Délmagyarország, 1974. október (64. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-31 / 255. szám

CSÜTÖRTÖK, 1971. OKTÓBER 31. Laboratórium a vágóhídon Az idén ünnepeljük a ma­gyar élelmiszeripari kutata­sok intézményes kibontako­zásának 25. évfordulóját. — Nép- ben a laboratóriumhoz tar­egészség- tozott Csongrád, Bács-Kls­ügyl, ál- kun és Békés megyék terü­lategész- 'ete- A hetvenes években vi­Nem kell hangsúlyozni, hogy ségügyi és népgazdasági fel- szont csak Csongrád megye, ezek a kutatások mindannyi- adataink vannak. Célunk és elsősorban Szeged, unkát közvetlenül érintenek mindenekelőtt a fogyasztók — összesen huszonketten — mint az élelmiszeripar egészségének védelme, ezt vagyunk, hat állatorvossal, fogyasztóit —, a magyar szolgálja egész tevékenysé- egy élelmiszeripari üzem­élelmiszer-gazdaság pedig günk. A húsvizsgálaton ' kí- mérnökkel, állatorvosi szak­éppen a kutatási eredmé- vdl végzünk kiegészítő la- segédekkel, laboránsokkal nyek segítségével _ fejlődött boratórlumi vizsgálatokat, dolgozunk. Előnyös az, hogy jelentősen az elmúlt évtize- higiéniás állapotot felderítő működési területünk leszű­dekben. mikrobiológiai vizsgálatokat kült Csongrád megyére. Ez Szegeden ls vannak ha- és a húskészítményeket mi- vizsgálataink minőségének gyoményai az élelmiszeripa- nősítjük halljuk a tájé- javulásán is lemérhető. Fej­ri kutatómunkának. Az koztatót. lődtek a vizsgálati módsze­ötvenesztendős Gabonater- A h'űsvizsgálatok azért rek» korszerűsödött a mü­mesztési Kutató Intézet szükségesek, mert a kór- szerparkunk, csak közvetett kapcsolatban bonctan alapján — azaz a Alátámasztásul néhány van az élelmiszeriparral, si- vógág során nem mlndig le_ adat: 1960-ban 3 ezer mikro­kerei mégis szamottevoen het teljes biztonsággal el- biológiai vizsgálatot végez­esnek latba, sokat jelente- dönteni, nincs-e valamiféle tek el egész évben, ez év nek a búzatermesztés, ma- fertőzés a húsban. Mintákat háromnegyed részében pedig lomipar, sütőipar, vagy u ta- vesznek minden egyes levá- már 620Ö körül tartanak, karmanytermesztés, allatte- gott állatból, alaposan meg- Bekapcsolódott a hűtőház, és nyésztés, húsipar szempont- vizsgálják a laboratórium- a szalámigyár is sok mun­jabol. A fogyusztok érdekeit ban, a vonatkozó, rendeletek két ad a laboratóriumnak, szolgaija a megyei Élelmi- alapján. Ugyanezek a rende­szerellenőrzö és Vegyvlzsga- jelel{ szabályozzák a húsfel­ló Intézet, ahol 'a laborató- használás módját is, csak riumi munka mellett nagy azt bocsátják közfogyasz­szerepük van az érzékszervi tásra, ami minden feltétel­vizsgálatoknak is. A Csöng- nek megfelel. rád megyei Allutegészség- A húskészítmények minő- tóintézetben vagyunk, na­ugyi Állomás is reszese az S(tő vizsgálatakor megálla- gyon is gyakorlati alapokon élelmiszeripari kututóteve- pítják, hogy a 'hasznos (ízt, nyugszik a tevékenység, kenységnek, hiszen ellenőrzi színt, aromát adó) baktériu- Mégis folytatnak a munka­az állati eredető terméke- mokon kívül van-e meg nem társak tudományos kutató ket- engedett mikroorganizmus a munkát is, különböző cél­A Szegedi Élelmiszeripari termékekben. Nemcsak a feladatokat oldanak meg tu­Főiskola felsőfokú képzett- készáru jut el a laborató- dós igénnyel, ennek megfe­séget nyújt u kutatásban — rlumba, hanem a félkész lelő eredményekkel. Ezzel valamint a' termelés Irányi- hentesáru is, hiszen gyártás- saját szakmai tudásuk gya­közi ellenőrzést is végez- rapodását segítik elő, ugyan­Mit tesznek cv munkásokért ? Eljuttatni a könyvet mindenkihez! A Művelt Nép Könyvter- tosságát a munkásművelő- gek mind nagyobb és dtffe­jesztő Vállalat szegedi Tö- désben betöltött szerepét. renciáltabb feladatok elé ál­mörkény könyvesboltjában _ Szegeden, a Tömörkény ütják a munkahelyi künyv­a meglehetősen szűk raktár- könyvesbolt foglalkozik terjesztést, melynek ulupve­helyiségben lányok, asszo- munkahelyi könyvterjesztés- tő célja: eljuttatni a kony­nyok csomagolják a köny- sei. Száznegyven könyvbizo- vet mindenki keze be. vek sokaságát. Naponta hU- mányos árulja a legújabb — Kikkel tudnak együtt szonöt, 30—40 kilós csoma- kiadványokat heti két-há- dolgozni, hol vannak meg got készítenek, ezek kerül- rom alkalommal az tize- kihasználatlan lehetősegek? nek majd a munkahelyi bl- mekben, gyárakban, elsősor- _ Legerősebb a kapcsola­zományosok, üzemi könyv- ban társadalmi munkában, tunk a szakszervezetekkel, terjesztők polcaira, asztalá- a könyv iránti szeretetből. Az SZMT könyvtárával kar­ra. Az MSZMP KB közmű- Ebédlőkben, klubszobákban, öltve szervezünk rendezvé­velődési határozata a könyv- üzemi kultúrtermekben ta- nyeket akciókat író-olvasó terejesztés munkásaira is íálhatjuk meg a bizomá- találkozókat. Ahol nincs újabb feladatokat ró. nyosok polcait, szekrényeit, üzemi bizományos, ott idő­— Mit tesznek Szegeden a Hetente kapnak új könyv- szaki vásárlásokat szerve­munkasmuvelodes fokozásá- csomagot, így a folyamatos zünk elsősorban jelentős ért a könyvterjesztők? áruellátás és az egészséges könyvünnepek és -akciók — A közművelődési hatá- cserélődés is biztosított. A idején. A bizományosokat a rozat vegrehajtasa — véle- száznegyven könyvbizomá- Művelt Nép Könyvterjesztő kedik Müller László, a Tö- nyos évi forgalma tízmillió vállalat kiadványaival, pla­mörkény könyvesbolt igaz- forint. Kiemelkedő a könyv- kátjaival tájékoztatjuk, gatója —, bármilyen rész- forgalom a Szegedi Ruha- igyekszünk megalapozni eredmény elérése szinte el- gyárban, a kőolajipari vál- propagundatevékenységü­képzelhetetlen könyvek nél- lalatnál, a textilművekben, ket Ebben a munkában ki­kül, a sok-sok ezer példány- a Kenderfonó és Szövőipari aknázatlan lehetőségnek Iá­ban kinyomtatott, és az em- Vállalatnál, ahol havonta tom az üzemi újságok fóru­berekhez eljuttatott gondo- i5_20 ezer forintért vásó- mait> a hangszórókat és fali­latok, ismeretek nélkül. A rolnak könyvet a munkások, újságokat. Sokat lendítene a hatarozat fenyében még in- Az Olvasó Népért-mozgalom könvv és az. olvasas ügyén kább erőteljes és határozott permanens folyamatában ha a 8ZOCialista ' brigádok kontúrokkal rajzolodik ki, fontos feladatnak tekintjük, kulturális vállalásaiban mél­hogy a könyvterjesztés nem hogy ne csak szépirodalmi tó megalapozott, • körültekin­egyszerűen kereskedelmi te- műveket népszerűsítsünk, töen és folyamatosan napi­vékenység, hanem kulturális hanem juttassuk el a mun- renden tartott lenne a misszió ízlésnevelés, a mar- kásokhoz a legfrissebb poll- könyv, az olvasmányélmény, xista—leninista világnézet tikal, ismeretterjesztő és a könyvvásárlás népszerűsítése és a tudatfor- szakkönyveket is. Erősödő málás fontos eszköze is. tendencia a munkások köré­Ezek a feladatok fokozottan ben a házikönyvtárak klala­érvényesülnek a munkásosz- kítása, melynek lemérhető tály körében, kiemelten a jelzése, hogy nemcsak szép­munkásszállásokon és a be- irodalmi olvasmányokkal, I?,!""''