Délmagyarország, 1974. november (64. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-02 / 257. szám

SZOMBAT, l«7i NOVEMBER 1 A nikotin veszélyes, alattomos uzsorás Orvosi szemmel a cigarettáról Ami a rozsda a vasnak, az a cigaretta az embernek — tartja az egészségügyi körökben jól ismert szólásmondás. Kolumbusz hajósai — akiknek a dohányzás elterjedését köszönhetjük — azonban aligha gondoltak erre, amikor megdöbbenve és csodálkozva fedezték fel az orrukon, szájukon füstöl eregető indiánokat De bizonyára nem gondoltak arra sem, hogy néhány évszázad múlva az emberiség egyik legtöbb gondot okozó mérgeként emlegetik majd világszerte az általuk meghonosított dohányt. Hazánkban évente több mint 20 milliárd cigaretta készül, 6 a cigarettafogyasztás az -utolsó tíz évben csaknem megkétszereződött. Pelet van, amely káros az em- rejtékezést. izzadást, köhöberi szervezetre. gést vált ki és szaporítja a A nikotin önmagában is gyomornedveket Is. erős méreg. Elsősorban az Sokan e kellemetlen melidegrendszert károsítja. Ha- lékhatások, következmények tása rendkívül változatos tünetekben nyilvánul meg, mert az idegrendszer legkülönbözőbb pontjait támadja meg. A központi idegrendszerben elsősorban a vérkeringés és a légzés központjai a legérzékenyebbek a nikotinnal szemben, de hasonmiatt részesítik a pipázást előnyben a cigarettázással szemben. Annyi azonban bizonyos, hogy ha a dohányos a füstöt tüdőre szívja, akkor a cigaretta nikotintartalmának 80—90 százaléka szívódik fel a szervezetbe, ha viszont csak pöfékel, csupán 10 16 módon izgatja a hányás százaléknyi nikotinnal mérés az árszabályozás agyi köz- 8ezi magát. A leszívott füst pontjait Is. amelyekot na- alkotórészei viszont minden gyobb adagokban meg isbé- esetben leülepszenek a légníthat. A nikotiVnak az úgy- cső, a hörgők, a hörgőcskék nevezett vegetatív idegrend- és a tüdőhólyagok falán, s szerre gyakorolt hatása szintén befolyásolja a vérkeringést: az emberi szervezetben a dohányzás hatására átlagosan 10—15-tel emelkedik a dig a dohányfüstben több pulzusszám, emelkedik a vérszáz. egyesek szerint pedig nyomás, szűkülnek a szív és ezernél is több olyan vegyü- a végtagok erei, fokozott veNépművészet az öltözködésben A sok évszázados népi kul- nek. De újabb seregnyi túrák napjainkban reneszánszukat élik. Világszerte divatosak a népművészeti elemekből kölcsönzött díszítések, hímzések, festések, faragások. Nemcsak a régi minták „kopírozott" másait kedveljük a lakásban és az öltözködésben egyaránt, szívesen vásárolunk eredeti szintetikus kelme iratkozott fel a hímzésekhez alkalmas anyagok sorába: többi közt a poliészter batiszt, a terilén, a gyapjúszövet, sőt a farmeranyag is. A tizenévesek, húszon-, sőt harmincévesek idei divatjában a pálmát népművészeti elemek, virágok, tulipánok stilizált népművészeti termékeket is. váItozatalval díszített farVidékenként ugyanis — világszerte — ma is akadnak követői a szép hagyománynak: blúzt, ruhát hímeznek, mázos kancsót, faragott asztalokat készítenek, szűrrátétes mellényt varrnak, szádat szőnek. Persze, e termékek felhasználásának okai, körülményei Időközben megváltoztak ... mernadrágok, dzsekik, blézerek és öltönyök viszik el. Nagy divat a szűrrátétes mellény is. A matyó, a sárközi, a sárbogárdi, a palóc, a Sió menti és más vidékek hagyományos motívumaival díszített blúzokat, ruhákat, textíliákat a népművészeti boltok készen kínálják. E motívumok felhasználásával Bizonyára kevesen tudják: újabban mind több fiatal szía népviseletek Iránti érdek- nesíti ruháit. 1/ődés hazánkban, s egész Európa-szerte a XIX. század elején kezdődött. Ez az Időszak egybeesett a kulturális életben az idő tájt helyet követelő népköltészettel, s a paraszti kultúrával. Az érdeklődés tulajdonképpen romantikus izgalom volt. A divatban jelentkező, paraszti ősi egyszerűséget vagy a hivalkodó színeket, a dús redőzést aligha tekintette úgy a divatos ruhákra vágyó, tehetősebb városi polgár, mint a szegénység vagy a gazdagság jelképét. Eredetileg ugyanis erről volt szó. A nehéz fizikai munkát végző, többnyire igen kevés szabad idővel rendelkező parasztság igen szerény ruhatárát úgy igyekezett gazdagítani, hogy blúzait, szoknyáit, ruháit kihímezte. Körükben a ritkás díszítés a szegénység, a dúsan kitöltött felület a gazdagság fogalmával volt rokon. A valódi, hagyományos népviseletbe nálunk már kevesen — s csupán egyes vidékeken. főként ünnepnapokon — öltöznek. Vitrintárgyakká, múzeumi darabokká váltak a színpompás ruhaköltemények. A népviseletek reneszánsza azonban sosem volt olyan élénk, mint éppen napjainkban. Az idei nyáron nagyon divatos volt a kékfestőből (persze, ez már nagyüzemileg előállított, olcsó karton) varrt Carmen szoknya. A népművészeti boltokban kapható, viszonylag olcsó kékfestő ruhák, kosztümök szintén igen divatosak. Ami a hímzéseket illeti: elsősorban batisztra, vászonra, kékfestőre, filcre himeza nyálkahártyán felszívódva jutnak be a vérkeringésbe. A dohányfüstben levő szénmonoxid elsősorban a szervezet gázcseréjét hátráltatja: leköti a vérben levő haemoglobint, amelynek nélkülözhetetlen szerepe van a szervezet oxigénellátásának biztosításában. A dohányfüstből szervezetünkbe kerülő szénmonoxid emellett rontja az agykéreg működését. és gyorsítja az érelmeszesedés kialakulását is. A dohányfüst számos más anyaga viszont a légutak* nyálkahártyáját ingerli: fokozott váladéktermelésre készteti, 6 ennek következtében a légutak öntisztulása „bénul meg". Ez utóbbinál azonban sokkal ártalmasabb a dohánykátrány, amely számos vegyület keverékéből áll, 6 minden kétséget kizáróan hozzájárulhat a rákos betegség kialakulásához. A pszichológusok szerint egyesek azért dohányoznak, mert feloldja pszichés feszültségüket, aggodalmaikat, félelmüket, és rossz kedvüket, haragjukat csökkenti — egyszóval átsegíti őket válsághelyzeteiken. Lehetséges — mondják erre az orvosok, és hozzáteszik: a nikotin veszélyes, alattomos uzsorás. Mert ezért a pillanatnyi segítségért évek vagy évtizedek múlva kamatos kamatot hajt be. Adósainak egészségükkel, szívükkel, érrendszerükkel, idegeikkel kell törleszteniük. Érdekli-e a közönséget a kisfilm I A címbeli kérdésre nem ország százötven küldötte rendező ritkábban kap hazai, válaszol a statisztika. A szá- előtt vizsgáztak alkotásaink, mint külföldi meghívást mok csak annyit árulnak el, s nem vallottunk szégyent Mintha határainkon túl olyhogy Magyarországon éven- A százhetven bemutatott kis- kor nagyobb érdeklődést kelte körülbelül négyszáz kis- film közül huszonnyolc nyert tene munkásságuk. Márpedig film készül. Ennek körűibe- oklevelet. Közöttük öt ma- nemigen szükséges bizonylül a fele reklám, a többi gyar: Czigány Tamás „Sem- gatni: a velük folytatott, 6 népszerű-tudományos, doku- miből egy új világot". Dévé- kisfilmjeikkel színesített eszmentum és oktatófilm. Haj- nyi László „Szemek", Kis mecsere a szó igaz értelmétuk kívül a mozikban egy József „A Balaton védelmé- ben szórakoztatva művelődés év alatt több mint száz kül- ben", Kollányi Ágoston „A lenne. földi kisfilmet is vetítenek, természet geometriája" és Ugyancsak vitathatatlanul Fogalmunk sincs róla, hány Lakatos Vince „Bölcs mes- hasznos lett volna a többi néző előtt. A mozilátogató terek, okos szerkezetek" cí- között a miskolci fesztivál tudniillik a nagy játékfilm mű alkotása. vonzerejének ésszerűbb kikedvéért vált jegyet. A hír- Kisfilmjeink nemzetközi el- használása. Mind a kisfilm, adót és a kisfilmet afféle rá- ismerésének semmi köze mind a közművelődés ügyéadásként kapja. Minden bi- sincs a „hazai pálya" előnyé- nek jót tett volna, ha legzonnyal nagyon kicsiny hez. A nemzetközi szövetség alább a környékbeli népműszám fejezi ki: mennyien előző években Bécsben, velőket meghívják. A fesztiszámíthatók a kisfilmek Athénban, Madridban és Szó- váli vetítőben éppúgy bőven iránt érdeklődők táborába, fiában lezajlott kongresszu- akadt volna számukra hely. Jellemző, hogy például a saival együtt rendezett fesz- mint a díjnyertes alkotások nemrég véget ért miskolci tiválokon is hasonló sikert budapesti bemutatóján. Amit kisfilmfesztivál alkalmából arattunk. Nem szerénytelen- elmulasztottak, még pótoltervezett közvéleménykuta- ség, ha nem hallgatjuk el: ható. Érdemes volna kísértá6 azért fulladt kudarcba, afféle „kisfilm-nagyhatalom- létképpen egy kisfilm-összemert mind a miskolci, mind nak" számítunk. állítást készíteni a Miskola budapesti nyilvános veti- Mindezt csak azért említ- con látottakból, s néhány hetések csaknem teljesen nép- íük- hogy még hangsúlyo- lyen bemutatni a közművelő. , „ , , .. , sabbá váljék a kérdés: va- des munkásainak. A koltsenéz6tér elott zallot- jon kellőképp hasznosítjuk-e gek minden bizonnyal többtek le- kisfilmjeinket? Arányos-e a szőrösen megtérülnének. Alapos a gyanú, hogy ez az beléjük fektetett munka — A föntiek kapcsán kell fölérdektelenség jobb kifejezés az anyagiakról nem is szól- hívni a figyelmet arra: ezek híján: — nem tipikus. S fő- va — emberformáló hatá- a kisfilmek nemcsak mo6t leg nem írható a kisfilmek sukkal? Akadnak-e, akikben időszerűek, hanem később is. rovására. Hiszen aligha kell kíváncsiságot ébresztenek a Éppúgy, mint a tavaly, takülönösebb jóstehetség hoz- látottak-hallottak? Számotte- valyelőtt. s azelőtt készülzá. hogy megjövendöljük: a vő-e azoknak a köre, akik tek javarésze De ki emlékfesztivál szóban forgó díj- szívesen cserélnek eszmét, szik rájuk? Hol lehet utánanyertes alkotásait később esetleg vitáznak is valamely nézni annak, hogy valamiszázezrek nézik majd végig, kisfilmről? lyen közművelődési témakörA szokásos módon, nagy já- Aligha lehet véletlen: ezek- höz illő kisfilm van-e a filmre a kérdésekre se tudunk forgalmazással foglalkozó tékfilmek előtt. Akár be is _ _ lehetne érni a ténnyel: vé- válaszolni. Elsősorban "azértí vállalat raktárában?" Szinte Sül mégiscsak eljut a film- mert a kisfilm korántsem semmiféle propagandaanyag, barátok zöméhez a kisfil- vájt a közművelődés részévé, semmiféle ismertető, semmimek mondandója. Az már az Még ismeretterjesztő előadá- féle katalógus nem jut el a alkotókon múlik, meg tud- sok illusztrációjaként se igen közművelődés munkásaihoz, ják-e nyerni a közönséget. sikerült a klubokban, műve- Márpedig a szóban forgó alHa efféle kérdések kerül- lődésl házakban polgárjogot kotásokat esetenként bele lenek szóba, a külföldiek irt- nyernie, nemhogy önálló mű- hetne — pontosabban: bele gyeinek bennünket. Nálunk vészeti ágként. Ha filmművé- kellene — illeszteni a helvi ugyanis az állam nemcsak a .gzetről szó mindenütt kellene lUeSZtem helyl kisfilmek gyártásához szuk- ^^ nagy játékfilmekre seges milliókat biztosítja, ha- gondolnak. S természetes, nem a figyelem, a partfogo- , , ... , . lás a kisfilmművészet egye- hogy Példaul hlmankétot, temes fejlődésének elősegí- vitát, művész-közönség tatésére is kiterjed. Ennek el- lálkozót sohsem kisfilmek mok polcaira, ismeréseként volt Miskolc az kapcsán rendeznek Jószeri- Oda, ahol már aműgyis idén a fesztivállal egyidőben . A ' ' _ .. fölbecsülhetetlen értékű kisa Nemzetközi Tudományos- veI Kollányl Ágo6ton- Gyorgy filmkincs vár újrafölfedefilm Szövetség kongresszusé- István, Kis József, s a többi nak is színhelye. Tizennyolc élvonalbeli magyar kisfilmközművelődési akciókba.' Nem törvényszerű, hogy ezek a kópiák szinte észrevétlenül kerüljenek az archívufilmkincs zésre. Veszprémi Miklós 5

Bodrogkeresztúrról szőlőtengerek mellett • egy fél óra lefolyása alatt a tokaji Kopaszhegy tövéhez érkezik az ember. Ez a hegy a maga egészében elragadó. Különleges levegőt lehelnek a mellette elhaladó vándorra a lombos fákból álló ligetek, különösen pedig a szépen gondozott tokaji szőlősorok, amelyekre itt esik rá először a hónát megismerni szándékozó fürkésző tekintete. Ahogy az ember a hegy töve görbületének a közepe tájékához érkezik, valami csodálatos és különleges tájra emlékeztető kép tűnik a szemébe. Ez az a hely, ahol a Bodrog és a Tisza testvéri öleléssel tűnik el a fűz- és nyárfasorok között tovahömpölygő Tiszában. Ott, ahol a két folyó egyesül, egy hatalmas apálynak is beillő kopasz területen siklik végig tekintetünk. Ahogy azok mondják, akik ezen a tájékon élnek, ezen a helyen valóságos tenger keletkezik, amely hosszú ideig megmarad azokban az időtájakban, amikor a hó olvadásnak indul, vagy nagyobb mennyiségű eső zúdul le a Kárpátok gerincéről, az ezekbe kapaszkodó lankás lejtőségekre. A Kopaszhegy megkerülésekor elénk tűnik Tokaj, a mindenkitől ismert, és különösen a külföldiektől sokat emlegetett város. Valahogy úgy láttam régebben, és az a benyomásom volt most is, hogy itt nincsenek valami nagyobb, a ma korát jellemző változások és változtatások. Jellemzik a szűk utcák, amelyek a Tisza-partja felé erősen megszaporodnak. A házak, amelyek ezeket és a főutat is követik, masszívak, külső vagy belső jellegzetességet nem mutatnak. Tokajban valahogy minden eltörpül a Tokajhegy, illetőleg a Kopaszhegy és a tokaji bor mellett. Hogy a tokaji aszú a borok királya, és a királyok bora, azt a világon mindenki tudja. De arról, amit egyszer egy müncheni fiatalember mondott nekem, aki nagyon szeretett Magyarországra járni, nem sokan értesültek. O azt mondta, hogy minden este kinyitja a magyar rádiót, meghallgatja a magyar himnuszt, megiszik egy- letőleg az ö szekerével „a négy ökör lassacskán két pohár tokaji aszút, és aztán nyugovóra tér. ballag"-ott, mint mindenünnen széles MagyarHogy milyen a tokaji bor, és milyenek azok az országon — innen is tova tűnt. Sokszor elgonemberek, akik a hosszú, különösen gondozott dolkozom azon, hogy vajon jó-e ez a rohanás? ősi pincékben a hordók mellett szorgoskodnak, Jó-e ez a futás, ez az élvhajhászás, és ez a sok arra hadd említsem meg a jó öreg Szerencsi bá- lelki és testi gyötrődés? Jó-e a kettős műszak, csit, az egyik szőlőtulajdonosnak becsületes, tisz- jó-e a sokféle és túlhajtott kereset? Jó-e a sok tességes és szorgalmas-öreg vincellérjét. A gazda szép és szinte mindennap váltogatott ruha, citalán épp akkor, amikor karácsony tájékán a pő és paróka? Jók-e az ég felé törő, gondosan jó tokaji főtt ürmöst kóstolgatta, illetőleg szűr- megtervezett és szépen megformált, magas tocsölgette, azt kérdezte Szerencsi bácsitól, mondaná meg neki, hogy készül a tokaji főtt ürmös. Erre Szerencsi bácsi a következőképpen válaszolt: „Megvan annak a receftje, mennyi ürmöt kell beletenni a tokaji borba, hogy jó főtt ürmös legyen belőle. Annyit, amennyi dukál." Meddig kell főzni — kérdezte tovább a gazda: „Addig, ameddig jó lesz" —, mire a gazda elhallgatott. Ha valaki valóban valami finomat akar megkóstolni, és ha módja van rá inni, akkor menjen el a tolcsvai állami pincébe, nézze meg ezt a több emeletre terjedő, óriási és áttekinthetetlen labirintust, reszkírozzon meg' ronyházak? Ahogy az ember rohan végig az Alföldön, északon a hegyek között, a beszélő patakok és mondogató források mellett, lehet, vagy legalábbis lehetne elgondolkozni azon, hogy nem volt-e jobb és emberibb az élet akkor, amikor négy ökör húzta az ekét, s az eke után magában ballagott a szántóvető? Ballagott a réteken, a mezőkön, az erdőkön, lassan, csendesen, de más testi és lelki szervezettséggel, talán kevesebb gonddal és kevesebb vággyal, s ezek között sok olyannal, amelynek megvalósulása rendesen elmaradt Vajon nem volt-e jobb akkor, amikor kevesebb volt az ideges — azt is néhány forintot, és kóstolja meg ezt a finom mondhatnók: idegbeteg — ember, és a szívbanedüt, mert megérdemli. Vagy ha ezt nem te- jok nem vágtak vastag rendet az élni akarók szi, menjen el Mádra, és ízlelje meg a mádi hosszú soraiból. aszút, ez is tokaji bor, és akkor meg fogja érte- Természetesen ezek csak gondolatok és tűnődéni, hogy miért született meg a szép magyar sek, mert ilyenek nélkül nemigen lehet élni, amíg nóta, amelynek az eleje emígyen hangzik: „Bor, van koponya, és ebben ott van az ép és életet bor, bor, jajj de finom bor, ez a mádi bor." jelentő szürke agykéreg. Az élet megy a maga Hogy a Tiszántúl felső szakaszáról is magunk útján. A természettudomány, amelyet ma már látta képet szerezhessünk, Tokajból a régi Ti- elérhetetlen magasságokba emelt a gondolkodó, sza-hídon — amelynek közvetlen szomszédsága- latolgató, nyugtalan és tűnődő emberi elme mában épül a nagyobb teherbírású új híd —, át- ról holnapra tökéletesen kicserélte a világot. Üj keltünk a Tiszán. Az átkelés után mindjárt egy szívek dobbannak, az agyakban új gondolatok tetszetősen rendezett, sok újdonságot és szépsé- termelődnek, és a gondolatok elképzelhetetlen get mutogato falun, Rakamazon haladtunk ke- gyorsasággal testet öltenek. „Minden ami felkel resztül. Itt már több az új ház, a zöldre vagy lenyugszik, ami született megöregszik." Annak! pirosra festett vaskerítés, a vaskapu, és több a ami idejét múlta, el kell tűnnie, hogy helyet advirág. Az egész falu azt a benvomást kelti, hogy J '« --* • -' •• - itt a kitűnő termőföld birtokában, jómódú emberek éltek, és élnek ma is. Rakamazról egy rendkívül hosszú faluba, Tiszanagyfaluba vezetett az utunk, amely tipikus alföldi jellegzetességet mutat. Távol az erdő, közel nincsenek kőjon az újnak, ami pedig elromlott, annak helyet kell hogy adjon az épnek. Az egvik faluban láttam egy eeylovas-szekeret. A szekéren két hoszszú deszkára egy rövid deszka volt helyezve. Ezen ült az apa, aki a lovat hajtotta, és mellette , , „ , a leánya, gondosan kezelt hajzattal, piros nadbanyak. A kornyéken nagy kiterjedesű szántó- rágban, tunikában és emeletes sarkú cipőben I AIHoL- IrouophÁ rlnn/Jni/sK ..4-.-.1 „1- . . .. I? - . . . .. " földek, kevésbé gondozott utak, ezek mentén sorba rendeződő, vastag törzsű és dús lombozatú akácok. Az utakon még lehet látni lovas kocsikat, szarvasmarhákat, és ezek után eregelő öregembereket. De a Petőfi Alföldje — ahol vele, ilNem kétséges, hogv eltűnik a deszkás szekér, de marad a kezelt hajzat, a piros nadrág, a magas sarkú cipő és a tunika. (Folytatjuk.) i r I