Délmagyarország, 1974. október (64. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-20 / 246. szám

VASÁRNAP, 1974. OKTÓBER 20. 5 HODMEZOVÁSÁRHELY Munka az edénygyár csarnokában lyeket számtalan nemzetközi kiállításon díjaztak. Két legfiatalabb üzeme az Alföldi Porcelángyár és a Furfurol Gyár. Az Alföldi Porcelángyár alapjait 1965-ben rakták le, s ma a város legkorszerűbb üzemének nevezhető. Évenként új gyáregységek (szaniteráru, tűzálló segédeszköz, edény, csempe) kezdték termelni. A híres Majolikagvár 1971-től e gyár egységeként működik. A teljesen automatizált Furfurol Gyárban a műanyag- és gyógyszeripar fontos alapanyagát vonják ki a kukoricacsutkából. A tanácsi és ipari szövetkezetek árukibocsátása sem jelentéktelen, és fontos szerepet töltenek be a város ipari életében. Miért beszélünk úgy Hódmezővásárhelyről, hogy fejlett iparral rendelkező mezőgazdasági város? Ezért: 1946-ban az iparban 1036 főt foglalkoztattak, jelenleg a foglalkoztatottak száma meghaladja a 13 000-et! * Utaltam arra, hogy a negyvenes évek elején milyen kedvezőtlen benyomást tett rám a város külseje. Egy-két reprezentatív épületén kívül — műemlékek hiányában — mit sem volt látni. A város lakásállománya pedig elszomorító volt. Azóta óriási erőfeszítések történtek új lakások, új lakónegyedek kialakítására: újjáépült a központ, létrejött a Tanácsköztársaság téri, az Oldalkosár utcai, a kincsestelepi új lakónegyed, a Kertváros. Mi adja a város karakterét? A Kossuth téren mindenekelőtt a magyar reformáció puritánságát tükröző, 1713-ban épült Ótemplom, mellette az alföldi „paraszt barokk" magtár és az 1841-ben épült klasszicista épület, az egykori gimnázium. E tömb egyik szép, új épülete a Szántó K. János középiskolai kollégium, az egykori Cseresnyés utóda. A teret az Ybl Lajos tervei alapján 1894-ben épült eklektikus városi tanácsháza hatalmas tömbje dominálja, melynek közgyűlési térmében ítélték el Szántó K. Jánost, akinek agrárszocialista mozgalmára Engels is felhívta a figyelmet a Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1894. évi kongresszusahoz intézett levelében. A városháza 50 méter magas tornyáról Szegedig látni tiszta időben ... A tér még két jellegzetes épülete az 1905-ben épült, volt Fekete Sas (ma Béke) Szálló meg a posta—bank impozáns barokkrokokó elemekből álló kupolás épülete. Figye'emre méltó még az 1799ben elkészült református Újtemplom jellegzetes barokk toronysisakjával, az előtte álló Nagv András János adományozta díszkút (1884). A róm. kat. templomot Ybl Miklós tervei alapján háromhajóssá 1860-ban bővítették, s mellette az úgynevezett „urasági ház" áll, az egykori Károlyi grófok tisztara háza. Kissé furcsa ben orr >sr kelt a XVIII. századbeli késő barokk görögkeleti templom és a Petőfi Művelődési Központ (1950) Janáky István tervezte modern épülete. Az új épületek közül hadd említsük csupán a főiskola állattenyésztési karát és kollégiumát Egyes városrészei — Susán, Tabán, Tarján, Újváros — őrzik a múlt, de tükrözik a jelen fejlődését * A város szellemi élete mindig haladó volt. Nemes hagyományokra tekint vissza a 250 éves gimnázium, s a többi tanintézettel a vásárhelyi szellem hű ápolója a jelenben is. A magyar irodalmi élet sok-sok kiválósága' fordult meg a városban — hatalmas ez a névsor a XVIII. századi pap-költő Szőnyi Benjámintól a két radikális közírón, Gonda Józsefen és Nagy Györgyön át a népiesekig, Németh László fölszabadulás utáni otthonra leléséig ós a ma is dolgozókig. Hallatlanul gazdag Vásárhely képzőművészeti múltja a jelennel együtt. Egy XVIII. századi huszárkaszárnya adott otthont olyan festőknek a századfordulón, mint Tornyai, Rudnay, Pásztor, Kallós. Itt dolgozott Endre Béla, Rubleczky, ide járt Medgyessy, Barcsay, itt élt a két háború között Kohán György, és innen rajzott ki Kurucz D. István, Kamotsay István, s maradt hű a városhoz mindig Almási Gyula Béla. Az ötvenes évek elején a müvésztelepek létesítésével újjászerveződik és megújul a hagyományokra épülő alföldi, iskola. Olyan művészek telepednek le e sajátos hangulatú városban, mint Németh József, Szalay Ferenc, Kajáry Gyula, Fekete János, Végvári Gyula, Fejér Csaba, Fülöp Erzsébet, Kligl Sándor, Tóth Valéria, hogy az innen soha >o nem mozduló Hézső Ferencről, Samu Katiról, Erdős Péterről, Csikós Andrásról ne is szóljunk. Ez az intenzív képzőművészeti élet csapódik le a minden év októberében megrendezésre kerülő vásárhelyi őszi tárlatokon. Itt találkozunk folyamatosan a vásárhelyi iskolához tartozó művészek alkotásaival. Helytálló D. Fehér Zsuzsa megállapítása: -A „vásárhelyicég" fogalommá lett a kortárs képzőművészetben." Következik még két dolog: egyrészt a város — a köztéri szobrok városa. 1945-ig 7 volt, ma számuk 40. A másik: olyan képzőművészeti központokkal tart fenn folyamatos kapcsolatot, mint Vallauris, Zenta és Jereván. * Múlt — jelen. Városkép — mezőgazdaság — ipar — szellemi élet. Zsugorodik itt hatezer év története. Mi minden az, ami kimaradt. SzégyeVem miattuk magam. S vigasztalódom, a felsoroltak is utalnak arra: ha valaki egy város felszabadulás utáni törté étét szeretné megraj.olnt, jöjjön Vásárhelyre. Kutatásai számira jól érzékelhető rétegekre talál! SZABÖ ENDRE H

ódmezővásárhely őst település, ősi kultúrák városa Magyarázata? Földrajzi adottságának településvonzó ereje. Vizi világa, termékeny talaja az ember számára mindig biztosította az élelmet, a védelmet, az életet. Árpád népe a honfoglalás 2—3. évében jutott ide. Vásárhely a Bor-Kalán nemzetség első foglalása birtoka, a hódi uralom a Csák, nem kezén van. A két település a 14. században összeolvadt, s ekkor már a csanádi káptalan leveleiben Hód-Vásárhely elnevezés olvasható. Sújtotta tatár- és törökdúlás, árvizek, tűzvészek, járványok. Lakossága mindezek ellenére élt és küzdött —, tellázadt 1753-ban, Kossuth-párti volt 1948-ban, Szántó Kovács János vezetésével népe 1894ben indult új eszmékért harcba. Ónálló törvényhatóság 1872-től, megyeszékhely 1950—1962 között. A város Igazi fejlődése 1944. október 8-ával kezdődött —, a Szovjet Hadsereg szinte ellenállás nélkül vonult be a városba. Fölszabadulását követően rendeződtek birtokviszonyai, határai —, három község szakadt ki belőle. Ekkor vált bizonyossá lakossága körében: nem a határ nagysága, hanem társadalmi rendje határozza meg az emberi jólétet. Lakosságának száma ma 53 776. Óriási erőfeszítések révén teremtődött meg a város továbbfejlesztésének alapja, külsejének átalakítása. Három évtized alatt 36 km vízvezetéket, 13 km csatornát építettek. A fölszabadulás óta 7500 lakás épült, s az építkezések korántsem álltak le —, továbbfejlesztik az új városrészeket: az Oldalkosár utcait és a Kertvárost. Ma Vásárhely iskolaváros is: 23 tanintézetében 8426 diák tanul. A város jellege és társadalmi struktúrája is radikálisan megváltozott: mezőgazdasági településből fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari város lett. A ma „részleges felsőfokú központ"-ban 14 500-an, az iparban dolgoznak, s mintegy ötezren a mezőgazdaságban. Jelentős számú értelmisége a város haladó szellemiségének hűséges ápolója és továbbfejlesztője. N

éhány évvel a fölszabadulás előtt jártam először Hódmezővásárhelyen — családi ügyben. Olvasmányaim révén sokat tudtam róla — tudtam, hogy Ady „paraszt Párizs"nak, Juhász „magyar Fioselé"nek titulálta, miként, szégyenítette meg 1923-ban Móricz, de Nagy Lajos sem festett va'ami hízelgő képet 1933-ban megjelent írásában a pillanatnyilag József Attilát befogadó városról. Messzire is eljutott a híre egy tanyai tanító kezdeményezésének, akinek segítő készsége 1938-ban létrehozta a „Tanyai Tanulók Otthoná"-t, s mekkora volt visszhangja Németh László révén a „Cseresnyésére keresztelésnek. Tamási Áron meg Németh László vásárhelyi randevújáról meg pláne első kézből értesültem a kolozsvári „Nyehó"-ban a fiatalember mohóságával. Ezek után hogyne vártam volna a találkozást a várossal és — tagadjam le az első percek okozta csalódottságomat? Egy külsőleg kopott parasztvárosba érkeztem. Hát ez Hódmezővásárhely — döbbentem meg. Nem ez! — bizonyosodott be néhány nap múlva, aminek első jele az volt, hogy a Weisz-féle könyvkereskedés kirakatában Shakespeare szonettjeinek egy általam eddig ismeretlen fordítására bukkantam. A Pákozdy Ferencére. És futtában micsoda koponyákkal hozott össze a sors! A háború után ide telepített sorsom. Nem bántam meg, tanúja lehettem egy város szabadsággal élni tudásának. A város és határa éghajlati és talajviszonyai rendkívül kedvezőek. A szántóföldi művelés volt a fő ágazata a mezőgazdasági termelésnek még az 1930-as években is. Üj korszakot jelentett a város birtokviszonyaiban az 1945-ös földreform, 8109 k. hold földet osztottak ki, ebből 300 kh. gyümölcsös volt. A földéhségre jellemző, hogy háromezer igénylőből csak másfél ezer kaphatott földet, de 200 család házat és házhelyet is kaphatott. A szövetkezeti mozgalom 1948-ban újabb helyzetet teremtett — ekkor 8 terme'öszövetkezet alakult. Termelőszövetkezeti várossá Hódmezővásárhely 19'39. februárjában lett: 45 090 kh fö'dön 5354 taggal 19 termelőszövetkezet a'akult vagyis a vásárheivi föld 98,5 száza'ékán szociaUs'á nagyüzemek kezdtek munkához. Jelentős fejlődés a mezőgaz daság szocia'is+a átszervezésének befeiez^séve1 kezdődött. Ma 10 tsz és 2 állami gazdaság működik területén. Növénytermesztésükben a búza és a kukorica vetésterülete dominál. Az eredmények: 1973-ban hektáronként 36,7 mázsa búzát takarítottak be, ami 1974-re 38 mázsára alakult. Világviszonylatban is figyelemre méltó eredmény! Kukoricából 1973-ban 6o mázsa (májusi morzsolt) volt a hektáronkénti eredmény míg az idei várható termés 65—70 mázsa között lesz. Mind a tsz-ek, mind az állami gazdaságok jelentős erőfeszítésének eredménye, az állattenyésztésben felmutatott siker: 1970 óta 3 új és egyrészben új szakosított szarvasmarhatelep, valamint 3 sertéstelep épült. A közös vállalkozású sertéstelep évi 25 ezer hízott állat kibocsátására alkalmas. Jelentős mezőgazdasági üzem a Vásárhelyi ÁG kezelésében működő hibridüzem, amely évenként 4200—4500 kh hibrid kukorica termését dolgozza fel. A mezőgazdaság korszerűsödése következtében lénvegesen csökkent a benne dolgozók száma—az 1949. évi 13 471-ről 6700 főre. Ez szükségszerűen magával hozta az iparosodást. * Az elért fejlődés óriási. Mindössze 12 mesterember dolgozott a városban egy 1720-as összeírás szerint, a század végére számuk Varekfc.04pvsst — madártávlatból elérte a 200 főt, de 1880-ban már 1400-ra tehető. A gyáripar két dátumhoz kötődik: 1889-ben egy harisnyagyár alapjait rakták le, 1912-ben a Majolika Telep alakult meg. E század első felében működik még hét gőzmalom és hat téglagyár. Mi ez a mai helyzethez képest, amikor a város ipara 72 országba exportálja áruit! A város mai iparára a kötszövött, kerámia és a vasipar a jellemző. Említsük meg: öt nagyüzem, 12 vállalat, 11 kisipari szövetkezet termel. A város iparában a terme'és 3 év alatt 33 százalékkal nőtt úgy, hogy a létszám csak 15 százalékkal emelkedett (ebbe beleértendők a vidéki ipartelepítések is). És az is figyelemre méltó, hogy az 1970. évi 267 millióról 430 millióra növelték exportjukat. Az exportban élen jár a Hódmezővásárhelyi Divat-Kötöttáru Gyár, a közismert HÓDIKÖT, amelynek közel 5000 munkáslétszáma három év alatt 34 millióval, 29 százalékkal emelte kivitelét. Világviszonylatban keresettek pulóverei, kardigánjai, mellényei, szettei, pólóingei, női ruhái. Itt működik az ország egyetlen mérleggyára, a METRIPOND. Ide 1951-ben telepítették, s azóta óriási fejlődésen ment át. Az egykori tizedes mérőeszközök helyett ma világszínvonalú elektromos, elektronikus és pneumatikus vezérlésű automatákat bocsát piacra. Jelenlegi terve: a számítógépeknek a mérleggyártásban történő alkalmazása. Termékeit a szocialista országokban, de a Köze1-Keleten és Indiában is megtaláljuk. Egy rostagyárból fejlődött ki a város nagy vasipari üzeme, a HŐDGÉP VáTalat. Felfejlődése 1949-től szintén figyelemre méltó. Legismertebb termékei ma a pótkocsik, a hűtőkocsik, me(Enyedi üoitau felvételei.;