Délmagyarország, 1974. október (64. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-02 / 230. szám
4 SZERDA, 1914. OKTÓBER 8. A szakközépiskoláról A technikumok megszüntetésével nap mint nap felteszik a szülők és a vállalatok munkaügyi osztályain egyaránt ezt a kérdést: mire képesít a szakközépiskola? Különösen nagy az érdeklődés a beiskolázás és az elhelyezkedés időszakában. A közvélemény tájékoztatását kívánjuk segíteni ezzel a cikkel is. A szakközépiskolai nevelés és képzés általános — minden szakterületre érvényes munkakörök betöltésére, továbbá előkészíti őket — elsősorban a szakközépiskola jellegének megfelelő — felsőfokú továbbtanulásra és a technikus minősítés megszerzésére." Mint látjuk, a szakközépiskolai képzési cél két alapvető szempontból változott a technikumhoz képest: Egyrészt feloldották az egyértelmű középfokú szakmai képzési célt, másrészt a végzett tanulók minden irányú — célját az 1973. évi 24. sz. továbbtanulási jogának fenntörvényerejű rendelet a köadatai szerint egyes szakközépiskolák végzős diákjai közül 50—60 százalék kíván továbbtanulni. 2. A munkába álló fiatalok — amennyiben ipari, valamint élelmiszeripari és fagazdasági jellegű szakközépiskolában végzett — a kapcsolódó ipar ágazataihoz tartozó szakmákban, szakmunkásként is alkalmazható. Pl. a gépészeti szakközépiskolát végzett fiatal szakmunkásként alkalmazható az esztergályos, marós, köszörűs, automata szervetkezőképpen határozza lett, hogy meg: „A szakközépiskola a szakirányú felsőoktatásban tartása mellett egyértelműbb számgép-beállító fémnyomó. a szakközépiskola géplakatos szakmákban. 3. Lukács György gondolatvilága Hermann István könyvéről A Lukács Gjúirgy pályáké- jékozódást nehezítő hiány, nyegre törő szintézisét kappét és a XX. századi ember hogy Hermann könyvét már juk a lukácsi esztétikának, lehetőségeit egymásra vetítő, csak ezek egy részének kiik- amely a legkülönbözőbb műtatásáért, feloldásáért is el- vészeti ágazatok valósághoz ismerés illeti. való viszonyát állítja középHadd mondjak egy szem- pontba. Ebből vezeti le, illebeötlő konkrétumot annak tőleg ehhez kapcsolja a műbizonyítására, hogy a Lu- vészi ábrázolás sajátosságát, közös tükörben kereső könyv recenzense saját bőrén érzi Hermann István vállalkozásának nehézségeit. Hermann kötetéről röviden szólni nem könnyebb feladat, mint az övé lehetett, amikor négyszáz oldalon kísérelte meg bemutatni, értelmezni, s helyenként vitatni a filozófus életművét. Ezt az értékét és korszerű általános műveltsé- való továbbtanulásra get és szakmai képzést nyújt, fel Növendékeit szocialista szellemben, sokoldalúan fejlett emberré nevelni, s olyan szakmai képzettséghez — a magasabb elméleti képzettséget kívánó ipari, valnmint élelmiszer- és fagazdasági szakmákban szakmunkás-képesítéshez — juttatja, amelynek birtokában alkalmasak a képesítésüknek megfelelő készít gyakorlati idő eltelte után — a képesítésüknek megfelelő középkáder munkakörök betöltésére. Pl. a gépészeti szakközépiskolát végzett a következő munkaköröket töltheti be: beosztott időelemző, beosztott gépészeti Tapasztalataink Tzerint'ezzel előadó újítási előadó, koolehetőséggel a „jobbak" perációs előadó, minőségi elterjedelmét, gondolati gyöA végzett fiatalok alkalma-" kérzetét és mai hatását tesak — célszerűen, bizonyos kintve egyaránt nagy súlyú, kács életművében érdekeltek ezt a kötetet az aktuális szellemi krimi izgalmával olvashatják. Részeseként az intellektuális nyomozásnak, amely itthon alig Ismert — világszerte annál többet emműfaji és stíluskérdéseit, tartalom és forma kölcsönhatásának alkotó dialektikáját. Itt fogalmazza meg Hermann leghatározottabban az egész könyvén átívelő gondolatot: Bartók Béla, ThoA szakközépiskolát végzett fiatalok tehát a következő lehetőségek között válogathatnak: 1. Tovább tanulhatnak, elsősorban a szakirány szerinti főiskolákon, egyetemeken. egyre nagyobb számban élnek, és a mai statisztikák Az alkohol Valamikor minden beteg- musban megbetegedettek ségre alkalmas gyógyszernek száma hazánkban az elmúlt tartották az alkoholt. A kel- tíz év alatt 87 000-ről 123 000ták például az élet vizének re emelkedett. Egészségügyi nevezték a tömény szeszes ellátásuk. gyógyításuk, a italokat (máig is ezt a hie- munkából való kiesésük, igadelmet őrzi a whisky név), zolatlan hiányzásaik és az A szakorvosok szerint azon- alkoholos befolyásoltság alatt ban az alkohol inkább mé- előidézett balesetek, valareg, s napjainkban már csak mint az ittasan elkövetett a bőr bedörzsölésére, a bőr- bűncselekmények okozta felület fertőtlenítésére hasz- kárérték évente meghaladja nálják gyógyszerként. Ital- a hárommilliárd forintot, ként fogyasztva már az igen A válások és az öngyilkoskis mennyiségű, egy decili- ságok okai között pedig a ter, átlagos bornak megfele- részegeskedés és az alkoholizlő 10—15 grammnyi szesz- mus a második helyen áll. nek is van karos élettani ha- A veszélyeztetett helyzetben tása. Erősen ingerli a nyál- levő fiataloknak csaknem a kahártyákat és krónikus fele a szülők alkoholizmusa gyulladást válthat ki. Élet- miatt szorul védelemre, az tani szempontból azonban a elmegyógyintézetekbe felvetközponti idegrendszerre ki- tek közül pedig minden nefejtett káros hatása a leg- gyedik alkoholos eredetű fontosabb. megbetegedés miatt kerül a Mér igen kis mennyiség- zárt osztályra, ben is megzavarja a legmagasabb rendű idegrendszeri funkciókat, megnehezíti az emlékezést és a figyelem összpontosítását. Ugyanakkor — mint köztudott — megszünteti az idegrendszeri gátlásokat. Az izgalmi állapotot rendszerint lehangoltság követi. A szakorvosok szerint az alkohol gátló hatással van a szervezet árszabályozó központjára is, a szí', - és a koszorúsorek működését azonban nem befolyásolja jelentősen. Fokozza viszont a különböző emésztőnedveit kiválasztását, gyomorfekély esetén pedig különösen káros a fogyasztása. A statisztikák tanúsága szerint mindezek ellenére az elmúlt tíz év alatt hazánkban — alig több in!nt hét literről — tíz literre emelkedett az egy főre jutó abszolút alkoholfogyasztás, s ezzel .,az iszákosok világranglistáján" mi, magyarok a tizedik helyet foglaltuk el. A rendszeres alkoholfogyasztás súlyos pusztítást végez a májszövetben és a heveny alkoholmérgezés az életfontosságú funkciók nagymértékű rontásával közvetlen életveszélyt is kiválthat. Ugyanakkor a krónikus alkoholizmus számos szervi elváltozással is jár. Ezek közül legjellemzőbb az idült gyomorbélhurut, amely étvágytalanságot okoz, és idővel az erek megbetegedéséhez, érelmeszesedéshez vezet. Az alkohol emellett károsítja a máj, a vese és a szív szöveteit is. Az alkoholfogyasztás emelkedésével aggasztóan növekszenek az alkoholizmus okozta károk, fej az alkoholizr lenőr stb. Mint látjuk, a szakközépiskoláknak hihetetlenül nehéz és differenciált feladatokat kell megoldaniuk ahhoz, hogy a végzettek alkalmasak legyenek pl. műszaki középkádernek éppúgy, mint szakmunkásnak, de ugyanakkor olyan fizikai és matematikai alapokkal rendelkezzenek, hogy adott esetben továbbtanulhassanak. Mivel a szakközépiskolás fiatalok érettségizhetnek is, ezért megfelelően színvonalas humán, közismereti képzést kell adnunk. A fent leírtak miatt tehát a szakközépiskolák képzése háromirányú. Szakmai elméleti, szakmai gyakorlati és közismereti képzés. A tudományok gyors fejlődése folytán e hármas követelménynek mind a tanuló, mind pedig az iskola egyre nehezebben tud eleget tenni. Ezért a jövőben a szakközépiskolai tantervek bizonyos módosítására lesz szükség. De erre még később visszatérünk. Dr. Perényi János, a Szegedi Gépipari Szakközépiskola igazgatója átfogó alkotást. A Lukács György gondolatvilága című könyv szerzője a politika- és társadalomtörténet, a művészet, az irodalom és a bölcselet jó néhány ágazatában követte hősét. Azt a mestert, akit más módszerrel — legalábbis megalapozottan, marxista igénnyel — nem is lehet megközelíteni. De ezzel már el is kezdtem Hermann kísérletének ismertetését és méltatását. Hiszen éppen ez a sokoldalúság, az érintett problémák, az értelmező és vitaszempontok száma, olykor zavarba ejtő zsúfoltsága legetett — értékeket próbál mas Mann és Lukács György feltárni, közelünkbe hozni, párhuzamba állítását, szelAz ifjú Hegel gondolati fej- lemi törekvéseik rokonlelkűlődését elemző Lukács-mo- ségét. nográfia kiemelkedő példá- Ez a nagy hármas együtt ja az úttörésnek, annak, és egymást erősítve többek hogy Hermann elsőként vál- között az emberiség kulturálalkozik a pályakép kulcs- lis értékeinek védelmezését mozzanatainak megvilágítására. Beállítására egy nagy szellemiség konok igazságkeresésének folyamatába, az idő és a kategóriák rendjébe. Ami a korszak jellemzését, Lukács életének és alkotásának hátterét, majd világméretűvé táguló hatását illeti, Hermann e vonatkozásban is sok újat és érdekeset ad. Egyike azoknak, is jelenti. A múlt folytathatóságának és gyökeres megújíthatóságának hitét: a jövő reménységét, amely az ember elidegenedettségének, megnyomorltottságának történelmi feloldását, a szabadság birodalmába jutás lehetőségét ígéri. Lukács ezt a lehetőséget nem azonosítja a valósággal, de nem is tagadja, hogy e lehetőség a szocializmus konkrét valóságáteszi a húszíves tanulmányt akik az Osztrák Magyar ban> a Szovjetunió és a szocialista országok mai gyakorlatában igazolható. Olyan folyamatban realizálható, amely évtizedekkel ezelőtt megindult, és mára hatalmas eredményeket hozott. Lukács György az Esztétiesszészerűvé. Lukács György Monarchia felbomlásának gondolatvilágának alakulásé- beteges izgalmakban csilloról, nem kevés ellentmondá- gó szakaszát, a birodalmi sáról átfogó képet nyujto kaland végjátékát, az első vázlattá. Hermann könyvé- világháború előtti évtizedek nek szemlélete és hangvétele közép-európai kultúrtörténepublicisztikus; haszna és tét kutatják. Joggal hangsú- „--« valamennyi erénye ebből iyozza tehót> hogy Lukács _ ka munkálatai közben sok adódik, e műfaj lehetőségeit annyi jelentős kortársával ponton vissza-visszatért korealizalja. együtt — innen Indult, s ez rábbi etikai kérdésfeltevéseMást alig is tehetne, mi- a térség szólt bele fejlődési ihez. Etikát készült írni, de vei a tudományos monográ- sajátosságaival, forradalmi később ezt a tervét módosífia, az elmélyült elemzés le- lehetőségeivel későbbi dönhetősége még nem adott, téseibe, útválasztásába. A Ehhez még a filológiai félté- XX. századi filozófia és szotelek minimuma sem bizto- ciológia polgári, vagy reforsítható. Sok minden hiány- mista iskoláit, irányzatait, a zik, értve ezen a Lukács- Lukáccsal foglalkozó nyuművek kiadásának, szöveg- gatnémet, olasz, angol, frantotta. Belátta, hogy az etika problémái is megoldhatatlanok a társadalmi lét objektív alapjainak feltárása nélkül. Ebből a vállalkozásból nőtt ki az Ontológia, amely emberi valóságot és alternavéltozatainak, kronológiájá- cia, spanyol stb szerzők jól tívákat teremtő erőként nak, politika- és filozófiatör- ismerik. Alig értik viszont téneti összefüggés-rendsze- azt a hatást, amivel az orosz rének megoldatlan problé- elmélet és gyakorlat, a máit. Mindazt, amit a tudo- Szovjetunióban kibontakozó mány csak a következő év- elméleti munka és a szociatizedekben tisztázhat. Egyelőre annyi a kérdőjel, a táJár-e táppénz a dolgozó nyugdíjasnak ? A. Gy. nyugdíjas oiva- éri. Az a nyugdíjas pedig, kabér együttesen eléri a hatsónk írja: ez évben mint aki ennél több időt töltmun- ezer forintot, nyugdíjas, három hónapot kában, hogy meglegyen az Olvasónk — mivel a 630 dolgozott teljes elfoglalt- évi hatezer forintos kerese- órát már ledolgozta — tápsággal. összesen 630 órát, te, az addig jogosult táp- pénzre még 210 órára jogopénzre, amíg a kifizetett sult. A vállalat ügyében törmunkabér és a táppénzes vényesen járt el. napokra jutó átlagos mun- Dr. V. M. amikor is megbetegedett. A vállalatnál a táppénzt nem az egész betegség idejére, hanem csak egy hónapig fizették ki. A táppénzre való jogosultságról úgy tudta. hogy legalább annyi ideig kell a táppénzt kifizetni, amennyi időn átdolgozott. Véleménye szerint a betegség Idejére járt volna táppénz, nem pedig csak egy hónapra. Kérdezi: mit mond ezzel kapcsolatban a jogszabály? A rendelkezések szerint a munkaviszonyban álló nyugdíjas nyugdíjának szüneteltetése, Illetve korlátozása nélkül naptári évenként általában 840 órát dolgozhat. Amennyiben ez alatt az idő alatt munkabére nem éri el a 6000 forintot, 840 órán túl is dolgozhat mindaddig, amíg keresete a naptári év folyamén a hatezer forintot eléri. A dolgozó nyugdíjas táppénzre — nyugdíjának korlátozása nélkül — addig tarthat igényt, amíg a munkában töltött órák és a táppénzes napokra eső órák száma együttesen a 840 órát elGépesített juhtenyésztés A Szovjetunió juhállomá- neveinek. Eddig mar 10 gényának egyötödét — több pesített gazdaságot alakítotmint 32 millió darabot - a lak ki, melyekben 100 ezer kazah legelőkön nevelik. A juhot gondoznak. A terület köztársaság 526 szovhoza egyik legelső juhhizlaló foglalkozik juhtenyésztéssel, komplexumát a ZsolomanszAz elkövetkezendő tíz évben ki Szovhoz építette. Nemrég a juhállomány számát 50 a gazdaság 8200 egyéves álmillióra kívánják növelni. latot adott át az államnak, Kazahsztánban a juhte- átlagos sülyuk elérte az 50 nyésztést fokozatosan Ipari kilogrammot. A gépesített alapokra helyezik. Több juhnevelő felépítésére forgazduságban megszervezték dított összeg egy év alatt az állatok gépesített táplál- megtérült, lását. A nehéz munkát A modern juhtenyésztő teigénylő takarmánykészítést lepeket fiatal dolgozók látés -elosztást, az itatást és ják el. A köztársaság juhtetrágyahordást teljesen gé- nyésztő gazdaságaiban jelenpesítették. A Taldi—Kurga- leg több mint 250 Ifjúsági •i területen 3 millió Juhot brigád dolgozik. lizmus építésének pátosza, ereje járult hozzá Lukács emberi-szakmai átalakulásához. Hermann ezt nemcsak tudja, hanem kulcskérdés- vábbgondolásra, nek tekinti, s ahol indokolt, runk alapvető az elemzés középpontjába állítja. Ezért is alakíthat ki a maga számára termékeny pozíciót abban a vitában, amelyet a polémikus tanulmány sok oldalán folytat az egyre gazdagabb nemzetközi Lukács-irodalom szerzőivel. Azokkal a polgári, reviziovizsgálja a munkát, az embert pedig úgy fogja fel, mint a világ kérdéseire, a történelmi kihívásokra válaszoló lényt. Hermann szerint Lukács e művében olyan elméleti alapot teremtett, amely befejezetlenül is sok lehetőséget biztosít a toa mi kokérdéseivel szembesítő marxista—leninista filozófia gazdagítására. Az elhamarkodott, gyakran vitatható hírlapi és rádióinterjúk helyett az Ontológia rugalmas kategóriáiban tiszteli Hermann a filozófus Lukács legmerészebb, leginkább jövőbe mutató eredményeit. Ezek nem lenista, „új baloldali", neopo- zárt, rendszerbe foglalt gonzitivista vagy egzisztencia- dolatok. Kevésbé teljesek, lista publicistákkal és szak- mint az ember és a tudás írókkal, akik — bármennyi- példája, megújuló képessére különböző világnézeti ge, igazságkereső szenvedéalapon és módszerekkel — a lényeget tekintve egyet akarnak. Lukács kisajátításával, s azzal próbálkoznak, hogy művét a modern kapitalizmus heterogén gondo- lít'óttsága — írja latrendszereibe integrálják, külső kényszerek osztályorientációjától megfosszák, végső soron meghamisítsák és a maguk javára fordítsák. Hermann ezt a kísérletet úgy veri vissza, hogy változatait gondosan differenciálva, a szakszerű — vagy annak látszó — érvek ellen immanens cáfolatot mozgósítva, képtelenségüket, reménytelenségüket bizonyítja. Felmutatja velük szemben Lukács György útját Marxhoz, és tovább: a szocialista forradalom stratégájához és teoretikusához, Leninhez! dók számára. Lukács nagyEnnek az útnak egyik pá- sága abban volt, hogy minlyája az esztétika, a másik a dig kereste a kiutake*..." valóság általános törvény- Ezt a módszertant kell megszerűségei felé vezetett, tanulni tőle, hiszen csak így :ligazodást a kor elméleti kérdélye. Hermann könyvében a legmelegebb, legmeggyőzőbb sorokat e tulajdonságokról olvassuk. „Lukács önkritikus beáinem hanem gondolkodói szükségszerűségek eredménye volt. És ez az önkritikái hajlam az utókor számára egyet jelent a következővel: „Lukács módszertani hagyatéka a kritikai attitűd. Kritikai attitűd minden gondolattal szemben, mely kritikára érdemes, s így az ő életművével kapcsolatban is . . . Lukács nem győzte ismételni azt a lenini gondolatot, mely szerint nincsenek kiúttalan szituációk. Legalábbis nagy osztályok és nagy gondolkoElőbbieket Az esztétikum sajátosságai című nagy mű fejezetei, utóbbiakut az Ontológia töredékei foglalták össze. Hermann könyvének két zárórészlete is a kétirányú összegezés eredményeit és problémáit ismerteti. Lévárhatunk történelmi, seiben. Hermann, Lukács Györgyről írt, izgalmasan olvasmányos könyve is ebben kíván segíteni, DERSI TAMAS