kongresszusára is utal­nak erre: „A szabad idő értel­mes, kulturált eltöltésének nö­vekszik a jelentősége mind az egészség megőrzésében, mind a személyiség formálásában. Álla­munk előnyben részesíti azokat a formákat, amelyek a dolgozó kollektívák közös pihenését, spor­tolását, utazását szolgálják. Meg kell gyorsítani, elsősorban a bel­földi turizmus igényeinek kielé­gítésére, üdülő- és kirándulóköz­pontok létrehozását, további ki­építését a szükséges kereskedelmi és szolgáltatóhálózattal együtt." Az MSZMP Csongrád megvel és Szeged városi bizottsága eddig is ösztönözte a tanácsokat, a vál­lalatokat és intézményeket arra, és ösztönzi a „övőben is, hogy jobban éljenek a természet adta lehetőségek kihasználásával Sze­geden és Csongrád megyében egyaránt Sok esetben nem nagy befektetéssel megoldható kollek­tívák hétvégi üdülése szűkebb hazánkban is, éspedig a Tisza- és a Maros-parton, holtágak mentén, a lakóhelytől nem nagy távo'ság­ra, jó úttal és közlekedési háló­zattal. Induljunk el Szegedtől felfelé a Tiszán és a Maroson, de hagy­juk figyelmen kívül a már gaz­dag hagyománnyal rendelkező és benépesült Sárgát. A sétában segítségünkre van a Vízkészlet­gazdálkodási Központnak — VI­KÖZ — egy írásos és feltérképe­zett számbavétele a vízparti üdü­lőterületekről, folyók és holtágak mellett — nem összefüggően több mint 30 kilométer hosszan, átla­gosan 150 méter szélességben Friss kiszakítású-telepü'ésű a Tápé melletti üdülőterület. Part­ja fás, bokros, fürdésre alkalmas. A Tisza vizének minősége Itt — a KGST osztályozása szerint — minden vonatkozásban első osz­tályú. A terület teljesen közmű­vesíthető és fejlesztéssel ezer em­bernek is nyújthat valóságos üdülést, ha nem építkeznek egy­más nyakára, \úgy, hogy ki-ki be­lelásson a másik tányérjába, szin­te beleszuszogjon szomszédja ar­cába, mint ahogy ez máshol már tapasztalható. Hullámtéren fek­szik az algyői üdülóterület ls, mintegy 2 kilométer hosszan. Ut­cákat lehet nyitni üdülőházakból százak számára, strandján négy­ezren fürödhetnek. Kialakítható védősáv, a közművesítés gerin­cét pedig a község közművei ké­pezhetik. Az atkaszigeti holt Tisza-ág a töltés mentett oldalán mintegy hét kilométer hosszan, patkó­alakban terül el. Közrefogja 500 méter széles sávban termő terü­let, amely még gazdasági műve­lés alatt áll. Ez a terület Szeged legnagyobb üdülőjévé építhető ki, tízezer ember befogadására. A holtággal ellentétes oldalon 50— 100 méter széles védőerdőt lehet telepíteni, a holtág mentén sé­tányt építeni a víz szabad megkö­zelítésére. A holtág vize fürdésre alkalmas, a vízcserét szivattyúte­lep biztosítja, önálló közművek­kel ez a terület egyaránt alkal­mas lesz fürdésre, csónakázásra, horgászásra, hétvégi és tartós üdülésre. Árterületen fekszik, a Tisza jobb partján, Aigyőtől mintegy hat kilométerre az Atkái rév üdülőterület, a rezervátum szom­szédságában. Adottságai jók für­désre, kempingezésre. A lúdvári homokpart 300 méter hosszan eddig is kedvelt kirándulóhelye volt a szegedieknek, főleg motor­csónakosoknak. A hódmezővásár­helyi partfürdő a Tisza bal parti hullámterében százak strandolá­sát biztosítja. Itt csak részben szükséges a közművesítés. A te­rület kitűnő hétvégi üdülésre, horgászásra, kempingezésre, für­désre, csónakázásra. A mártélyi holt Tisza-part mái hagyományokkal rendelkező üdü­lőterület. Vállalati, intézményi és magán hátvégi házak sorakoznak egymás szomszédságában. Szege­diek, hódmezővásárhelyiek, szen­tesiek hódították meg e területet, amelynek látogatottsága a kora szezontól a vénasszonyok nyará­ig tart. Amikor a Tisza kilép medréből, a hullámtér nagy része víz alá kerül, ez biztosítja a holt­ág vizének frissítését. Három lé­nyeges beavatkozás teheti e terü­let fejlődését biztosítottá: árvíz­mentesítési munkálatok, a víz minőságének javítása, új ivóvíz­kutak fúrása. A mindszenti partfürdő a Tisza bal partján, hullámtéren van. Ide csatlakozik Mindszent nagy kiter­jedésű, magas fekvésű zárt kert­je. A község üzletei és kulturális objektumai Jól megközelíthető­ek. A víz minősége jó. A terület közművesítése biztosítható a köz­ségi közművekre csatlakozással. A mindszenti Nagyrév üdülőterü­let a mindszent—baksi összekötő útra a hullámtérben települt. Van itt már halászcsárda, hnrgászta­nya. Ivóvíz 50 méter távolságon belül található. A part homokos, a terület elektromos energiával ellátott. Maximá'isan 2 ezer 500 ember üdülését, kirándulását biz­tosíthatja ez a terület, amely társasüdülésre is alkalmas A mindszenti Tisza-hát vízfolyás mellé esik a Tisza bal parti hul­lámterében, Mindszenttől négy kilométer távolságra. Maximális befogadóképessége 2 ezer fő. Ja­vasolt üdülésnemek: sporthorgá­szat, fürdés, csónakázás, evezés, hétvégi üdülés. Feljebb találjuk a csanyteleki partot. A terület üdülő kialakítá­sára, kempingezésre, táborozásra, kirándulásra, fürdésre, hétvégi és tartós üdülésre — különösen a magasabb fekvésű helyeken —al­kalmas, és közművesítése is meg­oldható. Klstiszasziget Szentestől három kilométerre fekszik a Ti­sza bal bartján. Valamikor kis sziget volt, jelenleg a város zárt kertje. A Tisza felőli oldalon üdülők épültek. Közművesítése biztosítható. Elektromos energia Szentes hálózatáról vezethető le. Szentes partfürdője jól ismert Csongrád megyében. Változatosak az üdülési nemek: sporthorgászat, fürdés, evezés, motorcsónak, hét­végi üdülés. A Körös-toroki part­fürdő Csongrádtól két kilométer­re van a Tisza jobb parti hullám­terén. Homokpartja kedvező, a terület erdős. Napjainkban is na­gyon fejlődik: iránya a Tisza fo­lyásával halad. A Maros mellett az egyetlen Je­lentős, már meglevő üdülőterület a makói Az újonnan kiosztott te­rületeken kedvezőtlen az épüle­tek túlzsúfoltsága, ami a kis ki­terjedésű telkekből adódik. Maxi­mális befogadóképességét 6 ezer főre tervezik. Közművesítése megoldott. Sajnos a Maros víz­minősége itt — a KGST-osztályo­zás alapján — minden vonatko­zásban másodosztályú. Gyakorla­tilag biztosított a fürdés, a csóna­kázás, a hétvégi üdülés. Szegedtől lefelé haladva a Ti­sza bal partján, mintegy 2 kilo­méter hosszan terül el a már jó­részt benépesült Tiszaszigeti üdü­lőtelep, amely villannyal és rész­ben fúrt kutakkal, közeli helyről biztosított ivóvízzel rendelkezik. A vízpart sajnos nagymértékben szakadozik a magas vízállások miatt. A Tisza itt fürdésre nem alkalmas, a városból jövő szenny­víz és a veszélyesen örvénylő mélységek miatt Átellenben azonban ott van, mintegy két ki­lométer hosszan és kétszáz mé­ter szélességben a gyálaréti hul­lámtér, amely szintén alkalmas lehet üdülőterület kialakítására, különösen a magasabban fekvő részeken. Közel a falu, megold­ható a közművesítés is. Sajnos, a Tisza tisztasága Itt sem a legal­kalmasabb fürdésre. A szemben levő Fűzfacsárda előtt azonban jő a víz és a part strandolásra, a szennyeződést lentebb sodorja a bal parthoz a víz. Lám, csak éppen sétáltunk a Tisza és a Maros mentén, s meg­annyi adottság, lehetőség — csu­pán részben kihasználva. LÖD1 FERENC Az országgyűlés, amely a függetlenségi front elsöprő győzelme atán már valóban a munkáshatalom kifejezője volt, törvényerőre emelte a népköztársaság alkotmányát Az első ötéves terv alapvető fordulatot hoz ott a népgazdaság szerkezetében, vezető helyre került u ipar, az en belül n nehézipar, . I \

Next

/
Oldalképek
Tartalom