Délmagyarország, 1974. október (64. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-02 / 230. szám

4 SZERDA, 1914. OKTÓBER 8. A szakközép­iskoláról A technikumok megszün­tetésével nap mint nap fel­teszik a szülők és a vállala­tok munkaügyi osztályain egyaránt ezt a kérdést: mi­re képesít a szakközépisko­la? Különösen nagy az ér­deklődés a beiskolázás és az elhelyezkedés időszakában. A közvélemény tájékozta­tását kívánjuk segíteni ezzel a cikkel is. A szakközépiskolai nevelés és képzés általános — min­den szakterületre érvényes munkakörök betöltésére, to­vábbá előkészíti őket — el­sősorban a szakközépiskola jellegének megfelelő — fel­sőfokú továbbtanulásra és a technikus minősítés megszer­zésére." Mint látjuk, a szakközép­iskolai képzési cél két alap­vető szempontból változott a technikumhoz képest: Egy­részt feloldották az egyér­telmű középfokú szakmai képzési célt, másrészt a vég­zett tanulók minden irányú — célját az 1973. évi 24. sz. továbbtanulási jogának fenn­törvényerejű rendelet a kö­adatai szerint egyes szakkö­zépiskolák végzős diákjai kö­zül 50—60 százalék kíván továbbtanulni. 2. A munkába álló fiatalok — amennyiben ipari, valamint élelmiszer­ipari és fagazdasági jellegű szakközépiskolában végzett — a kapcsolódó ipar ágaza­taihoz tartozó szakmákban, szakmunkásként is alkal­mazható. Pl. a gépészeti szakközépiskolát végzett fia­tal szakmunkásként alkal­mazható az esztergályos, ma­rós, köszörűs, automata szer­vetkezőképpen határozza lett, hogy meg: „A szakközépiskola a szakirányú felsőoktatásban tartása mellett egyértelműbb számgép-beállító fémnyomó. a szakközépiskola géplakatos szakmákban. 3. Lukács György gondolatvilága Hermann István könyvéről A Lukács Gjúirgy pályáké- jékozódást nehezítő hiány, nyegre törő szintézisét kap­pét és a XX. századi ember hogy Hermann könyvét már juk a lukácsi esztétikának, lehetőségeit egymásra vetítő, csak ezek egy részének kiik- amely a legkülönbözőbb mű­tatásáért, feloldásáért is el- vészeti ágazatok valósághoz ismerés illeti. való viszonyát állítja közép­Hadd mondjak egy szem- pontba. Ebből vezeti le, ille­beötlő konkrétumot annak tőleg ehhez kapcsolja a mű­bizonyítására, hogy a Lu- vészi ábrázolás sajátosságát, közös tükörben kereső könyv recenzense saját bőrén érzi Hermann István vállalkozá­sának nehézségeit. Hermann kötetéről röviden szólni nem könnyebb feladat, mint az övé lehetett, amikor négy­száz oldalon kísérelte meg bemutatni, értelmezni, s he­lyenként vitatni a filozófus életművét. Ezt az értékét és korszerű általános műveltsé- való továbbtanulásra get és szakmai képzést nyújt, fel Növendékeit szocialista szel­lemben, sokoldalúan fejlett emberré nevelni, s olyan szakmai képzettséghez — a magasabb elméleti képzett­séget kívánó ipari, valnmint élelmiszer- és fagazdasági szakmákban szakmunkás-ké­pesítéshez — juttatja, amely­nek birtokában alkalmasak a képesítésüknek megfelelő készít gyakorlati idő eltelte után — a képesítésüknek megfelelő középkáder munkakörök be­töltésére. Pl. a gépészeti szakközépiskolát végzett a következő munkaköröket töltheti be: beosztott idő­elemző, beosztott gépészeti Tapasztalataink Tzerint'ezzel előadó újítási előadó, koo­lehetőséggel a „jobbak" perációs előadó, minőségi el­terjedelmét, gondolati gyö­A végzett fiatalok alkalma-" kérzetét és mai hatását te­sak — célszerűen, bizonyos kintve egyaránt nagy súlyú, kács életművében érdekel­tek ezt a kötetet az aktuális szellemi krimi izgalmával olvashatják. Részeseként az intellektuális nyomozásnak, amely itthon alig Ismert — világszerte annál többet em­műfaji és stíluskérdéseit, tartalom és forma kölcsön­hatásának alkotó dialektiká­ját. Itt fogalmazza meg Her­mann leghatározottabban az egész könyvén átívelő gon­dolatot: Bartók Béla, Tho­A szakközépiskolát vég­zett fiatalok tehát a követ­kező lehetőségek között vá­logathatnak: 1. Tovább tanulhatnak, el­sősorban a szakirány szerin­ti főiskolákon, egyetemeken. egyre nagyobb számban él­nek, és a mai statisztikák Az alkohol Valamikor minden beteg- musban megbetegedettek ségre alkalmas gyógyszernek száma hazánkban az elmúlt tartották az alkoholt. A kel- tíz év alatt 87 000-ről 123 000­ták például az élet vizének re emelkedett. Egészségügyi nevezték a tömény szeszes ellátásuk. gyógyításuk, a italokat (máig is ezt a hie- munkából való kiesésük, iga­delmet őrzi a whisky név), zolatlan hiányzásaik és az A szakorvosok szerint azon- alkoholos befolyásoltság alatt ban az alkohol inkább mé- előidézett balesetek, vala­reg, s napjainkban már csak mint az ittasan elkövetett a bőr bedörzsölésére, a bőr- bűncselekmények okozta felület fertőtlenítésére hasz- kárérték évente meghaladja nálják gyógyszerként. Ital- a hárommilliárd forintot, ként fogyasztva már az igen A válások és az öngyilkos­kis mennyiségű, egy decili- ságok okai között pedig a ter, átlagos bornak megfele- részegeskedés és az alkoholiz­lő 10—15 grammnyi szesz- mus a második helyen áll. nek is van karos élettani ha- A veszélyeztetett helyzetben tása. Erősen ingerli a nyál- levő fiataloknak csaknem a kahártyákat és krónikus fele a szülők alkoholizmusa gyulladást válthat ki. Élet- miatt szorul védelemre, az tani szempontból azonban a elmegyógyintézetekbe felvet­központi idegrendszerre ki- tek közül pedig minden ne­fejtett káros hatása a leg- gyedik alkoholos eredetű fontosabb. megbetegedés miatt kerül a Mér igen kis mennyiség- zárt osztályra, ben is megzavarja a legma­gasabb rendű idegrendszeri funkciókat, megnehezíti az emlékezést és a figyelem összpontosítását. Ugyanakkor — mint köztudott — meg­szünteti az idegrendszeri gát­lásokat. Az izgalmi állapotot rendszerint lehangoltság kö­veti. A szakorvosok szerint az alkohol gátló hatással van a szervezet árszabályozó központjára is, a szí', - és a koszorúsorek működését azonban nem befolyásolja je­lentősen. Fokozza viszont a különböző emésztőnedveit kiválasztását, gyomorfekély esetén pedig különösen ká­ros a fogyasztása. A statisztikák tanúsága szerint mindezek ellenére az elmúlt tíz év alatt hazánk­ban — alig több in!nt hét literről — tíz literre emelke­dett az egy főre jutó abszo­lút alkoholfogyasztás, s ez­zel .,az iszákosok világrang­listáján" mi, magyarok a ti­zedik helyet foglaltuk el. A rendszeres alkoholfogyasz­tás súlyos pusztítást végez a májszövetben és a heveny alkoholmérgezés az életfon­tosságú funkciók nagymérté­kű rontásával közvetlen életveszélyt is kiválthat. Ugyanakkor a krónikus al­koholizmus számos szervi el­változással is jár. Ezek kö­zül legjellemzőbb az idült gyomorbélhurut, amely ét­vágytalanságot okoz, és idő­vel az erek megbetegedésé­hez, érelmeszesedéshez vezet. Az alkohol emellett károsítja a máj, a vese és a szív szö­veteit is. Az alkoholfogyasztás emel­kedésével aggasztóan növek­szenek az alkoholizmus okoz­ta károk, fej az alkoholizr lenőr stb. Mint látjuk, a szakközép­iskoláknak hihetetlenül ne­héz és differenciált feladato­kat kell megoldaniuk ahhoz, hogy a végzettek alkalmasak legyenek pl. műszaki közép­kádernek éppúgy, mint szak­munkásnak, de ugyanakkor olyan fizikai és matematikai alapokkal rendelkezzenek, hogy adott esetben tovább­tanulhassanak. Mivel a szakközépiskolás fiatalok érettségizhetnek is, ezért megfelelően színvona­las humán, közismereti kép­zést kell adnunk. A fent leírtak miatt tehát a szakközépiskolák képzése háromirányú. Szakmai elmé­leti, szakmai gyakorlati és közismereti képzés. A tudományok gyors fejlő­dése folytán e hármas kö­vetelménynek mind a tanuló, mind pedig az iskola egyre nehezebben tud eleget tenni. Ezért a jövőben a szakkö­zépiskolai tantervek bizo­nyos módosítására lesz szük­ség. De erre még később visszatérünk. Dr. Perényi János, a Szegedi Gépipari Szakközépiskola igazgatója átfogó alkotást. A Lukács György gondo­latvilága című könyv szer­zője a politika- és társada­lomtörténet, a művészet, az irodalom és a bölcselet jó néhány ágazatában követte hősét. Azt a mestert, akit más módszerrel — legalább­is megalapozottan, marxista igénnyel — nem is lehet megközelíteni. De ezzel már el is kezdtem Hermann kí­sérletének ismertetését és méltatását. Hiszen éppen ez a sokoldalúság, az érintett problémák, az értelmező és vitaszempontok száma, oly­kor zavarba ejtő zsúfoltsága legetett — értékeket próbál mas Mann és Lukács György feltárni, közelünkbe hozni, párhuzamba állítását, szel­Az ifjú Hegel gondolati fej- lemi törekvéseik rokonlelkű­lődését elemző Lukács-mo- ségét. nográfia kiemelkedő példá- Ez a nagy hármas együtt ja az úttörésnek, annak, és egymást erősítve többek hogy Hermann elsőként vál- között az emberiség kulturá­lalkozik a pályakép kulcs- lis értékeinek védelmezését mozzanatainak megvilágítá­sára. Beállítására egy nagy szellemiség konok igazság­keresésének folyamatába, az idő és a kategóriák rendjé­be. Ami a korszak jellemzé­sét, Lukács életének és al­kotásának hátterét, majd világméretűvé táguló hatá­sát illeti, Hermann e vonat­kozásban is sok újat és ér­dekeset ad. Egyike azoknak, is jelenti. A múlt folytatha­tóságának és gyökeres meg­újíthatóságának hitét: a jö­vő reménységét, amely az ember elidegenedettségének, megnyomorltottságának tör­ténelmi feloldását, a szabad­ság birodalmába jutás lehe­tőségét ígéri. Lukács ezt a lehetőséget nem azonosítja a valósággal, de nem is tagad­ja, hogy e lehetőség a szo­cializmus konkrét valóságá­teszi a húszíves tanulmányt akik az Osztrák Magyar ban> a Szovjetunió és a szocialista országok mai gyakorlatában igazolható. Olyan folyamatban realizál­ható, amely évtizedekkel ez­előtt megindult, és mára ha­talmas eredményeket hozott. Lukács György az Esztéti­esszészerűvé. Lukács György Monarchia felbomlásának gondolatvilágának alakulásé- beteges izgalmakban csillo­ról, nem kevés ellentmondá- gó szakaszát, a birodalmi sáról átfogó képet nyujto kaland végjátékát, az első vázlattá. Hermann könyvé- világháború előtti évtizedek nek szemlélete és hangvétele közép-európai kultúrtörténe­publicisztikus; haszna és tét kutatják. Joggal hangsú- „--« valamennyi erénye ebből iyozza tehót> hogy Lukács _ ka munkálatai közben sok adódik, e műfaj lehetőségeit annyi jelentős kortársával ponton vissza-visszatért ko­realizalja. együtt — innen Indult, s ez rábbi etikai kérdésfeltevése­Mást alig is tehetne, mi- a térség szólt bele fejlődési ihez. Etikát készült írni, de vei a tudományos monográ- sajátosságaival, forradalmi később ezt a tervét módosí­fia, az elmélyült elemzés le- lehetőségeivel későbbi dön­hetősége még nem adott, téseibe, útválasztásába. A Ehhez még a filológiai félté- XX. századi filozófia és szo­telek minimuma sem bizto- ciológia polgári, vagy refor­sítható. Sok minden hiány- mista iskoláit, irányzatait, a zik, értve ezen a Lukács- Lukáccsal foglalkozó nyu­művek kiadásának, szöveg- gatnémet, olasz, angol, fran­totta. Belátta, hogy az etika problémái is megoldhatatla­nok a társadalmi lét objek­tív alapjainak feltárása nél­kül. Ebből a vállalkozásból nőtt ki az Ontológia, amely emberi valóságot és alterna­véltozatainak, kronológiájá- cia, spanyol stb szerzők jól tívákat teremtő erőként nak, politika- és filozófiatör- ismerik. Alig értik viszont téneti összefüggés-rendsze- azt a hatást, amivel az orosz rének megoldatlan problé- elmélet és gyakorlat, a máit. Mindazt, amit a tudo- Szovjetunióban kibontakozó mány csak a következő év- elméleti munka és a szocia­tizedekben tisztázhat. Egy­előre annyi a kérdőjel, a tá­Jár-e táppénz a dolgozó nyugdíjasnak ? A. Gy. nyugdíjas oiva- éri. Az a nyugdíjas pedig, kabér együttesen eléri a hat­sónk írja: ez évben mint aki ennél több időt töltmun- ezer forintot, nyugdíjas, három hónapot kában, hogy meglegyen az Olvasónk — mivel a 630 dolgozott teljes elfoglalt- évi hatezer forintos kerese- órát már ledolgozta — táp­sággal. összesen 630 órát, te, az addig jogosult táp- pénzre még 210 órára jogo­pénzre, amíg a kifizetett sult. A vállalat ügyében tör­munkabér és a táppénzes vényesen járt el. napokra jutó átlagos mun- Dr. V. M. amikor is megbetegedett. A vállalatnál a táppénzt nem az egész betegség idejére, hanem csak egy hónapig fizették ki. A táppénzre va­ló jogosultságról úgy tud­ta. hogy legalább annyi ideig kell a táppénzt kifi­zetni, amennyi időn átdol­gozott. Véleménye szerint a betegség Idejére járt vol­na táppénz, nem pedig csak egy hónapra. Kérdezi: mit mond ezzel kapcsolatban a jogszabály? A rendelkezések szerint a munkaviszonyban álló nyug­díjas nyugdíjának szünetel­tetése, Illetve korlátozása nélkül naptári évenként ál­talában 840 órát dolgozhat. Amennyiben ez alatt az idő alatt munkabére nem éri el a 6000 forintot, 840 órán túl is dolgozhat mindaddig, amíg keresete a naptári év folya­mén a hatezer forintot eléri. A dolgozó nyugdíjas táp­pénzre — nyugdíjának kor­látozása nélkül — addig tart­hat igényt, amíg a munká­ban töltött órák és a táp­pénzes napokra eső órák szá­ma együttesen a 840 órát el­Gépesített juhtenyésztés A Szovjetunió juhállomá- neveinek. Eddig mar 10 gé­nyának egyötödét — több pesített gazdaságot alakítot­mint 32 millió darabot - a lak ki, melyekben 100 ezer kazah legelőkön nevelik. A juhot gondoznak. A terület köztársaság 526 szovhoza egyik legelső juhhizlaló foglalkozik juhtenyésztéssel, komplexumát a Zsolomansz­Az elkövetkezendő tíz évben ki Szovhoz építette. Nemrég a juhállomány számát 50 a gazdaság 8200 egyéves ál­millióra kívánják növelni. latot adott át az államnak, Kazahsztánban a juhte- átlagos sülyuk elérte az 50 nyésztést fokozatosan Ipari kilogrammot. A gépesített alapokra helyezik. Több juhnevelő felépítésére for­gazduságban megszervezték dított összeg egy év alatt az állatok gépesített táplál- megtérült, lását. A nehéz munkát A modern juhtenyésztő te­igénylő takarmánykészítést lepeket fiatal dolgozók lát­és -elosztást, az itatást és ják el. A köztársaság juhte­trágyahordást teljesen gé- nyésztő gazdaságaiban jelen­pesítették. A Taldi—Kurga- leg több mint 250 Ifjúsági •i területen 3 millió Juhot brigád dolgozik. lizmus építésének pátosza, ereje járult hozzá Lukács emberi-szakmai átalakulásá­hoz. Hermann ezt nemcsak tudja, hanem kulcskérdés- vábbgondolásra, nek tekinti, s ahol indokolt, runk alapvető az elemzés középpontjába állítja. Ezért is alakíthat ki a ma­ga számára termékeny pozí­ciót abban a vitában, ame­lyet a polémikus tanulmány sok oldalán folytat az egyre gazdagabb nemzetközi Lu­kács-irodalom szerzőivel. Azokkal a polgári, revizio­vizsgálja a munkát, az em­bert pedig úgy fogja fel, mint a világ kérdéseire, a történelmi kihívásokra vála­szoló lényt. Hermann szerint Lukács e művében olyan el­méleti alapot teremtett, amely befejezetlenül is sok lehetőséget biztosít a to­a mi ko­kérdéseivel szembesítő marxista—leni­nista filozófia gazdagítására. Az elhamarkodott, gyak­ran vitatható hírlapi és rá­dióinterjúk helyett az Onto­lógia rugalmas kategóriái­ban tiszteli Hermann a filo­zófus Lukács legmerészebb, leginkább jövőbe mutató eredményeit. Ezek nem le­nista, „új baloldali", neopo- zárt, rendszerbe foglalt gon­zitivista vagy egzisztencia- dolatok. Kevésbé teljesek, lista publicistákkal és szak- mint az ember és a tudás írókkal, akik — bármennyi- példája, megújuló képessé­re különböző világnézeti ge, igazságkereső szenvedé­alapon és módszerekkel — a lényeget tekintve egyet akarnak. Lukács kisajátítá­sával, s azzal próbálkoznak, hogy művét a modern kapi­talizmus heterogén gondo- lít'óttsága — írja latrendszereibe integrálják, külső kényszerek osztályorientációjától meg­fosszák, végső soron megha­misítsák és a maguk javára fordítsák. Hermann ezt a kí­sérletet úgy veri vissza, hogy változatait gondosan differenciálva, a szakszerű — vagy annak látszó — ér­vek ellen immanens cáfola­tot mozgósítva, képtelensé­güket, reménytelenségüket bizonyítja. Felmutatja velük szemben Lukács György út­ját Marxhoz, és tovább: a szocialista forradalom stra­tégájához és teoretikusához, Leninhez! dók számára. Lukács nagy­Ennek az útnak egyik pá- sága abban volt, hogy min­lyája az esztétika, a másik a dig kereste a kiutake*..." valóság általános törvény- Ezt a módszertant kell meg­szerűségei felé vezetett, tanulni tőle, hiszen csak így :ligazodást a kor elméleti kérdé­lye. Hermann könyvében a legmelegebb, legmeggyőzőbb sorokat e tulajdonságokról olvassuk. „Lukács önkritikus beái­nem hanem gondolkodói szükségszerű­ségek eredménye volt. És ez az önkritikái hajlam az utó­kor számára egyet jelent a következővel: „Lukács mód­szertani hagyatéka a kriti­kai attitűd. Kritikai attitűd minden gondolattal szem­ben, mely kritikára érde­mes, s így az ő életművével kapcsolatban is . . . Lukács nem győzte ismételni azt a lenini gondolatot, mely sze­rint nincsenek kiúttalan szi­tuációk. Legalábbis nagy osztályok és nagy gondolko­Előbbieket Az esztétikum sajátosságai című nagy mű fejezetei, utóbbiakut az On­tológia töredékei foglalták össze. Hermann könyvének két zárórészlete is a kétirá­nyú összegezés eredményeit és problémáit ismerteti. Lé­várhatunk történelmi, seiben. Hermann, Lukács György­ről írt, izgalmasan olvasmá­nyos könyve is ebben kíván segíteni, DERSI TAMAS

Next

/
Oldalképek
Tartalom