Délmagyarország, 1974. november (64. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-24 / 275. szám

•A&ARNAP, 1974. NOVEMBER 24. Kétszer víz alatt Acs S. Sándor felvétele A MAHART tápéi hajójavító üzemét ebben az évben kétszer is elérte a Tisza magas vízállása. Az ár elöntötte a sólyateret és így csak nagy erőfeszítések árán lehetett a termelési feladatokat megoldani. A tápéi hajójavító szorgalmas munkásgárdája a nehézségek ellenére is eleget tett a tervben meghatározott feladatainak. A kép a magas vízállást ábrázolja, de látszik az is, hogy a dolgozók serényen tevékenykednek, s egyik szociális létesítményhez derítőaknát építenek. Javult a gondozottak helyzete Utóvizsgálat a szociális otthonban Beszámoló taggyűlésen: Köztudott, hogy a Mátyás téri szociális otthon műemléképület. Ez önmagában azt jelenti, hogy az idős, nagyrészt beteg emberek nem a legmegfelelőbb környezetben és nem a legkényelmesebb körülmények kö_ zött töltik el napjaikat. A NEB 1972 decemberében és 1973 januárjában végzett vizsgálatának tanúsága szerint azonban nemcsak a régi épület hátrányaira vezethető vissza az, hogy az otthon lakói hiányos gondozásban részesültek. A Szeged megyei városi és járási NEB egy év elteltével utóvizsgálatot rendelt el. Célja, hogy megállapítsák: az intézet új vezetőinek munkája nyomán milyen változások történtek; hogy az előző vizsgálat tapasztalatai alapján hozott határozatok, intézkedések, milyen eredménnyel jártak. A legutóbbi ülésen Dohány Lászlóné dr.. a vizsgálat vezetője számolt be az újabb tapasztalatokról. Megállapította, hogy lényegesen javult a gondozottak ellátása az első vizsgálat óta. Csökkentették a zsúfoltságot és társalgónak alakítottak át egy korábbi, tizenhat átyas hálótermet. Kifogásolható volt a szobák, a folyosók, a közös helyiségek tisztasága is, azóta azonban otthonossá, tisztává varázsolták a helyiségeket, annak ellenére, hogy továbbra is gond a takarítószemélyzet hiánya. A szociális otthon berendezéseit, felszereléseit felújították. 1972 vége óta ugyanis 1 millió 440 ezer forintot bocsátott a városi tanács vb az otthon rendelkezésére. A raktárhelyiségek még mindig túlzsúfoltak, nedvesek, míg a különböző rahaneműket nagy mennyiségben nem tudják itt tárolni. Az intézet kulturális program rendezésére n>»m all'almrs. az idős emberek mégsem szűkölködnek szóra, kozási lehetőségekben. Megfelelő számú rádió. tévé, magnetofon, lemezjátszó, vetítőgép, könyvtár ad ehhez segítséget. Tizenkét gondozottnak színházbérletet váltottak, 42-en láttak előadást nyáron a szabadtéri színpadon. Az otthon lakói közül többen ls kirándultak Debrecenbe, Harkányfürdőre, Szarvasra és Széksóstóra. A NEB szakemberei megvizsgálták az étkeztetés menetét, az ebédek, vacsorák összetételét. A gondozottak hetenként négyszer kapnak meleg vacsorát. Az étkeztetés egyébként kulturált körülményefc között történik. Gondot jelent az ágyhoz kötött betegek etetése, szükség lenne úgynevezett ágyasztalkák beszerzésére. A vizsgálat fényt derített arra, hogy a petőfitelepi szociális otthon központi konyhájából érkező étel esetenként kísérőjegyzék nélkül érkezik. így átvételkor nem tudják ellenőrizni. hogy hány adagot küldtek az egyes ételekből. Előfordult, hogy az étlapon jelzett valamelyik fogást nem szállították az intézetbe: tortát, almát, zöldpaprikát nem kaptak a gondozottak. Az idős embereket 31 nővér helyett 28 ápolja, illetve közülük is öt gyes-sen van. Hiányuk érezhető !s, nem annyira a betegek gondozásában, inkább a lelki törődésben: nincs idejük beszélgetni, levelet írni. Az otthon lakóit naponta látogatja az orvos, rendszeres belgyógyászati, szemésze, ti vizsgálatokat is végeznek a szakorvosok. Az otthon idegosztályán 33 beteget gondoznak, indokolt lenne az idegeíme konzílium megvalósítása is. A gondozottakat több vállalat brigádja patronálja, főiskolások is látogatják őket A NEB megállapította: az intézmény jelenlegi vezetői nagy szorgalommal és szakmai hozzáértéssel végzik munkájukat, mely kedvező változást hozott az otthon életében. Mindehhez azonban azt is hozzá kell tennünk. hogy tökéletes — és megnyugtató — megoldást természetesen az új szociális otthon felépítése jelentene. Ch. A. A lakosság ügyeinek intézése politikai feladat A tanácsok, mint az állami szervek legfontosabb alapegységei, határozataikkal, hatósági döntéseikkel, intézkedéseikkel hajtják végre és közvetítik a párt politikáját, szinte személyre szólóan az állampolgárokig. Pártirányításuk végső soron azt jelenti, hogy működési területükön a párt politikája torzulás nélkül, helyesen valósuljon meg. Egyik, fontos gondolata ez volt a Szeged városi tanács MSZMP I. alapszervezet vezetőségi beszámolójának, amelyet Vántus Istvánné alapszervezeti titkár ismertetett. Hogy miért? A jó munka, a helyes politika szempontjából nem közömbös, milyen a tanácsi dolgozók ideológiai felkészültsége, a munkahelyi demokrácia jelenlegi helyzete, a párttagoknak pártonkívüliekkel való kapcsolata, s hogyan hajtják végre a társadalom fejlődése szempontjából' nagyon fontos határozatokat. Az I. alapszervezet vezetősége jóval a beszámoló taggyűlés előtt már választ keresett ezekre a kérdésekre, oly formában, hogy elbeszélgetett a párttagokkal, vagy a pártcsoport-értekezleten ismerték meg a véleményüket. fgy tehát nem véletlen, hogy a beszámoló hoszszasan elemezte az alapszervezethez tartozó öt pártcsoport működését, azt a fórumot, ahol a párttagok nevelése és az alapszervezet előtt álló feladatok jelentős részben megvalósulnak. Az a pártcsoport dolgozik jól, amely folyamatosan értékeli a munkahely politikai hangulatát, és komolyan veszi az észrevételeket, tapasztalatokat, bírálatokat. Egyébként a csoportmunka erősítésére korábban már határozatot hozott az alapszervezet. A beszámoló kiemelte: bár e kérdésben előreléptek, a pártcsoportok önálló munkájában rejlő lehetőségek még kihasználatlanok. A pártmegbízatások felülvizsgálata azt mutatta, hogy az alapszervezet tagjai eleget tettek ilyen irányú kötelezettségeiknek, a megbízatások összhangban voltak a kommunisták egyéniségével, érdeklődési körével, munkájukkal. A pártmunka egyik legfontosabb kérdése a munkahelyi demokrácia helyzetének elemzése volt. A X. kongresszus, majd a Központi Bizottság 1972 novemberi állásfoglalása nagy hangsúllyal jelölte meg ennek fejlesztését * A munkahelyi demokrácia nemcsak abban nyilvánult meg: bárki egyéni problémáival bizalommal fordulhatott vezetőjéhez, hanem hogy a hivatalvezetők rendszeresen kikérték a csoportbizalmiak véleményét, amikor kitüntetésekben, előléptetésekben és más kérdésekben döntöttek. A fejlődés nyilvánvaló, de hibák is előfordultak, s ezeket önkritikusan feltárta a beszámoló. Korábban az alapszervezet célul tűzte ki, hogy a pártcsoport és a taggyűlés vitázó fórumokká váljanak. Nem is hiányoztak az ilyen gyűlések, de még néha előfordult, hogy a párttagok nem megfelelő helyen mondtak véleményt. A taggyűlés határozatában helyt kapott, hogy a munkahelyi demokratizmust — az államigazgatási hivatali munka sajátosságainak megfelelően — tovább kell erősíteni. Még jobban törekszenek ezután az egységes tanácsi szemlélet kialakítására, ami azt is jelenti: a tanácsi dolgozók meggyőződésévé válik, nogy az államigazgatási munka politikai feladat. A lakosság a tanácsok döntéseiben a politika gyakorlati megvalósulását látja. A hozzászólások is összefüggésbe hozták a tanácsi munkát a társadalmi tevékenységgel, hangsúlyozva az egyre fejlődő lakossági igényeket, másrészt a tanácsok növekvő felelősségét. Hiszen várható, a jövőben még több feladat lesz, és helyes megoldásuk nemcsak a kommunistákon múlik, hanem a párton kívüli tanácsi dolgozókon is. A kommunisták ezért is felelősséggel tartoznak. A XI. kongresszusra való felkészülésnek pedig része, hogy a szakigazgatási szervek még jobban oldják meg a rájuk háruló feladatokat. Az alapszervezet nagy figyelmet fordított a tanácsi dolgozók ideológiai, politikai képzettségének növelésére. Előreléptek a pártoktatásban, nőtt a résztvevők száma a különböző politikai tanfolyamokon. Például ebben az évben az álapszervezethei tartozó osztályokról — s pártonkívüliekkel együtt — 44-en jelentkeztek továbbképzésre. A pártoktatás sokat segített a kongresszusi és központi bizottsági határozatok elemzésében, gyakorlati megvalósításában. A pozitívumok ellenére hiányosságok is tapasztalhatók, ezért a taggyűlés olyan határozatot hozott, hogy keresni kell az oktatás további bővítésének lehetőségeit, az olyan formákat, amelyek a magasabb ideológiai képzettségűek továbbfejlődését biztosítiák. Halász Miklós Mirelit áruk A mirelit áruk mennyisége a sok gátló és akadályozó tényező ellenére az előző évihez viszonyítva emelkedett, az iparág teljesíti tervét. Körülbelül ötezer tonnával több mirelit készítmény kerül ki a gyárakból. Az év végéig a hűtőipar előreláthatóan 32 ezer tonna mirelit terméket hoz forgalomba belföldi piacon, a tavalyihoz viszonyítva 6700 tonnával többet. Korszerű szemétszállítás ii'abb 64 szegedi utcában A korszerű szemétszállítás előnyeit Szegeden csak a jó burkolattal ellátott utcák lakói élvezhetik, mivel a nehéz szállítókocsi más utakon képjelen eljárni. Ezért a köztisztáság is az útfelújításokkal arányosan fejlődhet. Minthogy a városfejlesztési programban számos utca burkolatát átépítették, újabb területeket lehet bekapcsolni a Skoda—KUKA rendszerű szemétszállításba. A városi tanács végrehajtó bizottsága ennek megfelelően úgy döntött legutóbbi ülésén, hogy 1975. január 2-től újabb 64 utcát kapcsolnak be a korszerű szemétgyűjtés-szolgáltatásba. A tartályokat az ingatlanok tulajdonosainak kell beszerezni, s a gyűjtő gépkocsi 2 naponként járja az utcákat. Az új szolgáltatás a következő utcák lakóit érinti: Alsóváros: Bem tábornok utca, Sárkány utca, Földmíves utca, Pásztor utca, Szabadsajtó utca, Szt. Antal utca, Mátyás tér, Rákóczi utca — Petőfi Sándor sugárútig, Szécsi utca, Szabadság tér déli oldala, Csonka fivérek utca, Füzes utca, Horgosi út, Hattyas sor, Szövetkezeti út, Hámán Kató utca, Fővám köz, Galamb utca. Rókus-városrész: Pacsirta utca, Eszperantó utca, Feltámadás utca — Hétvezér utcáig, Hétvezér utca, Zákány utca, Tavasz utca, Francia utca — Zákány utcáig, Damjanich utca, Szatymazi utca, Ilona utca, Jakab Lajos utca, öthalom utcától a Tavasz utcáig. Újszeged: Közép-fasor, Egressy Béni utca, Blaha Lujza utca, Bérkert utca, Bal-fasor, Márostői utca, Déryné utca, Tanács utca, Haladás tér, Thököly út. Móraváros: Faragó utca, Veresács utca, Nemestakács utca, Boros József utca, Menhely utca, Huszár utca, Bakay Nándor utca, Cserzy Mihály utca, Marx tér, Pulcz utca, Teréz utca, Kápolna utca, Rigó utca, Fűrész utca, Szt. Gellért utca. Felsőváros: Kecskeméti utca, Debreceni utca, Fecske utca, Molnár utca, Szt. László utca, Sándor utcától a Rózsa utcáig. Petőfitelep: Gábor Aron utca, Csap utca, Irinyi János utca, Lugas utca. és gyógyszeres kezeléséről November 25—26-án Budapesten tartják a KGSTországok kísérleti és klinikai daganatkutatással foglalkozó szakembereinek tanácskozását. Az értekezlet részvevői számos, a rák gyógyszeres kezelését érintő aktuális elméleti és gyakorlati kérdést vitatnak meg. A tárgyalások középpontjában azonban a közös kutatási programok és az új rákgyógyszerek gyors, zökkenőmentes cseréjének biztosítása áll. A tanácskozás résztvevői ezért javaslatokat dolgoznak ki a rákgyógyszerek egységes elvek szerinti értékelésére és azok egységes kipróbálására. Az azonos vizsgálati módszerek kialakításával mindenekelőtt az eredmények és a tapasztalatok kölcsönös cseréjének mielőbbi megvalósítását kívánják elősegíteni. Az értekezleten valamenynyi KGST-tagállam küldöttséggel képviselteti magat, Jugoszlávia pedig megfigyelőket küld a tanácskozásra. A tanácskozás résztvevőinek döntéseit határozati javaslat formájában terjesztik elő a KGST rákkutatási egyezménye meghatalmazottainak tanácsa ele, hogy az egyezményt aláíró országokban alkalmazott rákgyógyszerek kipróbálását meggyorsítsák. A KGST-államok tavaly decemberben, Moszkvában aláírt rákkutató egyezménye alapján Magyarországot bízták meg a daganatos betegségek gyógyszeres kezelése és terápiája koordinálásának feladataival. Azóta ez az első olyan értekezlet, amelyen a közös kutatási program keretében együttműködő, a daganatos betegségek gyógyszeres kezelésének vizsgálatával /foglalkozó szakemberek megvitatják a kutatók előtt álló közös feladatokat. (MTI) Új víkendtelep Balatonszabadiban Balatonszabadiban új víkendtelepet hoznak létre. Az építésre előkészített területet az OTP értékesíti átlag 120—140 négyszögöles parcellák formájában. Az új tulajdonosok kétéves építési kötelezettséggel vették birtokukba a telkeket. Az illetékes építési hatóság megköveteli, hc-;y az épületek megfeleljenek a táj esztétikai igényeinek. A kőépületek mellett faházakat is emelhetnek, de azok külön épületsort alkotnak majd. 4