Délmagyarország, 1974. október (64. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-20 / 246. szám

VASÁRNAP, 1914, OKTÓBER 20. 7 Szórakozás, szabad idő A modern, szuperszúnlkus rakétahordozó gépek óránként 3000 kilométert ts meghaladó sebességgel repülnek. Hasonló fejlódé s tapasztalható a szovjet polgári repUlésnél Is. Az Aeroflot az utóbbi években jelentősen bővítette nemzetközi járatait: gépel a világ több mint 60 országát kötik össze a Szovjetunióval. Képünkön: üzemanyag felvétele a levegőben. Leningrádban 1945. februárjában alapították az iparművészeti rőlskolá' omelv Később felvette a hírneve* szovjet szobrászművésznö, Vera Muhina nevét. A ffliscolán Jelenleg ipari formotervezSket, belsőépítészeket, kiállitásrendezőket bútor- cs divattervezőket, dís-f'őmüv.'sz szobi-tö-okat kerámia- és ttveg'e vétőket k'"estiek. Ipari formatervezést tonui Irtöna Pakun és .lurij Nyiknnorov. Az általuk megformált videomagnetofon és filmfelvevő a kereskedelem tetszését is elnyerte. is, hogy ma. — még inkább, mint korábban — nem választhatjuk szét mereven a művelődést és a szórakozást. Nem két külön kérdésről, hanem nagyonis egymásba fonódó tevékenységekről van szó. Vannak ugyan a művelődésnek és a szórakozásnak is olyan területei, amelyek határozottan szétválnak. A tanulási tevékenységet például természetesen 1 Inkább a művelődés,, szándékával végezzük, zenés szórakozóhelyre viszont elsősorban kikapcsolódni, szórakozni megyünk, és aligha jutna eszünkbe erról a művelődés szándéka. Szabadidőtevékenységeink egész sorára Viszont inkább az jellemző, hogy a művelődést, a szórakozást szolgáló elemek együttesen megtalálhatók bennük. Nyilvánvaló, hogy a szórakozási-hlűvelődési formák kiválasztását nagyon sok tényező befolyásolhatja. Természetes, hogy minél igényesebb valaki, annál igényesebb lesz a szórakozásának megválasztásában is. Az egész társadalom szempontjából pedig ez azt jelenti, hogy a társadalom műveltségének jó jelzője szórakozásunk színvonala ls. Szórakozásunk igényesebbé és sokrétűbbé válását jól mutatja a saját munkaterületemről, a Tömegkommunikációs Kutatóközpont egyik vizsgálatából vett példa ls. E vizsgálat a nézőknek és hallgatóknak a rádió és a televízió szórakoztató szerepéről, a szórakoztató műsorokról alkotott véleményét vizsgálta, és többek között azt állapította meg, hogy a legnagyobb szórakozást az emberek többsége számára a televíziózás jelenti. Ez a tény persze önmagéban még azt is jelenthetné, hogy ez azért van így, mert a televízió a legkényelmesebb, a legkisebb fáradsággal elérhető szórakozásforma. Miért hét, hogy mégis idézzük? Azért, mert a tévénézők a műsor egészét, mag-it a televíziózást tartják igen szórakoztatónak. A televízió műsorpolitikájának alapja a művelődés, a tájékoztatás és a szórakoztatás egységének megteremtése. A televízió nemcsak szórakoztató műsorokat sugároz, hanem ismeretterjesztő, komolyzenei stb. műsorokat Is. A nézők számára pedig többé-kevésbé minden vagv majdnem minden műsor szórakozást nyújt. Ez pedig nem Jelént egyebet, mint azt, hogy olyan műsorok Is, amelyek gyarapítják ismereteinket fejlesztik zenei, irodalmi stb. ízlésünket, betölthetlk a szórakozás szerepét igen sok ember számára. A társadalom fejlődése abban az irányban halad, hogy ez a folyamat, amely művelődési kedvünk növekedésében, szórakozásaink igényesebbé válásában elindult, minél általánosabb, minél természetesebb legyen. Politikai, világnézeti kérdés ez, és egész társadalmunk érdeke. NAGY MARTA N

emrégiben tanúja lehettem egy vitának, amelynek résztvevői azt feszegették, hogy vajort reális-e a nálunk alkalmazott nyugdíjkorhatár? Köztudomású, hogy öregségi nyugdíj a férfiakat hatvan, a nőket ötve/öt éves kor betöltése után illeti meg. Ennél alacsonyabb nyugdíjkorhatár egyetlen iparilag fejlett államban sincs. (A Német Demokratikus Köztársaságban, Ausztriában és Angliában 65, illetve 60 év. Hollandlóban és az NSZK-ban* egységesen 65 év, Svédországban egységesen 67 év a nyugdíjkorhatár.) Magyarországon a nyugdíjkorhatárt elért népesség arányának fokozatos emelkedését a gyermekek arányszámának fokozatos Csökkenése kíséri, s mert a legutóbbi népesedéspolitikai .Intézkedésektől — a dolgok természetéből következően — nem várhatók azonnali eredmények, csökken az aktív keresők aránya, akikre a nyugdijasok ellátásának kötelessége is hárul. A statisztikusok azt is kiszámították, hogy a hatvanadik életévükben nyugdíjazott férfiak átlagosan még 18 évig. az ötvenöt éves korukban nyugdíjazott nök még 23 évig veszik igénvbe a nyugellátást. Mindezek alapián úgy látszik, hogy a bevezetőben jelzett kérdést még akkor is indokolt feltenni, ha egvébként közismert, hogy a fizikai munkások többsége a korhatár elérésekor habozás nélkül a nyugdijat válaszba. Más a helyzet — érvelnek sokan — az értelmiségiekkel, különösen a magasan képzett szellemi foglalkozásúakkal. A hatvanéves férfi, az ötvenöt éves nó — ha egyébként egészséges — munkaerejének, alkotókénességének teliében lehet, s a törvényes lehetőségen kívül kevés ésszerű indok szól a nyugdíjazásuk mellett. Nem vitás: az érVelés logikus, de hiba lenne olyan következtetésre jutni, hogy — különösen ebben a munkaeröfnséges korban — luxus az ilyen alacsony nyugdíjkorhatár fenntartása. Hiba lenne, ugyanis ezt a kérdést nem lehet kizárólag gazdasági szempontból Vizsgálni, másrészt fölöslegesek ls lennének az efféle vizsgálódások. Viszonylag kevesen tudják — s ez nem vet valami jó fényt a vállalatok, a munkahelyek nyugdíjelőkészltó bizottságainak munkájára —, hogy aki akar, s akinek a munkájára szükség van, az a nyugdíjkorhatár után is dolgozhat. Az erról szóló rendelet kifejezetten ösztönzi a nyugdíjba készülőket, hogy néhány évig még vállaljak a rendszeres munkát. Havi fizetésük mellé nyugdíjpótlékot kapnak: fizikai munkakörben minden munkában töltött további év után hét, égVéb munkakörökben három százalékkal emelkedik a nyugdíiuk. Néhány évi munka után tehát a korábbi alapfizetésüket erősen megközelítő összeggel mehetnek nyugdíjba. A rendelet két éve lépett érvénybe, s bár az érdekeltek teljes köre — a hiányos propaganda miatt — nem Ismeri, viszonylag sokan éltek a lehetőséggel. Tavaly az öregségi nyugdijak egyharmadát már a pótlék figyelembevételével állapították meg, jelenleg 66 ezren dolgoznak a Menni vagy maradni ? nyugdíjpótlék igénybevételével. De dolgozhatnának többeh Is. A népgazdaság szinte valamennyi területén a jelenlegihél jóval több, nagy tapasztalatú, szakember munkájára lenne szükség, s jóval céltudatosabban, jóval átgondoltabban kellene a Vállalatoknál munkájukat megszervezni. A rendelet csak lehetőség: gyakorlati értéke a megvalósítástól függ. magyarán attól, hogy a vállalatok — különösen, ahol szüntelenül panaszkodnak a munkaerőhiányra — mennyire veszik komolyan a rendelet ^adta lehetőséget. Mert nem mindegy, hogy egy kvalifikált szakmunkást — tovább foglalkoztatás címén — például segédmunkásként dolgoztatnak, vagy egy műszaki alkalmazott számára néhány évig valami látszat muhkakört kreálnak. A segédmunkássá degradált szakember — mert munkáját, tudását, tapasztalatait lényegében semmibe veszik — aligha él a lehetőséggel: nyugdíjba készülő kollégái előtt pedig ott a figyelmeztető rossz példa ... A továbbdolgozásra ösztönző nyugdíipótlék a munkaerőgondok enyhítésének lehetőségét nyújtja a vállalatok számára, a magasabb nvugdt j lehetőségét az egyén számára, s nem Utolsósorban az értelmes, alkotómunka lehetőségét mindenki számára, akinek nyugdíjazása mellett — a törvényes lehetőségen kívül — valóban kevés ésszerű indok szól. VERTES CSABA Imperiál, a csodáló tmperiől 14 éves lett. 126 leszármazottját tekintve meglett apaiénak számít, tenyésztési szempontból azonban most a legértékesebb. Bá jó néhány kilót felszedett magára, küllemre éppen olyan szép, mint versenyló korában, mikor versenyt versenyre nyert. Alig négyéves pályafutása Borán minden babért learatott: huszonötször indult, huszonkétszer nyert, egyszer volt második és kétszer helyezetlen. Hazai pályán nem volt ellenfele. általában öt-hat hosszal verte társalt. Viszöhylag koráh küldték „nyugdíjba", a szakemberek nem akarták versenyek sokaságával kifárasztani. A csodáló ereje teljében került a dióspusztai ménesbe, majd 1970 őszén Kertesköre. Versenyló korában 150—200 ezer dollárra taksálták öz árát, most azonban felbecsülhetetlen az értéke. Ugyanis, ha azt veszszük figyelembe, hogy Imperiál apaságáért minden egyes esetben 2500 dollárt fizethének a külföldi tulajdonosok, akkor nem nehéz kiszámítani, hogy esetleg milliókról beszélhetnénk. Hogy erről mégsincs szó, annak az az oka, hogy Imperiál egyenlőre nem kap külföldi partnert, kizárólag a hazai tenvésztés szolgálatában áll. Miért ez az intézkedés? Mert az a cél, hogy utódal a hazai lótenyésztés szolgálatában álljanak. Mert Imperiál nemcsak Versenylónak volt egyedülálló, hanem. mint apamén is kiVfllő, A kerteskói ménes vezetője, Egri Zoltán Szerint Utódjai mihd Idehaza, mind külföldön sorra nyerik a versenyeket. Ezt bizonyítja, az is, hogy Immúnis nevű fiát is a tenyésztésben hasznosítják. A „csemete" szintén a kerteskői ménesbe került, éppen apja kö2elébe. a szomszédos boxba. Azt mesélik, hogy Imperiál versenyló korában rendkívül akaratos volt, nagyon elkényeztették. Valamelyest ugyan változott a természete, de még mindig az. „aki" volt. Mintha érezné. és tudná, hogy ő kivételes ló. Sokat alszik, nanonta legalább 7 órát. Jó étvágyú, szeret sétálni, nyereg csak néha napján kerül rá, s ha havat lát, majd megbolondul Jókedvében. Évente egymillió hasznot hoz a ménesnek. A párválasztáshoz természetesen semmi köze, ezt a ménes vezetői döntik el. De azt meg kell adni, hogy „háreme" csupa-csupa szép és nagyszerű ló. Neve védett. A magyar pályákon Boha többé nem futhat Imperiál névvel ló. PETHES SÁNDOR M

it csináltatok szombaton? — Szórakozni voltunk, táncolni. Ugye milyen Ismerős ez a válasz, és milyen természetes, hogy a szórakozást említve a tánc, a nevelés jut először eszünkbe. Vagy mégsem? Ha jobban belegondolunk, több mindent fel tudunk sorolni, ami szórakoztat minket és mégsem a nevetéssel, a „mulatóssal" van összefüggésben. A szórakozás tartalma, a szadabldó-felhasználás kérdései iránt mutatkozó nagy érdeklődést a gyakorlat szülte. A szabad szombatok egyre több munkahelyen való bevezetése, a szolgáltatások népszerűsége, terjedése ' a lakosság körében a társadalom egyre szélesebb rétegeiben növel', meg a szabad idő mennyiségét. Az egész társadalom érdeke, művelődéspolitikánk egyik célkitűzése, hogy a megnövekedett szabad idővel okosan gozdólkodjunk, hogy azt kellemesen, hasznosan, változatosan töltsük. Politikai kérdésről is van sző, hiszen a jól, hasznosan töltött szabad idő, a valóban kikapcsolódó Időtöltés — szórakozás pozitív hatása jól mérhető a munkateljesítményen is. Azonkívül az ügy közmüvelődésügyl kérdés is, hiszen műveltségünk, ismereteink jelentős részét éppen szórakozásaink során, szinte észrevétlenül szerezhetjük meg. E szempontból klasszikus példának számit, hogy egy-egy igényes Bzínházi előadás megtekintése, egyegy jól választott kirándulás mennyivel járulhat hozzé irodalmi, esztétikai, történelmi stb. Ismereteink gyarapításához. Nem tagadhatjuk, jócskán vannak ma még, akiknek a szórakozás valóban nem jeleni többet, mint a táncot, a mulatóst, a sörözést vagy a kártyát. A társadalom egészében azonban elindult éH egyre inkább általánossá lesz a szabad idő felhasználásának egészségesebb folyamata. Miben jelentkezik ez? Megnőtt a tanulási kedv, növekedett az érdeklődés a kulturális Intézmények — színházak, mozik, múzeumok — látogatása Iráni Az utóbbi években az eladott lemezek számával ls mérhetően nótt a komolyzenei érdeklődés, egyre növekszik hétvégeken a kirándulók száma stb. A társadalom anyagi-gazdasági helyzete — az, hogy évről évre jobban élünk, hogy jut pénz a kirándulásra, autóra, telekre, színházra, hanglemezre — nagymértékben hozzájárul ehhez a fejlődéshez. Megteremtődtek tehát a gazdasági, anyagi feltételek. Lássuk bs azonban, hogy nemcsak pénz kérdése ez. Igényeink ls megnőttek és állandóan növekednek, hiszen ehélkül a folyamat el sem kezdődhetett volna. Az igények növekedését, érdeklődésünk változását jelzi az i i X