Délmagyarország, 1974. október (64. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-27 / 252. szám

VASÁRNAP, 1974. OKTÖBER 2Q, 79 Új Izabella-hid épül 1976-ra Útépítések Szegeden Csongrád megyében 1328 kilométer hosszúságú úthá­lózatot gondoz a KPM Köz­úti Igazgatósága. Környeze­tünkben az első és a másod rendű főútvonalak hossza mindössze 262 kilométer. Ezek: az E5-ös, amely euró­pai főútvonal, a 43-as, a 45­ös, a 47-es, az 55-ös és a 451­es. Sajnos, eléggé elhanya­goltak az utak, és nagy gon­dot okoz, hogy többségük keskeny. Az átlagszélesség a megye úthálózatában 470 centiméter. Az igazgatóság azt tervezi, hogy a követke­ző öt-hat év alatt körülbelül 6 méterre szélesítik az uta­kat. Ezek a korszerűsítések egyszerűek. Általában négy­ót évig felelnek meg a cél­nak. De mivel olcsóbbak és gyorsabban el lehet végezni, mint a teljes korszerűsítést, azért választják e célszerű megoldást. Az igazgatóság saját dolgozói is közremű­ködnek útjavítások, felújítá­sok elvégzésénél, évente kö­rülbelül 40 millió forint ér­tékű munkával. Ezenkívül egyszerűbb útkorszerűsíté­sekre 95 millió forintot for­dítanak, a nagyobb munkák nem tartoznak ebbe az ösz­szegbe, és ilyen jelenleg az E5-ös út Szeged városán át­futó szakaszának a teljes íölújítása. Sokba kerül egy városon átmenő útszakasz építése. A szegedi Kossuth Lajos sugárúton egy kilomé­«r hosszúságú szakasz teljes költsége eléri a 40 millió forintot. Ebben minden ben­ne van; villamospályától a csatornáig. Ugyanakkor a szabad térségben, két tele­pülés között épült 6—8 mé­?er széles út 1 kilométerre jutó költsége 2—3 millió fo­rint. A szegedi útépítésekről érdeklődtünk a KPM Közúti igazgatóságán, ahol Kiss Gyula főmérnök tájékozta­tott. Elmondta többek között, hegy az E5-ös út Szegeden át­menő szakaszának az átépí­tését már korábban elhatá­rpzták, de csak tavaly fog­tak hozzá a gyakorlati meg­valósításhoz. A tervek sze­rint 1975 végére fejeződik be a munka, kivéve az Izabella­liíd átépítését és az ahhoz kapcsolódó feljáró megépíté­sét. A régi, korszerűtlen fe­lüljárót lebontják, a töltés­részt kiszélesítik, és egy szebben ívelő hidat építenek a vasút fölé, amelynek az útburkolat? 14 méter széles lesz. Az előzetes elképzelé­sek szerint az Izabella-hidat még ebben az évben lezár­ják, és ha minden rendben halad, akkor 1976 végére ké­szülnek el az új felüljáró építésével. A felüljáró ugyanott marad, ahol most is van, csak természetesen valamivel meghosszabbodik és kiszélesedik. Elmondta a főmérnök, hogy a Kossuth Lajos sugárúton közlekedő villamos nyomvonala is meg­változik, és az építőipari munkásszállodánál elfordul balra, majd a külső Pulz utcánál jobbra, és a Vasutas­sportpálya mögött, a konzerv­gyár előtt folytatja útját a rókusi pályaudvar elé. Ez a terv már figyelembe veszi a későbbi szegedi útépítések koncepcióját, és az esetleges további villamospályák épí­tését is. Ugyanis a leendő harmadik nagykörút — amelynek része a Vásárhelyi Pál utca is — úttestét úgy formálják, hogy a kétoldalt megépített autópálya közé 620 centiméter szélességű zöld sávot hagvnak, ami vagv úgy marad, és kelle­messé teszi e hosszú útsza­kaszt. vagv utódaink meg­gondolhatták magukat, és villamospályát építhetnek a két nyomvonal közé. Az 55-ös Szeged—Baja kö­zötti főú' -onal szegedi bel­területi szakasza már sok gondot okozott és okoz még ma is a városi közlekedés­ben. Ugyanis a Tolbuhin su­Acs S. Sándor felvétele A jelenleg legkorszerűbb villamospályát építik Szegeden a BKV szakemberei a Kossuth Lajos sugárúton, az Anna-kút és a Vásárhelyi Pál utca között. Mint ismeretes, középre helyezik a síneket, amelyek előre gyártott betonaljakon futnak majd, összesen 1500 méter hosszan. A betonpályán a síneket gumiba ágyazzák, s így lényegesen csöndesebben járnak majd a villamosok. Képünkön: ötszáznál több, egyenként 56 mázsás betonaljat fektetnek le a Kossuth La­jos sugárúton gárút átépítése hosszú évek óta tart, s még ma sem fe­jeződött be. Kiss Gyula fő­mérnök elmondta, hogy a su­gárút külső része még eb­ben az évben elkészül, de a Nagykörút és az Úttörő tér közötti szakasz átépítésére továbbra is várni kell. Ugyanis a villamospálya alatt régi, rossz csatorna van, ezért is kell a villamossíne­ket az út szélére helyezni, a régi helyen felbontani az utat, új csatornát építeni, majd a síneket visszahelyez­ni középre. Ezzel a munká­val a jövő év közepe táján lesznek csak készen. Mivel azonban ez év végén lezár­ják az Izabella-hidat, a te­relőforgalmat csak úgy tud­ják lebonyolítani, ha gyors ütemben átépítik a Veres­ács és a Gólya utcát. Ezek­ben az utcákban jól halad­nak a munkák, és mire a fe­lül iárót lezárják a forgalom elől. akkorra Itt minden rendben lesz. Megtudtuk még — bár ke­vés az állami közút a me­gyében —, hogy nincs egyet­len olyan település sem, aho­vá ne vezetne műút. A be­kötőutak programját már ré­gen befejezték környezetünk­ben, és olyan kérés, hogy va­lahová bekötőutat kellene építeni, egyetlen egy sem nyugszik az igazgatóság asz­talán. Építenek ugyan né­hány útszakaszt a közeljö­vőben is, de azok már in­kább hosszabbításnak ne­vezhetők, mintsem új össze­kötő vagy bekötőútnak. Ilyen lesz többek között, ha meg­szűnik a kisvasút, az Asott­halom és a halastelki isko­la közötti részen; új utat építenek Röszke és Móraha­lom, illetve Mórahalom és Ásotthalom között. Ezekkel az útmeghosszabbításokkal több oldalról iá megközelít­hetők lesznek majd a tele­pülések. G. I Kubai vendégek Szegeden Szegedre érkezett tegnap, szombaton a hazánkban tar­tózkodó kéttagú kubai szak­szervezeti küldöttság azzal a céllal, hogy tanulmányozza az élelmiszeripari dolgozók helyzetét Mercedes Marti­nezt, az Élelmiszeripari Dol­gozók Szakszervezeti Köz­pontjának oktatási titkárát és Jüan Cabrérát, a Pual del Rio tartomány szakszerveze­ti szervező titkárát Csikós Mihály, az ÉDOSZ Csong­rád megyei titkára fogadta, majd együtt meglátogatták a Biztonságosabb munkakörülmény eket Szegedi Konzervgyárat. Itt Csikós Mihály röviden Is­mertette Csongrád megye életét, majd Darázs Sándor­né igazgató, valamint Ba­logh András, a gyár szak­szervezeti bizottságának tit­kára tájékoztatta a vendége-' ket a gyár munkájáról, a dolgozók helyzetéről, s az üzemen belüli iskolai és szakmai oktatásról. Ezután a vendégek megtekintették az üzemet. A program délután városnézéssel folytatódott Iskola tele vízió Szombaton Egerben beie- szág, közöttük hazánk mint­jeződött a televíziós oktatás egy százhúsz szakembere kérdéseivel foglalkozó nem- vett részt. Megvitatták az is­zetközi konferencia. A ta- kolatelevízió nemzetközi ta­nácskozáson huszonegy or- pasztalatait. A tecvnika gyors ütemű fejlődése a Csongrád megyei üzemekben is sürgeti a fokozottabb, sokoldalúbb gondoskodást a dolgozó emberről. Az új gyártási eljárá­sok, technológiák alkalmazása a régitől el­térő tennivalókat ír elő a munkavédelem­re is. A korszerűen felszerelt új üzemek­nek, a régiek rekonstrukciójának, az új technika alkalmazásának eredményeként nemcsak a munka körülményei változnak, hanem elhalnak szakmák, helyettük újab­bak jönnek létre, amelyek az előbbieknél fokozottabb igényeket 'támasztanak a szakmai és munkabiztonsági képzéssel szemben. Törvényszerűen előtérbe kerül a szakmai-technikai műveltség növelésének igénye. A tudományos-technikai forrada­lom a munkaerő képzése és továbbképzése rendszerében az aktuálishoz való foko­zottabb igazodást követeli meg. A műsza­ki és munkabiztonsági ismeretek növelése valósággal létszükségletet elégít ki ma üzemeinkben. Ujabb és újabb dolgozók kerülnek be a termelés áramlatába. Tegnapi diákok, há­ziasszonyok vállalnak munkát üzemeink­ben, válnak a termelő berendezések keze­lőivé. Az üzem állandóan a munkássá vá­lás nagy iskolája, amelyben szerepet kell vállalniok egyaránt a gazdasági, a műsza­ki, tömegszervazeti, ifjúsági vezetőknek. Ez a szerepvállalás többi között jelenti a megfelelő légkör kialakítását, a fegyelme­zett munka megteremtését, mindazok fi­gyelmeztetését is, akik veszélyeztetik munkatársaik testi épségét, egészségét A különböző szintű szakmai és munka­védelmi oktatások során jelentőségének megfelelő helyet kell biztosítani a veszély­helyzet időbeni felismerésére és elhárítá­sára szolgáló képesség megszerzésének. Az újabb technika és technológia alkalmazá­sával új hatások érik a régi dolgozót is. Sajnos, sokan csak a technika és a tech­nológia alkalmazása közben, nem ritkán baleset árán ismerik meg ezeket a hatáso­kat. A hagyományos szakmai gondolko­dás is lehet veszélyforrás. Az új követel­mény megértése és megértetése éppen ezért nagyon fontos ma a korszerűsödő üzemekben. A baleseteknél általában meg­állapítható, hogy azok döntő többsége megelőzhető lett volna anyagi ráfordítás nélkül, csak egy kis gondossággal, figyel­mességgel, törődéssel. Kétségtelen, hogy egyes esetekben a bal­esetet szenvedő magatartása is előidézheti a bajt. De akkor is, ha a munkahelyi ve­zetők mindent megtettek volna a bizton­ságos munka feltételeinek biztosításáért, és megkövetelték volna az óvórendszabá­lyok, a védőfelszerelések használatát, a lehetőség csökkent volna. , Baleset ellen védekezz! z hez hasonló feliratok hirdetik munkater­mekben, hogy a gép nemcsak „barátja" lehet a munkásnak, hanem veszélyeztethe­ti testi épségét. Erről sokat beszélnek a szakszervezeti aktívák, a munkavédelmi felügyelők, s mindazok, akik felkészítik a munkásokat, magyarázzák az előírásokat, a jogszabályokat. De erről szólnak gyak­ran maguk a munkások is az üzemi de­mokrácia fórumain, a szocialista brigádok értekezletein, termelési tanácskozásokon, és erre figyelmeztetnek a munkavédelmi őrök. Mégis gyakori a balesetek száma és a munkából kiesett órák száma ls. A szakszervezeteknek, amelyek a bal­eseti helyzet javítása érdekében a legfon­tosabb feladatnák a megelőzést tartják, sok gondot okoz egyes területeken — kü­lönösen a termelőszövetkezetekben — a vezetők részéről tapasztalható szemlélet­beli fogyatékosságból eredő nemtörődöm­ség. Csongrád megyében néhány munkahe­lyen a legnagyobb baleseti veszélyforrást nem a termelési feltételek fogyatékossága jelenti, hanem a munkavédelmi szervezet kialakításának hiánya, az ellenőrzés laza­sága, a közömbösség, a tapasztalható for­malitás. A közelmúltban történt egyik ha­lálos balesetet követő vizsgálat során kiderült, hogy az első számú műszaki ve­zető nem tudott a munkavédelmi szabály­zat létezéséről. A biztonsági megbízott sem ismerte a balesetelhárítási oktatással kap­csolatos kötelezettságeket Hóiíf helyen tekintik a munkavédelmi feladatok ellátá­sát csupán reszortfeladatnak! Ügy gondol­ják, hogy beállították szerepkörébe a biz­tonsági megbízottat, ezzel eleget tettek munkavédelmi kötelezettségeiknek. E te­vékenység azonban nem mentesíti az egy­személyi vezetést felelőssége alól. Sajnos, megállapítható, hogy néhány helyen a biz­tonsági megbízottak szakmai felkészültsé­ge hiányos, vagy egyéb okok miatt, nem képesek hatékonyan tevékenykedni. Nem új keletű lejismerés, régen han­goztatott igazság, hogy a termelési és munkavédelmi feladat együttes tennivaló. A kettőt együtt, egymással kölcsönhatás­ban kell végrehajtani. S lám, mégis akad­nak munkahelyek, ahol hónapok, sőt évek során elnézik a hibát. A lazaságok, a ve­zetők fegyelmezetlenségei gyakran a bal­esetek első számú forrásaivá válnak. Nem kell bizonygatni, hogyha megkövetelik a dolgozóktól a biztonsági felszerelések használatát, ha figyelemmel kísérik a biz­tonságos munkavégzésre vonatkozó szabá­lyok betartását, ha képessé tették a mun­kást arra, hogy ismerje munkakörülmé­nyeit, a veszély forrásait, akkor elmond­hatják: törődnek az emberrel. A legfőbb érték az ember — mondjuk, —, s ebből természetszerűen ered az a kö­vetelmény, hogy körültekintéssel, fegyel­mezetten dolgozzunk, s védjük a magunk és munkatársaink testi épségét. Ott pedig, ahol nemcsak emberek dolgoznak, hanem gépek is, még nagyobb körültekintésre var­szükség. A közelmúltban három ember vesztette életét, amikor gépkocsival tolat­tak. Minden esetben mulasztás történt­nem volt figyelő, irányító személy a mun­kánál. A Csongrád megyei SK?* rendszerint megállapítjuk a vezetők er­kölcsi, jogi felelősségét Gyakran szükség van a felelősségre vonásra is. Úgy tűnik sok helyi vezető talán azért, hogy ne kell­jen vitatkoznia a munkással, a fegyelme­zetlen dolgozóval, elnézi a szabálytalansá­got Azzal, hogy ő fegyelmezetlen, olyan munkahelyi légkört, gyakorlatot alakít ki, amelyben sokféle és fajta veszély leselke­dik az emberekre. Pedig a vezetőknek nemcsak kötelességük, de érdekük is, hogy felelősségre vonják a munkavédelmi sza­bályok megszegőit Igen! — érdekük, mert még esetleges távollétükben történtekért is utolérheti őket, mint vezetőket a törvé­nyes felelősségre vonás. Utoléri, ha a bal­eset olyan szabálytalanságból ered, amely korábban megtűrt volt a dolgozók között A közelmúltban megtörtént balesetek vizsgálásánál azt is tapasztalhattuk, hogy a tényleges ok felderítésére kevés figyel­met fordítanak. Az esetek 80 százalékában arra törekedtek, hogy a sérültek felelőssé­gét állapítsák meg. Sok esetben a „vélet­lent" jelölik meg a baleset okaként Mit takar az ilyen jellegű felületes vizsgálat? Azt a helytelen szemléletet hogy baleset mindig volt és mindig lesz. Vagyis: nem látják a baleset megelőzéséhez szükséges intézkedések fontosságát Az ilyen felüle­tes vizsgálat állásfoglalás gátolja a mun­kabiztonság felalősségte'jasebb felfogását. Azt mondjuk: gyorsan fejlődik a techni­ka, technológia. Tegyük hozzá: éppen ezért a munkabiztonsági követelmények ki­alakításánál sem lehet sablonokat alkal­mazni, nem lehet azokat hosszú életűnek tartani. A központi és szakmai védelmi előírások is csak keretutasítások, ezek alapján vállalati jogszabályban munkavé­delmi szabályzatban kell konkrétan meg­határozni a legbiztonságosabb megoldáso­kat, azok tárgyi és személyi feltételeit De ezekre is mindig oda kell figyelni! Ha vál­tozik a technika és technológia, vajon nincs-e szükség a biztonsági követelmé­nyek újrafogalmazására? Az üzemi szakszervezeti táskörük alapján nagy a lehetőségük a gazdasági vezetők munkavédelmi tevé­kenységének rendszeres befolyásolására. Éppen ezért fontos feladatuk, hogy állan­dóan kutassák a körülményekhez Igazí­tott tennivalójukat a dolgozó ember egész­ségének, testi épségének megóvása érdeké­ben. A 'echnikai fejlődés, a korszerűsö­dés csak akkor lehet igazán eredményes, ha egyúttal vele jár a munka kultúrájá­nak arányos növekedése, a munka felté­teleinek és balesetvédelmi feltételeinek biztosítása. Ez nem csupán pénz, hanem szemlélet, felkészültség és lelkiismeretes­ség kérdése ls! Mind a vezetők, mind a dolgozók számára... C RAJ JÁNOS. a2 SZMT munkavédelmi felügyelője

Next

/
Oldalképek
Tartalom