Délmagyarország, 1974. december (64. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-18 / 295. szám

4 S8ERDA, 1974. DECEMBER 18. 3 A fizikai dolgozók gyermekeiért Miközben az altalános és nuló (69 százalék), de rész- vetkező tárgyakbői szer­középiskolákban egyre szer- leteiben kiemelkedő ered- veztük ezeket a középisko­vezettebben foglalkoznak a mények is születtek, pl. Iák III. és IV. osztályaiban: munkás-paraszt szülők gyer- magyar nyelv- és irodalom- magyar—történelem, tnekeinek tanulmányi segíté- ból 12-en felvételiztek, 11-en gia—kémia, Bével, az egyetemekre, fő- nyertek felvételt (91 iskolákra kerültek száma lék). alig-alig változott valamit. A tanfolyamok foglalkozá­Az országos helyzetkép sainak megturtásában és a rdk legjobb hallgatóinak a Csongrád megyét is jelle- felvételt nyertek arányai- téli és tavaszi szünetben mezte. A szakszervezet már ban kiemelkedő eredményt egy-egy évek óta behatóan foglalko- elért nevelők anyagi és er zik a származási kategori- kölcsi elismerésben is ré .zálás eltörlése után kialakult szcsülnek. ugyanis a megyei dömányegyetemen, mintegy helyzettel, mint egyik legfon- művelődésügyi osztállyal tör- 50 részvevővel. Célunk, hogy tosabb közoktatás-politika! tént megállapodás értelmé- a hallgatók n felvételi vizs­kérdéssel. A fizikai dolgo- ben, ha egy csoportból a fel- anyagát, elmélyítsék, a kók gyermekeivel intenzí- vételire jelentkezők 70 szó- szükséges gyakorlatokat el­Ten foglalkozni politikai fel- zaléka felvételt nyer. akkor végezzék, és hogy ismerked­fcdat, hiszen köztudott, hogy az oktató pedagógust pénz- jenek az egyetem bizonyos műveltségbeli hát- jutalomban reszesíti az is- vaj légkörével. Tánnyal jutnak az általános kola igazgatósága. Ha a fel­es közéDiskoléba. Ezért dön- vételre jelentkezettek 80 trttt úgy a szakszervezet, vagy ennél nagyobb százalé­hogy mindenekelőtt u felvé- kát felveszik, akkor a pe­bioló­orosz, angol, száza- villamos mérések, politikai gazdaságtan. A biológia-, kémiaszakkö­| hetes bentlakásos tanfolyamot szervezünk Sze­geden, a József Attila Tu oktatói­Az elmúlt évek során vég­zett tudatos munkával sike­rült előbbre lépnünk, a fizi­Meteorológiai kislexikon A hazai meteorológiai megfigyelések története nogy minaeneKeiou a reive- Kai xeivesziK, assur a pe- . . k HVermekeive1 teli vizsgák buktatóinak el- dagógus feljebbsorolásban is S^rna8yobb se- ttSSJfÜSt gítséget adni. A Szakszervezetek Csöng- ber 7-i rád megyei Tanácsa az 11­letékes KISZ- és művelő­ban a jutalmakat a novem ünnepségen sze­Szakszervezetünk — a . j.Air eredményben Jelentős aala repük van az iskolák peda gógusalnak is, akik ugyan­csak fontos feladatuknak désügyi szervekkel _ egyet- «SZ-ndjés a tantoiszer- tertJák a munkás. és értfaben már az elmúlt C~ek- vekkel egyetértésben és ben is szervezett felsőok- koordináltan — ebben a tan tatási Intézmények felvéteU évben is megkezdte a vizsgáira előkészítő tanfo­lyamot. Már az 1969—70-es tanévben télen nyolcnapos bentlakásos tanfolyamot szer­veztünk Szegeden, s havi egy délutáni Iskolai foglal­kozást a megye középis­koláiban. Kémiából és bioló­giából indítottunk téli bent­lakásos tanfolyamot. A sze­gcdi tanfolyam előadói, gya­korlatvezetői éppúgy az egye­temi oktatókból tevődtek össze, mint az iskoláknál a havi egy délutáni foglalko­zásokon. A felvételi vizsgá­kon való szereplés azt bi­zonyította, hogy a segítés oem volt hiábavaló. Az 1969—70-es tanév ta­pasztalatai alapján 1970—71­ben a Szakszervezetek me­gyei Tanácsa a Pedagógusok Szakszervezete Csongrád me­gyei bizottságával ismét tan­folyamot szervezett a fizikai dolgozók tehetséges gyerme­kei számára Makón. Hódme­zővásárhelyen, Szentesen, Csongrádon: biológia—kémia magyar—történelem. villa­mosmérések tantárgyakból a középiskolák III. és IV. osz­tályaiban a középiskolák szaktanárainak bevonásával. Ekkor a megye ot gimná­ziumában, illetve szakkö­zépiskolájában 21 tanfolyam mdult október közepéig. A tanfolyamra 264 tanuló je­lentkezett A IV. osztályos biológia—kémia tanfolyam legjobb hallgatóinak a téli szünetben egyhetes bentlaká­sos tanfolyamot szerveztünk ismét Szegeden az egyete­men, s 50 tanuló készült Itt • felvételi vizsgákra. Az 1971—72. tanévben a megye négy gimnáziumában ós két szakközépiskolájában 39 tanfolyam kezdte meg működését:. A tnnfolyumra összesen 440 tanuló jelent­kezett. Az előző évek tan­tárgyai mellett az idén már orosz, angol, politikai gaz­daságtan tárgyakból is szer­veztünk tanfolyamot. A bio­lógia—kémia szakos hallga­tókat egy-egy hetes, bent­lakásos tanfolyamra is be­hívtuk. Az 1972—73-as tanévben 42 tanfolyam Indult 400 részvevővel a már említett tárgyakból. Az iskolai fog­lalkozásokat téli és tavaszi szüneti bentlakásos tanfolya­mok egészítették ki. Ha­sonló tanfolyamok Indultak az 1973—74. tanévben is. Az 1971—72. tanév befe­jezése óta minden évben, oz új tanév kezdetén — a szak­tanárok segítségével — fel­mérjük a tanfolyamok ha­tásfokát, amely a követke­zőket mutatja: 1971—72-ben a felvételit tett tanulókból 101­et, 1972—73-ban 124-et. az 1973—74. tanevben 127-et felvettek. Az elmúlt tanév­ben a legjobb eredményt a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium érte el. 59 felvételizőből sikeres felvételi vizsgát tett 41 ta­me­gye középiskoláiban a tan­folyamok szervezését. Októ­ber elsejével 55 tanfolyami csoportot Indítottunk több mint 600 részvevővel. A kö­rasztgyerekek sokoldalú gitését. Vecsernyés János, a Pedagógusok Szakszervezete Csongrád megyei bizottságának titkárhelyettese pa­se­Vasút a Csendes­óceánhoz A Szovjetunió keleti ré- Jelenleg a BAM teljes szén gyors ütemben halad a hosszúságában folyik azépit­Bajkál—Amúr vasútvonal kezés. Több tucat tervező­építése. A 3200 kilométer kutató csoport dolgozik a hosszú vasútvonal Kelet-Szi- tájga végtelen térségein, ta­béria és a Távol-Kelet vége- nulmányozzák a vidék ter­láthatatlan tajgáját szeli majd mészeti adottságait, kutatják át Ugyanabban az irányban, a talajviszonyokat. de jóval északabbra húzó­dik, mint a transzszibériai fő­Uszty-Kut településtől ke­letre, Nyizsnyeangarszk irá­vasútvonal. Elkészülte után nyában előkészítő munkála­újabb vasúti kijárót bizto- tokát végeznek. A 180 kilo­sít a Csendes-óceán kikö- méter hosszú BAM—Tinda tőihez, több száz kilométer- vonalon pedig már dolgoz­rcl megrövidítve a korábbi nak a sínféktetők, nehéz utat. Az új vasút építése ha­talmas természeti kincseket rejtő területen folyik. Óriási Ipari komplexumot tervez­természeti viszonyok kö­zött. A BAM egyes szakaszait már 1975-ben átadják, míg , , ,. , ... az átmenő forgalom megin­nek itt, továbbá uj városok dulására a vasútvonal tel­jes hosszúságában 1982-ben és falvtik születnek e terüle len. kerül sor. éven ál alig növekedett. A második világháborút meg­előző években a légi közle­kedés fellendülése új igé­nyekkel lépett fel a meteoro­lógia felé, elsősorban a ma­gaslégköri mérések kifejlesz­tése és az előrejelző szolgá­lat bővítése tekintetében. A második világháború csaknem teljesen elpusztítot­ta meteorológiai hálózatun­kat, de a felszabadulás utá­i-iíal'-ná . . .