Délmagyarország, 1974. december (64. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-19 / 296. szám

SSOTMTOK, 1974. DECEMBER 19. 3 zeru­Somogyi Károlyné felvétele Az E5-ös út korszerűsítésén dolgozik az Aszfaltútépítő Vál­lalat. Buknicz Mihály szocialista brigádjával a Dorozsmai út torkolatánál találkoztunk, az elágazást szélesítik. Képün­kön: a második aszfaltréteget terítik az útra. A műszaki haladás szolgálatában az MTESZ megyei választmánya Szegeden, a Technika Há­zában tartotta ülését az MTESZ Csongrád megyei szervezetének választmánya tegnap, szerdán délután. Je­len volt dr. Varga Dezső, az MSZMP Szeged városi bizott­ságának titkára is. Az ülést dr. Kovács Kál­mán egyetemi tanár, a me­gyei szervezet elnöke nyitot­ta meg, majd dr. Bátyai Je­nő szaktitkár számolt be az MTESZ Csongrád megyei szervezetének idei munkájá­ról, az elnökség nevében. El­mondta, milyen jelentós ese­mény volt a Technika Házá­nak birtokba vétele, végre méltó otthont kaptak a tag­egyesületek. A kedvezőbb körülmények révén nagyobb az érdeklődés a különböző előadások iránt, az elmúlt kilenc hónapban a Technika Házában 415 rendezvényen 21 ezer 621 résztvevőt szá­molhattak. A rendezvények között említésre méltó pél­dául az V. Országos Közle­kedésgazdasági Konferencia, a COMPCONTROL '74 Nemzetközi Számítástechni­kai Konferencia, a VI. Ipari Tudományos Kon­ferencia és így tovább, ösz­szegezve megállapította a be­számoló, hogy a tagegyesü­letek lépést tartanak a tudo­mányos igényekkel, a tech­nika fejlődésével, változásai­val. A szervezet jelentősen elősegítette a műszaki hala­dást, sokat tett népgazdasági feladatainak végrehajtása, se­gítése érdekében. Ezután dr. Bátyai Jenő is­mertette a szervezet-jövő évi munkatervét, majd élénk vi­ta következett. Végül dr. Ko­vács Kálmán felolvasta azt a levelet, amelyben a Csong­rád megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztálya el­ismerését fejezte ki azért a segítségért, amit munkájá­hoz az MTESZ megyei szer­vezetétől kapott. A lakásfenntartó szövetkezetek kihasználatlan lehetőségei Már tizennégy éve működ- zetni, csak sokszor nincs mi vállalatok gondjain és nek a lakásfenntartó szövet- kinek. kötelezettségein enyhítenek, kezetek, de sajnos koruk el- Zökkenőmentesebb lenne Nem igényel hosszabb ma­lenére előnyeik nem túlsá- működésük, ha a város te- gyarázatot és közismert, gosan közismertek. Ennek rüietén szétszórt lakásszö- ho6y Szegeden a lakáskar­több oka lehet, ezek között vetkezetek egyesülnének, bantartásra nincs elegendő tallózva talán a legegysze- Egyébként a szomszédos szo- kapacitás, rűbbnek az látszik, műkő- cialista országokban, egy- Mindennek ellenére a ti­désük sok helyen formális. egy városban több ezer la- zenegy lakásfenntartó szö­Nézzük a kezdeteket. A kást összefogó szövetkezetek vetkezet társulása során lét­lakásfenntartó szövetkezetek léteznek külön gondnoki r?J?tt javitóreszleg a lehe­tagsága a szövetkezeti laká- rendszerrel és karbantartó tosegek alatt működik. Hi­sok tulajdonosaiból verbu- rendszerrel. szen a 80° lakás karbantar­vélódik Megalakulásuk ar- Igaz, Szegeden is már biz- Jfifc Egyötöde L^báí kor ° meelfat^ áik ffakás^I t3tÓ' t£°Syt 'íf^f, néha a SvffiSShS Úr­kor megkapják a lakáskul SZOvetkezet társult és jayi- ^ 2m lakás némelyiké­Halász Miklós csot. Ekkor még lezajlik egy tórészleget hozott létre, aktus, a felügyeleti szerv a városi tanács, a szolgálta- ^'S^y^Tz^eze^ jóváhagyja az alapszabályo- tásfejlesztési alapból 300 "^tételek Itözött kat és ezzel ogi személlyé ezer forinttal támogatta. Ez ahoW lehe ne A la­váhk a