Délmagyarország, 1974. október (64. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-02 / 230. szám

8EHKDA, TVnt. OKTÓBER 3 Nemzetközi építéskutatási kongresszus A Nemzetközi Építéskutatási Tanács (CIB) kongreszszust tart csütörtöktől Budapesten; a tanácskozásról kedden dr. Sebestyén Gyula, az Építéstudományi Intézet igazgatója, a CIB elnöke tájékoztatta a sajtó munkatársait ^ A hazánkban most első alkalommal megrendezésre kerülő nemzetközi tanácskozásra 40 ország kutatói jelezték érkezésüket, az egyhetes eseménysorozaton 13 témakörben hangzanak majd el előadások. A magyar szakembereket különösen a könnyűszerkezetes építés műszaki problémáinak megoldásai érdeklik, amelyeket a könnyűszerkezetes építkezés hazai szélesebb körű alkalmazásához használnak majd fel. Külön témakör foglalkozik majd a közműépítés kérdéseivel, ezen belül a világszerte mindinkább tért hódító új eljárással, melynek lényege, hogy úgynevezett közműalagutakban együtt helyezik el a villanyvezetékeket, a telefonkábeleket és más huzalokat. Üj kötöttárugyár épiíl Megtörténtek az előkészületei a csaknem 800 millió forintos költséggel létesülő kiskunhalasi kötöttárugyár építkezésének. A Bács megyei Építőipari Vállalat — egy korábban, más üzemi célra épült nagy csarnok átalakításával — még ez évben megkezdi a gyár kivitelezését. A program szerint az új üzem 1978-ban készül el, s teljes kapacitásának elérése után évente mintegy 550 000 tonna felső kötöttárut állít elő. Az esőzések hátráltatják a betakarítást Két hét után tegnap, kedden délelőtt tartott ismét ülést a mezőgazdasági munkákat szervező Országos Operatív Bizottság. Dr. Mészáros István főosztályvezető elmondta, hogy az eddigi két hét késés után a múlt tíz nap időjárása tovább hátráltatta a munkákat Szeptember 15. és 20. közt volt csak az a kis szakasz, amikor zavartalanul végezhették az üzemek az időszerű betakarítási, talajelőkészítési munkákat Az utolsó tíz nap majd mindegyikén esett az eső. a legtöbb csapadék a Dunántúlra hullott, 50—60 milliméter. A cukorrépa és a burgonya betakarításában, a talajelőkészitésben, a vető-" szántásban az elmaradás nem jelentős. A napraforgónak tavaly Ilyenkor már 60—65 százaléka a tárolókban volt, most csak 20—25 százaléknál tartanak. A kukorica törését még csak 3—4 százalékban végeztek, tavaly pedig mára negyedénél tartottak. A hosz6zabb tenyészérésú fajták érésének ideje az Alföldön még két hét, a Dunántúlon még három hét A pincegazdaságok tavaly ilyenkor már 200 ezer hektó mustot vásároltak fel, most pedig még alig 20 ezer hektónál tartanak. Az operatív bizottság vezetője, jellemzőül a munkák nagyságára és a torlódásra, elmondta, hogy a mezőgazdasági üzemekben szeptember—októberben a szállítások mennyisége körülbelül 20 millió tonna lesz, s ebben nincsenek a vetőmag-, a műtrágya-, a gépszállítások. (MTI) Szüretelik a csemegeszőlőt Országos tanácskozás Szegeden Napirenden: számvitel és információ a mezőgazdaságban Tegnap délután országos tanácskozás kezdődött Szegeden. a Tisza-szálló koncerttermében, a számvitelés ügyvitelszervezés szerepé, ről, feladatairól a mezőgazdasági szövetkezetekben. Dr. Varga Dezső, a városi pártbizottság titkára a város vezető testületeinek képviseletében üdvözölte a szakmai tanácskozás résztvevőit. Szólt arról, hogy Szeged szívesen adott helyt az országos tanácskozásnak, annál inkább, mert a mezőgazdasági nagyüzemekben évről évre növekednek az eredmények, a termésátlagok, ám a termelőeszközök is csak „végesek", ezért a hatékonyabb, jobb gazdálkodás érdekében sokat tehet a számvitel- és ügyvitelszervezés. A gyors, pontos információ aranyat ér, és a korszerű üzemekben a belső tartalék egyike lehet. Oly Dezső, a Mezőgazdasági Ügyvitelszervezés! Iroda igazgatója ismertette ezek után, hogy a mezőgazdasagi üzemekben információs rendszert építenek ki. Napjainkban négy üzemet jelöltek ki központilag, ahol kialakítják az új rendszert, s aztatt a szakembereknek a vita után, a tapasztalatok ami érezteti hatását hazánkhasznosításával elfogadásra ban is. Az energiahordozók ajánlják. árának változása többletköltAz első előadást a szövet- ségekkel jár a termelőüzekezeti gazdálkodás 1975. évi mekben. ezért költségvetési időszerű kérdéseiről Huszár támogatást kapnak, sőt a József, a Pénzügyminiszté- kedvezőtlen adottságú téerium mezőgazdasági osztá- szek bizonyos fokú korreklyának vezetője tartotta. .cióra is számíthatnak. Ez Utalt előadásaban arra, hogy azonban nem jelenti hogy egyik legnehezebb a való semmi tennivalónk ' nem világ objektív gazdasági tör_ lesz? hiszen emelkedtek a vényszerűségeit megállapita- növényvédő szerek, műtráni, korszerű gazdaságirányí- gyák árai stb. Részletesen tást kialakítani. A Pénzügy- beszélt, a jövő évi tenniminisztérium a legjobb mo- valókról, és vázolta a távdozatokkal, a legjobb mod- iatj évek feladatait is. A szerekkel segíti a mezógaz- szakmai tanácskozás péntedasági nagyüzemeket, gj'or- kig folytatja munkáját, sítja a haladást, a szocializmus építését. Ebben a gazdasági szabályozórendszer alapvető szerepet játszik, amit nem lehet tértől és időtől elvonatkoztatni. Hatnak rá a külföldi és belföldi piacok is, többek között. Nem véletlenül születnek gazdasági intézkedések. azokat nagyon sok konfliktus árán alkotják meg. nem utolsósorban érvényesítik. A jövő évtől a közös gazdaságokban takarékosabban, ésszerűbben kell gazdálkodni, ugyanis az energiaválság végigsöpört a világon. Igazuk van, emberek... I

gazuk van, emberek. Jól tudom én is, lehetetlen örökké lobogva égni a társadalomért, és a legnagyszerűbb dolgok dicséretét is csak szünetekkel képes zengeni az érzelemdús egyéniség is, mégis azt mondom, ne hagyjuk kihunyni magunkban az érdeklődés lángját, élesztgessük kitartóan azt a tüzet, amely a tartalmas és értelmes életet jelzi bennünk. Magam is tapasztaltam, hogy a pontosanszépen befejezett munka jóleső feszültségének is ellankadó pihenésben kell föloldódnia, hiszen örömeink állandósulását — gondoljuk csak meg — lehetetlen volna elviselni, de úgy érzem, kötelességünk megőrizni éltető lényegünket, a minden új iránti fogékonyságot. Elismerem, hogy bármilyen csodálatos érzés hallgatni Beethoven IX. szimfóniájának Öröm-ódáját, olykor borongósabb zenét igényel a hangulatunk, szerintem azonban kétség sem férhet hozzá, hogy új erőt és bizakodást csak fölemelően gyönyörű, derűs muzsikából meríthetünk. Igazuk van, emberek. Látom én is Önökkel együtt, hogy az apró kellemetlenségek és csip-csup bosszúságok, no, meg a sók vigyázó szemet szúró goromba hibák sem fogyatkoznak, hanem egyre több lesz belőlük, de valljuk meg őszintén, e hibák elkövetői mi magunk vagyunk annak a hallatlan mennyiségű kifogástalan munkának az arányaban, amit napról napra végzünk tisztességgel. Mi tagadás, nélkülözhetetlen szükségünk. van mindenféle ügyetlenseg és hanyagság, közöny és tudatlansag éber meglátására, mert saját gyengéink, esetleges elbizakodottságunk következetes bírálói i6 magunk kell hogy legyünk elsősorban, ám ostobaság lenne eltorzítani a valóságot, amely nemcsak szimpatikus, hanem áldásos is mindannyiónknak. Sohasem vontam kétségbe, hanem ellenkezőleg, mély meggyőződéssel vallottam és vallom: az úgynevezett kis ügyek, egyéni problémák is rendkívül figyelemre méltók és sürgősen elintézendök, mert ha nem törődünk velük, akkor hamar közérdekű gondokká nőhetnek, hadd kérjem azonban annak elismerését a belátásra képes polgártársaktól, hogy a társadalom szempontjából .mégiscsak fontosabb például egy új iskola, bölcsőde, szálloda építése, mint az építkezés zaja miatt ide-oda címzett néhány reklamáció. Meggyőződésem szerint kár lenne megvonni a szót a gyűlések hetet-havat összehordó, néha sértő hangvételű felszólalóitól, hisz' köztudomású, hogy jó fülű emberek a meggondolatlan prédikációban is eszreveszik, mi hasznosítható belőle, ám sokkal többre mennénk, ha már zömmel 6zéles látókörű, gondolkodni sem rest, öntudatos emberek bírálnának valamennyi fórumon, illetve ilyenek egészítenék ki a vezetőség elgondolásait. Igazuk van, emberek. Kétség nem férhet hozzá, hogy aki rendesen elvégzi a rábízott föladatot, azt forinttal is meg kell becsülni érdeme szerint, mert anyagi gondokkal terhelten se művelődni, 6e tartós-szépet alkotni nincs érzéke, kedve senkinek, azonban azt sem árt megnézni, hogy a hörcsögtermészet, vagy a társadalmi lehetőségekkel is számot vető igény szabja-e meg az elégség határát. Sohasem irigyeltem senkitől a vant, nem szoktam sanda szemmel méregetni a villalakókat és a fényes autóban feszítőket, mert tudom, hogy a szocializmus jóvoltából szellemi és fizikai munkával is lehet szépen boldogulni, csak attól tartok néha, a javak és divatos holmik utáni esztelen szaladozás elvonja a művelődéshez, a társadalmi emberré váláshoz szükséges erőt és időt. Egyetértek a szabad idő megnyújtásával, mert az a párt emberkímélő és fölemelő szándéka szerint történik, de ha, még 6okan úgy vélik, hogy a szabad idő egyenlő az állami, vagy a szövetkezeti munkahelyen kívül akármilyen haszontalansággal eltöltött idővel, akkor még nagyon sokat kell törni magunkat a közművelődési célok eléréséért. Jó, rendben van, nem vallott valami nagy bölcsességre annak idején, hogy dudaszókor bezárták a gyárkaput a hazafelé igyekvők előtt, mert azt gondolták a művelődési és politikai felelősök, hogy így sokakban fölkelthetik a közéleti érdeklődést, most viszont kezd krónikus bajjá válni, hogy a gyárak, intézmények, hivatalok többségében meg sem kísérli senki az emberek rábeszélését egy kis maradásra, pezsdítő, szemtágító eszmecserére. Igazuk van, emberek. Egyetértek, tiszteletben kell tartani kinek-kinek a szokásait, kulturális ízlését és igényét, mert szilárdan helytálló, tisztességes néptömegeket bántanánk meg, ha értetlen megjegyzéseket tennénk például az operettkedvelőkre, de alig mondhatunk le arról, hogy a munkásosztályt alapos politikai tájékoztatással, magas színvonalú oktatással és kulturális neveléssel minden tekintetben alkalmassá tegyük történelmi hivatásának gyakorlására. Elismerem, hogy a szocialista brigádok kulturális programját ma még elég gyakran formálisan, tesséklássék módon teljesítik mert manapság is kevés gondot fordítunk például a művészeti értékek rendszeres gyári bemutatására és előadására, senki nem tántoríthat el azonban attól a hitemtől, hogy a közművelődési határozatok megvalósításában is az üzemi munkásságra lehet és érdemes számítani elsősorban, s előbb vagy | utóbb a munkások igénylik majd legna- j gyobb tömegben, hogy dolguk végeztével megmosakodva, ünneplősen öltözve elfog- 1 lalják a színhazak, hangversenytermek széksorait. I

gazuk van, emberek. Magam is val- j lom, nem elég csak a szakmát meg- j tanulni, a szűk prakticista művelő-1 dést szorgalmazni, mert ez önmagában kevés a szocialista emberréváláshoz, hanem a múlt és a jelen kulturális értékeit kell birtokba venni. Igen, én is úgy látom, hamis ellentét a dolgozó és a művelődő ember szembeállítása, mert az utóbbi kétségtelenül 6egíti, pallérozza, teljesebbé formálja az elsőt, de hadd tegyem hozzá, mindez aligha válik rögtön nyilvánvalóvá mindenki' számára, a kommunista eszme és jószándék magamagától nem válhat általánosan köztudattá. Ügy van valóban, az emberek tudatának korszerűvé alakításához tetíre kész társadalmi nevelók egész seregére van 6Zükség, mert különbé e tekintetben is nagyon rövidet léphetünk előre, de a lelkesedéshez, a személyes példamutatáshoz alighanem több anyagi támogatás is kell majd. Rajta hát, munkások és értelmiségiek, rajta hát állami és gazdasági vezető elvtársak, most újra itt van az alkalom megmutatni, hogy ki képes többet tenni és adni ezért a hazáért, ezért a népért. F. NAGY ISTVÁN A Tisza w • UJ A szegedi Tisza-Kutató munkabizottság Vtár' a tizenöt éves távlati tervében meghatározott feladatokon dolgozik. Az idén ritkán adódó vizsgálatokra nyílt le_ hetőség. Ezzel kapcsolatban dr. Horváth Imre profeszszor. a bizottság elnöke elmondotta. hogy talán száz évben egyszer fordul elő a Tiszán olyan tartós, nyárKatonaorvosok avatása Kedden a Karikás Frigyes orvostisztek fogadalmat tetkatonai kollégiumban fiatal tek, majd Kálazi József veorvosokat avattak tisztté. A zérőrnagy. honvédelmi miHimnusz elhangzása után dr. niszterhelyettes mondott beHalász János alezredes, is- szédet, s kívánt a fiatal orkolaparancsnok olvasta fel a vostiszteknek katonaorvosi honvédelmi miniszternek a t?SSíSl , tesehez sok sikert. Az unnetisztavatas alkalmabol ki- pélyes fogadalomtétel az Inadott parancsát. Ezután az lernacionaléval ért véget. végi árhullám, mint az idei volt. Még augusztus második felében is Szegednél három méter körüli vízállást mértek néhány napig. A folyó Csongrád megyei szakaszán az ártéri terület helyenként még most is víz alatt áll. Az elöntéstől megszabadult sasér-mártélyi tájvédelmi körzetet gyakran keresik i'ei a kutatók. Azt tanulmányozzák, hogyan sarjad, újul fel a növényzet, milyen növények vészelték át károsodás nélkül a tartós vízborítást. Ugyanez vonatkozik az állatvilágra. az ízeit lábúaktól a kisebb emlősökig. Bizonyos környezetváltozást, átalakulást is megfigyeltek a kutatók. Soha nem látott mértékben elszaporodtak a vízi madarak a hullámtéren keletkezett kis tavakon. A sasér-mártélyl körzetben, ahol a Tisza és a holtág egy kis félszigetet zár körül, egyéb felméréseket is folytattak. A folyó völgyének e háborítatlan részén megtalálhatók az ősi fafajok, ezenkívül hazánkban nagyon kevés helyen fellelhető ritka növénytársulások. A szegedi akadémiai bizottság megbízásából dr. Andó Mihály, dr. Bodrogközy György és dr. Marián Miklós, a természetföldrajzi. a botanikai és a zoológiai munkacsoport kutatói közös tanulmánytervet készítenek. Feltérképezik az emberi beavatkozástól mentes terület ökológiai változásait. A tanulmányterv ajánlásai alapján valósulhat majd meg a tájvédelmi körzet rekonstrukciója, értékeinek megőrzése.