- ..• . . . , ,„, ni építőmunka csakhamar Hazánkban az elso musze- az akkori társadalml-politl- behegesztette a háború ütöt­res meteorológiai megfigyele- kai viszonyok kozott lassú te súiyos sebeket 1947 ben sek dátuma: 1717, ez évben ütemben, is, elkezdődött Ma- má valamennyi'háború előtt kezdte el Sopronban a vá- gyarországon a megfigyelő- üzemelt állomásunk ismét ros főorvosa, Genslll Adam hálózat fokozatos kiépítésé, müködött> s létrejöttek az észleléseit. Az 1770-es évek- 1870-ben az állomások szá- ejs5 hivatásos észlelőkkel ben a németországi Mann- ma már 42 volt, s ebből 14 do] ó óránkénti jelentése­hetmben megalakult tudoma- jutott a mai országterületre ket küldö föóUomások. A nyos társaság a „Societas Ma is működő, legrégebbi fejlödég üteme rendkívüli Meteorologica Palatina" fel- meteorológiai állomásaink mértékben meggyorsult­Ismerte, hogy egymással ősz- (Magyaróvár Sopron Készt- lfl5o.ben felépült Budapesten szehasonlítható, tudományos hely, Pécs, Szeged, Kalocsa, a korszerű magaslégköri ku­yizsgálódások céljaira meg- Debrecen, Nyíregyháza, tatásoknak otthont adó Aero­felelő meteorologlai adatokat Eger) telepítése erre az idő- jó„iai obszervatórium 1954 egységes műszerekkel, egysé- szakra nyúlik vissza, így ben Martonvásáron, 1959-ben ges elvek szerint végzett ezekről a helyekről ma már di Kecskeméten létesül­megf.gyelések biztathatnak több mint szaz év rendszeres lek * mezőgazdasági terme­Ezért Európa különbóző megfigyelései állnak rendel- lés meteorológiai problémái­egyetemeinek megfigyelése, kezésünkre. val foglalkozó agr0meteoro­utmutatás kíséretében mű- i870-ben a Magyar Tudo- lógiai obszervatóriumok, szereket küldtek, és megkér- mányos Akadémia szorgal- Ugyanerre az időre esik a tek őket rendszeres észlelé- mazására megalakult az ön- balatoni viharjelző központ sek elvégzesere. így kapcso- dItó Magyar Meteorológiai megalakulása, amelynek bá­lódott be Magyarország 1779- intézet. A kor tudománypoll- zisa a siófoki obszervatórl­ben a budai Egyetemi Csil- tikal felfogását tükrözi az a um ffiMr^Tő íemtotköri TTES^SSS? , A, Trr I Mete^0lÓg,?i meteorológiai hálózatba. A Livel az új ^tézménrf ^ gg ^^o"™ jelet hazai rendszeres megfigyelő- jára bocsátották. Ennek el- me^ ol » min^rJS sek elindításában jelentős lenére az úttörök lelkes ég a minisztertanács szerepet játszott Kitalbel szivós munkájának eredmé- ^lenied De«nek«vikus fei Pál. a neves botaniku. és nyekent a megfigyelő álló- S'thet^S stít termeszettudos. mások száma nagymértékben A mannheiml tudományos gyarapodott, s tíz év alatt Ez gzerlnt a közp£iti irányi: társaság a francia fonoda- számuk már 110-re növeke- tó lzerv a M„f0oro,ASTai lom után megszűnt, s a bu- dett. További fellendülést SzolsíSlal elnökséee amelv dal állomás Is 1792-ben be- eredményezett az erdészeti alé kdr^ ntSnu a hu szüntette működését. Néhány igazgatóságok és folynmmér- dnDesfl ^kütvú K«^nn,; évi szünet után azonban Is- nök! hivatalok meteorológiai MZI MT intítf , mét megindult az észlelés, adatok iránti érdeklődése, s TLZ iB«J Ettől az időtől kezdve Bu- 1887-ben az időjárá,, előre- J^J^g dán rendszeres meteorológiai jelző szolgálat felállítása; a Intézet tartozik. E három In­megfigyelések folytak, ame- megfigyelőhelyek száma tézetnek további vidéki bázi­lyek csak 1849-ben és 1945- csakhamar ben szakadtak meg rövid dött. megkétszerező­sat. obszervatóriumai van­nak, ezek közül a fontosab­bak a következők: agrome­ldőre háborús események A századforduló idején az teorológlai obszervatóriumok miatt. Intézet a Földművelési Ml- Marionvásáron, Kecskemé­A budai csillagdán kívül a nlsztérium fennhatósága alá te" és Szarvason, viharjelzö múlt század első felében az került, s tevékenysége gya- S^^0"­. . ^ .„ . .„.. . ... ... . " magaslégkor-kutató obszer­akkori országterület több korlatiasabbá vált Az első vatóriumok Budapesten és pontján folytak meteoroló- világháború kitöréséig sl- Szegeden, jégeső-elhárítási gial megfigyelések, ezek került a megfigyelőállomá- bázis Pécsett. azonban minden központi sok számát 1300-ra emelni, s A Magyar Meteorológiai irányítás nélküli, egyéni ér- ekkor indultak meg az első ^^^ deklödéstöl indíttatott, töb- magaslégköri mérések ls. szemben adósodik világhá­bé-kevésbé rendszertelen vál- Az első világháborút kö- ború előtti 30, s az indulás lalkozások voltak. vető évek zilált gazdasági vl- évtizedének 3 fős létszámá­Komolyabb fejlődés az szonyai, s az akkori kultúr- val. A budapesti, szegedi és 1850-es években Indult meg, politikának a természettudo- a debreceni egyetemeken őn­az Osztrák Meteorológiai In- mányos kutatások támogatá- álló meteorológiai tanszékek tézet megalapítása után, sát mellőző irányzata 'a me- működnek, s ezek részint a amelynek hatásköre akkor teorológia hazai fejlődésére szakmeteorológusok képzé­Magyarországra is kiterjedt, is rányomták bélyegüket. A sét, részben pedig a földrajz­s a megfigyeld állomásokat húszas évek elején alig 300 szakos hallgatók meteoroló­a magyar állam területén is állomás működött csak az giai oktatását biztosítják. szervezte. Ennek nyomán, ha országban, • számuk tíz P. Gy. FELICE CHILANTV Giuliano, a bandita realei maffiás volt megbízva azzal, hogy sör- ban ls, aztán eltűnt. Csak egyik csapatkapitánya gősen értesítse Giulianót, ha a rendőrség va- tudta, hol van. De ő se mindig. Giuliano gyak­Ahogyan teltek a hónapok, es az 1944-es év 1945-be fordult, Nyugat-Szicíliának ezen a nagy területén Giuliano valamiféle hatalom létét je­lentette. kis alvilági államot, melyet egy min­denre elszánt zsarnok király vezet, akit a né£> egy része szeret, egy része fél, egy kisebbség pedig valóban gyűlöl. Volt egy-két emlékezetes akciója ennek az Időszaknak: például amikor Giuliano legvak­merőbb embereivel kirabolta egy alcamoi ne­mesasszony palotáját, épp egy ünnepség alkal­mával. Ügv tört a házra, mint a legendás sze­génylegények. géppisztollyal felfegyverzett em­bereivel clzáratta az összes kijáratot, és a sza­lonokba toppanva, erre kiképzett embereinek átadatta az ékszereket, órákat, pénztárcákat. Giuliano ilyen körülmények közt is elért va­lami rendkívülit: áldozatai nem gyűlölték meg. Egyik csapatát sokszor éppen a kirabolt hölgy „latta vendégül" birtokán, számos bűntény után találtak nála biztos menedékre. A maffiavezérek versenyeztek a barátságáért meg azért, hogy szolgálatokat tehessenek neki. fis mivel a rendőrségen mindig sündörgött né­hány fizetett kémjük, igyekeztek Giultanónál valamit elérni értesüléseik fejében. Egy