szövetkezet. a részleg 800 lakást, gon- £TfennK szövetkezetek A hétkoznapok sokáig egy- doz. Mivel teherautójuk is társulásávai; s a javítórész­formak A tagok leszurkol- van, a varos kulonbozo pont- , tovabbi fejlesztésével a jak a befizetendő összeget a jam gyorsan ott lehetnek, karbantartás helyileg meg­majdam tatarozasára es egyeb sot, hogy telephelyet kap- oldódna Ezt talán ott érez. kiadásokra. Keresnek egy tak, lehetove valt a munka- ni a leghamarabb — mint házfelügyelőt, saját soraik- eszközök és építőanyagok tá- éldául Tarjanban —, ahol bol vezetoseget ya asztanak rolasa. Sajat magukat tart- £ondot ok ha ^^ kell s azok nemi tiszteletdijert jak fent, ezert legtöbbször villany- víz- vagy liftsze­dolgoznak. Az évek múlá- csak a bázismunka hiánya relőt taiálni ' sával jelentkeznek az apró- okoz gondot. Bár az utóbbi cseprő, vagy akár a na- időben a DÉLÉP kapacitás­gyobb hibák. Ezzel együtt so- hiány miatt garanciális hi­rakoznak a gondok is. A bák javításának összegét ki­társadalmi munkás igazga- fizeti a lakásfenntartó szövet ­tósági tagok az esti órákban kezeteknek, azok pedig meg­a hivatalos helyeken mar bízzák a javítórészleget. Így nemigen tudnak semmit el- például ebben az évben 600 intézni. A lakók pedig az ezer forint értékű garanciá­IKV alkalmazottjainak te- lis munkát végeztek. Amíg kintik őket. Feszültségek 1971-ben 306 ezer forint sem maradnak el, és sok volt a termelési értékük, ta­esetben a közgyűlések kö- valy már a 900 ezer forintot zömbösség miatt nem hatá- is elérték. Egyre több — de roznak semmit. A lakás kar- még így is kevés — alkalom­bantartása, a szakszerű meg- mai ismerik fel a társulás­óvása nehézkessé válik. Sok hoz nem tartozó lakásfenn­problémát okoz a szövetke- tartó szövetkezetek, hogy zeteknél a házfelügyelők a javítórészleg olcsóbban, munkája is. Egy-egy várat- gyorsabban dolgozik, mint a lan meghibásodás, csőrepe- magánkisiparosok. Szolgál­dés, lift kijavítására nehéz tatásuk azért olcsóbb — 20— megfelelő szakembert talál- 25 százalékkal —, mert nem ni. Pedig a szövetkezetek kell adót fizetniük. Más hasz­uem szegények, tudnak fit na is van, hiszen az álla­II beszámoló taggyűlések mérlege A Központi Bizottság határozatának megfelelően, november 15. és december 15-e között Szegeden is lezajlottak a be­számoló taggyűlések, ahol a X. pártkong­resszus és a felsőbb pártszervek határoza­tainak végrehajtását értékelték a kommu­nisták. Mindjárt elöljáróban érdemes alá­húzni, hogy a tapasztalatok igen kedve­zőek: ezeket a tanácskozásokat a kiegyen­súlyozottság, a nyíltság és élénkség jelle­mezte. A kisebb alapszervezetek többsé­gében teljes létszámban részt vettek a párttagok, de a nagyobbak iránt is meg­felelő volt az érdeklődés. A megjelentek 34—35 százaléka kért szót, és mondta el véleményét az üzem, szövetkezet, intéz­mény, vagy hivatal párt- és gazdasági ve­zetőségének munkájáról, a pártszervezet politikai tevékenységéről. II.! A beszámolók többsége színvonalasan, tárgyilagosan elemezte az elmúlt négy esz­tendő sikereit és kudarcait, ami főleg an­nak köszönhető, hogy a párt vezetőségek kollektív munkával állították össze. A be­számolók nem törekedtek teljes, átfogó ér­tékelésre, a legfontosabb kérdésekre tértek ki, viszont jó volt hallani, hogy sajátos, he­lyi problémákat vetettek föl, és igen sok helyen névre szólóan tették szóvá mind a dicsérendő dolgokat, mind a fogyatékossá­gokat. Nyugodtan elmondható: kevés kivé­teltől eltekintve, igyekeztek hű képet ad­ni a X. kongresszus határozatából adódó helyi feladatok megvalósításáról. Legtöbb helyen kiemelten