Délmagyarország, 1974. december (64. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-22 / 299. szám

6 VASÁRNAP, 1911. DECEMBER 28. fT tfcorú foto az Ideiglenes Nemzetgyűlés első ülésszakáról Üj korszak nyitánya w Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulása A

Magyar Nemzeti Függetlenségi Front 1944. december másodikán történt megalakulása és programnyilatkozatának közzététele után felgyorsullak az események. A felszabadított területek ideiglenes központjának tekintett Debrecenbe egymás után érkeztek a különböző pártállású politikusok: itt volt a szovjet főparancsnokság, és itt Indultak meg a Szovjetunió támogatásával az új, demokratikus állam tőrvényhozó és végrehajtó lm talmi szerveinek megalakítását (előkészítő tárgyalások. Ezek eredményeként december 12-én megalakult az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottsága, amely december' 21-re össze is hívta a nemzetgyűlést A rendkívüli körülmények között rendelkezésre (Illó nyolc nap különleges és hősi erőfeszítéseket követelt Mégis sikerült a jelölések megszervezése! A választási megbízottakat IS 1 felszabadult országrészekbe Szállító teherautók így időben érkezhettek vissza a választott képViselőkkel Debrecenbe, az Ideiglenes Nemzetgyűlés megnyitására. Ennek megvalósítása jelentős készben a népi hatalom helyi Szerveiként a legtöbb helyen Spontán létrejött és a képviselőküldést elvégző nemzeti bizottságoknak az érdeme. Kállai Gyula igv vall egyhelyütt az akkori fejlődésről: „A népi demokrácia politikai szervezetének kialakulása alulról indult meg. A szovjet hadsereg elsöpörte a régi horthysta államapparátust. Budapesten még nem voltak központi államhatalmi szervek, amikor a nemzeti bizottságokban, a gyárakban, az •üzemi bizottságokban, a falvakban a termelési és földigénylö bizottságokban a nép maga vette kezébe sorsát. Ez is mutatja, hogy az országban széles körű népi demokratikus forradalom kezdődött el. amelyből később kinőtt a mai államszervezet. Ez a fejlődés valóban a lehető legdemokratikusabb volt. Maga a nép harc közben hozta létre a saját hatalmi szerveit. Ennél demokratikusabb szervezeti formát nem is lehet elképzelni:' Az Ideiglenes Nemzetgyűlés 230 képviselője (később, Budapest és az egész ország felszabadulása után ez a szám 498-ra bővült) 1944. december 21-én a nagymúltú debreceni református kollégium oratóriumában gyűlt össze az első ülésszak megnyitására. A nemzetgyűlés összetétele az akkori erőviszonyokat tükrözte. Néhány, a németekkel végül is szakító horthysta mellett a népi erőknek, a dolgozó tömegeknek jelentős többsége alakult ki. (71 kommunista, 55 kisgazda, 38 szociáldemokrata, 16 parasztpárti, 12 \ polgári demokrata képviselő mellett a szabad szakszervezeteknek és a pártonkívüliekr&k 19—19 küldötte foglalt helyet a padsorokban.) Az Ideiglenes Nemzetgyűlés kétnapos ülése megvitatta, és elfogadta a „Független, demokratikus Magyarországot, nemzeti egységet'' című nemzethez intézett szózatot, és megalkotta az Ideiglenes Nemzeti Kormányt Dálnoki Miklós Béla vezérezredes elnökletével. A kormány első tevékenysége közé tartozott a fegyverszüneti delegáció kijelölése és néhány nap múlva a Németországnak szóló hadüzenet és a magyar néphez intézett kiáltvány, amelyben harcra hív fel a német fasiszta csapatok és nyilas kiszolgálóik ellen. Nem lehet eléggé értékelni ezeknek a debreceni téli napoknak a történelmi jelentőségét, az új, demokratikus magyar állam megszületését Ami ott és akkor történt az az ország felszabadulásában való aktív részvételünket ls jelentette. Természetesen, az ismert történelmi okok miatt a katonai erőfeszítések majdnem kizárólag a szovjet hadsereg vállaira nehezedtek. A politikai felszabadítás, a béke megnyerése és megszervezése, az újjáépítés munkája azonban e magyarok feladata maradt, s nem is lehetett másé. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és Kormány megalakulása, az a tény, hogy gyakorlatban kezdődött el a kommunista párt, az egyesült demokratikus erők programjának keresztülvitele, üzenet volt a még megszállt országrészek, a megfélemlítettek, megtévesztettek, bujdosók, deportáltak és deportálandók népéhez. Mutatván, hogy „Lesz magyar újjászületés.'". Joggal írja a hálás és értékelő utókor az ódon kollégiumi falakra helyezett márványtáblán: „Itt a hazánk dicső történelmi emlékeitől megszentelt falak között alakult meg 1944. december 21én az Ideiglenes Nemzetgyűlés, mint a felszabadító Szovjetunió segítségével visszanyert nemzeti önállóság és szabadságunk megtestesítője, munkájával új korszakot nyitott történelmünkben: népünk újjászületésének és felvirágoztatásának dicsőséges korszakát." DEREK MIKLÓS Besze Imre rp r Tanc GYORS Fuss! dübörögve döngjön a lábad, hej, zene-bona; táncolj már! Fuss! dübörögve sírjon a bánat, hej, lábad ide-oda jár. Ali a zene-bona, futnak a könnyek, áll, az ide-oda táncos láb. Ali a zene-bona. Fuss, könyörögnek 'énnyel simogató, táncos fák. LASSÚ Pisszeg a szó, halkul a fény is — lomhán fekszik a gondolat, asztalnál ülve hallgatok én is. Falatozom a gondomat. Igazi nemzeti újjászületés volt Erdei Ferenc visszaemlékezéséből A

z Arany Bikában laktunk, akik akkor politikai szervezésben részt vettünk. Az előkészítés idején, néhány nappal a nemzetgyűlés alakulóülése előtt, Gerő Ernő félrehívott, és elmondotta, hogy a szövetségesek körében — amelyben köztudottan a szovjetek, az amerikaiak, az angolok és a franciák képviselői vettek részt — kialakult a javaslat a kormány összetételére. Az elgondolás az volt, hogy legyenek a kormányban azok a horthysta tábornokok — hárman voltak —, akik a béketárgyalásokat kezdték, továbbá legyen benne minden alakuló koalíciós pártnak valamelyik képviselője. Az előzetes megbeszélések során — mondta Gerő — az alakult Id, hogy a belügyminiszterség a Nemzeti Parasztpártnak jusson, s annak képviseletében én vállaljam el, tekintve jogi végzettségemet is. A nemzetgyűlés egyhangúlag megválasztotta az Ideiglenes Nemzeti Kormányt. Vitéz Dálnoki Miklós Béla pártonkívüli lett a miniszterelnök, dr. Vásóry István kisgazdapárti a pénzügyminiszter, ílr. Gyöngyössy János kisgazdapárti a külügyminiszter, gróf Teleky Géza pártonkívüli a kultuszminiszter, Vörös János tábornok, pártonkívüli a honvédelmi miniszter, Nagy Imre kommunista párti a földművelésügyi miniszter, Gábor József kommunista párti a kereskedelemügyi miniszter, dr. Valentin^ Ágoston szociáldemokrata párti az igazságügy-miniszter, Takács Ferenc szociáldemokrata párti az iparügyi miniszter, Faraghó Gábor tábornok, pártonkívüli a közellátásügyi miniszter, dr. Molnár Erik kommunista párti a népjóléti miniszter és én a belügyminiszter, a parasztpárt részéről. Telekynek csak a címe volt meg, s bár valóban arisztokrata családból származott, egyetemi professzorként élt és dolgozott Dálnoki Miklós Béla, aki átállt hadseregével, Faraghó Gábor, aki a béketárgyalásokban közreműködött Horthy megbízásából, igazi horthysta tábornokok voltak. Leginkább Vörös Jánosban voltak mélyebbről fakadó pozitív vonások: az éles szembefordulós a nyilasokkal, és a németek ellen fordított magyar hazafiság. Később, a kormányban is csak Vörös Jánossal tudtam emberi szót váltani a tábornokok közül. De ahogy tapasztaltam, így voltak a többiek is. A másik két tábornok inkább csak a helyzetéből adódó együttműködést tanúsította, de ahol lehetett, visszahúzódott. Az országnak akkor csak egy része szabadult fel, és akik éppen ezen a területen voltak, azokból lettek a miniszterek, államtitkárok, minisztériumi munkatársak. Munkatársak alatt persze néhány személyt kell érteni, hiszen egy épületben voltak az összes minisztériumok Debrecenben, és egy minisztériumnak jutott néhány szoba. Kis minisztériumok voltak. A belügyminisztériumban három államtitkár volt. Zöld Sándor, a kommunista párt részéről, Vásáry a kisgazdák részéről és Kiss Roland a szociáldemokraták részéről. Az apparátus azokból állt, akiket fel tudtunk kutatni. Hogy milyen körülmények között működtünk? Hideg szobákban, télikabátban. Egyszer jelentkezeti Hajdúszoboszló küldöttsége, öten voltak. Előadták, hogy van egy gondjuk, miniszteri rendelkezést kérnek. Szoboszlón a malom tulajdonosa elment, a malom be van zárva, nincs őrlés, nincs liszt Miniszteri felhatalmazást kérnek, hogy kinyithassák. Mit ls mondhattam volna: nyissák kl, és őröljenek. Megittunk még erre egy pohár répapálinkát, de csak nem akartak elmenni. Üjra és újra végignéztek rajtam. Aztán megszólalt az egyik: miniszter úr, nincs magának jobb kabátja? Egy kurta mikádóm volt, még 40 pengőért vettem. Mondtam, hogy ez van. Erre elmondták, hogy van nekik néhány birkabőrük a padláson, szabhatnánk belőle egy jő kabátot Ügy emlékszem, mintha ma lett volna, megfordult a fejemben, elfogadhatom-e én ezt Aztán elfogadtam a meghívást mert mondták, van nekik egy remek szűcsük, aki Párizsban te dolgozott 40 esztendeig. Az ő álA

váci fotosok képeit Szegedéit is meglehetősen jól ismerik az érdeklődők. Néhány éve u közművelődési palota kupolacsarnokában tartott kiállítást Alfa csoportjuk, s rendszeresen jelentkeznek a nyári szegcdi fotószalonon is képcikkel. Egyéni és sajátos útját járják a fotómüvészetnek. Izgalmas, sok vitára alkalmat adó utat. Annyi azonban bizonyos, hogy nagyon szépen megszerkesztett, gondolatgazdag képeket láthatunk kiállításaikon. mint most. a szegedi sajtóház klubjában bemutatott tárlatukon. Íme: néhány fotó ízeIttóül. bizonyítandó, hogy ezt a kiállításukat Ls érdemes megnézni. Fazekas Ferenc: Csendélet, Kocsis Ivaa: Az Mó