Délmagyarország, 1974. október (64. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-29 / 253. szám

KEDD, 1974. OKTÓBER 29. 3 üveggyári Dolgoznak a húzógépek, csaknem két héttel a határ­idő előtt befejezték a sal­gótarjáni síküveggyár Zagy­va—II. üveghúzó ü-emének átépítését. A húszmillió fo­rint költségből elvégzett' rekonstrukció során nr'doj­tották a kemence szerkeze­tét. berendezéseit. Ezzel a Zagyva—II. alkalmassá vált egy új, kcrszerű, a síküveg optikai tulajdonságait javí­tó technológia bevezetésére. Közös magyar— jugoszláv vízlépcső épül a Dráván Október 21—28. között Bu­dapesten tartotta 19. ülés­szakát a magyar—jugoszláv vízgazdálkodási bizottság. A tárgyalás jegyzőkönyvét hét­főn Dégen Imre államtit­kár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke és Tome Kuzmanovski, a Jugoszláv Szövetségi Vízügyi Szolgá­lat vezetője írta alá. A bizottság határozatot hozott a Dráván építendő gyurgyevác—barcsi vízlép­Mipel Az ipari elektronika eésstí hazai seregszemléje Az Ipari elektronikának a mérés és szabályozás" című fejlődése adta az indítésot szimpóziont. A keddi meg­arra, hogy a Hungexpo„Mi- nyitó előadást követően pel—74" címmel megrendez- csaknem 30 előadás hangzik ze az elektronika első ha- el. Mintegy 150 résztvevőre, zai seregszemléjét. Az ok- köztük számos külföldi tóber 30. és november 5. szakemberre számítanak, között naponta 10—17 óráig akik egyebek mellett meg­nyitva tartó nemzetközi ki- vitatják az ipari folyamatok állításról, amelyen tizennégy mérésére, vezérlésére • és hazai és negyvenegy külföl- szabályozására szolgáló leg­di kiállító vesz részt, hétfőn újabb elektronikus műsze­tájákoztatták a sajtó kép- rek és berendezésekkel ösz­viselőit szefüggő kutatásokat, s az A magyar kiállítók közül alkalmazás eddigi tapaszta­a legnagyobb területet a Iatait. (MTI) Videoton és a Gamma Mű- _________________ csőrendszer közös beruhá­zásának és tervezésének elő­készítéséről. A vízié ocs ők megvalósítása az energiater­melés mellett árvízvédelmi és folyamszabályozási szem­pontból is indokolt. Megállapodás jött létre a Dunaföldvár—Vukovár kö­zötti Duna-szakasz szabá­lyozási munkálatainak gyor­sításáról. Megállapodtak to­vábbá. hogy az esetleges jeges árvizek elleni véde­kezés során négy magyar jégtörő hajó dolgozik majd a Duna csatlakozó jugoszlá­viai szakaszán is. Rendszeres együttműkö­dést határoztak el a Tisza csatornázásában közremű­ködő magyar és jugoszláv szakértők között. Megvizs­gálták a jelenleg énülő és 1976-ban ü'embe lépő novi­becseji vízlépcső hatását a magyar folyószakaszra és a vízlépcső épitése során szer­zett tapasztalatok hasznosí­tását a tervezett csongrádi vízlépcső építésénél. Értékelték a két ország szakértői által a határfolyó­kon végzett ví'minőségi vizsgálótok eredményeit és intézkedésekét határoztak el a vízminőség megóvása ér­dekében. továbbá tárgyal­tak a két ország vízügyi szervei közötti gazdasági együttműködés időszerű fel­adatairól. (MTI) ÁLLJUK A SARAT vek foglalja el. A Videoton kiállításán különös érdeklő­désre tarthat számot az R —10-es kis számítógép. Ez a szocialista országok egy­séges számítógéprendszeré­nek hat tagja közül a leg­kisebb. s hazai viszonylat­ban valószínűleg a legel­terjedtebb kis számít gép lesz. A gamma Művek, amely egy évtizede foglal­kozik folyamatirányítási cé­lokra alkalmas műs"erek és berendezések gyártásával, ezen a kiállításon égysfcek mellett b"mutatja az „Anal­cont" márkanevű folyamat­irányítási gyártmánycsalád­jának több tagját; távada­kat. jelátalakító egysége­ket is. Részt vevő kutatóin­tézeteink közül a Mérés­technikai Központi Kutató Laboratórium az olaj- és földgázbányászatban, a kör­nyezetvédelem feladatainak megoldásában és a számí­tógépes folyamatirányítás­sal kapcsolatban használha­tó műszereket, készülékeket állítja ki. A külföldi kiállítók Ang­liából, Ausztriából Belgi­umból. Dániából, Franciaor­szágból, Jaoánból, az NSZK-b ól, Olaszországb' 1, Svájcból és az USA-ból ér­keztek a seregszemlére. Az ipari elektronikai szak­kiállítással egyidőben azzal azonos helyen rendezik meg a „XI. ipari elektronikus Szegediek — szovjet barlangkutató expedícióban Néhány éve különleges, derítsék keletkezésének oka­labirintusszerű gipszbarlan- it, geológiai viszonyait, gót fedeztek fel a Szovjet- A nagyszabású felfedező unióban. A podóliai-hátsá- útra magyar barlangkutató­don levő barlangból eddig kat is meghívtak: a négyta­105 kilométernyit térképez- gú kutatócsoport dr. Jakucs tek fel a kutatók. A párat- Lászlónak, a József Attila lan méretű, gipszkristályok- Tudományegyetem földrajz­kai borított, óriási üregrend- professzorának vezetésével szer máris Európa legna- hétfőn utazott el a Szovjet­gyobb barlangjának számít, unióba. A szokatlanul bonyolult alaprajzú — egymást keresz­tező folyosók szövevényéből álló — barlang egész kiter­jedése azonban még ismeret­len. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évforduló­jának tiszteletére rövidesen nyolcnapos földalatti expe­dícióra indulnak a szovjet barlangkutatók. A körülte­kintően előkészített, tudo­mányos vállalkozás célja, hogy behatoljanak a barlang még ismeretlen részeibe, és Szakszervezeti feladatok a vállalati tervek összeállításában A SZOT elnöksége, hétfői 1976 közepéig hagyják jóvá. ülésén a többi között az A vállalati tervezőmunkához 1976—80-as évekre szóló vál- az Országos Tervhivatal lalati középtávú tervek ki- utasítást bocsátott ki, amely­dolgozásával kapcsolatos nek kidolgozásához a SZOT szakszervezeti feladatokról szervei is segítséget nyújtot­.árgyalt. tak; a szakszervezeti köz­Megállapította, hogy 1973 pontok és a nagyobb vállala­második felétől 84 vállalat, tok szakszervezeteinek ja­ilietve tröszt is bekapcsoló- vaslatait, megjegyzéseit az dott az új ötéves tervet meg- Országos Tervhivatal rendel­alapozó munkába. Meghatá- kezésére bocsátották. A váí­rozott témákban műszaki- lalati tervezéssel kapcsola­gazdasági, fejlesztési javas- tos szakszervezeti munkát iatokat, tanulmányokat bo- maguknak a vállalati szak­csátottak a központi tervező szervezeti szerveknek kell szervek rendelkezésére, s megszervezniük. Gondoskod­ebben közreműködtek a niuk kell arról, hogy a szak­szakszervezeti központok is. szervezeti testületek, a dol­A következő időszakban a gozók érdemben részt vegye­vállalatck saját ötéves ter- nek a tervezőmunkában, ér­veiket készítik el. 1975 elejé- vényesüljenek az üzemi de­ig e munkát előkészítik, mokrácia elvei, ezzel is job­megszervezik, 1975 közepéig ban megalapozhatják a gaz­kialakítják a vállalati terv- daf,ági v.fetők döntéseit. Elő , kell segitemok, hogy a val­Koneepciokat, 1975 második lalatok működése, gazdálko­celétől pedig részletesen ki- dása összhangban legyen a dolgozzák a középtávú ter- népgazdasági tervcélokkal, veket, s azokat várhatóan tervezéskor reálisan számol­janak a gazdalkodas várható körülményeivel. A vállalati tervek legyenek alkalmasak a munka- és üzemszervezés tökéletesítésére, biztosítsák gz anyaei és szellemi erőfor­rások feltárását, hatékonyan segitsék a gazdasági és mű­szaki fejlődést, az élet- és munkakörülmények javítá­sát, az érdekeltség és együttműködés jobb szabá­lyozását. A SZOT elnöksége a vál­lalati középtávú tervezéssel kapcsolatos szakszervezeti munkának csak az alapvető irányát jelölte meg, azt mindenütt az ágazat és a vállalat sajátos körülmé­nyeinek megfelelően kell a gyakorlatban alkalmazni. S ár lett a legjobb földekből, amerre csak nézünk, és a sarat emberek dagasztják. Iskolapadból hívott diá­kok, nehéz szolgálatból jött katonák, ün­nepeket, pihenést sárra váltó munkások, és sok ezren azok, akik mindig kánikulában aratnak, ha meleg van, és sárban dolgoz­nak, ha esik. Parancsszó sehol nem hangzott, de pa­rancsra nem is tudna ennyi ember így dolgozni. Jönnek szőlőt szedni azok, akik romantikájáról könyvből olvastak, és most csalódnak. Nincs must, nincs muzsika, mert a szőlőt messze préselik, és a bort legföl­jebb a boltból veszik. Van helyette romló fürt — egyik fele alig érett, a másik felét a penész eszi — hideg eső és sár, meg de­rékfájás este, édes. álom. Jönnek paprikát szedni azok, akik tudják, hogy világhíres a mi paprikánk, de azt nem tudták, hogy a világhírt úgy kell ellopni az esőtől és a leskelődő fagytól. Jönne egy kis dér, oda a világhír. Szerencsére, eddig csak a hegyét érte. Szedik a répát azok, akik édes cu­korért csak a zacskóba nyúltak, de sárba sose. Azt mondják, nagy értékeink vannak még kint a határban. Húszmillió csak mi­nálunk — ezt állítja az egyik gazdaság pénzzel bánó embere. Húszmillió a sár­ban. <?sak le kell hajolni érte. Nehéz lehajolni. Igen rövid idő alatt meg tudtuk szokni, hogy ez a gépek dol­ga. Hogy is mondtuk azelőtt? Arra való a gép, hogy legnehezebb munkájában föl­váltsa az embert. És ha a legnehezebbnél is nehezebb? Mi mást tehetnénk, fogja ma­gát az ember, és fölváltja a gépet. Ha nem tenné, a sokszor húszmillió forint sárba dobott pénz lenne. Fillérenként szedjük, megfeszített, nehéz munkával, de kiszed­jük. Számoljunk egy kicsit. Ha egy gazda­ság húszmilliót említ, az nagyolt számítás­sal legalább negyven összkomfortos lakás ára. Akinek kedve van, szorozza tovább, mert ez csak egy szövetkezet kint ázó, kint fázó pénze. Nagy érték van kint a határban, de gyorsan kalkuláló elektromos agyak se tud­nák megmondani, mennyi. Azt tudják, a cukorrépa, a rizs, a napraforgó, a szőlő, az alma meg a többi mennyit nyom és mennyit ér, mert itt valóban a számoké a világ. De mondja meg valaki, ez mennyit ér: az egész ország állja a sarat! Mennyit ér az, hogy a gáton vagyunk, ha jön a víz. és megyünk a sárba, ha onnan kérnek segítséget? Most egyszerre csináljuk ezt a kettőt. A számtan tud építeni felhőkarco­lót és holdautót, interkontinentális rakétát, turbinát, tengervíz-sótalanítót, utat, hidat, gombnyomásra működő gyárat, meg tudja mondani, melyik csillagnak merre válto­zik a fény ezer év múlva, de az emberség mérésénél a számtan törpe marad. Ha mindent összeadunk, rájövünk, nem is újdonság nálunk ez a segítésáradat. Kel­lett az óvoda, bölcsőde, könyv az iskolába, villany és tévé a tanyára? Előálltak azok, akik segíteni tudnak. Hallom a rádióból, hárompercnyi szép szó után hányan akar­tak egy ajándék zongorát ingyen el- 1 szállítani több száz kilométerre. Kapja ma­gát az egyik brigád, és szépen mondott köszönömért fölépíti a házát most az egyik munkatársnak, két hónap múlva a másik­nak. Pedig sok pénzt kereshetne, ha nem ingven dolgozna. Mi fűzi össze ezeket az embereket? A brigádot az, hogy együtt dolgoznak. A zongoracipelő se az ajándé­kozót nem ismeri, sem azt az iskolát, aho­vá elviszi. A diákot mi fűzi ahhoz a szö­vetkezetbe". amelyiknek répájáért dágvány­ba dagasztja a sarat? Itt nem lesz nagy ünneoség, áldomás se lesz, nem osztogat­nak kitüntetéseket, nem lesz dobogó, sző­nyeg, legföljebb kézfogás lesz. Mindenki tudja, mégis belemegy a sárba az is, aki­nek lába eddig csak az aszfaltot járta. Iz­ma erre a munkára nincs bejáratva, hoz­zá való ruhája sincs, mégis megy. Ahol a számtan már nem boldogul, úgy látszik, ott '"ámítás sincsen. S üt a nap egv kicsit, hogy remény­kedjünk, aztán jön az eső megint, hogv a feneketlen sárból kl ne fogvjunk. Minden jel arra mutat, kint levő vagyonunkat kézzel tudjuk később is menteni. A géo erőlködik, nyög, csikorog, törik és megáll. Sok lóerős nagy masinák munkáját a szándékában és öntudatában sokkal erősebb ember végzi. Adassék tisz­telet és megbecsülés a sárban járó ember­nek. Horváth Dezső VASÁRNAP: fl megye gazdaságaiban 15 ezren dolgoztak Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács el­feltérképezzék, továbbá fel- nöke és Apró Antal, az or­Dr. Biczó György hazánk új romániai nagykövete Kádár János, a Magyar szággyűlés elnöke fogadta dr. Biczó Györgyöt, hazánk­nak a Román Szocialista Köztársaságba akkreditált új nagykövetét, aki a közel­jövőben utazik állomáshelyé­re, iMTI] A budapesti metrósbrigád a vetőmagcsavázasnal -segít a csongrádi Árpád Tsz-ben A hét vége a bizonyíték rá, hogy néhány napos tartós jó idő után az égetően sür­gős mezőgazdasági munkák zömével végezni tudnánk. Szombaton ugyan kiverte az eső a határból az embereket, vasárnap viszont még a Nap is kisütött, így a vegyes két nap mérlege a megyei operatív bizottság összesíté­se szerint így áll: cukorré­pából — csupán kézi erővel — 100 hektárról takarították be a termést, a kukoricát 4 ezer hektáron törték le, a búzát 2200 hektáron vetették el, és 4 ezer hektárt szántot­tak föl a traktorok. Jelentős haladás ez, a cukorrépának már több mint a felét — 53 százalékát — sikerült föl­szedni, a napraforgónak 73, a szőlőnek 86, a fűszerpap­rikának 90 százaléka van biztos helyen, a buzavetést pedig a tervezett terület 40 saázalékán végezték eL A szombati eső sok kint dolgozó embert áztatott el, mégis 15 ezerre tehető azok­nak a száma, akik vasárnap a határban dolgoztak. A de­rűre sajnos újra ború követ­kezett, tegnap délelőtt 10—11 óra tájban embert és gépet újra kioarancsolt az idő a földekről. A felszedett ter­mékek elszállítása egyik leg­nagyobb problémává lépett elő. A szolnoki cukorgyárral kapcsolatban levő gazdasá­gok húsz olyan terepjáró gépkocsit kaptak, amelyek a legnagyobb sárban is tudnak teherrel közlekedni, a mező­hegyes! gyár körzetében le­vő szövetkezetekből pedig 35 szállítja a kézzel szedett ré­pát a cukorgyárba. A múlt hét végén Buda­pestről is érkezett segítseg Csongrád megyébe. A me­gyével testvéri kapcsolatban álló hetedik kerületből száz­ötvenen csatlakoztak a sár­ral birkózók hadához. A Budapesti Közlekedési Vál­lalat munkahelyeiről jöttek, hét-nyolc napi munkára, szőlőt, kukoricát, répát szed­ni. A leginkább megszorult üzemekbe irányították őket. Hódmezővásárhely, Makó és Csongrád környékére. Egy 26 fős brigád a csong­rádi Árpád Termelőszövet­kezetben kezdett munkához. Kukoricát szállítanak, és a búzavetést megelőző vető­magcsávazásban vesznek részt. Valamennyien a met­ró dolgozói, villanyszerelők, lakatosok, asztalosok, a karbantartó üzemből. Változatlanul szükség van továbbra is minden dolgos kézre a mezőgazdaságban. Ahol alkalom kínálkozik rá, az eső ellenére is foglalkoz­tatni tud iák az iskolákból, üzemekből érkező segítséget, számos gazdaságban a lesze­dett termést válogatták tegnap, védett helyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom