Délmagyarország, 1974. november (64. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-24 / 275. szám

4 VASARNAP, 1974. NOVEMBER 24. n • . , . - . Megérkeztek az úttörő­parlament küldöttei Ma plenáris iilás, expedíciós kiállítás, barátsági délután Acs S. Sándor Jelvétele Békés megyei úttörők a megérkezés után A szegedi Ifjú Gárda ze- felkeresték a kutató labora- dező munkájának éredmé­nelsar pattogó iitemü indu- tóriumokat, megnézték a nyeit mutatja be. Délután a lóinak hangjaira szálltak ki könyvtárat, s meghallgatták megyei tanács előcsarnoká­a Budapestről es Békéscsabá- a biológiai központ munka- ban Csongrád, megyei úttö­rői érkező vonatokból teg- társainak tájékoztatóját. rőcsapatok adnak műsort, nap délelőtt az V. Országos Ma, vasárnap reggel 9 óra- utána táncházzal egybekötött Űttörőparlament küldöttei- kor az úttörőparlament de- ismerkedési délutánt rendez­nek első csoportjai. A me- legációi megkoszorúzzák a nek. Este a kivilágított vá­gyék küldöttségeit a szegedi Rákóczi téri Lenin-szobrot, rosban autóbuszkirándulást állomáson és az autóbusz- majd a megyei tanács föld- tesznek, megnézik az algyői pályaudvaron egy-egy sze- szinti tanácstermében plená- olajmező világító fáklyáit ts. gedi úttörőcsapat delegációja ris illéssel megkezdi munká- Holnap, hétfőn munkacso­fogadta. A gyerekeket külön- ját az V. Országos Üttörő- portülésekkel folytatódik a autóbuszok szállították szál- parlament. A küldöttek meg- tanácskozás. Hat szekcióban láshelyükre, a Vedres István hallgatják Nemes Péternek, vitatják meg a pajtások a kollégiumba. Tegnap estig a Magyar Űttörők Országos magyar úttörőmozgalom leg­valamennyi megye küldött- Szövetsége titkárának vita- fontosabb feladatait. Délután séfje megérkezett Szegedre. indító beszámolóját. Délután Szeged város húsz úttörőcsa­Tegnap délután a parla- 3 órakor a Bartók Béla Mű- pata látja vendégül a me­ment résztvevőinek első velődési Központban Szabó gyék delegációit, majd este a programja a Magyar Tudo- László, a szövetség titkára parlament küldöttei a Sze­mányos Akadémia újszegedi nyitja meg azt az expedíciós gedi Nemzeti Színházbán Biológiai Központjának meg- kiállítást, mely a magyar út- megtekintik a békéscsabai tekintése volt. A csoportok törők kétévi kutató és felfe- Jókai Színház vendégjátékát. Ismét felvesznek meg­rendelést Trabantra Kedvező változás a gépko- zetésével. A normál Trabant csipiacon: még az idén telje- ára változatlan, a többlet­sitik az 1975-re visszaigazolt szolgáltatásokat nyújtó „Spe­Trabant-megrendeléseket, s cial"-é 50 000 forint. Tra­csaknem háromévi szünet bantra típusmódosítási igé­után Ismét vesznek fel jövő nyeket nem fogadnak el. évi szállításra megrendelése- A vezérigazgató bejelen­ket a népszerű kiskocsikra tette azt is, hogy az OTP-vel — jelentette be szombati saj- egyetértésben decentralizál­tótájékoztatóján Csűri István, ták a személygépkocsi árának a Merkúr vezérigazgatója. befizetési rendszerét. Ezentúl Az ismert és kedvelt Tra- a vásárlók egyszerűbben és bant 601. Limousine mellett, ennek továbbfejlesztett, új tí­pusváltozata, a „Special" is megrendelhető; mindkét tí­pus 10 000 forint előleg lefi- telepek kiadják a kocsit. gyorsabban, a lakóhelyük szerint illetékes OTP-fiókban fizethetik be az autó vétel­árát. Erről az OTP-től csek­ket kapnak, amire a Merkúr­Tanácstagbeszámolók November 25-én, hétfőn cal általános iskolában, Sza­délután 6 órai kezdettel kez_ jai József 28-as választ vke­dődlk Dobál Dezső az 58-as rülét fél 6 órakor, a Dugó­választókerület, Sz. Simon nics utcai általános iskolád István a 61-es választ'kerü- ban tart tanácstagi beszá­let tanácstagi beszámolója a mólót. Zalka Máté általános is- „_ kolában (Csongrádi sugárút). ^rZ^J^ ó'rJZ ^ Fodor Ferenc 74-es válasz- <ókón dé(után J °Lh a tókerület 17 órai kezdettel ?lsza-pf" . 8'?nHázlU™ban a Tarján II.es számú lskolá- kezdőd.k Km Sándorné 79­ban, dr. Bodó István 92-es fs választókerület tanacstag, választókerület, fél 6 órai oeszamoioja. kezdettel a tápéi Lebői is- November 29-én, pénteken kólában, Lángl István a a Jancsó Miklós Kollégium 11 l-es választókerület dél- I. emeleti klubhelyiségében után 5 órakor a Siketnémák 6 órai kezdettel dr. Sass intézetében (Bécsi krt. 38.), Mihály 12-es választókerü­és Virágh István a 120-as let, délután 5 órakor a Sze­választókerület a Marlka gedi Állami Gazdaságok pressz' ban (Csonka utca), Központiában (Fürj u. 51.) dr. Falu György az 5- s Simon Kálmán 37-es vá­számú választókerület fél laszfkerület és a Tarj'n. 6 órai kezdettel a Mérei ut- Il-es számú iskolában Baló cai általános Iskolában, Bá- Ilona, 70-es választókerület lint Istvánná 49-es számú tart tanácstagi beszám~l t. választókerület 6 érakor a November 30-án, szómba­szőregi kultúrhá'ban tartja ton délután 6 órakor kez­tanácstagi beszámolóját. dődik a Ftozsa Ferenc su­November 27-én. szerdán gárútl általános iskolában délután 5 órai kezdettel Halász Árpád 38-as válasz­Nemes József 32-es választó- tókerület tanácstagi beszá­kerület a Dózsa György ut- mólója. Keresett exportcikk a virágpor A szombathelyi méhészeti szakcsoportnak jelenleg több mint 400 tagja van, s egy­egy tag 20—25 méhcsaláddal foglalkozik. A méhészek az idén a kedvezőtlen időjárás ellenére is több mint nyolc vagon mézet adtak a nép­gazdaságnak. • A szakcsoport tizenhét tag­ja — a legképzettebb méhé­szek — az idén már mint­egy 950 kiló virágport is ér­tékesítettek. Szívesen foglal­koznak a virágpor gyűjtésé­vel; az Országos Méhészeti Központ nyolcvan forintot fi­zet kilójáért. Főleg külföldön értékesítik a gyógyászatban és a kozmetikai Iparban használatos virágport. (MTI) a parittyából S enki sem próféta hazájában. A ciga­rettafüsttől szellőzetlen szobában ennyi, nem túlságosan eredeti böl­csesség rakódott le a vita aljára, ahova valamelyest a lényeg szűrődne át, ha az örvénylő szócsatákat komolyan vesszük (s miért ne venhetnénk?), tehát összefoglal­juk. A prófétákra, szegényekre, nem járt mindig jó világ. A Babits megénekelte Jó­nás például cethal gyomrában tűnődhe­tett eleget a küldetésre kiszemeltek sa­nyarú vesszőfutásáról, és egyáltalán, a bib­lia meg a történelem telistele hányatott sorsú váteszekkel, süket vakságban téblá­boló látnokokkal, a megsejtett és világgá kiáltott eszmék tehetetlen hajótöröttéivel. Szóval az embereknek nincs szükségük feltétlenül prófétákra, bárha vannak, az se nagy baj, mert valamit akarAak, s ha akarnak valamit, gbból még jó dolgok, a környezetüknek, az embereknek hasznos dolgok ls slármázhatnak. Arról vitatkoztunk, vajon a tömegvon­zás kétségtelen, fizikában bizonyított tör­vényeivel elégséges magyarázatot találha­tunk-e a fölszaporodott szellemi exportra, mely az utóbbi években jellemzi a város társadalmi, kulturális, művészeti életét. Sőt, a kört netán tovább szélesíthetnénk, meghúzva átmérőit tanácselnök-helyettes­től az irodalomtörténészekig, zenészektől a sportolókig, politikusoktól a költőkig. Az indítékok azonban erősen különbözőek, a célirányos mozgás józan értelmi felületé­vel szemben érzelmi rezdüléseket, türel­metlen egyéni ambíciókat látni. Egyfelől tudatos káderpolitika, másfelől ,,híres szó­kések" húzódnak meg a szellemi export mpgött. Mondani sem kell, eme szélsősé­ges példák közül az előbbiekre büszke a város, a közösség, melyből a magasabbra ívelő pálya ígérete származik — az utób­biak viszont elgondolkodtatnak: vajon a vonzás volt erősebb, vagy a taszító erő, ami útnak indította az írót, a költőt, a szí­nészt, a zenészt, a tudóst. Mert tagadha­tatlan, jó páran úgy szakadtak el Szeged­től, mint a parittyából kilőtt kávics, tün­tető irammal, mint sírógörcs utáni meg­váltó sóhaj, enyhülést keresve: kimene­külve, megbántottan, való vagy vélt sérel­mektől sebzetten. Ne firtassuk, szükségte­len, közülük ki mire hivatott. Elvitatha­tatlan, jó néhányan megtalálták számítá­saikat, hiszen olyan művészektől, "tudó­sokról is szó van, akik szuggesztív egyé­niségükkel befolyásolták annak a közös­ségnek munkáját, melyet manapság elter­jedt kifejezéssel alkotóműhelynek neve­zünk, ahol dolgoztak. Egyéniségek távoz­tak Szegedről, akikről már-már azt hittük, gyökeret eresztettek nálunk, akik átlagon felüli képzettségükkel, tehetségükkel a vá­ros szellemi karakterét is meghatározták, s akiket esetleg visszatart egy időben cím­zett biztatás, hivatalos vagy félhivatalos gesztus, akár a baráti szó, mert emberek vagyunk, érzékenyek, és olykor bizony ön­érzetesek, hiúak talán. Ügy sodródtunk a vita közepébe, mint a tavaszi áradáskor elragadt partszemcsék; másról beszéltünk, ide jutottunk, s ha már úsztunk az árral, neveket emlegettünk föl találomra, ötletszerűen, kapásból. Üres fe­csegés? Csinos kis katalógus a közelmúlt­ban eltávozott kritikusokról, irodalomtör­ténészekről (Tamás Attila, Kovács Sándor Iván, Csaplár Ferenc), a főiskola ének-ze­nei tanszékének tanárairól (Kardos Pál, Veszely Gabriella, Joó Ete), zongoraművé­szekről (Bodó Árpád, Perjési Katalin), szobrászokról (Tóth Sándor, Farkas Pál), írókról és költőkről (Papp Lajos. Veress Miklós, Fenákel Judit, Bárdos Pál), opera­énekesekről (Szalma Ferenc, Moldován Ste­fánia, Sebestyén Sándor, Vadas Kiss László, Horváth Eszter), a színház egykori teljes balettkaráról — azokról a fiatalokról nem is szólva, akik a színházban, egyetemen, főiskolán már oroszlánkörmeiket csattog­tatták anélkül, hogy igazán odafigyeltünk volna (Csíkos Gábor, Kassai Kelemen Já­nos, Szepesi Attila), vagy a még fiatalab­bakról, akik fölsőfokű intézményekbe men­tek tanulni a fővárosba, s tanulmányaik végeztével tehetségük bizonyítására más K városokat kerestek (Molnár Piroska, Szeg­váty Menyhért). Az okok változatosak, s bennük lebecsülhetetlen szerep jut az ész­érveknek. Tudomásul kell venni, hogy az érvényesülésnek bizonyos területeken biz­tatóbb távlatok kínálkoznak, hogy a mű­vészvilágban szerényebb képességek is lát­ványosabb erkölcsi, bőségesebb anyagi el­ismerést kamatoznak a főváros kivilágí­tott rivaldáinál, hogy ott összehasonlítha­tatlanul gazdagabb a választék, meg aztán hajlam, temperamentum, alkat kérdése is, művészek gyakran érzik egy-két eltöltött év után a megszokás fullasztó nyűgét, s tovább indulnak felüdülni, megújulni. De tudomásul kell venni azt is, hogy a mű­vészet, a kultúra helyi védsáncait most építő, építgető vidéki városok némelyike a hagyományteremtést, vele párhuzamosan az úgynevezett kádertelepítést szívósab­ban, áldozatosabban, rámenősebben csi­nálja. Mert Szegedről hiányoznak azok, akik tulajdonképpen maradhattak volna, akiknek hivatása, szakmája, az érvényesü­lés perspektívája innen éppoly adottnak látszott, mint máshonnan, akik ma sincse­nek „közelebb a -tűzhöz", mert maguk csi­holhatják, s elmentek, mert hívták, nem marasztalta senki, jószerivel még taszítot­ták. Mondom, csak szurkolni lehet a su­gárzó tehetséget elröpítő pálya, a maga­sabb szinten kiteljesedő karrier megvaló­sulásának — de töprengésre késztet a szel­lemi exportunkat jellemző nagyvonalúság, ha az alkotóműhelyek közösségét megtartó patentek föllazulnak. Töprengésre, mert az exportot egyébként ellensúlyozni hivatott importunk, a szellemi tőke behozatala mintha kevésbé tűnne oly frissnek, érzé­kenynek, lparkodónak. Vagy ha az im­porttól már eleve fázunk, ha kockázatos­nak, bizonytalannak tartjuk, hát az új ge­nerációkat föltérképező, a tehetségeket ki­választó és letelepítő igyekezet buzogna! ezemben egy dokumentumköteg. A párt városi végrehajtó bizottsága az év elején áttekintette a szegedi mű­vészeti műhelyek helyzetét, fontos kérdé­sekben foglalt állást, sürgető feladatokra hívta föl az érdekeltek figyelmét. A fen­tiek miatt ls tanulságos megállapításaiból ideidéznék néhányat. A szegedi irodalom­ról szólva: „az írók száma a többi művé­szeti ág alkotóihoz viszonyítva-'csekély kevés a befutott fiatal író..., az egyetemi fiatalok irodalmi köreinek az utánpótlás szempontjából hasznos tevékenysége nem egyenletes, gyakran csak átmenetileg ér­vényesül ... Irodalmi életünket az utóbbi években néhány író-költő, kritikus távo­zásával veszteség érte. Nem áll ezzel arányban a fiatal tehetségek letelepedése. A tanács szakigazgatási osztálya ezzel a kérdéssel nagyobb odafigyeléssel foglalkoz­zon a jövőben." Színházművészetünkről: „az utánpótlás nevelése érdekében erősíte­ni kell a stúdiómunkát." Szeged zenei éle­téről: „A főváros szívó hatása a nagyobb érvényesülési lehetőségek következtében mindig is erős volt, most új tényezőként kezd hatni Kecskemét zenei életének fej­lődése ... ,a a szakemberek utánpótlásának elsődleges forrása a Szegeden diplomát szerző tehetséges fiatalok letelepítése..., a káderutánpótlásnál a város érdekeit kell figyelembe venni". Hasonlóakat találni képzőművészetünk helyzetének elemzésé­nél, bár itt megnyugtató sorokat is olvas­hatunk: „javultak az alkotó munka ob­jektív feltételei, és több tehetséges művész telepedett le a városban. A Képző- és Iparművészeti Főiskolán végzettek egy ré­sze visszatér Szegedre, így a legmagasabb szakmai képzettség birtokában erősíti a he­lyi művészeti életet." Vagyis: nyitott kapukat döngetünk. A szegedi művészeti élet folytonosságának ga­ranciája a tehetséges fiatalok megnyerése. Nem pusztán adminisztratív kérdés (gyak­ran az is), hanem elsősorban szemlélet dol­ga. Minden más, további lépés, ebből kö­vetkezik ... Nikolényi István Élénk volt a tegnapi piac Elénk forgalmú, jó felhő- monként 5—6 forintért kelt, zatalú volt a szombati heti- a vöröshagyma kilogrammja piac Szegeden. Elégséges 4, a fejes káposztáé 2, a volt a kínálat élö csirkéből, kelkáposztáé 3 forint volt. tyúkból, pulykából, libából, A fokhagyma kilogrammon­kacsából, vágott csirkéből, ként 15 forintért kelt, a tisz­Az élő csirke kilogrammja tított paraj 12 forintért, a 29. a tyúké 26, a pulykáé 29, gomba ára kilogrammonként a libáé ugyanannyi, az élő- 40 forint volt. Az alma ki­kacsáé 28, a vágott csirkéé, logrammja 5—8 forintért 32 forint volt kilogrammon- kelt, a szőlőt pedig 5—10 fo­ként. rintért mérték, kilogram­A zöldpaprika kilogram- monként. Községfejlesztés a szentesi járásban A szentesi járás községei­ben sokat tesznek a kommu­nális ellátás javításáért. Csanyteleken befejeződött az egészségház építése, s meg­rendelték a központi vízmű tervét. Mindszenten napiren­den van a közvilágítás kor­szerűsítése, s a víztorony műszaki átadás előtt álL Mártélyon befejeződött a belvízelvezető csatorna építé­se, és jövőre az egész belte­rületen megkezdik a vízszol­gáltatási rendszer teljes ki­építését. Felgyőn tervezik egy új óvoda építését, és el­kezdték a központi iskola fel­újítását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom