Délmagyarország, 1974. november (64. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-15 / 267. szám

A portugál reakciá kampánya 0 Lisszabon (MTI) Portugáliában mozgósítot­ták a kontinens operatív pa­rancsnokságát, a COPCON-t a legütőképesebb katonai alakulatot, s megerősített ka­tonai járőrök cirkálnak Lisz­szabon és a többi nagyváros utcáin. Gomes Marques őrnagy, a COPCON operatív feladatok­kal megbízott parancsnoka elmondta, hogy a fegyveres erők mozgalmának illetékesei folytatják a szeptember 28-i ellenforradalmi államcsíny­,kísérlettel kapcsolatban őri­zetbe vettek kihallgatását, és a hatóságok az elmúlt hu­szonnégy órában újabb letar­tóztatásokat hajtottak végre. Lisszaboni politikai megfi­gyelők felhívják a figyelmet arra ls, hogy az utóbbi órák­ban a reakció kampányszerű rémhírterjesztésbe kezdett: ismeretlen telefonálók hív­ják fel a lisszaboniakat és a „városi tanács" nevében ba­rátian azt tanácsolják nekik, hogy helyezzék biztonságba vagyonukat és ingóságaikat, mág mielőtt nemzetgyűlési választásokat tartanak Por­tugáliában, és a kommunis­ták — úgymond — maguk­hoz nem ragadják e hatal­mat. A legújabb portugáliai ese­ményekkel kapcsolatban ér­demes emlékeztetni Alvaro Cunhalnak arra, a hétfőn es­te elhangzott kijelentésére, amely szerint bizonyos jelek arra utalnak, hogy a jobb­oldali reakció újabb ellenfor­radalmi összeesküvést sző. Aczél György látogatása • Budapest (MTI) Aczél György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese csütörtökön látogatást tett a VIII. kerületi pártbi­zottságon. Részt vett a láto­gatáson dr. Vida Kálmán, az MSZMP budapesti bizottsága osztályvezetője is. A vendé­geket Petrák Ferenc, a kerü­leti pártbizottság elsó titkára és a párt végrehajtó bizott­ságának tagjai fogadták. Aczél György kül- és belpo­litikai, ideológiai kérdésekről, a part XI. kongresszusa elő­készületeiről, a pártszerveze­tek feladatairól tájékoztatta a kerület aktivistáit, akiknek soraiban ott voltak az üzemi, és napilapok felelős szerkesz­tői. Kínai távirat . szovjet álláspont Washington Henry Kissinger amerikai külügyminiszter Washington­ban munkaebéden látta ven­dégül Anatolij Dobrinyint, a Szovjetunió washingtoni nagykövetét. Bécs Csütörtökön Bécsben meg­tartották a közép-európai haderőcsökkentési tárgyalá­A Jövő évi együttműködésről csütörtökön jegyzőkönyvet frtak alá a magyar és szov­jet baráti társaságok. Képünkön: Nagy Mária, az MSZBT főtitkára és Prohorov, az SZMBT alelnöke aláírják az okmányokat a Barátság Házában Olajág és fegyver E gymásból logikusan következő két esemény, az ok­tóber végi rabati arab csúcstalálkozó döntése, majd a palesztin kérdés vitájának szerdai megkezdése az ENSZ-közgyűlés fórumán — számottevően módosította a közel-keleti rendezés esélyeit. A londoni Economist találó­an a színházi szereplók fontossági sorrendjében bekövetke­zett változáshoz hasonlítja a legutóbbi két hét fejleménye­it. Az amerikai rendezési kísérletek ugyanis mindeddig ar­ra irányultak, hogy a palesztin ellenállási szervezetek kizá­rásával próbáljanak megoldást találni a válságra. A rabati csúcsértekezlet azonban a Jasszer Arafat vezette PFSZT-t a legfontosabb szereplővé emelte. A palesztin kérdés ENSZ­vitája pedig azért válhatott történelmi jelentőségűvé, mert a PFSZ a közgyűlésen már egy leendő államot képvisel, amelynek létrehozását egységesen támogat ják az arab ve­zetők. A beiruti A1 Moharrer napilap a lényeget ragadta meg, amikor hangoztatta: Arafat szerdal beszédénél is fonto­sabb, hogy a palesztinok jelen vannak az ENSZ fórumán. A világszervezet ugyanis régebbi ülésszakain is foglalkozott már a palesztin nép jogainak kérdésével, de ezúttal fordult elő első ízben, hogy a téma nem humanitárius, hanem alapvetően politikai vetületben merült fel. A mostani vita a közel-keleti rendezés egyik megoldásra érett döntő moz­zanatának egyértelműen új felfogását tükrözi. Az ENSZ-vita első két napjának eseményeiből kiderül: valamennyi érdekelt tisztában van az új szerepfelosztással. Jasszer Arafat hatalmas érdeklődéssel fogadott felszólalá­sának nem véletlenül állt a középpontjában a leendő pa­lesztin állam terve, ugyanakkor Izrael képviselője maga­tartásával ismét félreérthetetlen tanújelét adta annak, hogy nem hajlandó tudomást venni a valós helyzetről. Arafat beszédének lényegét a békés rendezés lehetőségének szor­galmazása hatotta át. Tekoah izraeli ENSZ-nagykövet vi­szont a politikai rendezés egyedüli lehetséges útját utasítot­ta el azzal, hogy országa nevében továbbra sem hajlandó tudomást venni a PFSZ-ről. Tel Avív ugyanis „bárkivel hajlandó tárgyalni a rendezésről, csak a Palesztin Felsza­badítási Szervezettel nem". A világfórumra hatalmas felelősség hárul. Bár az ENSZ-nek nincs végrehajtó hatalma, de módja van, hogy erkölcsi nyomást gyakoroljon a szélsőséges álláspontot kép­viselő Izraelre. A közel-keleti válság megoldása ma már csak a PFSZ részvételével, az önálló palesztin állam meg­alapításával képzelhető el. Ha Izrael visszautasítja ezt, akkor a világ tanúja lehet az ötödik közel-keleti háború kirobbanásának. Jasszer Arafat világossá tette: „Olajágat és a szabadságharcos fegyverét hordozom egyidejűleg. Ne engedjék kiütni a kezemből az olajágat!" A figyelmeztetés Izraelnek és támogatóinak egyaránt szólt. 0 Moszkva (MTI) A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 57. évfor­dulója alkalmából küldött kínai üdvözlötávirat, hivata­los szovjet vélemény szerint, nem megy túl annak a kí­nai álláspontnak a megismét­lésén, amelynek következ­tében a szovjet—kínai tár­gyalásokon már öt éve nem sikerül előrehaladást elér­ni. A vezető nyugati lapok egy része, közvetlen pekingi sugalmazásra és ösztönzésre, szenzációs talalásban ,, új kínai javaslatokról", „a kap­csolatok rendezését célzó kezdeményezésekről" szóló kommentárok kíséretében adta elő a pekingi üdvözlő­távirat tartalmát. A távirat­ban, amelyet a szovjet sajtó az ünnepek idején ismerte­tett — de a kínai sajtóban mindmáig nem látott nap­világot — megtalálhatók azok a megállapítások, amelyek a két nép közötti barátság erő­sítését szorgalmazzák, s tar­talmazzák azt az önmagában teljesen elfogadható kitételt is, hogy a két ország közötti elvi ellentétek nem akadá­lyozhatják a kapcsolatok normalizálását. Az üdvözlőtávirat lénye­ge, s a vele kapcsolatos nyu­gati sajtóvita okozója viszont az a mondat volt, amely sze­rint „mindenekelőtt a Kí­nai Népköztársaság és a Szovjetunió kormányfői kö­zött 1969-ben létrejött egyet­értésnek megfelelően meg kell kötni egy — a kölcsö­nös meg nem támadást és az erőszakról való lemondást is magában foglaló — megálla­podást a határ status quójá­nak fenntartásáról, a fegy­veres konfliktusok meg­akadályozásáról és mindkét fél fegyveres erőinek kivo­násáról a vitatott területekről, s azután át kell térni a ha­tárkérdések egészének tár­gyalásos rendezésére". Moszkvai hivatalos körök­ben sajnálattal állapítják meg, hogy az idézett kije­sok soron következő plenáris ülését. Prága Lubomir Strougal, a CSKP KB elnökségének tagja, cseh­szlovák miniszterelnök^ csü­törtökön Szíriából hazaérke­zett Prágába. Stroügal hiva­talos, baráti látogatást tett a Szíriai Arab Köztársaságban Mahmud Ajubi miniszterel­nök meghívására. A SZEGEDI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT villamoskoczi-vozolői tanfolyamot indít 20 éven felüli férfi és női munkavállalók részére. A tanfolyam idejére munkabért, az eredménytől függő­en külön prémiumot fizet, önálló kocsivezetőként el­érhető kereset havi 2500,— Ft, ezen felül évi 5000,— Ft tömegközlekedési juttatás, egyenruha- és szabadjegy­ellátás. Jelentkezni lehet november 20-ig, Külső Pulz utca 2. szám. Forgalmi osztályon. A Dél-magyarországi Vállalat 1974. november 16-án, 12 órától 16 óráig a TARJANTELEP 602. ÉPÜLET VÉGÉNÉL mozgó átvevőhelyen HELYSZÍNI FELVÁSÁRLÁST RENDEZ. Szedje össze felesleges papír- és textilhulladékát a helyszíni átvétel időpontjáig! Fenti időpontban az úttörőpajtások is felkeresik a lakásokat, és segítenek az átadásnál. lentés, minden tetszetőssége ellenére nem egyéb, mint nyilvános megismétlése a korábbi, szovjet szempontból teljesen elfogadhatatlan ál­láspontnak, s a következő megjegyzéseket fűzik hoz­zá: f A fenti kínai „javas­• lat" lényege az, hogy a kínai fél abban az esetben egyezik bele a meg nem táma­dásról és az erőszak alkal­mazásáról való lemondásról szóló megállapodás megkö­tésébe, ha ... a Szovjetunió feladja jelenlegi határait. Másképpen sehogyan sem értelmezhető a „vitatott te­rületek" kifejezés használa­ta, illetve az a nyílt köve­telés, hogy a szovjet csapa­tokat vonják vissza az or­szág törvényes államhatárai­ról. J A „vitatott területek" megfogalmazás, amely a gyakorlatban több tízezer négyzetkilométernyi szovjet terület átadására vonatkozó követelés, tisztességtelen is, hiszen a Szovjetunió soha­sem ismerte el, hogy a két ország kőzött vitatott terüle­tek lennének. Az 1969-es kí­nai—szovjet találkozón, amelyre a távirat hivatko­zik, fültanúk szerint ebben a kérdésben semmiféle „egyetértés" nem jött és nem ls jöhetett létre Alek­szej Koszigin és Csou En-laj között A kínai kormányfő felvetette ugyan az erre vo­natkozó igényt, a szovjet tár­gyaló fél azonban érthető módon nem bocsátkozott al­kuba saját területéről, s ki­fejtette álláspontját, amely mind a mai napig érvény­ben van, s amely szerint a Szovjetunió nem hajlandó vita tárgyává tenni határait, jóllehet, kész együttműködni a természeti eróziós folyama­tok következtében bizonyta­lanná vált határvonalak pon­tosításában. J Az úgynevezett „határ­• kérdésben" az elmúlt évek folyamán a Szovjetunió nemegyszer jelét adta a jó­szomszédság igénye által diktált jóindulatának. Leg­utóbb tavaly márciusban a Pekingben folyó határtár­gyalásokon nyújtott be ja­vaslatot arra, hogy a szovjet —kínai határ keleti, folyó­menti szakaszán, amely több mint négyezer kilométer hosszúságban húzódik, a nemzetközi gyakorlatban szo­kásos módon, a megváltozott folyómedrek figyelembevéte­lével jelöljék meg a pontos államhatárokat. Annak el­lenére, hogy ez több száz ki­sebb sziget kínai területté nyilvánítását jelentette vol­na, Peking ezt a javaslatot nem fogadta el. 4 A Szovjetunió kezde­• ményezte 1971. január 15-én az erőszak alkalmazá­sáról való lemondás szer­ződésben való rögzítését. A szovjet javaslat kiterjedt a hagyományos fegyverek és a nukleáris rakétafegyverek al­kalmazásától való tartózko­dásra. Még ezt megelőzően, az 1969-es kormányfői ta­lálkozón Koszigin kezdemé­nyezte a határkonfliktusok megakadályozásában való eTvüttműködést. szükség ese­tén magas szintű, kormányfői szintig terjedő konzultációk útján, s ezzel tanújelét ad­ta, hogy a szovjet fél min­denféle tekintélykérdésnél előrevalóbbnak tartja a két ország közötti béke biztosítá­sát 1973. június 14-én Moszk­va újabb javaslatot tett ar­ról, hogy a felek küldjék el delegációikat egy szárazföldi, tengeri és légi megnemtáma­dási szerződés kidolgozása céljából. Kínai részről mindezeket a javaslatokat elutasították, vagy éppen úgy, mint a no­vember 7-i üdvözlőtávirat­ban, elfogadásukat területi követelések kielégítésétől tet­ték függővé. A kínai távirat szerzői — hangsúlyozzák moszkvai hi­vatalos körökben — sajnos nem a két ország kapcsola­tainak javítását tekintették céljuknak. Sok évvel koráb­bat! kifejtett szovjqtfe. javas­latokkal szembeni elutasító magatartásukat erősítették meg. Felvetődhet persze a kérdés, hogy mi szükség volt álláspontjuknak ilyen mó­don való előadására és rek­lámozására. A válasz nem lehet más, minthogy a Szov­jetunió és a szocialista or­szágok nemzetközi enyhülést célzó összes javaslatainak és kezdeményezéseinek mód­szeres elutasítása, a szovjet közeledési kísérletek eluta­sítása után Peking elérke­zettnek vélte az időt egy megtévesztő hadműveletre, amelynek célja: illúziókat kelteni a kínai külpolitiká­ról a nemzetközi közvéle­ményben, amely huzamos idő óta konstatálja és teljes jog­gal elítéli Kína nemleges magatartását a nemzetközi életben végbemenő pozitív folyamatokkal szemben. xrr i e ;

Next

/
Oldalképek
Tartalom