moo­lamlre készül ellene. Ám ahányszor ez a maffiás megjelent Giuliano búvóhelyén, hogy közölje vele: a csendőrök ha­marosan épp arrafelé fognak cirkálni, amerre a banda zöme tartózkodik — elképedve hallotta, hogy Giuliano már tud az eseményről, ráadásul többet, mint ők. A bandita mégis szívesen fogadta a maffia híreit, sőt azt mondta, hogy viszonozni fogja a tiszteletre méltó társaság szívességét. Hírforrását azonban titkolta. Érzékeltette viszont, hogy van­nak összeköttetései a rendőrséghez. Emberei kü­lönben már elvonulóban vannak a razziázásra kijelölt területről, és ő is készül máshová tele­pülni. Sose mondta, hová. A maffia hiába igyekezett szemmel tartani a lépéseit, kipuhatolni új hadiszállását. Kapcsola­tukban sose tudták átvenni a vezető szerepet. Mindig Giuliano küldött el hozzájuk a hírekért, vagy ha valami közlendője, megtudakolnivalója volt. Es amikor nehéz pillanatokban elfogadta va­lamelyik maffiavezér vendégszeretetét, ott-tar­tózkodósa mindig csak egy éjszakára, vagy pár órai alvásra szólt, s a házat akkor is mindig őriztette embereivel. Giuliano elfoghatatlansága természetesen le­genda lett. Szállások, búvóhelyek, kapcsolatok bonyolult, széles hálózatát építette ki a maga és emberei számára. Állandóan meghatározott pontokra vándorolt. Zseniális furfanggal tervelte ki és rendezte el ezeket a hadmozdulatokat: emberei megkapták a parancsot, munkához láttak, és ott, ahol Giulia­no kívanta, vendegszeretetre találtak: egy bérlő házában, egy falusi villában, néha kolostorban, várkastélyban a hegyek közt, és csak nehéz hely­zetben barlangban vagy erdőben. Giuliano majd mindig egyedül volt. Reszt vett a legkomolyabb, legveszélyesebb vállalkozások­ran alvezérében, Pisciottában se bízott meg, és maga vette fel a kapcsolatot bandájával, a leg­váratlanabb helyen és időben. Ha pedig levelet kellett küldenie valamelyik elrabolt és fogva tartott személy családjának, ak­kor éjjel a „doktorkáért" küldött, egy monte­leprei egyetemi hallgatóért, és neki diktálta le, hogy milyen feltételek mellett bocsátja szabadon foglyát. Ezeket a leveleket általában küldönccel juttatta el, hogy biztos legyen benne — mielőtt­valami helyrehozhatatlant tenne —, hogy a levél eljutott rendeltetési helyére. Csak évekkel később tudta meg a maffia a titkot: hogyan lehet az, hogy Giuliano füléhez előbb jutottak el a hirek a rendőrség és a csendőrség hadmozdulatairól, mint az ő fizetett kémeikhez? A bandita lehallgatóberendezést épített a Palermo—'Trapani telefonvonalba, most használta fel telefonszerelő-tanoncként szerzett tapasztalatait. Így tudta kihallgatni a palermói hivatalok és a kisvárosi csendőrpa­rancsnokság közt folyó beszélgetéseket. Később, amikor a rendőrség rejtjeles kódokat használt. Giuliano azoknak is birtokába jutott. De hát mit akartak, milyen célt kergettek ezek a fiatal monteleprel banditák? Gonoszte­vők voltak, ez kétségtelen: a legkülönbözőbb bűnöket követték el, loptak, raboltak, öltek. De csak pénzt akartak gyűjteni? És Giuliano? Ö milyen célt tűzött maga elé? Pontos elképzelései biztosan nem voltak. Körü­lötte a nagyvilágban óriási esemenyek zajlottak. A szövetségesek már Észak-Olaszország- felsza­badításáért harcoltak. A háború tovább tartott, mint eleinte gondolták, de azért a Szovjetunió­ból <5s Észak-Európából is a náci Németország vereségeiről jöttek hírek. CFolytatjuk.}

Next

/
Oldalképek
Tartalom