Délmagyarország, 1974. november (64. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-12 / 264. szám

i 8 KEDD, 1974. NOVEMBER SK A Minisztertanács tárgyalta Hit tesznek a munkásokért? Aki gyakran és sokfelé jár látogatóba manapság, bizony meglepődhet: mennyien él­nek új bútorok közt, korsze­rűbb környezetben város- és országszerte, s alig akad la­kás, ahol legalább egy-két új darab ne élénkítené a családi otthon megszokott képét. Különösen annak szol­gál ez elégtételül, aki jól emlékszik még a néhány évvel ezelőtti krónikus bútor­hiányra és a lassú változás kezdetekor kialakult vitára a hagyományos, illetve egy újfajta berendezkedés hfvei között. Adatok Hogy mi történt ezekben az években, különösképpen 1970 óta. jól érzékelteti né­hány érdekes adat is. Négy évvel ezelőtt még évente alig ezerkétszáz forint ára bútort vásárolt átlagosan egy-egy család, ám a be­szerzési lehetőségek és az igények folyamatos növeke­désével, az ilven természetű kiadások jövőre elérik az 1700—1800 forintot Még töb. bet mond, ha megemlítjük, hogy 1965-ben mintegy 42 ezer hagyományos hálószoba garnitúrát tavaly pedig mindössze hatszázat adott el a kereskedelem, de egy­szersmind már százezernél ls több lakószoba-berendezést értékesített. A változás serkentője — ahogy világszerte — a nagy­arányú modern lakásépítke­zés, forrása azonban a hazai bútorgyártásban végbement gyökeres átalakulás és meg­újulás, az iparág rekonstruk­ciója, amelynek eddigi ered­ményeit tapasztalatait leg­utóbbi ülésén tárgyalta meg a Minisztertanács. A mintegy kétmilliárd forintos fejlesz­tési program keretében hét, túlnyomórészt vidéki nagy­vállalat — Kanizsa. Zala, Agria. Székesfehérvári, BUBIV és Szatmár Bútor­gyár, valamint a székgyár­tás — korszerű, nagy telje­sítményű gépsorokkal fel­szerelve, teljesen megújítva és megsokszorozza termelé­sét s még néhány vállalat, valamint számos szövetkezet részleges rekonstrukciót haj­tott, illetve hajt végre. Nem kisebb fontosságú, hogy ez­zel párhuzamosan megkez­dődött a Domus-rendszerű lakberendezési nagyáruházak országos hálózatának, vala­mint a mintatermekkel ren­delkező nagy bútorraktárak­nak a megépítése. Közismert ugyanis, hogy a termelés fejlődése ellenére a kereske­delem a régi. szűkös keretei között még csekély válasz­tékban sem lehet a bútoro­kat megfelelően tárolni és bemutatni. Korszerűsítés A kiválasztás és megvá­sárlás örömét ma is zavarja epv és más. Míg számos bú­torfajta gyártása szemláto­mást nőtt, a gyermekbútoro­ké például különösen örven­detesen. bizonyos bútorok­ban, főleg a mind nagyobb változatosságban keresett kisbútorokban, modern ülő­alkalmatosságokban, kisgyer­Főszerep a fővárosban A Fővárosi Operett Szín­házban Zsadon Andrea, a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese vendégszerep­lóként novemberben nyolc alkalommal lép fel, a West Side Story Mariáját alakít­va. Kislányos bájával, ham­vas játékával, lírai szépségű hangjával már a premieren (november 8-án) meghódí­totta a nézőket. Előadás után felkerestem öltözőjében. A sminkkel együtt lemosta már az átélés és a siker könnyeit, halvány fáradtság látszott rajta. — Bevallom, egy operát végigénekelni számomra sok­kal könnyebb. Azt tanultam hosszú éveken át. A íő kife­jezési eszközöm a szépen, érthetően képzett szó és énekhang