ÍV?, ., járó dolgozók között. hanem az általános és szak- ^Usmertetese, — 1972-ben a házikönyv- mai műveltséget bővítő, in­tárak részére vásárolt formációkat nyújtó kötetek­könyvmennyiség 30 százaié- kel is gyarapítják könyvtá­kát munkahelyi bizományo- raikat a dolgozók. Éppen soktól szerezték be as embe- ezérl igyekszünk figyelembe rek. Ezt az országos adat is profillát í és felvillantják az érdeklő­bizonyítja a munkahelyi, a bizományosokhoz érkező dés. az igény mécseseit. üzemi könyvterjesztés fon- igényeket. Ezek a jelensé- T. L. A tő feladat az egész­ségvéde­lem, a megelőzés. Nem kuta­TUDOMANYOS MUNKA tásában — részt vevő szak­embereknek. Felkészíti hall­gatóit a gyakorlati életre, ugyanakkor a tudományos munkára is. A szegedi vágóhíd terüle­nek. LÉPCSŐ­FOKOK akkor így kapcsolódnak a Az el- magyar élelmiszeripari ku­múlt tatás egészéhez, a tudó­két év- mány egy-egy építőkövét tized rakva a negyedszázada lera­tén több mint húsz éve mű- alatt nagy léptekben fejló- k°tt alapokra. A könyv az önművelés legfontosabb eszköze. „A szocialista közművelődés egyik alapvelő feladata az önművelés fontosságának lehetőségei­nek bővítése" — olvashat­juk a közművelődési hatá­rozatban. Itt van óriási sze­repe a könyvnek és azok­nak. akik a könyvet eljut­tatják minden munkáshoz. ködlk a Húsipari Állatorvo­si Ellenőrző Szolgálat kiren­deltsége. A mikrobiológiai, szövettani vizsgálatok már tulajdonképpen a felszaba­dulás előtt kezdődtek — a vugóhid igazgatója is állat­orvos volt. A háború alatt tönkrementek a preparátu­mok, maga a laboratórium is, ami mai szemmel nézve primitívnek tűnik, mégis nagy jelentőségű volt abban az Időben. A (elszabadulás után az akkori Földműve­lésügyi Minisztérium rende­lete alapján Miskolcot, Győrt, Pécset és Szegedet — amely városok egyben a legnagyobb húsüzemi cent­rumok voltak, a legnagyobb vágóhidakkal rendelkeztek — felszerelték bakteriológiai laboratóriumokkal. A műszereket, a miniszté­rium adta, szakképzett em­berek is Budapestről jöt­tek, a központi laboratóriu­mokból. így került Szeged­re dr. Makó Imre, a HAESZ kirendeltssgvezetője ls. Egyetlen helyiségben dolgoz­tak, mindössze öten, szegé­nyes (elszereléssel, nem volt könnyű a dolguk. dött a kirendeltség. Kezdet­Bálint Ibolya Segítő szocialista brigádok Idő kellene, hogy ponto- nyan pedig az óceánon túl- ma adódik, azonnal készen san összeszámoljuk, hányan ról is. Az ő munkájuknak állnak a segítségre. Társa­fogtak eddig pénzbeli téri- .köszönhető a nyolc, egymás- dalml munkában fúrták tés nélkül ásót-lapátot és ra épült templomrom és a meg az emlékpark új artézi másféle szerszámot az hozzá kapcsolódó kolostor kútját is — az anyagot a ópusztaszeri emlékpark ér- alapjainak föltárása. Szere- megyei tanács, a (úráshoz dekében. öt éve jönnek ide Pük föltehetően nem ér vé- szükséges berendezést a diákok nyári munkára, leg- eet, hiszen egy másik, iz- vállalut, a munkát pedig a többen környékünk közép- galmas téma is ásó alff kí- szocialista brigád adta. iskoláiból, egyetemeiről, de H^Z^ÍVK,?., n3g„y„uífi!!& Most hallottuk, hogy sokan érkeznek az ország ^^ft4^"1Győrben is támadlak párt­más vidékéről is, söt a nem- ^aradvénváinak Másán íogo' a/" emlékparknak, zetközi tábor keretében •^JTT* Hantos Mihály, a Pusztasze­Európa országaiból, néhú­Takarékossági világnap A takarékosság gondolata minden kor­ban és társadalomban végigkísérte az em­beriséget. Régen a munkanélküliségtől va­ló félelem épp úgy volt a takarékosságnak ősztönzője, mint most a Jövőbe vetett hit, a szebb és gazdagabb élet kialakításának lehetősége. A társadalmi fejlődés teremtet­te meg a takarékpénztárakat, a takarékos­ság gyakorlásának mai formáit. Korai és szép hagyományai vannak ennek a törek­vésnek Magyarországon is. Fáy András százharminc évvel ezelőtt alakította meg a független pesti Hazai Első Takarékpénz­tárat, a múlt században pedig az ipari munkásság saját erejéből hozta létre a •segélyező egyleteket. Tehát a törekvések nem újak, mégis hozzátartoznak mai vilá­gunkhoz. Jelentős kérdésről van szó, a takarékos­ság népszerűsítése összefügg a társadalmi célkitűzésekkel. És különösen illik erről ma, október 31-én, a takarékossági világ­napon szót ejteni. Figyelembe kell venni, hogy a takaré­kosság hajlama nem örökölhető, vagy ve­lünk született adottság. Mindenkinek kü­lön-külön kell rájönnie célszerűségére. Nemcsak egyéni, hanem állami érdek ls. Persze, azt senki sem akarja, hogy az ál­lampolgárok saját életszínvonaluk rovásá­ra takarékoskodjanak. Politikai és gazda­ságpolitikai céljaink között első helyen szerepel az életszínvonal rendszeres eme­lése. A népgazdaság egészséges fejlődése megköveteli, hogy a lakosság vásárlásai ne csökkenjenek. Tehát az emberek ne mondjanak le bizonyos anyagi javakról, hanem úgy növeljék fogyasztásukat, hogy lehetőség legyen a szükséges megtakarí­tásokra is. A takarékosság az ésszerűsség­gel rokon, s nem a lemondással. Az utóbbi években a megtakarítás ál­landóan és jelentősen növekszik. Évről évre bővül a betétkönyvvel rendelkezők száma, és jelentősen megnőtt a könyvekben el­helyezett összeg is. Csongrád megyében a betétállomány hárommilliárd forint, az egy lakosra jutó összeg 6 ezer 500 forint felett van, és ez az országban a legmaga­sabb. A megyében minden harmadik fel­nőtt lakosra jut egy betétkönyv. A rend­szeres beosztás, takarékosság nagy előnye, hogy lehetővé teszi a beruházásokkal kap­csolatos kiadások hosszabb időszakra való elosztásét az életszínvonal átmeneti csök­kenése nélkül. klásásu dunk ÍtntöTlaSKra Ts " Országos Emlékbizottság az azt S '^száradok '^helyettese téjékoztatá­települési viszonyairól. Az Xj^iAi.t"^* emlékpark tervezői is kí- BaUltd ,ValíaI,Ut Ady ,.Lndre váncsian várják az ásatás •z£i„aj1*ta brigádja . kfdf újabb szakaszának eredmé- a kaPcs?l.al„ot. * nyeit, hiszen a honfoglalás korának rekonstruált házá- a Jnóz« lói környékünk jellegzetes Atb a * qaprikés, vagy a mBkói viselő, valamint a Hálózati szocialista brigád is. A szo­hagymás házig épülettörté- , , ,' u , r-7 , ™ . , neti folyamatosságot tudnak c>a.llída brigádok 97 dolgo­i látogatók elé állítani. z0.ja es. " munkabngód val~ Az olaiosok ás ÓDusztu- Ialta> hogy szabad szomba­szer kapcsolata legalább ^ végZfU munkójak béJ annyire közismert. Segítet- J* • asze" fP?'ékpark tek az ásatásoknál ls, de ha támogatásara ajánlják bármilyen műszaki problé- H. D. föl. Postás ifjúsági parlament Szerdán a Posta Vezér- vény postai végrehajtására igazgatóságon tanácskozott a hozott intézkedésekről, s a oostás fiatalok országos par- postának a következő terv­ramentje. A mintegy 19 ezer időszakra szóló legfontosabb ifjú postást képviselő kül- tennivalóiról. Ezután Bíró dőttek meghallgatták Horn Bódls József, a Postások Dezső közlekedés- és posta- Szakszervezetének titkára ügyi miniszterhelyettes, pos- adott tájékoztatást a szak­ta-vezérigazgató vitaindító szervezeti szervek lfjúságpo­előadását az ifjúsági tör- litikai tevékenységéről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom