Délmagyarország, 1974. december (64. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-24 / 300. szám

) VILÁÖ PROLfTÁRíEGYES0LjETEK! 64. -Yfotyam 300. szám 1974. december 24., kedd Ára: 80 fillér MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Népgazdasági tervünk -1975 A z 1975. évi költségvetés törvényerőre emelkedett; la­punkban is közöltük az új esztendő népgazdasági tervét. Tekintsünk el a már ismert tervszámok új­bóli publikálásától, s a figyelmet, a megváltozott feladatok jellegére, a végrehajtás gondjaira összpontosítsuk. Annál is inkább, mert a vállalatok, a szövetkezetek szintén túl van­nak már az óesztendő utolsó erőbevetésén, és előre tekin­tenek: leltároznak, s a jövő évi feladatok előkészítésén dol­goznak. Az 1974. évi helyi eredmények, bár önmagukban igazak, többnyire elismerésre méltóak, mégis könnyen megtévesztóek lehetnek. A gazdálkodó szervezetek ugyanis inkább haszonélvezői, mint kárvallottai voltak az 1973 vé­gén és 1974-ben megváltozott világpiaci helyzetnek. (Bár némely importanyag beszerzésének meghiúsulása helyen­ként ellátási nehézségeket okozott.) A tőkés világpiaci inf­láció hatására ugyanis többnyire növekedtek a helyi ex­port árbevételek. Az energiahordozók, a nyers- és alap­anyagok ugrásszerű drágulásának többlet devizakiadásait viszont teljes mértékben az állami költségvetés viselte. Sajnos, a tőkés világpiaci infláció az exportnál lénye­gesen nagyobb mértékben sújtotta az importot. Ez az úgy­nevezett cserearányromlás sok milliárd forint veszteséget okozott a magyar népgazdaságnak. A keletkezett károk „le­dolgozása", a gazdasági egyensúly javítása és helyreállítása — a megváltozott érték- és cserearányviszonyokhoz, a szi­gorúbb piaci feltételekhez — nemcsak az 1975. évi népgaz­dasági terv fő célkitűzése, hanem több esztendőre szóló, hosszú távú stratégiai feladat. Az új helyzet szülte gondo­kat, a megváltozott tennivalókat aligha lehet túlbecsülni. De ahogy az idei eredmények bizonyítják, és a jövő évi népgazdasági terv és az állami költségvetés előirányzatai körvonalazzák: hazánk, ha nem is tudja a tőkés világgaz­dasági válságjelenségek káros hatásait teljesen kivédeni, a szocialista tervgazdálkodás keretében, a KGST-országok­hoz fűződő kapcsolatok elmélyítésével képes azokon úrrá lenni, s így a gazdáság és az életszínvonal, megtorpanás és törés nélkül fejlődhet, illetve emelkedhet tovább. De térjünk a tennivalókra. A januári termelői árvál­tozások csak részben tükrözik az új helyzetet, :: így ösz­tönző. terelőhatásuk is korlátozott. A feladatok különben sem oldhatók meg kizárólag a jelenlegi közvetett irányítási módszerekkel, a gazdasági szabályozás eszközeivel. A világ­gazdaságban kialakujt helyzet alapvető szemléleti és mód­szerbeli változásokat követel- az irányítás, a termelés, a gazdálkodás valamennyi posztján és szintjén. Így a válla­latok. a szövetkezetek tervezésében is. A jövő optimális terveit soha nem jelezhette a múlt fejlődési vonalának elő­revetítése. Az 1974—75-ös esztendők fordulóján pedig ez a mechanikus módszer teljességgel használhatatlan. Most mindenütt mélyreható helyzetelemzés, helyenként gyökeres irány- és arányváltoztatás szükséges. Az idei vállalati ered­mények „tervesítése" kritikus elemzés, a tartalékok szám­bavétele, maximális hasznosítása nélkül megtévesztő zsák­utcába vezethet A termelés például az ideinél kisebb mértékben nö­vekedhet a feldolgozó iparban. Csak a megváltozott felté­telekhez rugalmasan alkalmazkodó üzemek tartósíthatják az eddigi, dinamikus fejlődést. Mások szolidabb ütemmel, sőt stagnálással vagy visszafeljődéssel kénytelenek számol­ni. A termelési szerkezet, a termékösszetétel átalakítása ki­induló alapkövetelmény. Növelni kell a valamennyi pia­con versenyképes, illetve a dollárkiadásokat mérséklő ter­mékek körét, visszaszorítva a nem gazdaságos termelést! Csak így hasznosíthatjuk jobb hatásfokkal a meglevő ener­gia- és anyagforrásokat. Ezek a források egyébként nem buzognak olyan ki­apadhatatlanul, mint korábban. A népgazdasági terv pél­dául eleve 5 százalékos nyersolaj-megtakarítással számol. Minden megtakarítás a méregdrága tőkés importot csök­kenti, a jelzett példánál évi 50—60 millió dollárral Az energiával, anyaggal, pénzzel, idővel való széles körű ta­karékosság egyébként az 1975. évi népgazdasági és helyi tervek sikeres teljesítésének másik tartópillére. S a taka­rékosság persze nem csökkentheti a termékek használati értékét. Sőt! Csak a jobb minőségű, korszerűbb, a hazai adottságoknak leginkább megfelelő termékek gyártásával elégíthető ki a versenyképesség fokozásónak első helyen említett követelménye. I A beruházási lehetőségeket, amelyek a nemzeti jöve­delem növekedésével arányosan bővülnek majd, céltuda­tosabban összpontosítják a fenti tennivalókra, a termelés szerkezeti átalakítására, az energiatakarékosságra, a belső tartalékok feltárósára. A beruházott vagyon, az állóeszkö­zök jobb kihasználása szintén ilyen feltárásra váró belső tartalék. S a kongresszusi és a jubileumi munkaverseny-mozga­lom új szakaszához érkezik az új esztendőben — megváltozott gazdasági környezetben. A vállalatok, a szövetkezetek 1975. évi terveik összeállításánál bátran tá­maszkodjanak a dolgozók javaslataira, kezdeményezéseire, a szocialista brigádok helytállására. Ha az üzemek megér­tik az idő szavát, s reálisan merész célkitűzéseikkel a dol­gozók lendületes tömegmozgalmára építenek, jó helyezést érhetnek el mind a hazai, mind a nemzetközi verseny­mezőnyben. Így sikeresen teljesíthetik a IV. ötéves terv utolso esztendejének célkitűzéseit, és az új középtávú terv­időszakkal együtt, saját kollektíváik színvonaláni.k. élet­és munkakörülményeiknek további tervszerű emelését is megalapozhatják. Teljesített export­kötelezettség Átadták a szovjet export­ra szánt utolsó idei tételeket, s ezzel a Budapesti Haris­nyagyár már túl is teljesí­tette eredetileg vállalt köte­lezettségeit. A Szovjetunióba és Mon­góliába exportált termékek összértéke ez évbeli elérte a másfél millió rubelt. A tő­kés partnerek megrendelé­seinek teljesítésében sincs lemaradás, pedig ennek ér­téke; is több mint kétmillió dollár. (MTD A pártkongresszus tiszteidére : Év vége, hajrá nélkül Az „év végi hajrá" ismert fogalom, olyannyira, hogy az év utolsó hónapját so­káig szinte el sem tudtuk képzelni másként, csak túl­órák özönével. Most meg­kérdeztünk, több vállalatot, mi a jelenlegi helyzet. A válasz szinte egyöntetű: a kongresszusi, a felszabadu­lási munkaverseny hatására a termelés folyamatos. A Taurus Gumiipari Vál­lalat szegedi gumigyárában december elején tulajdon­képpen befejeződött az év, addigra teljesítették a szo­cialista brigádok, az egész kollektíva lelkesedése révén az előirányzott 733 milliós termelési tervet. A munká­ban élen járó üzemrészek kö­zött nehéz megtalálni a leg­kiválóbbat, mindenki eleget tett vállalásainak. A több­leteredmény még magasabb Gyermekeink asztala Szegedi helyzetkép Nem dolgozhat nyugodtan a munkahelyén az a szülő, aki nem tudja, mi kerül dél­ben gyermekei asztalára: hi­deg, vagy meleg étel, s ke­rül-e egyáltalán oda va­lami. Gond ez az édesanyák­nak, de gond a városi ta­nácsnak is. Épp ezért vizs­gálta meg a közelmúltban a művelődési osztály Szeged gyermekélelmezésének hely­zetét és' tett javaslatot SBS ellátás javítására. Kezdjük a kicsikkel. Erre a tanévre 5387 gyermeket véttek fel áz óvodák 4030 helyére. Közülük pedig 4060-nak a szülei szerették volna, ha gyermekük a nap­köziben étkezik. Majdnem 500-an kénytelenek voltak valami más úton-módon gon­doskodni gyermekük ebédjé­ről. Ügy tűnt szeptember­ben, hogy nem kisebb fel­adattal kell megbirkózniuk az általános iskolások csa­ládjai közül mintegy 600­nak. S hogy számuk lényegesen csökkent az ősz előreha­ladtával, az az Alföldi Ven­déglátóipari Vállalattal foly­tatott sikeres tárgyalásoknak köszönhető. Maguk az isko­laigazgatók is felvették a kapcsolatot egyes üzemek­kel, éttermekkel, s ennek eredményeként is sok kis­diák jut meleg ételhez dél­ben. Milyen lehetőségek kí­nálkoznak a konyhák bő­vítésére? A gedói és a ság­váritelepi konyhák alapterü­letét belső átalakításokkal meg lehet növelni. Így mindkettő 300-zal több adag ebéd főzésére lenne alkal­mas. Számítani lehet a JATE felépülő, újszegedi konyhá­jára is, amely a napközis konyhákat az előkészítő munkájától tehermentesíte­né, amely ugyan nem je­lentene több adag ételt, ám az ételmérgezés veszé­lyét mindenképpen csök­kentené ez az együttműkö­dés. S ami már nemcsak le­hetőség, a tanács szeptem­berben megvásárolta a Ved­res István Építőipari Kol­légium felszabadult épüle­tének földszinti részét. Ügy tervezik, hogy 1975 első fél­"évében' megkezdik egy 600— 1000 adagos konyha kiala­kítását. Tarján V. és VI. ütemében 600, illetve 1000 gyermek ebédjét főzik majd meg az iskolák mellé épített, komplex főzőkony­hákban. Odessza tizenkét tantermes iskolája pedig egy 600 adagos konyhát kap. És nézzünk csak néhány évvel előre: a minden bi­zonnyal megvalósuló fej­lesztések után a kínálat mekkora igénnyel esik egy­be. 1978-ra az összes főző­konyhában 8 ezer 50 gyerek számára tudnak ebédet főz­ni. És mekkora lesz ugyanakkor a következő öt­éves terv vége felé a ke­reslet? Előzetes számítások szerint, melyek figyelembe veszik népesedéspolitikánk hatását; és a fokozott ütemű lakásépítkezést, feltehetően 12 ezer 500 gyerek (a gya­korló iskolák tanulói nél­küle) szülei ostromolhatják az iskolákat a napközi nyúj­totta meleg ételért — és a nyugalomért Mi hát a te­endő. hogy öt év elteltével ne folyjék a jelenleginél is ádázabb harc az ebéde­kért? A városi tanács vég­rehajtó bizottsága legutóbbi ülésén megbízta a művelő­dési és a tervosztályt, vizs­gálja meg egy 3000 adag fő­zésére és 6000 adag előkészí­tésére -alkalmas komplex konyha megépítésének le­hetőségét, ugyanakkor azt is. hogy az Északi város­rész és Felsőváros általános iskoláihoz miként tervezhető komplex vagy befejező kony­ha. Határozatot hozott a vb arra is, hogy az üzemi, vál­lalati főzőkonyhák által nyújtható segítséget tovább­ra is igénybe kell venni. Ahhoz azonban, hogy a napközis gyerekek el is : jrl ják fogyasztani az ebédet, megfelelő helyiségek, tálaló­konyhák is kellenek. Már­pedig ezek kicsik, elavul­tak, túlnyomó részükben csak 50 adag étel kiszolgálá­sára van igénybevételi en­gedélyük az iskoláknak. Ha­laszthatatlan tehát a tálaló­konyhák bővítése, átalakítá­sa — és ha lehetséges —, központi éttermek építése. „A felújításokra, fejleszté­sekre a szükséges fedezetet biztosítani kell" — így szól a városi tanács vb határo­zata. Ch. A. lesz, mint amennyit felaján­lottak a munkások. A tejipar is kitett magáért. A Csongrád megyei Tejipari Vállalat nyolcmillió forint­tal többet tesz a népgazdaság asztalára, várhatóan ennyi_ vei teljesítik túl a tervet. Az év egészében jól alakult. Volt. és van választék. Megfelelő szervezettséget bizonyít itt is az a tény, hogy nyugodtan várták a karácsonyi forgal­mat, időben fölkészültek, nincs kapkodás. Arra is ma­radt energiájuk, hogy az ünnepiek előtt ügyeleti szol­gálatot szervezzenek. Ennek feladata a rendkívüli meg­rendelések kielégítése. Nagy és nehéz tervekkel indult az év elején a Dél­alföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. A szokásos mun­kán kívül nyomta a vállu­kat a műszaki fejlesztés, kor. szerűsítés, komoly beruhá­zás. Eléggé feszített volt u termelési terv, mégse kezd. tek év végi hajrába. A gaz­daság egészében — így i szegedi üzemekben is — megfontoltan, szervezetten, ütemesen ment a munka év közben, elmaradás nem ta­pasztalható. Inkább az el­lenkezője. A technikai kor­szerűsítések közül elég any. nyit említeni, hogy a rönk­téri rakodás gépesítésében, januártól már az óriási bak­daru is részt vesz. Az új furnérüzem kész az olasz gépek fogadására, hogy a jövő év első felében meg­kezdje a lemezgyártást. Ab­ban, hogy a határidők nem csúsztak, nagy szerepük van a szocialista brigádoknak. Sok száz óra társadalmi mun­kát vállaltak, s végeztek is, azért, hogy a gazdaság szá­mára oly fontos létesítmény az előre kitűzött időben üzemképes legyen. Késéseket okozott cs sűrű köd Hétfőn, tegnap különösen a délelőtti órákban az or­szágszerte jelentkező, he­lyenként nagyon erős köd­takarő kedvezőtlenül befo­lyásolta a közlekedést. A legjobban a légiforgalom érezte meg a kedvezőtlen időjárást: a Ferihegyi repü­lőtér délután kettőig zárva volt, sem a hazai, sem a kül­földi járatok gépéi nem in­dulhattak és nem szállhattak le. Délután kettőtől a hely­zet lényegesen javult, újból útnak lehetett indítani a menetrendszerű járatokat, és a kora este kapott tájékoz­tatás szerint a délután star­tolt gépek fogadását nem akadályozta az időjárás. A délután folyamán egyébként egyre-másra érkeztek haza a köd miatt külföldön rekedt gépek. Az időjárási előrejel­zések szerint a javuló ten­dencia tovább tart, és nem valószínű, hogy kedden tar­tósabb köddel kell számolni, bár a reggeli órákban még lehetséges ködképződés. A vasúti közlekedésben mindössze néhány perces ké­sések voltak azokon a pálya­szakaszokon, ahol a meg­romlott látási viszonyok óva­tos menetre kényszerítették a vonatok vezetőit. Különö­sen a Dél-Dunántúlon, Békés és Csongrád megyében volt erős a köd, de a ködzóna égésién Záhonyig felhúzó­dott. Szegeden a ködtakaró szinte egész napon át tar­tott. A távolsági buszok forgal­mában nagyobb késéseket okozott a köd, és a csúszós utak is nehezítették a me­netrend betartását. Így pél­dául a szegedi, dunaújváro­si járatok reggel 40—50 per­ces késéssel érkeztek Buda­pestre. Egyébként az autóbu­szok az egész országban köz­lekedtek, az időjárás hatása csak késésekben jelentkezett. Somogyi Károlyné felvétele Tegnap ködbe burkolódzott Szeged is. Képünkön: villa­mosmegállóban

Next

/
Oldalképek
Tartalom