együttese. Most a zenés darabban viszont a színpadi játék, a mozdula­tok, a gesztus és a szituációk teremtése, kihasználása kerül előtérbe. Két héten át, reg­geltől estig próbáltunk. Ren­geteget tanultam segítőkész partnereimtől, Galambos Erzsitől és Németh Sándor­tól, mindezt felhasználhatom a későbbiekben, mivel az opera színészi teljesítményt is követel az énekestől. — Az operett sziporkázó könnyedsége, vibráló dina­mikája, modern átalakulása vonzóan hat a fiatal művé­szekre. Nem csábítja el az operától? — Hú maradok önmagam ­—— hoz. Először a Színművészeti Főiskolára vettek fel, tehát elindulhattam volna a színé­szi pályán, de inkább énekel­ni, szerettem volna. Még ab­ban az évben a Zeneakadé­mián is sikerült a felvételi vizsgám, ugyanis párhuzamo­san jelentkeztem. Így az ope­raénekesi pályát választhat­tam. Ettől függetlenül rend­szeres látogatója voltam egy évig a főiskola operettstúdió­jának. — West Side Story tehát csak mellékutca a pályafutá­sában? — Ö, korántsem! Kimond­hatatlanul örültem, amikor Vámos László rendező fel­kért, hogy játsszam el Mari­át. A kamaszkor fiatalos, szertelen, álmodozó, egyszer­re sírni és nevetni tudó fi­gurái állnak legközelebb hoz­zám. Maria csodálatos sze­rep: a darab elején njég ámuló gyermek, majd a Puerto Rico-i lányt érett nő­vé változtatja a szerelem, s az utolsó jelenetben megtört, fáradt öregasszonyként hagy­ja el a színpadot. A darab nem más, mint Rómeó és Júlia modern, musical válto­zata. — Budapesten tölti a no­vembert? — Nem egészen. Közben többször visszautazom Sze­gedre, ahol egyik legkedve­sebb szerepemet, a Don Pas­quale Normáját alakítom. Horváth Anita mekeknek szánt típusokban hiány mutatkozik. ígéretes, hogy a rekonstrukció továb­bi folyamatában ezt figye­lembe veszik. Számolni kell viszont az­zal is, hogy a mennyiségi problémák megszűnésével igen sokfajta minőségi és választéki igény kerül elő­térbe, amit csak fokoz a ház­gyári és más jellegű modern lakások mind tömegesebb megjelenése, nemkülönben a nyaraló- és hétvégi házak építése. Nem csekély mér. tékben befolyásolják — mó­dosítja és differenciálja — az igényeket az életmód, a családi szokások átalakulása, valamint a lakás berendezé­sében mindjobban érvénye­sülő divathatésok. A piackutatás és az ízlés­formálás tehát nélkülözhe­tetlenné válik. Mindez elő­feltétele a tömeges értékesí­tés valóban egyedül elkép­zelhető módszere bevezetésé­nek, a minta utáni eladás, nak, de ehhez meg kell sze­rezni a vevők feltétlen bi­zalmát a bútorok jó minő­ségével, szakszerű, lelkiisme­retes csomagolásával, szállí­tásával. A hazai bútorgyártás nagy­arányú átalakulása lehetősé­get nyújt arra is, hogy — szorgalmazva a szakosodást — növeljük részvételünket a szocialista országok egymás közti bútorkereskedelmében, egyszersmind a tőkés orszá­gokba irányuló bútorexpor­tunkat, ami alkalmat nyújt további, jól megfontolt ottani vásárlásokra. Mindez — a kivitelt is beleértve — na­gyon is összefügg a hazai szükségletek még jobb ki­elégítésével. Nagyobb mérvű export ugyanis csak a gyor­san növekvő esztétikai és minőségi követelmények tel­jesítése révén képzelhető el. Ez a hazai vevőnek is hasz­nos. Fokozatosan Az otthonteremtés nagy­szerű, életre szóló kedvtelése, — aminek a lakás bebútoro­zása, annak felújítása, s időnkénti, tetszés és szükség­let szerinti változtatása, ala­kítása a lelke — a szemé, lyes jövedelmek gyarapodá­sával párhuzamosan mind több embert, családot hódít meg. A bútoripar és a ke­reskedelm dolga, hogy ebben mindinkább a kezükre jétsz­szon. A legutóbbi néhány évben sok minden történt ennek érdekében. És minden re­mény megvan rá, hogy fo­kozatosan a még kielégítet­len, ám színvonalas és tisz­teletre méltó igényeket is kielégíti. Egyébként az is a lakberendező szakma fele­lőssége, hogy a szóban forgó igények színvonalasak le­gyenek és tiszteletet .érde­meljenek, B. J. Tapasztalatcserék A hídon túli egyetlen mű­velődési központnak, az új­szegedi November 7-nek, egyszerre feladata, hogy a mezőgazdasági dolgozók, a tanulók, a háziasszonyok, a munkások, a tudományos ku­tatók művelődési igényeit fel­térképezze — és lehetőségei szerint kielégítse. Mi szab hátárt a lehető­ségeknek? Jórészt a műve­lődési központ épületének belső beosztása. Az egyetlen nagyterem, az alig haszno­sítható előcsarnok és a szak­köri foglalkozásokra alkal­mas kis szobák hiánya jel­legzetesen az a „képlet", amelyet manapság korszerűt­lennek nevezünk. Minthogy a hiányzó helyiségeket nem le­het pótolni, a meglevőkből teremtik rendkívüli gondos­sággal, célszerű berendezés­sel és szinte szakadatlan át­alakításokkal a művelődés hívogatóan esztétikus, ottho­nos, tiszta helyszínelt Mit tesznek azért, hogy minél több munkás jöjjön szívesen — a kulturált környezetben ismerkedni hasznos foglala­tosságokkal, művészetekkel, tudományokkal? — Mindeddig azon vol­tunk, hogy előbbre vigyük a munkásművelódés ügyét — válaszolt Halmai Béláné igaz­gató. — Ami változott mun­kánkban, azt az élet válto­zásai követelték: korábban bizonyos Iskolapótló szerepet is betöltött a művelődési ház, hiszen munkásközönségünk jó részének nem volt általá­nos iskolai végzettsége. Ma programjaink szervezését az is meghatározza, hogy bizo­nyos alapműveltségre épít­hetünk, célunk: további ér­deklődést kelteni. Elsősorban a nagytermi rendezvények­kel, legyen az előadás, kiál­lítás, műsoros est. Ezért pél­dául a kiállításokon olyan anyagokat igyekszünk bemu­tatni, amelyek a munkáso­kat is érdeklik, és hogy van ilyen, bebizonyosodottá nyá­ron: eljöttek képeket nézni, akik egyébként sohasem lá­togatják a tárlatokat. A kép­zőművész kör tagjai között munkások is vannak. Első­sorban az ő gyári kollektí­vájuk érdeklődésének felkel­tése céljából döntöttünk úgy, hogy a kör munkáját állan­dó kamarakiállításon mutat­juk be, képzőművészeti ki­adványokból pedig kis alap­könyvtárat szeretnénk beren­dezni, hogy aki kedvet kap egy-egy tárlatvezetés után, azonnal szerezhessen bővebb információkat. A zenebará­tok kórusának tagjai a mi­napi megbeszélésen határoz­ták el, felkutatják azokat a gyárakat, üzemi fórumokat és közösségeket, ahol szíve­sen fogadnák őket. Népszerű kórusműveket szeretnének bemutatni, üzemi kultúrter­mekben. Szakköreink közül a szabás-varrás tanfolyamot és a kertbaráti kört említe­ném, amelyeknek tagjai, jó­részt munkások, igen haszno­san töltik nálunk az idejü­ket — Vannak-e közvetlenebb kapcsolataik a város üzemei­vel, dolgozóival? — Elmentünk tavaly né­hány nagyobb gyárba, ahol elmondtuk, mit lehet nálunk csinálni, milyen programok­ra érdemes eljönni, mit le­het tanulni a kisebb csopor­tok tagjaként, és azt is, mi mindenben tudnánk segíteni a szocialista brigádoknak. Megállapodtunk, hogy szak­köreink úgynevezett bemuta­tó foglalkozásokat rendeznek az üzemekben, az ifjúsági klub a gyári fiatalok köré­ben. Amolyan tapasztalatcse­rékről van szó. Felajánlottuk, hogy az itteni előadásokat, ismeretterjesztő vagy irodal­mi estet elvisszük az üze­mekbe ls, közvetítjük igé­nyeiket az előadókhoz, segí­tünk a szervezésben. Nem volt hiábavaló látogatásunk. Több alkalommal jöttek az­óta brigádtagok a rendezvé­nyeinkre, és arra ls akadt mér példa, hogy egy-egy előadó, művész megismételte programját a gyárban. S. E. Reklamáció - sok sétával Asszonyok panaszkodnak: megsétáltatja őket a Patyo­lat. Az első út rendjénvaló, ki-ki a maga választotta fióküzletbe vis2i tisztíttatni a ruháját, kabátját Az ese­tek túlnyomó, jellemző ré­szében — szerencsére — csak elmegy érte az ember, és viszi is haza a tiszta hol­mit De előfordul az is, hogy a második találkozást kény­szerből még több is követi — ha valami kifogás merül fel az elvégzett munkával kapcsolatban. S ez bizony sok 'idegességgel jár. renge­teg időt és energiát emészt fel. Mert nem kerül kevés energiába — kocogó mozga­lom ide. kocogó mozgalom oda — ha az a szegény, pó­ruljárt ügyfél valamiképpen ki akar jutni a Fonógyári útra, a város oly nehezen megközelíthető peremére, a Patyolat Vállalat központjá­ba. Ugyanis amikor néme­lyik fióküzlet dolgozója meg­elégeli a ruha tulajdonosá­nak akadékoskodását, el­irányítja őket a város má­sik végébe, hadd orvosolják ott a gondját. Nem elég, hogy esetleg tönkrement egy műszőrmebunda, a bánatos tulajdonos még néhány nap_ Találkozó Bortlányban Lermontov-kiállítás Tegnap, hétfőn Szegeden, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán Lermontov orosz költő és (ró születésének 160. évfordulója alkalmából kiál­lítás nyílt, amelyet a főiskola orosz nyelvi és irodalmi tan­széke rendezett. A kiállítás a költő életútjának fő állo­másait, a különböző kor­szakokban készített illuszt­rációkon keresztül mutatja be. Megtalálhatók itt a múlt században született első ma­gyar fordítások, a róla írt kritikák, tanulmányok, tör­téneti munkák és kötetei is. Az emlékkiállítást dr. Feny­vesi István tanszékvezető nyitotta me& Zengett a dal vasárnap a bordányi ifjúsági találkozón. A szegedi járási KISZ-bi­zottság és a helyi KlSZ-szer­vezetek meghívására a járás 13 községéből érkeztek fiúk­leányok, a KlSZ-alapszerve­zetek, ifjúsági klubok tagjai. A tartalmas, kulturált szóra­kozás bázisa az ifjúsági klub. Vasárnap a helyi művelődési ház egy nagy-nagy klubbá alakult, melyet egész nap birtokoltak az-ideérkező fia­talok. „A klub a KISZ ne­velömunká'jának sajátos esz­köze, amellyel hatni tud a KtSZ-en kívüli fiatalokra is." Ezt a szempontot vették figyelembe a rendezők is, amikor a fiatalok számára vonzó, ugyanakkor politikus programokkal töltötték kl « napot. Jó torkú „rikkancsok" terjesztették az ifjúsági nap alkalmi újságját „Kiváló If­júsági Klubok" tagjai szóltak gondjukról, örömükről. A pol-beat kedvelői is hallhat­ták kedvenc dalaikat, s a ..Quantenamera" együttes éneklésre serkentett minden­kit. A szellemi vetélkedő, a Chiléről szóló dokumentum­film, s a munkásmozgalom egy régi harcosával történt találkozás aktív politizálásra késztette a résztvevőket Ter­mészetesen a tánc sem ma­radhatott ki a programból. A mozgalmi naptárban november 10-e a Világ Ifjú­ságának napja. Ezen a napon köszönthette egymást a járás ifjúsága is. Wiegand Gyula ját is áldozza fel, mfg utána jár, rendbe lehet-e még hoz­ni. vagy kaphat-e vigaszdíj­ként némi kártérítést. Viszonylag kevés a rekla­máció a Patyolatnál. Vajon nem csupán a sok utánajá­rás, a nagy távolság és a dolgozó, családos emberek véges energiája, ideje az ok? — kérdezhetné bárki. Ml a vállalat véleménye? Panaszkodik a Patyolat ls — és ami az érdekes és tiszteletre méltó, nem a tő­lük szolgálatot váró szege­diekre, záporoznak a meg­jegyzések. Jogosnak ítélik a központban, ha felháborod­nak az emberek a bürokra­tikus ügyintézésen. Gyakran az üzlet próbálja leegysze­rűsíteni saját munkáját az­zal. hogy az ügyfelet küldik, járjon utána 6 salát pana­szának. Pedig legtöbb eset­ben ez a ruha átvevőiének a dolga, amit a tulaidonosnak tennie kell. az. hogy szóban — vagy a panaszkönyvi be­jegyzéssel — írásban hangot adjon a minőséggel kapcso­latos kifogásainak. Ha időre nem végzik el a tisztítást, ezért kár kifáradnia bárki­nek is a Fonógyári útra. a fióküzlet dolgozói megsür­gethetik állandó kapcsolatuk révén a munkát. Elkerülhe­tetlen azonban — hangzott a tájékoztatás —. hogy az ügy­fél kimenjen a vállalathoz, ha anyagi kártérítésről van szó. Vajon csakugyan elkerül­hetetlen? Az üzlet vezetője ilyenkor is betölthetné a „közvetítő" szerepét Mint ahogy ezt tette is az egyik fiók dolgozója, amikor első látásra közölte, a szerkesztő­ségbe érkezett levél tanúsága szerint, ezért a bundáért ga­ranciát nem tudunk vállalni. És az eredmény: a magyar gyártmányú kabátot kimos­ták, noha csak vegyileg le­hetett tisztítani. Tönkre is ment. Hogy ezért a mellé­fogásért ki a felelős, annak megállapítása a vállalatra vér. Annyi azonban bizonyos, hogy ha ugyan kellemetlen, de kivételes esetről lehet szó. Ha gondatlanságból tör­tént. elkövetőjét semmi sem menti. Néhány esetben azonban lehet mentsége a Patyolat­nak. A külföldön vásárolt műszőrme bundák anyagösz­szetételét itt nem Ismerik a szakemberek, gyakran elő­fordul. hogy tisztításuk nem sikerül. Ha hivatalos, keres­kedelmi úton kerülnek be az országba a külföldi kabátok, anyagukat a KERMI meg­vizsgálja. a Patyolat kutató­intézete pedig kidolgozza a tisztítás technológiáját. így kisebb a valószínűsége, hogy váratlan meglepetés éri az itt vásárolt kabátok tulaj­donosait. Mindennek a körültekin­tésnek. előrelátó gondosság, nak is tompulhat azonban a hatása, ha egyes szolgálta­tók nem elég jó szervezett­séggel, figyelemmel szolgál­ják a lakosságot Ch. A. Tisztelgő látogatás a megyei tanács elnökénél Dr. Perjési László, a Csongrád megyei Tanács el­nöke tegnap hivatalában tisztelgő látogatáson fogadta dr. Bartha Tibor, a tiszán­túli református egyházkerület püspökét és a kíséretében* megjelent Tankó István egy­házkerületi előadót, Munká­csy Györgyöt, * csongrádi református egyházmegye es­peresét A megbeszélésen eszmecserét folytattak az idő­szerű társadalmi, gazdasági és egyházpolitikai kérdések­ről. A találkozón jelen volt Hantos Mihály, a megyei ta­nács elnökhelyettese és dr. Rátkal János, a megyei ta­nács vb egyházügyi titkára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom