Délmagyarország, 1974. október (64. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-04 / 232. szám

PÉNTEK, 1974. OKTÓBER 4. 5 Tanácskozott a városi nőbizottság Tiltakozás a chilei terror ollen Csütörtökön, tegnap dél­után ülésezett a Hazafias Népfront városi nőbizottsá­ga. Szilágyi Istvánné, a nő­bizottság vezetőségi tagja előadásában megemlékezett a latin-amerikai, közel-kele­ti, indokínai országok és kü­lön a chilei nép antiimperia­lista harcairól. A nőbizottság az Országos Béketanácsnak küldött szolidaritási távirat­ban tiltakozott a chilei nép elnyomása, a terror ellen. A megemlékezés után dr. Elekes Mihályné, a nőbizott­ság titkára Ismertette az 1974—75-ös év munkatervét, a városi és a körzeti nőbi­zottságok előtt álló feladato­kat. Meghatározták a követ­kező ülések napirendi pont­jait, a Nők Fórumának és a Nők Klubjának ez évi prog­ramját. A gazdag munka­tervben többek között fod­rászatl és kozmetikai bemu­tatók, gyártók és fogyasztók fóruma, munkásmozgalmi veteránok meghívása, a Sze­geden élő, idős emberek helyzetének megtárgyalása, a gyermekek iskoláztatásá­nak aktuális kérdései szere­pelnek. A nőbizottság kép­viselői részt vesznek a böl­csődei és óvodai férőhelye­ket elbíráló bizottság és az alkoholé1 lenes bizottság munkájában is. Vetőmag őszre, tavaszra Az idei őszre és a jövő év tavaszára 6000 üzlet — AFÉSZ-bolt, szövetkezeti áruház, ABC-Uzlet, zöldség­bolt és felvásárló telep — ellátására készült fel a Her­mes ÁFÉSZ. A szövetkezeti kereskedelem minden eddi­ginél nagyobb választékot nyújt: 1974 őszén és 1075 ta­vaszán 50—55 millió forint értékű vetőmagvat hoz for­galomba. Készleteit saját termeltetesű, valamint a ve­tőmagtermeltető vállalattól és importból beszerzett mag­vakból állította össze. (MTI) Művészklub alkotóműhely Művészekkel találkozva hányszor szóba kerül, a vá­ros művészeti életét elemez­ve hányszor megfogalmazó­dik: nincs kapcsolat a kü­lönböző művészeti ágak mű­velői között; kiaknázatlan lehetőségek fékezik az elő­relépést; közösen kellene megoldani a közös feladato­kat. Utcai beszélgetések, műterem-látogatások, két megálló közti villámeszme­cserék mind-mind a szegedi művészeknek azt a jogos igé­nyét fogalmazzák meg; amely nagyon határozottan és markánsan jelentkezik az MSZMP Szeged városi bizottsága által az elmúlt honapokban készített körül­tekintő felmérésekben és melyrehato elemzesekben is, Azt tudniillik, hogy ége­tően szükséges egy fórum, ahol egyaránt otthonra lel­ne építész és festő, fotós és színházi rendező, költő és zeneművész. Olyan klubot hiányolnak egyöntetűen a szegedi művészek, ahol el­sősorban találkozhatnának egymással, megismerhetnék egymás szándékait, alkotóte­vékenységét. Találkoznának azok, akik egy utcában lak­naiv de nem tudják, hogy egy asztalfiókban őrzött kéz­irat összeköthetné őket a művészet vidékén éppúgy mint az emberi kapcsolatok hétköznapjaiban; akik egy j ügyet melengetnek a tenye­rükben. s nem tudják, hogy a villamoson mellettük zö­työgő kolléga is ugyanazon a problémán töri a fejét; akik igénylik a más művé­szeti ág képviselőinek jelen­létét. véleményét, épitő kri­tikáját — igénylik a művé- | szeti ágak közötti kapcso­latot. a múzsák testvérisé­gének jegyében a művészek alkotó közösségét. A Sajtóház Művészklubja, néhány hónapos szünet után. némileg módosult pro­fillal ad hírt újra magáról. Vállalja és folytatja az el­múlt, több mint öt esztendő eredményeit, de fejleszteni szeretné karakterét. Művész­klub igyekszik lenni a szó igazi értelmében, sajátos, különös ismertetőjegyekkel. A szegedi művészek (képző­művészek, építészek, írók és költők, fotósok és zenészek, a színház művészeinek) fó­ruma, találkozóhely és vita­kör. kiállítóterem és elő­adóhelyiség. Nem eggyel több kiállítóhelyiség; nem eggyel több ismereteket ter­jesztő klub; nem eggyel több művelődési otthon. A művészek fóruma, találkozó­helyé. műhelye. Itt is lesz­nek. minden hónap első hét­főjén. szervezett programok: kiállítások — képzőművé­szeti bemutatók, dokumen­tumtárlatok, fotókiállítások, építészeti bemutatkozások stb. —, önálló estek, könyv­viták, zenei események. De ami hangsúlyos; alkotó fó­rum. Elsősorban a helyi művé­szeti élet állandó tűzhelye, a szegedi szellemi élet for­rásvidéke szeretne lenni a Művészklub. Mert az elefánt­csonttoronyba zárkózás — legyen bár terepszínűre festve az a torony! — nem­csak a tévutak veszélyét rejti magában, nemcsak az értékítéletek bicsaklásait, de a provincializmusba ful­ladást, a megfeneklést is. Egy mű csak a foganta­tás, a kihordás fázisaiban magánügy, személyes kér­dés. Attól a pillanattól, hogy elkészül egy-egy alko­tás: közügy lesz. Elsősor­ban a város művésztársa­dalmának ügye, hiszen ezt a közösséget reprezentálja a város széles közönsége előtt, ország-világ előtt. A Mű­vészklub sikere is elsősor­ban és alapvetően a város művészeinek aktivitásán, se­gítő szándékán múlik. Az MSZMP közművelődési ha­tározata a művészeknek is jelentős feladatokat oszt. Együtt, közösen vállalva nemcsak könnyebb, de szin­te parancsolóan szükséges is. Valahogy úgy kell segí­tenünk egymást a közös cé­lok eléréseért folytatott munkában, ahogy a művé­szetek hajnalán, a sámán­kodások vtlágteremtésének pillanataiban segíthette a varázslatot szó és dallam, mozdulat és maszk, környe­zet és tükörkép. Otthonossá kelt tenni ezt a várost, teliesebbé önma­gunkat, környezetünket. Ebben igyekszik segítséget nyújtani a szegedi művé­szek fóruma — a hétfőn, október 7-én űjra megnvíló Művészklub. Segíteni első­sorban a szegedi művészek ügvét. Segíteni a város közmű­velődésének ügyét. I Környezetátalakítás a szénmezőn A visontai szénmezőn újabb környezetátalakító munka zajlik az úgynevezett nyugati bánya efőkészítésén. Az elő­készítés egyik legjelentősebb szakaszán már tűi vannak: új mederbe terelték a szénmezőt korábban átszelő Bene­patakot. Mintegy három kilométeres szakaszon mesterséges csatornát építettek. Milliók a vendéglátásra Fejleszti üzlethálózatát a vendéglátó vállalat A vendéglátás kulturált­ságára évről évre mind na­gyobb összeget fordít a Csongrád megyei Vendéglá­tó Vállalat. Az idén is olyan beruházásokat valósit meg, amelyek nyomán üz­leteinek külső és belső képe előnyösen megváltozik. Sza­bó József, a vállalat igazga­tója mostani ilyen tevékeny­ségüket summázva úgy fo­galmazott, hogy „az inten­zív szakasz" illik rá leg­inkább beruházásaik jelle­gére. Természetesen üzlet­politikai célokat is szolgál­nak ezek a munkák. Még a nyár előtt tanúi lehettünk annak, hogy egyik hónapról a másikra miként változott meg a Szent István téren például a Búza-vendéglő az átalakítási munkálatok után. Az üzlet korábbi kocsma jellege egyszeriben meg­szűnt. nemcsak az űj beren­dezések nyomán, hanem a vendéglátás, a vendégfoga­dás. a kiszolgálás színvona­lának emelésével is. Háromszázezer forintot költöttek a Búza-vendéglő átalakítására és azt követő­en 400 ezer forint értékű munkával, új berendezéssel alakították ki Felsővároson o Bárka-vendéglő új arcula­tát. Nyomon követhető, hogy egy-egy régi üzlet korsze­rűvé tételével nemcsak a forgalom emelkedik, hanem a vendégek is szinte. kicse­rélődnek. Tiszta, rendezett, jó környezetet nyújtó üzlet­ben nem érzi jól magát az a vendég, aki azelőtt az asztal alá „kényszerült", mert a lerészegedésig ivott. Jó elgondolás volt a Köl­csey utcában is létrehozni, kialakítani a gyorsbüfét, ahol a sietősen betérő ven­dég uzsonnázhat, ebédelhet, vacsorázhat. Ebben az üzlet­ben tilos a dohányzás, s az üzlet profiliához eredetileg az is hozzátartozott, hogy nem tartónak alkoholos italt. A zsírosabb ételekre azonban bort akart inni a vendég, tehát engedni kel­lett az igényeknek. A háziasszonyok kedvére cselekedett a Csongrád me­gyei Vendéglátó Vállalat, j amikor megszüntette a Szent ' István téren a depó jellegű j borkóstolóját, amely, mond-! juk ki őszintén, a környék | szégyenfoltja volt. A helyé­ben süteményboltot hoztak létre, amelynek ugyan nincs akkora forgalma, mint a ko­rábbi depónak, de nem is a forgalom hajszolása volt a cél, hanem egy új profilú üzlet létrehozása. Soron kö­vetkezett a beruházásban a Somogyi utcai tejivó átalakí­tása korszerűvé, több mint félmillió forint ráfordításá­val. Turjánban hamarosan átadják a Lila akác étter­met, amelynek építési költ­ségét a városi tanács bizto­sította, a belső berendezés­re pedig — árukészlettel együtt — mintegy 2 millió forintot fordít a vállalat. Régi és mostani mivoltá­ban nemigen felel már meg a kulturált vendéglátás kö­vetelményeinek a patinás hírű Hagi-étterem. Átalakí­tása szükséges. El is ké­szült már a program, amely szerint 11 millió forintból át lehet építeni az éttermet úgy. hogy a konyháját lé­nyegesen megnagyobbítják és alkalmassá teszik az ét­keztetést önkiszolgáló rend­szerben napi ezer vendég számára, a mai 4—500 he­lyett. A szomszédos Kis Ha­git is munkába veszik, át­alakítják sörözővé és majd meleg ételt is lehet itt kap­ni. Természetesen nemcsak szegedi üzleteik korszerűsí­tését tűzte napirendre a Csongrád megyei Vendéglá­tó Vállalat. Napirenden sze­repel, a követelményeknek megfelelően, a vendéglátás korszerűsítése Makón is. Az ugyancsak neves Korona-ét­termet lehet majd bővíteni, mert az épületből a bank új helyre költözik, s a fel­szabaduló helyiségeket — saját házában — birtokba veszi a vendéglátó vállalat. Hódmezővásárhelyen a Bé­ke-bisztró átalakítására I millió 700 ezer forintot forr dított a vállalat. A régi konyhát háromszorosára bő­vítették, s ennek arányá­ban sokkal több vendége­ket fogadhatnak, mint an­nak előtte. Ugyanitt a Bé­ke-étterem rekonstrukciójá­ra 500 ezer forintot fordíta­nak. A szálló is nyer a re­konstrukcióval : a lakószo­bák mellé fürdőszobát ala­kítanak kl. Üzletei korszerűsítését to­vább folytatja a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat, amelynek a forgalmát aa idén igen érzékeny veszte­ség érte a Tiszán egymást követő árhullámok miatt Csongrádtól Szegedig átme­netileg 15 üzletet kellett be­zárni a folyók hullámtéri részén, éppen a szezonban. Ennek következtében mint­egy három és fél millió fo­rinttal csökkent az évi for­galom. L, F. Gépek magyar- NDK együttműködéssel Üvegház a rács két oldalán Színes amerikai film. Irta: Truman Capote, Wyatt Coo­per és Tracy Keenan Wynn. Rendezte: Tom Gries. Ope­ratör: Jules Brenner. Zene: Billy Goldenberg. Főszerep­lők: Alan Aida, Vic Morrow, Ko.v Jenson, Dean Jagger, Kristoffer Tábori, CIu Gula­ger. Megrázó, megdöbbentő film Tom Gries Üvegház cí­mű filmje. Megrázó, és ke­gyetlenül őszinte. Egy börtön kegyetlen világába vezeti el a nézőket, de ugyanakkor kíméletlenül sugallja általá­nosabb érvényű igazságát is. Mert a börtön farkastörvé­nyeinek áldozatul eső két főhős egyszerre áldozata an­nak a társadalomnak, mely­nek számok mögé rejtett bűnözői és kiközösítettjei között játszódik a cselek­mény. Űj lakók érkeznek egy amerikai börtönbe. Egy ká­bítószeres kamaszfiú, egy egyetemi tanár, akik felin­dultságában olyan szeren­csétlenül ütötte meg a fele­ségét elgázoló autóst, hogy az meghalt, és egy Vietnam­ból hazatért leszerelt katona, aki más munkalehetőség hí­ján a börtönőri foglalkozást választotta. A rácsok mögött különös törvények ural­kodnak. Két lehetőség van: elfogadni azokat, bármeny­nyire is megalázók és ke­gyetlenek, vagy ellenállni és belepusztulni. A „füves" ka­masz naiv bizalommal és hittel közeledik a védelmet nyújtó „erős fiúkhoz", de végtelen megalázása után inkább az önkéntes halált választja. A professzor meg­próbál ellenállni. Egy évet kellene eltölteni a kegyetlen világban, ennyi Időre kellene derekat hajtani az őrökkel összejátszó bandának. S mi­vel nem teszi, meghal, éppen annak a börtönőrnek puska­golyója oltja ki életét, aki megpróbálja leleplezni, fel­tárni az igazságot: a kegyet­lenkedéseket, az őrök és foglyok összejátszását, a gyilkosságokat. S még a tra­gédia után smes más válasz­tása, menekülnie kell. Feszesen szerkesztett, rendkívül izgalmas film az Üvegház, vagy ahogy alkotó­ik az alcímben jelzik; A rács két oldalán. Nagyszerű az operatőri munka is, és a szí­nészi játék is. X. L. A következő években to­vább bővül a magyar—NDK kooperáció az útépítő, asz­faltkeverő berendezések gyártásában. Segítésére a NIKEX Külkereskedelmi Vállalat közreműködésével a Közúti Gépellátó Vállalat és NDK-beli partnere együtt­működési szerződést kötött többek között újabb típusú, nagy teljesítményű útépítő gépek közös tervezésére. Hazánk egy korábbi KGST-szakosítási megálla­podás értelmében az órán­ként 50 tonna kapacitásúnál kisebb teljesítményű útépítő berendezéseket gyártja, az NDK-vállalatok pedig a kö­zép- és nagy teljesítményű gépeket. Ma már azonban egyre több 60—80, sót 100 tonna kapacitású aszfaltke­verőre is szüksége van épí­tőiparunknak, így az NDK­ból származó import évről évre nő. Ezért a két partner­vállalat kooperációs egyez­ménye szerint — magyar részegységekért az NDK-beli cég több berendezést expor­tál hazánkba. ' Száraz szeptember Az ősz első hónapja kelle­mesen meleg, nyárias időjá­rással kezdődött, s ez az utó­nyár csaknem pontosan a csillagászati ösz kezdetéig, 21-ig tartott. Ebben a három hétben országszerte túlnyo­móan derült, száraz, ; apfé­nyes időjárás uralkodott, a hőmérséklet csúcsértékei 25 —30 fokig emelkedtek, s a napi középhőmérsékletek 2— 3 fokkal meghaladták az év­szaknak megfelelő értéket. Éles fordulat állott be idő­járásunkban 21-én, amikor az Adria fölött kialakuló ciklonok hatására ország­szerte megindult az esőzés, a keleti országrészekben csak jelentéktelen, de a Dunán túl igen kiadós csapadékok hullottak. A hónap utolsó hetében egymást követték a hűvös óceáni léghullámok, de kiadósabb esőket most ls csak a Dunántúl kapott. A tartósan borús, szeles hóvé­gi napokban 3—4 fokkal maradt a hőmérséklet napi középértéke a sok évi átlag alatt, s ez a kellemetlenül hűvös szakasz csaknem tel­jesen kiegyenlítette a hónap első felének melegtöbbletét, a hőmérséklet havi középér­tékei megfeleltek a sok évi átlagoknak. Szegeden szeptemberben 4 legmagasabb hőmérsékletet 3-án jegyezték fel, amikor a felmelegedés elérte a 30 fo­kot. A legalacsonyabb hő­mérséklet 28-án hajnalban alakult ki, a városban ekkor 1 fokot mértek, de Szeged határában csaknem fagy­pontig süllyedt a hőmérő, a repülőtéri megfigyelő állo­máson 1 fok volt a hőmér­sékleti minimum. Az ország északi területein gyenge ta­lajmenti fagyok is előfor­dultak ezen a napon, a Dél­Alföldön fagyot azonban még sehol sem észleltek. A szokatlanul hideg időjárás október első napjaiban is tart. Október 2-án a hőmér­séklet csúcsértéke Szegeden mindössze 11 fok, a napi kö­zéphőmérséklet pedig 7,8 fok volt, s ez november 1 l-e normál hőnrírsék'etének fe­lel meg városunkban! A csapadMrmérle* a Dél­Alföldön elég irien*Ő7 hiány­nyal zárult a" elmúlt hónap­ban. Annak ellenére, hogy az utolsó héten gyakoriak vol­tak az esők. a viszonylag csekély hozamok miatt a ha­vi csapadékösszeg a szoká­sosnak mindössze felét, két­harmadát érte el ezen a te­rületen. Dr. Péczely György egyetemi tgnár

Next

/
Oldalképek
Tartalom