foglalkoztak a nők helyzetének javítására tett intézke­dések hatásával, az ifjúságpolitikai határo­zat végrehajtásának eddigi eredményeivel. Az üzemi, szövetkezeti és kereskedelmi pártszervezetek vizsgálták a XI. kongresz­szus, valamint hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére meghirdetett szocialista munkaverseny-mozgalom fejlő­dését, s szinte mindenütt hangot adtak a szocialista brigádmozgalom helyi problé­máinak. Helyenként a kelleténél többet foglal­koztak gazdaságpolitikai kérdésekkel. Az átlagos értékelés nem volt kielégítő, mert a beszámolók többségében kevés hangsúlyt kapott, hogy a IV. ötéves terv végrehajtá­sához milyen politikai segítséget adott az alapszervezet. A tennivalók megjelölése több helyen a napi problémák, gondok föl­sorolásából állt. A termelés pártellenőrzé­sének fontosságát mindenütt hangsúlyoz­ták, s mint kiderült, ennek módszere zöm­mel a gazdasági vezetők beszámoltatása. Etekintetben jelentős a javulás. A további tennivalók között szerepelt a tervszerűség fokozása, s a beszámoltatott vezetők köré­nek bővítése. 12.1 Ideológiai kérdések fölvetésével, az időn­ként fölerősödő, újratermelődő polgári er­kölcs megnyilvánulása elleni tudatos föl­lépéssel, sajnos, kevés beszámolóban talál­koztunk. Több helyen érintették ugyan a problémát, de csak általános megfogalma­zásban. Az ideológiai nevelés ennek elle­nére — sok-sok példát hoztak föl erre — jelentős' sikereket hozott. A különböző pártoktatási tanfolyamokat többnyire szín­vonalasnak, tartalmasnak ítélték a taggyű­lések. Négy év' alatt számottevően nőtt a marxista—leninista esti egyetemet, az öt­hónapos és az egyéves pártiskolát végzett dolgozók száma. Több helyen önkritikusan tették szóvá, hogy a magasabb politikai végzettségű elvtársakat nem bÍ2ták meg nekik megfelelő föladatokkal. Jó volt tapasztalni, hogy a pártélet rendszeresebb és tervszerűbb, mint a be­számolási időszak előtt volt: vezetőségi üléseket és taggyűléseket általában mun­katerv szerint tartottak. Helyenként rá­mutattak, hogy — főleg az idén — sok volt a kötelező napirend, emiatt kevésbé tudtak egy-egy kérdést alaposan megvitat­ni. A vezetőség négyéves időtartamú meg­bízatását — a kezdeti idegenkedés után — jónak tartják az alapszervezetekben. Föl­vetették: érzik, hogy a vezetőségekkel szemben fokozódnak a követelmények. A pártépítő munka értékelését hallgatva úgy tűnt, nem mindenütt értették meg a munkások körében végzett nevelőmunka fontosságát. Pedig a fizikai munkások leg­jobbjainak tudatos nevelése, bevonása a társaidalmi feladatok végrehajtásába ma már élő és eredményes folyamat. A párt­csoportélet is jobb megszervezést igényeL Javult viszont a KISZ pártirányítása, el­lenőrzése és pártépítő tevékenysége. A társadalmi és tömegszervezetek munkájá­nak közvetett irányítása hatékonyabb, mint korábban, s ez leginkább az ott dol­gozó kommunisták tudatosabb munkájá­nak, jobb irányításának, a sokoldalú tá­jékoztatásnak stb. köszönhető. önbírálatként vetette föl némelyik párt­vezetőség, hogy néha baj van a munka­megosztással. Egyik fő gond, hogy a tit­károk többsége a kelleténél több munkát vállal magára. Helyesen, dicsérték a ki­emelkedő munkát végzőket, s elmarasztal­ták a kötelességüket elmulasztó elvtársa­kat. E A vitáról megállapítható, hogy az őszin­te, nyílt, segítő szándékú, elvtársias volt. A hozzászólók alaposan elemezték a veze­tőségek szervező, irányító munkáját, s az előfordult hiányosságok mellett elismerés­sel szóltak a sok-sok hasznos kezdeménye­zésről. A Tisza Bútoripari Vállalat szege­di gyárának taggyűlésén többek között a gazdasági vezetőséget bírálták a fűtő- és szellőztetőberendezések hanyag karbantar­tása miatt, mert az ilyesmi bosszantja az embereket, és késlelteti a munkát. Dicsér­ték viszont a .párttitkárt, aki' húsz év. óta, közmegbecsülés közepette végzi jól a dol­gát. A forráskúti Haladás Tsz-ben, a sze­gedi járás egyik legjövedelmezőbb közös gazdaságában, azt kifogásolták, hogy a szocialista címért küzdő brigádok teljesít­ményeit nem értékelik rendszeresen és ide­jében. A rókusi pórtszervezetben a job­bára nyugdíjas kommunisták azt hangsú­lyozták, hogy fő feladatuknak tekintik ál­landóan figyelemmel kísérni az időszerű politikai kérdéseket, és a lakosság köré­ben végzett érvelő, meggyőző politikai te­vékenységgel segíteni a párthatározatok végrehajtását. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Il-es számú alapszervezelében az úgynevezett órán kívüli nevelőmunka fontosságát, az oktatók személyes pádá­jának jelentőségét húzták alá, mert ez erő­sen befolyásolja a hallgatók útját. A hozzászólók többsége legtöbb taggyű­lésen kiegészítette a beszámolót, s olyan tennivalókra hívta föl a figyelmet, ame­lyekről a vezetőség nem szólt. Hangsú­lyozták a párthatározatok végrehajtásának és ellenőrzésének szükségességét. Szóltak az anyagtakarékosság, az ésszerűbb, jobb gazdálkodás szükségességéről. A beszámoló taggyűlések — mint azt a legutóbbi városi párt-végrehajtóbizottsági ülésen is megállapították — jó munkát vé­geztek. Határvízi Hazaérkezett a Szovjet- SZSZK meliorációs és víz­unióból az a magyar vízügyi gazdálkodási miniszterhe­delegáció, amely Breinich lyettese vezette. Miklósnak, az Országos Víz- Az ülésszakon — a töb­ügyi Hivatal elnökhelyettesé- bi között — megvitatták a nek vezetésével részt vett a két országot érintő vízvé­magyar—szovjet határvízi delmi, vízhasznosítási és víz­egyezmény meghatalmazot- minőségvédelmi kérdéseket, tainak 24. ülésszakán. A de- Az ülésszakon elfogadott cember 10—17. között Kijev- határozatok biztosítják a két ben rendezett ülésszakon a szomszédos baráti szocialista szovjet küldöttséget K. Sz. ország vízügyi kapcsolatai­Hilobocsenkp, az Ukrán nak továbbfejlesztését. Hogyan közlekedünk? mm Uléseiett a KBT megyei elnöksége Tegnap, szerdán délután Tanács Szegeden, a TIT szék- Csongrád megye forgalmi ülést tartott a Csongrád me- házában. A tanácskozáson és baleseti helyzetéről az a gyei Közlekedésbiztonsági részt vett az MSZMP Csöng- megállapítás, hogy ez év el­rád megyei bizottsága képvi- só negyedében több volt a seletében Nagy László, to- baleset, mint tavaly a hason­vábbá dr. Vincze Győző rend- ló időszakban. A második és őr alezredes, az Országos harmadik negyedévben keve­Közlekedésbiztonsági Tanács sebb baleset történt, mint titkára, dr. Kelemen Miklós 1973 hasonló időszakában, ezredes, a Csongrád megyei Ugyanakkor azt is bizonyít­Rendőr-főkapitányság veze- ják az adatok, hogy az ittas­tője is. A tanácskozást dr. ság, mint előidéző ok, meg­Csiszár Károly elnök nyitót- található minden hatodik ?endTr%rnaÍyd ££t ÍS ^ mcJót a megyei közlekedés- ben az lden 80 ezer kerék­biztonsági tanács idei mun- páros részesült alapvető kájáról. Hangsúlyozta, hogy a KRESZ-oktatásban, vetélke­szervezet tevékenysége sok- dőkön pedig eredményesen irányú. Kiterjed a propagan- vett részt 39 ezer általános da- és oktatómunkától a tu- iskolai tanuló, ugyanakkor domanyos tevékenységig, a száz üzem, intézmény és vál­jogi tanácsadástól a KRESZ- lalat dolgozói szerepeltek si­vetélkedőkig, keresen háziversenyeken. i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom