Délmagyarország, 1974. december (64. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-07 / 286. szám

SlGo m«e PROLETARUI EGYESÖLJETEKI ^JJJ^? OELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAP j Á Közlemény az MSZMP Központi Bizottsáaának üléséről 64. évfolyam 286. szám 1974. december szombat Ára: 80 fillér A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1974. december 5-én Ká­dár János elvtársnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizott­ság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbi­zottságok első titkárai, a budapesti párt­bizottság titkárai, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, az Országos Vízügyi Hivatal elnö­ke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivatalának, vala­mint Tájékoztatási Hivatalának elnöke, a fővárosi Tanács elnöke, a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság Németh Károly elvtársnak, a Központi Bizottság titkárá­nak előterjesztésében megvitatta és jóvá­hagyta a Politikai Bizottság javaslatát az 1975. évi népgazdasági terv és állami költ­ségvetés irányelveire; áttekintette az ötö­dik ötéves terv előkészítésének helyzetét. A Központi Bizottság értékelte népgaz­daságunk fejlődését, megvitatta és jóvá­hagyta az 1974. évi terv várható teljesíté­séről és a jövő évi feladatókról szóló elő­terjesztést: határozatot hozott az 1975. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről. A Központi Bizottság megállapította, hogy 1974-ben a népgazdaság a X. oárt­kongresszus gazdaságpolitikai követelmé­nyeivel és a IV. ötéves terv előirányzatai­val összhangban fejlődött. A társadalmi termelés a tervezettnél gyorsabban növe­kedett. A nemzeti jövedelem 6 százalék­kal haladja meg a múlt évit. Életszínvo­nal-politikai céljaink az elhatározott prog­ram szerint valósulnak meg. A belföldi fel­használás — felhalmozás és fogyasztás — tervelőirányzatai teljesülnek. 4 Az Ipari termelés ez évi növekedése meghaladja az előirányzatot. A ter­melés mintegy 8 százalékos növekedése majdnem teljes egészében a munka ter­melékenységének emelkedéséből szárma­zik. A vidék szerepe tovább növekszik az ország iparában. A központi fejlesztési programok meg­valósulnak. A bauxittermelés növekedett, a magyar—szovjet timföld—alumínium egyezmény végrehajtása tervszerűen fo­lyik; meggyorsult a Székesfehérvári Köny­nyűfémmű bővítése, amely az alumínium félkésztermékek gyártásának növelését szolgálja. A jövő évben megkezdi terme­lését a Leninvárosi Etilénüzem. A közúti járműgyártásban részt vevő vállalatok termelése több mint 20 százalékkal emel­kedik. A ruházati rekonstrukció beruhá­zásai megvalósulnak. Számos új üzem kezdte el a termelést, többek között az Inotai Erőmű gázturbi­nás gépegysége, az Orosházi Síküveggyár, a Hódmezővásárhelyi Padlóburkolólap Gyár, a fővárosi IV. számú Házgyár és a Budapesti Tejüzem. Kedvezőbbé vált a termelés szerkezete, nőtt az élőmunka hatékonysága, javult a központi bérfejlesztésben részesített válla­latok munkaerőhelyzete. Sok helyen még megoldatlan a korszerű termelőbe­rendezések megfelelő, több műszak­ban való kihasználása. Kedvezőt­len, hogy az anyagimport növeke­dése meghaladta mind a termelés, mind az export bővülését; a készletek az indo­koltnál nagyobb mértékben növekedtek. Az építőipar a tervet túlteljesítette, ter­melésének növekedése meggyorsult, a ter­melés 6 százalékos növekedése 80 száza­lékban a termelékenység emelkedéséből származik. Az építőipar azonban így sem tudta kielégíteni az igényeket, egyes be­ruházások megvalósítása késik. 2 A mezőgazdasági termelés értéke • várhatóan meghaladja az előirányza­tot. Kenyérgabonából, kukoricából jó volt a termés, fedezi a belső szükségletet és jut kivitelre is. A rendkívüli időjárás káro­kat okozott az őszi érésű növényeknél, a napraforgó- és még nagyobb mértékben a szőlőtermésben. A mostoha időjárás által okozott veszteségeket csökkentette a mező­gazdasági dolgozók helytállása és az őket segítő társadalmi összefogás ereje. A beta­karítás lényegében megtörtént, az őszi ve­tést a mezőgazdasági üzemek sikeresen be­fejezték. A vágóállat-termelés várhatóan 12 szá­zalékkal, a tejtermelés 5 százalékkal lesz több, mint tavaly volt. Az év második fe­lében — a Közös Piac hátrányos megkü­lönböztetései miatt — értékesítési nehéz­ségek keletkeztek. 3 A vasúti és a közúti közlekedés dol­• gozói mind a személy-, mind az. áruszállításban nagy feladatokat oldottak meg. A növekvő termeléssel összhangban a szállított áru mennyisége meghaladta a tervezettet, ennek lebonyolítását az. őszi időszakban csak rendkívüli intézkedések­kel sikérült megoldani. 4 A népgazdaságban a termelés növe­• kedése nagyobb anyagfelhasználás­sal járt. Néhány fontos anyagból a folya­matos ellátást nem tudtuk biztosítani. A termelés növekedése a világpiaci áremel­kedések miatt népgazdasági szinten na­gyobb anyag- és energiaköltségek mellett valósult meg. A népgazdaság anyag-, ener­gia- és fűtőanyag-ellátása a nehézségek el­lenére összességében kielégítő volt,' és megfelelő a téli felkészülés is. 5 A beruházási tevékenység fokozó­• dott. A beruházások volumene az előző évhez viszonyítva 7 százalékkal emelkedik, és a ráfordítások összege vár­hatóan eléri a tervezett 118,5 milliárd fo­rintot. A folyamatban levő nagyberuházá­sok kivitelezésének üteme általában nem kielégítő. A vállalati beruházások mihtegy 4—6 százalékos túlteljesítése várható. 6 Ez évi termelési sikereinkben nagy • szerepet tölt be a párt XI. kong­resszusának és a felszabadulás 30. évfor­dulójának tiszteletére kibontakozott szo­cialista munkaverseny, amelyben a szocia­lista brigádok járnak élen. Az országossá szélesedett verseny céljainak teljesítésében részt vesz minden vállalat, szövetkezet, in­tézmény. A vállalások és teljesítésük, a verseny eredményei általában összhang­ban vannak a népgazdasági igényekkel. Nagy jelentőségű az az összefogás, amely a termelőüzemekben, a lakóterületeken, a szociális, kulturális létesítmények építésé­ben a kommunista szombatokon és vasár­napokon tapasztalható. 7 A népgazdaság szükségleteivel és le­• hetőségeivel összhangban bővült a külkereskedelmi forgalom. Gazdasági együttműködésünk a szocialista, elsősorban a KGST-országokkal tervszerűen fejlődik. A nem szocialista országokból származó behozatal a tervezettnél nagyobb, a kivi­tel pedig kisebb. A tőkés világpiacról im­portált nyersolaj, valamint más alapanya­gok és termékek árai nagymértékben, oda exportált termékeink árai viszont csak kismértékben emelkedtek. Emiatt népgaz­daságunkat jelentékeny veszteség érte. Az 1974. évi külkereskedelmi mérleg és a költségvetés egyensúlya a tervezettnél kedvezőtlenebb. 8 Az életszínvonal emelkedése a ter­• vezett mértékben valósul meg. A központi béremelések és a szociálpolitikai intézkedések hozzájárultak ahhoz, hogy az egy keresőre számított reálbér 4,5 száza­lékkal, a reáljövedelem 5,5 százalékkal, a lakosság fogyasztása pedig 6 százalékkal növekszik. A lakásépítési előirányzat mint­egy 4 ezerrel túlteljesül: 89 ezer lakás épül fel. Jelentősen fejlődnek a gyermek­jóléti, az általános és szakközépiskolai in­tézmények. Tovább nőtt a heti 44 órás munkaidőben dolgozók száma. A lakos­ság áruellátása kiegyensúlyozott, egyes ter­mékcsoportokban azonban hiányok is ke­letkeztek. A fogyasztói árszínvonal 1974-ben — a gazdaságunkat hátrányosan érintő kül­ső hatások ellenére — a terv­nek megfelelően — 2 százalékkal emelkedik. Az árakat szigorúbban ellen­őriztük, és a tőkés világpiacon végbemenő nagyarányú áremelkedés csak korlátozott mértékben érvényesült a hazai fogyasztói árakban. Az állami költségvetés a terve­zettet meghaladó támogatást nyújtott a belföldi árszínvonal védelméhez. II. A Központi Bizottság az 1975-ös eszten­dőben a IV. ötéves terv minél sikeresebb teljesítését, a népgazdaság egyensúlyi hely­zetének javítását tartja fő feladatnak. Fel­hívja a figyelmet arra, hogy 1975-ben — és várhatóan hosszabb időszakon át — számolni kell a negatívan ható világgazda­sági változásokkal. A világpiaci árak nagymértékű változásaival összefüggésben jövő év január 1-től szükségszerűen sor kerül a termelői árak rendezésére, amely kihat bizonyos iparcikkek fogyasztói árai­ra is. Az árrendezés nem érinti az alap­vető élelmiszereket és szolgáltatásokat. A gazdasági munka hatékonyságának céltu­datos növelésével, a szocialista országok­kal való együttműködés további elmélyíté­sével kell törekedni a kedvezőtlen hatások ellensúlyozására. 1 A Központi Bizottság az 1975. évi • népgazdasági terv fő előirányzatait a következőkben jelöli meg: A nemzeti jövedelem termelésének növe­kedése 5—5,5 százalék A nemzeti jövedelem belföldi felhasználá­sának növekedése 3—3,5 százalék Az ipar bruttó termelésének növekedése 6 százalék Az országos építés-szerelés teljesítményé­nek növekedése 5—6 százalék A mezőgazdasági termékek termelésének növekedése 3—4 százalék Az egy lakosra jutó reáljövedelem növeke­dése 3,5 százalék A munkások és az alkalmazottak egy kere­sőre jutó reálbérének növekedése 2,5 százalék A szocialista szektor beruházása 128—130 md Ft A kiskereskedelmi áruforgalom növekedé­se (folyó áron) 8 százalék Lakásépítés 90 ezer Ebből: állami lakás 36—37 ezer A Központi Bizottság úgy ítéli meg, hogy az 1975. évi népgazdasági terv és ál­lami költségvetés fő előirányzatai teljesít­hetők, az eddigiekhez közelálló fejlődési ütem biztosítható, ezzel megalapozhatjuk az életszínvonal további szolid növeke­dését. O A gazdasági fejlődés nagy tartalé­ka a termelési szerkezet átalakítá­sának gyorsítása. A termelésben olyan szerkezeti változósokat kell végrehajtani, amelyek elősegítik a rendelkezésre álló energia és nyersanyag jobb felhasználását, a gazdaságosan értékesíthető export áru­alapok termelését, a tőkés import csök­kentését, illetve helyettesítését. Korlátozni kell, vissza kell szorítani a népgazdasági szempontból indokolatlan, gazdaságtalan termelést. Szükséges, hogy tovább javul­jon a termékek minősége, versenyképes­sége, és az ezt szolgáló termelőberendezé­sek kihasználása. Mindez nagyobb köve­telményeket támaszt az egész népgazda­sággal szemben. A népgazdaság igényével összhangban álló termelés fejlesztése egyes területeken indokolttá teszi a munkaerő célszerű és szervezett átcsoportosítását is. Az ipari termelés 6 százalékos növeke­dése a termelékenység emélkedésével va­lósuljon meg. Az építőiparban a termelé­kenység növekedése érje el az 1974. évit, javuljon a munka minősége, csökkenjen a nagyberuházások kivitelezési ideje. 3 A mezőgazdaságban központi fel­• adat, hogy a rendelkezésre álló anyagi, műszaki bázis teljes kihasználásá­val a termelés az idei ütemhez hasonlóan növekedjék, a hozamok tovább emelked­jenek, a szarvasmarha-tenyésztés fejlőd­jön, az exportban jól értékesíthető cikkek termelése fokozódjék. A cukorbehozatal je­lentős csökkentése érdekében a cukorrépa vetésterületét 98 ezer hektárról 120 ezer hektárra kell növelni. Fejleszteni kell a zöldség- és a gyümölcstermesztést. 4 A szállítási igények kielégítése a • közlekedésben az anyagi-műszaki feltételek és a munkaszervezés további ja­vítását teszi szükségessé. Kiemelt feladat a fővárosi tömegközlekedés fejlesztése. 5 A szocialista szektor beruházásai a • nemzeti jövedelemmel azonos ütem­ben: 5—5,5 százalékkal növekedjenek. A készletek emelkedése az ideinél kisebb le­gyen. A beruházásokat a gazdasági és tár­sadalompolitikai céloknak megfelelően rangsorolni kell, kapjon elsőbbséget a fo­lyamatban levők gyors, tervszerű megva­lósítása. A beruházások hatékonyságának javítása céljából összehangolt munkával meg kell gyorsítani azoknak a létesítmé­nyeknek az építését, amelyeket 1975—1977­ben tervezünk üzembe helyezni. Haladást kell elérni a szervezésben, a beruházók, a tervezők, a kivitelezők és a berendezé­seket szállítók együttműködésében. A hi­telfeltételeket úgy kell alakítani, hogy se­gítsék elő a gyorsan megvalósítható és az exportképességet növelő vállalati beruhá­zásokat. 6 A Központi Bizottság megállapította: • az 1975. évi terv sikeres megvalósí­tásának fontos feltétele, hogy váljék össz­társadalmi üggyé gazdasági tartalékaink feltárása és hasznosítása. Ennek érdekében minden gazdálkodó és költségvetési szerv készítsen konkrét tervet. A jövő évi gazdasági feladatok sikeres megoldása célratörő, fegyelmezett irányító és végrehajtó tevékenységet igényel. Fon­tos feladat a gazdasági irányító és szer­vező munka színvonalának javítása, fe­gyelmének általános erősítése. A központi irányításban következetesen érvényt kell szerezni a szocialista tervgazdálkodás kö­vetelményeinek. Arra kell törekedni, hogy a vállalatok és a szövetkezetek önállósága és ezzel járó felelősségük a népgazdasági érdekeknek megfelelően fejlődjék. A Központi Bizottság szükségesnek tárt­jává kormányzati szervek dolgozzanak ki olyan intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy mind a termelés, mind az értékesí­tés a tervezett mértékben és irányokban fejlődjön, s jelentős megtakarítást érjünk el az alapvető nyersanyagokban és az ener­giahordozókban. 7 Az állami költségvetés a népgazda­• sági tervvel összhangban alakuljon. Egyensúlyának javítása érdekében min­den szinten és minden gazdálkodó szerv­nél szigorú takarékosságot kell érvényesí­teni. Nagy felelősség hárul a költségvetési szervekre, az előirányzatok maradéktalan betartásában. Következetesen korlátozni kell az igazgatási, az ügyviteli kiadásokat, és meg kell akadályozni a luxusjellegű kiadásokat. Határozottan fel kell lépni a pazarlással, a társadalmi tulajdon meg­károsításával szemben. 8 A Központi Bizottság szükségesnek • tartja nemzetközi gazdasági kapcso­lataink további szélesítését és elmélyíté­sét mindenekelőtt a Szovjetunióval, a KGST-országokkaL Nem szocialista viszonylatban a kivitel nagyobb mértékben növekedjék, mint a behozatal. A kivitel áruszerkezetének javí­tásával is törekedni kell nagyobb külke­reskedelmi árbevétel elérésére. Az irányító szervek és a vállalatok for­dítsanak nagy figyelmet exportkötelezett­ségeik tervszerű teljesítésére. Az import­termékek felhasználásában fokozott taka­rékosságra van szükség. 9 Az életszínvonal növekedése szoro­» san kapcsolódik reális lehetőségeink­hez. Ez kifejezésre jut a reálbéreknek 2,5 százalékos,. a reáljövedelmeknek 3.5 szá­zalékos, a lakosság összes fogyasztásának pedig 4 százalékos növekedésében. Ki­egyensúlyozott áruellátást kell biztosítani. A fogyasztói árszínvonal emelkedése nem haladhatja meg a 3,6 százalékot. Az 1975. évi terv életszínvonalat befo­lyásoló intézkedései tartalmazzák a követ­(Folytatás a 2. oldalon4

Next

/
Oldalképek
Tartalom