Délmagyarország, 1974. november (64. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-28 / 278. szám

CSÜTÖRTÖK, 1974, NOVEMBER 28. 5 Kertbarát­taácskozás Országos kertbarát-tanács­kozást, hétvégikert-tapaszta­latcserét tartottak szerdán Székesfehérvárott, a helyi ÁFÉSZ és a SZÖVOSZ ren­dezésében. Elmondták, hogy jelenleg 280 ezer hétvégi kis­kertet, 800 ezer zártkertet művelnek, ezen kívül a ker­tes családi házak száma meg­haladja a félmilliót és a zöldség-gyümölcstermelés fe­lét a kisgazdaságok adják. Már most másfél millió csa­lád foglalkozik kertészke­déssel hazánkban, és 1980-ra várhatóan megháromszorozó­dik a kiskertek száma. A tanácskozáson bejelen­tették, hogy a SZÖVOSZ 90 kijelölt kertszövetkezetet, úgynevezett szinkronmodellt három év alatt 55 millió forint fejlesztési támogatás1 ban részesít és az ÁFÉSZ­ek is fokozzák a szakcsopor­toknak nyújtott segítséget, bővítik a kedvezmények kö­rét A támogatás célja az, hogy a kiskertek áruterme­lését növeljék, és hatéko­nyabb gazdálkodással, szer­vezettebb felvásárlással a helyi zöldáruellátást javít­sák. jtW Ontözőfürt épül Mohácsnál A mohácsi síkságon ön­tözőfürt épül, amely a Du­na vizét szállítja majd a szomjas kelet-baranyai föl­dekre. Hazánk egyik legter­mékenyebb vidéke ez — Ba­ranya éléstára —, ám a ta­vaszi és nyári időszakban gyakori a szárazság. A Du­nából közvetlenül nem le­het öntözni, ezért válik szük­ségessé az öntözőfürt meg­építése. Az érdekelt gazdaságok, szakhatóságok a közelmúlt­ban elfogadták az öntöző­fürt beruházási programját, és meghatározták a főcsa­torna nyomvonalát. 1975. a tervezés éve lesz és 1976-ban indul meg az építés. r Uj mini­könyv A Szegedi Nyomda MTESZ miniatűr könyvklubjának tagjai újabb szép kiállítású minikönyvet készítettek. E kisalakú kiadvány Kopasz Márta grafikusművész leg­szebb ex libriseit és kisgra­fikai alkotásait tartalmazza. A könyvecskét Szelesi Zoltán művészettörténész szerkesz­tette, ő írta Kopasz Márta pályáját fölvázoló és értékelő bevezetőt is. A 31 grafikai alkotást tartalmazó mini­könyvben Kopasz Márta gra­fikáin keresztül is közelebb kerülhetünk Szeged jelké­pekké nőtt városképeihez, e város hangulatához. A tipog­ráfia és kötésterv Farkas Já­nos és Varga József munká­ját dicséri. Zöldterület és környezetvédelem Nem vagyok babonás, kü­lönösen a színekre, de na­gyon szeretem a zöldet. Nemcsak esztétikai szem­pontból. Ha mindenki tisz­tában lenne a zöld élettani szerepével, biztosan többet törődnének a fákkal, erdő­vei. Szegeden rendkívül fon­tos a környezetvédelmi sze­rep. Persze az ország más tájain sem közömbös, külö­nösen ott, ahol jelentős a nehézipar, de a mi vidékünk speciális helyzetben van. Szeged és környéke az or­szág legmélyebben fekvő te­rülete, s a szélmozgások ide sodorják a betegséghordozó­kat, mikroorganizmusokat, azokat a mintapéldányokat is, amelyek csak egy-egy te­rületen fordulnak elő. A szakemberek félig tréfásan, félig komolyan az ország „szemétládájának" nevezik az Itteni atmoszférát. A levegőt tisztítja Egyszerű iskolás feladat­nak tűnik azt megválaszolni, miként lehet az egészségte­len klímának elejét venni. A biológiai órák állandóan hangoztatott tétele: a fa, az erdő tisztítja a levegőt, oxi­gént termel, s a fában elő­forduló illóolajok megölik a vírusokat, baktériumokat. Ezenkívül kiszűrik a levegő porát és a zajt is tompítják. Azt pedig már szinte min­denki tudja, hogy meggátol­ják a kopárosodást, megkötik a futóhomokot, és az árterü­leten csökkentik a víz töl­tésre irányuló nyomását. Vitathatatlan tehát, kelle­nek a fák, az erdők, szükség van arra, hogy a zöldterület mennyisége állandóan növe­kedjen. Sajnos Szegeden az utóbbi években az egy lakos­ra jutó zöldterület csökkent. Több utca kopárrá vált. A Belváros foghíjas telkeinek társasházzal történő beépíté­sét, s így a Belváros lakos­ságának 4 ezres emelkedését sem követte a zöldterület növelése. Pedig kötelezően előírt normák serkentik a társasházépítőket a faültetés­re, sőt, a Hazafias Népfront körzeti bizottsága különböző akciókkal a jobb környezet kialakításán fáradozik — sok esetben eredménytelenül. Kedvező jelenségnek lehe­tünk tanúi Tarjánban, Újsze­geden, Odessza lakónegyed­ben és a III. kerületben, a Bécsi körút—Hunyadi sugár­úti részeken. Tarjánban megépült, illetve épülőben van 210 ezer négyzetméter zöldterület, elültettek, ültet­nek 6500 fát. Odesszában a zöldterület nem épült ki a "szükséges mértékben, de a második ütem befejezése után erre is sor kerül. A III. kerületben ugyancsak ered­ményesen folytatják a fásí­tást. Újszegeden elkészült a Holt-Maros medrének ren­dezési terve, a mederkotrás befejeződött, és a Holt-Ma­ros fásítását már megkezd­ték. Ha a tervezett ifjúsági park és felszabadulási liget megvalósításához hozzálát­nak, akkor már arról is be lehet számolni, hogy a város lakói számának emelkedésé­vel nő a zöldterület is. Az urbanizáció is ludas Sok helyen semmilyen módon nem tudják elkerülni a fák kivágását. A város építésével — utcák szélesíté­se, közművek lefektetése — rendszerint együtt jár a zöldsávok megszüntetése. Persze nem minden esetben kellene a fűrészhez nyúlni. Körültekintőbb tervezéssel sok fát meg lehetne mente­ni. A tervezők a jövőben jobban figyelembe veszik föl­tehetően ezeket a szempon­tokat. Hiszen • a környezetvé­delem sem elhanyagolható, és napjainkban egyre több­ször kell erre gondolni. Ne­hogy úgy járjunk, hogy az egyik kezünkkel a hasznosat építjük, a másikkal meg ma­gunk ellen dolgozunk. Erdők a város kőről A nagyon fontos zöldterü­letekhez a város környéki erdők is hozzátartoznak. A normatívák szerint az olyan kiemelt felsőfokú központ esetében, mint Szeged, ezer emberre három hektár pihe­nőerdőt kell telepíteni. A becslések alapján a század végéig 700 hektár pihenőer­dőre lenne szükség a város környékén, amelyeket köz­forgalmi járművel fél óra alatt meg lehet közelíteni. Aggodalomra nincs ok, hi­szen egy részük már zöldell, a hiányzó hektárok telepítése pedig biztosítottnak látszik. Néhány helyen a pihenőer­dőket kiépítették, közjóléti felszereléssel látták el, ezért rendkívül népszerűek. Az ásotthalmi, a zákányszéki, az ópusztaszeri árnyas lombok alatt ezrek keresnek hétvé­geken pihenést. A levegő tisztasága szem­pontjából sem közömbös, hogy milyen nagyságú zöld­övezet veszi körül a várost. Nem is néhány száz, hanem egy-két ezer hektár zöldterü­let kiépítése szükséges. Min­den valószínűség szerint a tervezett zöldövezet telepíté­séhez már jövőre hozzákez­denek. A környezetvédelem — életvédelem. A táj embert eltartó kéoessése a második évezred vé"e felé egyre fon­tosabbá váló kérdés. Halász Miklós Uj adatlap lakásigénylőknek A hivatal postán küldi ki Szegeden mintegy tízezer embert érint, hogy a lakás­igénylőknek új adatlapot kell kitölteniük. A városi tanács vb lakás- és helyiséggazdál­kodási hivatalától kapott tá­jékoztatás szerint már meg­kezdték az adatlapok kikül­dését, s a kérdőíveket a megfelelő tájékoztatás kísé­retében két héten belül va­lamennyi lakásigénylő meg­kapja. A lakáshivatal azt ké­ri, hogy az adatlapokat leg­később december 20-ig min­denki juttassa vissza postán a megadott címre. Az új adatlapok kitöltését az tette szükségessé, hogy 1970 óta, amikor a régi kér­dőív készült, változtak a la­kásügyi jogszabályok. A régi lakásrendelet helyett 1971­ben új jelent meg, amelyet az év elején még módosított­a Minisztertanács. Ezért is, s azért, hogy a lakások elosz­tásánál az eddiginél több szempontot lehessen figye­lembe venni, döntött úgy az év elején a városi tanács, hogy 1975. január 1-től a lakásigénylések nyilvántartá­sának és értékelésének rend­szerét módosítani kell. Az új, a tanács végrehajtó bi­zottsága által jóváhagyott adatlapok a tanács 1/1974. számú rendelete alapján ké­szültek. A tanács végrehaj­tó bizottsága — szintén a tanácsrendelet alapján — föltehetően még az idén megváltoztatja, módosítja majd a lakásigénylések érté­kelésének és besorolásának módját oly módon, hogy a besorolást az,új adatokkal is finomítani lehessen. Az új rendszerben az alap­vető szempontok — gyerme­kek száma, szociális helyzet, fiatal házasok, életveszélyes vagy egészségtelen lakás — Több porcelán A Finomkerámiaipari Mű­vek hódmezővásárhelyi Al­földi Porcelángyárának edénykészítő gyáregységében dolgozók a szocialista brigá­dok kezdeményezésére érté­kes felajánlást tettek a >XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfor­dulója' tiszteletére. Vállalták, hogy az idén nyolcmillió fo­rint értékű — mintegy há­romezer készletnek megfe­lelő — edényárut készítenek terven felül. Az azóta eltelt hét hónap alatt vállalásukat teljesítették. Képünkön: Szatmári Mária a tányérok szélét csíkozással díszíti. továbbra is azonosak, s az igénylések értékelését ezután is számítógéppel végzik. Ám a réginél terjedelmesebb adatlap számos olyan kérdést is tartalmaz, amelyek révén lehetőség nyílik arra, hogy az eddiginél árnyaltabban differenciáljanak az igénylők között. Mindenekelőtt az figyelem­re méltó, hogy az új kérdőív egyformán adatokat kér az igénylőről és házastársáról is Erre azért van szükség, mer korábban előfordulhatott hogy egy családot máskén' soroltak be, ha a férj, s más­ként, ha a feleség nevén fu­tott a lakáskérelem. Az új lap alapján a besorolásnál azt is figyelembe tudják venni, hogy az igénylő ho­gyan dolgozik munkahelyén, és milyen társadalmi mun kát végez. Ezért szerepelnek a kérdések között olyanok amelyek a munkaviszony kezdetéről, folyamatosságá­ról, törzsgárda tagságról vagy az esetleges társadalmi megbízatásokról és kitünte­tésekről kérnek választ. Bő­vült a szociális helyzetre vo­natkozó rész is az új kérdő­ívben. A korábbinál ponto­sabban tisztázza a család va­gyoni, jövedelmi helyzetét. Mivel az adatlapot min­denki postán kapja meg, s úgy is kell visszaküldenie, senkinek sem okozhat sok gondot a változás. Sőt, azok­nak. akiknek jövedelmi, va­gyoni vagy családi helyze­tükben beállt változást kel­tene bejelenteniük, mér könnvebb is a dolguk, hiszen s változásokat eevszerűen az •íj adatlap kitöltésével je­lenthetik be. Az úi igénylők természetesen továbbra is a '"káshivatalban vagy a ta­nács információs irodájában szerezhetik be a kérdőívek Bűiös körben ötletekben, alkotókedv­ben a fiataloknál soha nincs hiány. Hirtelenjében elsorolni is nehéz lenne, mennyi javaslat, kezde­ményezés születik, ha if­júsági klubot akarnak te­remteni. Leggyakrabban pincéből — de raktárból, üzletből, régi ebédlőből is — formáltak már ottho­nos, kulturált szórakozó­helyet. Legboldogabbak ta­lán, akik újat, saját ízlé­süknek, elképzeléseiknek megfelelőt tudnak építe­ni. Szívesen dolgoznak ér­te; csákányt fognak, bar­kácsolnak, társadalmi munkát szerveznek, a költ­ségekhez általában az üze­mek is hozzájárulnak. Sze­geden egyre szépülnek, sza­porodnak a klubok, se­rénykedő, fáradhatatlan ve­zetőt kapnak. Az igazi gondok csak ezután következnek. Fő­leg, ha a klubvezető ko­molyan veszi a dolgát, vál­tozatos, szórakoztató és színvonalas programot akar megvalósítani. S nem min­dig azért, mert nincs elég eredeti ötlete vagy közön­sége. Az ok sokkal pró­zaibb: egy-egy neves mű­vész meghívására, igénye­sebb, nem pusztán szóra­koztató műsor szervezésére nincs pénze. Az ORI kész, különböző témájú irodal­mi összeállításokat, nép­dal- és nótaesteket, kaba­rét kínál, repertoárjáról rendszeresen tájékoztatja a klubokat. Közli a díjsza­bást is, órára, percre, uta­zási és egyéb költséggel. A rangos irodalmi műsor ára — valójában nem is igazán rangos szereplőkkel — háromezer-kilencszáz fo­rint. Gyakran a klub egész havi költségvetését kime­rítené. Az ORI ajánlatai mellett afféle magánzók ja­vaslatai is eljutnak a klu­bokhoz. így például a Vidám fiúké — élemedett korú fiúk, nem túl eredeti viccelődő együttese — töb­bek között Bárdi György és Zorán Sztevanovity részvételével. A Fiúk ve­zetője, Liliom Károly — bizonyára a legvidá­mabb — lakonikus rövid­séggel, szabvány nyomtat­ványon közli a Tisztelt Címmel, mikor, hány órai kezdettel, mennyiért haj­landóak idejüket feláldoz­ni. Műsoruk tartalmáról szót sem ejt, mindenesetre sejteni lehet! A vidám tur­mix ára vetekszik az ORI irodalmi előadásaiéval, ke­vés klub kapkodhat utá­na! A gyárak vezetősége is­meri a gondokat, de a szo­ciális juttatások, vagy ép­pen az óvodaépítés terhé­re nem segítheti a klubo­kat. Milyen megoldás ma­rad? Nem nehéz kitalálni: a disc jockey. Viszonylag olcsó, biztos siker, nagy tömeget vonz. Népszerű, mert a fiatalok szinte ki­vétel nélkül rajonganak a zenéért. Az igazi lemezlo­vas nemcsak jópofáskodó szöveggel köríti portéká­ját, a különleges hangzá­sokra, az eredeti hangsze­relésre is felhívhatja a fi­gyelmet. Játékosan taníthat, ezáltal a komolyzene iránt is érdeklődést kelthet A disco nem haszontalan, nem értéktelen időtöltés, csak az a baj, ha önmagában szab­ja meg a klubok profilját. Tartanak ettől a klub­vezetők, hadakoznak is el­lene —, nem sok ered­ménnyel. Segítene, ha az ORI olcsóbban biztosítana színvonalas műsorokat, megtehetné a kevésbé ér­tékesek kárára. Hasznos lenne az is, ha az ifjúsági klubok tervszerűen együtt­működnének: közösen szer­veznék az igényes, gyak­ran költséges programo­kat. S mintha a legkézen­fekvőbb megoldást sem használnák ki! Nem min­dig ragadják meg a helyi lehetőségeket: a városban működő üzemi és diák iro­dalmi színpadokra, mű­vészkörökre, fiatal alko­tókra alig számítanak. Meghívhatnák a művészeti iskolák hallgatóit, akik tár­lattal, zenés esttel szere­pelhetnének az üzemi klu­bokban. Így a munkás- és diákfiatalok közelebb ke­rülhetnének egymáshoz, e ez mindkét félnek hasz­nára válna. Ideje, hogy a klubok kiléo jenek a szorító bűvös körből, különben az ifjúsági klub a disc jockey szinonimájává válik. Ladányi Zsuzsa Büntetőjogászok tanácskozása Szegeden A JATE Állam- és Jog­tudományi Karának Tudo­mányos Bizottsága és Bün­tetőjogi Tanszéke tegnap, vi­taülést rendezett Szegeden, a büntetési rendszer tovább­fejlesztésének elméleti kér­déseiről. Az ülésen mintegy 50 elméleti és gyakorlati ha­zai szakember vitatta meg a dr. Fonyó Antal tanszék­vezető egyetemi tanár által előterjesztett téziseket Az ülést dr. Antalffy György, a Tudományos Bi­zottság elnöke, tanszékvezető egyetemi tanár nyitotta meg, a vitavezető dr. Király Ti­bor tanszékvezető egyetemi tanár volt. Az elhangzott vé­lemények, észrevételek, ja­vaslatok több kérdésben szá­mottevő hozzájárulást nyúj­tottak az új Büntető Tör­vénykönyv megalkotásának előkészítéséhez. Közlekedési balesetek Ópusztaszer és Sándorfalva között közlekedett pótkocsis teherautóval Ács Sándor, Sándorfalva, Kossuth utca 20. szám alatti lakos. Későn vette észre az előtte haladó, és motorkerékpárját toló Vetró András, Sándorfalva, Csikó járás 5. szám alatti la­kost, akit motorostól ellökött. Vetró András súlyos sérülé­seket szenvedett. Gyalogost ütött el Szege­den, a Petőfi Sándor sugár­út és a Szivárvány utca ke­reszteződésében a személy­gépkocsival közlekedő Gre­gus Miklós, Szeged, Odessza ÍR alatti lakos. A gyalogos. Besskó Béláné, Szeged, Pe­tőfi Sándor sugárút 37/B szám alatti lakos sietve, sza­ladva akart áthaladni a ke­reszteződésben, a gépkocsi vezetője fékezett, de az asz­szony súlyos sérülést szenve­dett Szegeden, a Széchenyi tér és a Kiss Menyhért utca ke­reszteződésében a gyalogát­kelőben Járókelőket ütött el személygépkocsival Farkas Julianna jugoszláv állampol­gár, aki ideiglenesen Szege­den, a Szövő utca 9. szám alatt lakik. Sérülést szenve­dett Radics Ilona és Koncsur Jolán jugoszláv állampolgár, horgost lakos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom