Délmagyarország, 1974. október (64. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-31 / 255. szám

2 CSÜTÖRTÖK, 1974. OKTÓBER Hl A Fülöp-szigeti Köztársaságról, kapcsolatainkról A Fülöp-szigeti Köztársa­ság körülbelül 300 000 négy­' zetkilométer szárazföldi összterületű szigetország, több mint 7000 — nagy rész­ben lakatlan — szigetből áll. A Fülöp-szigetek — amelye­ket 1521-ben Magellan fede­zett föl az európaiak számá­ra — Délkelet-Ázsiában ta­lálhatók, a Maláj-szigetvilág északi részén. A lakosság száma — a legutóbbi nép­számlálás adatai szerint — körülbelül 37 millió (03 szá­zuléka flllpplno). A sziget­ország, amelynek 59 na­gyobb városa van, közigaz­gatásilag 07 megyére oszlik. A fővárosa hivatalosan Guezon-City, de ténylegesen Manila, amely egyben a legnagyobb kikötő. * Magyarország és a Fülöp­szigetek között a kapcsola­tok meglehetősen újkcletüek. Diplomáciai kapcsolatokat 1973. szeptember 28-án léte­sítettünk. Magyarország első Fülöp-szigeti nagykövete, Horváth Ernő 1974. június 10-én adta út megbízóleve­lét Marcos köztársasági el­nöknek. Gazdasági kapcsolataink egyelőre jelentéktelenek. A szigetköztársaságban 1972­ben törvénybe foglalták s szocialista országokkal foly­tatott kereskedelem Irányvo­nalait, Netracor néven álla­mi vállalatot hoztak létre a szocialista országokkal való külkereskedelem fejlesztésé­re. Ezek az Intézkedések még nem eredményeztek konkrét változásokat a ma­gyar—Fülöp-szigeti forga­lomban, de úgv tűnik, hogy Fülöp-szigeti részről igény­lik n gazdasági kapcsolatok javítását. Kulturális kapcso­lataink még szintén kezdeti stádiumban vannak,- bár' bi­zonyos érdeklődés tapasztal­ható magyar zenei előadó­művészek Fülöp-szigeti ven­dégszereplése iránt. A Fülöp-szigetek politiká­járól az utóbbi években vál­tozások figyelhetők meg a Fülöp-szigetek kül- és bel­politikájában. Ferdinánd Marcos köztársasági elnök 1972. szeptember 21-én rend­kívüli állapotot hirdetett ki. Az ország gazdasági elmara­dottságának felszámolására hivatkozva meghirdette az „új társadalom" elnevezésű programot. Ennek keretében korlátozott földreform vég­rehajtását kezdték meg. A feudális földbirtokos oligar­chiával szemben nagyobb szerephez Jutott a nemzeti burzsoázia, Jóllehet a földre­form a nagybirtokot eddig nem érintette. A belpolitikai helyzetet bonyolítja a gazda­sági nehézségek súlyosbodá­sa. ami együtt jár a társa­dalmi feszültség növekedé­sével. Külpolitikai téren a meg­változott nemzetközi erővi­szonyok és a világpolitiká­ban végbement enyhülési folyamat eredményeképpen a Fülöp-szigeti vezetésben az utóbbi évek során erősö­dött a felismerés, hogy ér­dekében áll a nemzetközi kapcsolatok szélesítése, kü­lönösen a szocialista orszá­gokkal. Így — amerikai ori­entációjának feladása nélkül — az utóbbi években a kap­csolatok javítására törekszik ezekkel az országokkal. Ez azonban egyelőre nem befo­lyásolja lényegesen a Fülöp­szigeti külpolitikát. A Fülöp-szigeti Köztársa­ság gazdasági élete — a vi­szonylag gazdag természeti erőforrások ellenére — lé­nyegében stagnál, A helyze­tet csupán enyhítette, hogy legfontosabb exportcikkei­nek — réz, cukor, épitőfa, kókusz — a világpiaci éra emelkedett. Nem kis problé­mát jelent a növekvő mun­kanélküliség és a gyorsuló Infláció. A nehézségek sú­lyosbodását a kormány kül­ső anyagi-pénzügyi erőfor­rások igénybevételével is Igyekszik áthidalni. Testvéri együttműködés, internacionalista szolidaritás Pravda-cikk a varsói találkozóról Dr. Carlos P. Romulo éUtrajza Manilában született, 1889. január 14-én. 1918-ban a Fülöp-szigeti egyetemen, majd 1921-ben az Egyesült Államokban, a columbiai egyetemen fejezte be tanul­mányait. 1931. és 1941, kö­zött a kormányzó tanács tag­ja volt. 1943—14-ben az Egyesült Államokban műkö­dött Fülöp-szigeti emigráns kormány tájékoztatási mi­nisztere; majd McArthur tá­bornok segédtisztje, később vezérkarának brigádtábor­noki rangú tagja. McArthur tábornok mellett Homulo ls részt ""vett a Fülöp-szigeti partraszállásban. 1944—45­ben közoktatási miniszter. 1945. és 1955. között a Fü­löp-szigetek ENSZ-küldött­ségének vezetője. Eközben 1949—50-ben az ENSZ-köz­gyűlés, 1957-ben — kétszer — a Biztonsági Tanács el­nöke volt. 1950. és 1952. kö­zött külügyminiszter. 1952— 53-ban, majd 1955-től 1963­ig Washingtonban nagykö­vet, egyidejűleg Kubában és Brazíliában akkreditált kö­vet. 1962-től a Fülöp-szigeti egyetem elnöke. 1966. és 1968. kőzött a köztársasági elnök külpoliti­kai tanácsadója és közokta­tási miniszter volt. 1968-től Ismét külügyminiszter. ' Befejeződtek a szovjet—'nyugat­német tárgyalások 0 Moszkva (TASZSZ, MTI) A Kremlben szerdán befe­jeződlek a tárgyalások egy­felől Leonyid Brezsnyev. az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, Alekszej Ko­szigln, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke és And­rej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, másfelől Helmut Schmidt, az NSZK szövetségi kancellárja és Hans-Dietrich Genscher al­kancellár, az NSZK külügy­minisztere között A tárgyaló felek összegez­ték a két ország közötti kap­csolatok egész komplexumát valamint a nemzetközi hely­zet kulcskérdéseiről folyta­tott megbeszélések eredmé­nyeit Kölcsönösen megelé­gedésüket fejezték ki a le­folyt véleménycsere fölött, és megerősítették azt az eltö­kélt szándékukat, hogy ki­szélesítik és elmélyítik a Szovjetunió és az NSZK kö­zötti együttműködést, a fe­szültség enyhülése érdekében Európában és világszerte. A befejező -megbeszélés tárgyszerű és konstruktív légkörben folyt le. Brezsnyev és Schmidt szer­dán a Kremlben aláírta az NSZK kancellárjának és al­kancellárjának szovjetunió­beli látogatásáról szóló kö­zös nyilatkozatot. Leonyid Brezsnyev és Andrej Gromiko, Helmut Schmidt és Hans-Dletrich Genscher aláirta a gazdasági együttműködés továbbfej­lesztéséről szóló szovjet­nyugatnémet megállapodást, Helmut Schmidt — befe­jezve hivatalos látogatásának moszkvai részét — szerdán repülőgéppel az ukrán fővá­rosba, Kijevbe utazott. Hanoiban a magyar kUldöttsóg 0 Hanoi (MTI) Szerdán megérkezett Ha­noiba a Borbándi János mi­niszterelnök-helyettes vezette magyar delegáció, a magyar —vietnami gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködési bizottság IV. üléssza­kára. A magyar küldöttséget a hanoi repülőtéren Phan Trong Tue miniszterelnök­helyettes, az együttműködési bizottság vietnami tagozatá­nak vezetője és a bizottság tagjai fogadták. Az együttműködési bizott­ság november elején kezdi meg munkáját 0 Moszkva (MTI) A szerdai Pravda terjedel. mes szerkesztőségi cikkben elemzi az európai kommunis­ta és munkáspártok varsói konzultatív találkozójának eredményeit. A tanácskozást, mint ismeretes, október 18— 18-án tartották. A Pravda abban a döntés­ben látja a találkozó leg­főbb eredményét, hogy 1975­ben összehívják az európai kommunista- és munkáspár­tok újabb értekezletét, amelynek témája az euró­pai békéért és biztonságért, együttműködésért és társa­dalmi haladásért vívott harc lesz. A lap hangsúlyozza, hogy a testvéri együttműkö­dés és Internacionalista szo­lidaritás szellefnében megtar­tott tanácskozás fényesen tükrözi a kommunista moz­galomban az egység felé mu­tató tendenciát. A kommunista mozgalom és a nemzetközi enyhülés kapcsolatát elemezve a Prav_ da a Portugál Kommunista Párt küldöttségének vezető, jét Idézi, aki a varsói talál­kozón egyebek között hang­súlyozta: „A portugál ese­mények meggyőzően tanúsít, ják, hogy a békés egymás mellett élés nemcsakhogy nem teszi lehetetlenné a for. radalmi folyamatot, hanem ellenkezőleg, kedvező felté­teleket teremt újabb ered­ményekhez és győzelmek­hez." Mint a Pravda írja, más küldöttek is hangsú­lyozták: ezt a gondolatot tá­masztják alá a francia és az olasz kommunistáknak a baloldal összefogásában el­ért sikerei is. A Pravda kiemeli: míg a hatvanas években — állapí­tották meg a varsói tanács­kozáson — a kommunisták joggal a második világhábo. rú területi és politikai ered­ményeinek megerősítését je­lölték meg legfőbb feladat­nak. addig ma a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok békés egymás mellett elésének eszméje Európában és az egész világon egyre Inkább meghatározza a nem. zetközl kapcsolatokat A varsói találkozó — írja a Pravda — ugyancsak cá­folja a nyugati propagandá­nak azokat a szovjetellenes koholmányait, amelyek sze­rint a Szovjetunió enyhülési politikáját „fokozódó bírá­lat éri" a nemzetközi kom­munista mozgalom soraiban. A Pravda ugyancsak han­goztatja: természetes, hogy az európai kommunista páír­tok mindegyike saját soe ifi­kus körülményei között dol­gozik, ezért teljesen érthető, hogy a testvérpártok gyak­ran egymástól eltérő felada­tokat oldanak meg. illetve eltéró módon oldják meg a feladatokat. Ugyancsak ért­hető. hogy az európai kom­munista pártok nem egyfor­mán közelitik meg ezt vagy azt a konkrét gyakorlati kér. dést. „Ennek ellenére — hangsúlyozza a Pravda — az európai kommunista mozga­lom különböző osztagainak alapvető céljai és érdekei lé­nyegében és alapjában véve egybeesnek és ezt ismételten meggyőzően tükrözte a kon­zultatív találkozó." A varsói konzultatív talál­kozón számos delegátus hangsúlyozta azt a gondola­tot, hogy az európai kommu­nistáktól mindig is Idegen volt az úgynevezett „Euró­pa-centrizmus", ugyanakkor rámutattak, hogy helyzeté­nél és lehetőségeinél fogva Európa és az európai mun­kásosztály jelentékenyen ké­pes hozzájárulni a népek ha­ladásához. Megcáfolta a ta­lálkozó azokat a burzsoá ál­lításokat ls. hogy az európai „kicsi" és „nagy" pártok, „nyugati" és „keleti", balol­dali" és „Jobboldali" pártok közötti megosztottság állító­lag törvényszerű, • ellenté­teik leküzdhetetlenek, A varsói tanácskozáson ál­talános volt az a vélemény, hogy az európai kommunis­ta és munkáspártok berlini értekezletének napirendjén szereplő fontos kérdéseket valamennyi részt vevő párt képviselőivel kollektíván, il­letve megállapodásuknak] megfelelő konkrét formák­ban é« módon kell megvitat­ni. Ezzel kapcsolatban a Pravda idézi Pullai Árpá­dot, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a Köz­ponti Bizottság titkárát, aki Varsóban egyebek között hangoztatta: „A tapasztalat azt bizpnyítja, hogy a nem­zetközi találkozók alapos és széles körű előkészítése bo­nyolult feladat, ugyanakkor feltétele ls a tanácskozások sikerének. A kollektivitás, a pártok közötti egyenlőség és az elvtárslasság elveinek) megfelelően a legdemokra. tikusabban kell előkészíteni az európai kommunista és munkáspártok találkozását." Losonczi Pál Olsztynban ÁRAMSZÜNET Értesítjük fogyasztóinkat, hogy 1974. november 4-tól november »-ig tdószakos áramszünet lesz Szántó Kovács J. u„ Gerle sor. Zágráb u„ Irinyi J. utca. Göndör sor álul ha­Urclt területen reggel 7 órától, délután 1« óráig, vezetéképítési munkák mi­att- Fogyasztóink szíves el­nézését kérjük. DEM ASZ Szeged városi kirendeltség. Új magyar nagykövet 0 Bukarest (MTI) Szerdán, tegnap délután megérkezett állomáshelyére dr. Biczó György, a Magyar Népköztársaság új bukaresti nagykövete. Dr. Biczó Györ­gyöt az otopeni repülőtéren a román Külügyminisztérium protokollosztályának vezető­je, a bukaresti diplomáciai kar képviselői, valamint dr. Farkas Imre ideiglenes ügy­vivővel az élükön a magyar nagykövetség munkatársai fogadtak. • Olsztyn (MTI) Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, aki lengyelor­szági hivatalos baráti látogatása során kedden vidéki kör­útra indult, szerdán délélőtt Lanskból Olsztynba érkezett Ez a több mint 90 ezer lakosú vajdasági székhely a Ma­zuri-tóvidék közigazgatási, kulturális és Ipari központja. Losonczi Pált és feleségét félnapos olsztyni tartózko­dására elkísérte Henryk Jablonski lengyel államelnök és Ludomir Stasiuk. az államtanács titkára. A magyar vendégek felkeresték a város mezőgazdasá­gi-műszaki akadémiáját, találkoztak tanáraival és hallga­tóival. A találkozón Losonczi Pál beszédet mondott. Lo­sonczi Pál tegnap este visszaérkezett Varsóba. Képünkön: Losonczi Pál és kísérete lengyelországi látogatása során felkereste Kozlowo állami gazdaságát. „öszi Vendéglátó Napok "14" Ma este 20 órától a CAMPING CSÁRDÁBAN Vadászvacsora AJÁNLATUNK: FACANLEVES, VADAS NYÜLCOMB, ÖZFILÉ VADASZ MÓDRA. Asztalfoglalás az üzletvezetőnél. Telefon: 14-931. Kellemes szórakozást és jó étvágyat kívánunk. Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat

Next

/
Oldalképek
Tartalom