Délmagyarország, 1974. szeptember (64. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-11 / 212. szám

SZERDA, 1914. SZEPTEMBER HL Gépek a vasúti rakodáshoz A három éve bevezetett szigorú intézkedés — a vasúti kocsiálláspénz és a fekbérek felemelése — ösztönzően hatott a fuvaroztatokra, a termelőüzemeknél előtérbe került a szállítás és a hozzákapcsolódó rakodás gépesítése — állapította meg legutóbbi vizsgálata során a Központi Szállítási Tanács titkársága. Az elmúlt három évben a késedelmesen kezelt vasúti kocsik száma 31 százalékkal, a kocsiálláspénz 42 százalékkal csökkent, a kocsiforduló ideje pedig 3,66 napról 3,30 napra mérséklődött. Az elmúlt három évben a fejlesztési alap 542 millió forintos támogatásával és saját forrás felhasználásával 1.3 milliárd forint értékű rakodásfejlesztési beruházást valósítottak meg. Gyorsabb, szakszerűbb lesz az orvosi ellátás Egészségügyi intézményeink — a körzeti orvosi szolgálat, a kórházak, rendelőés gondozóintézetek — jelenleg többé-kevésbé egymástól függetlenül kezelik, gondozzák a betegeket. A gyógyítás útja, folyamatossága gyakran megszakad, mert nem egy intézmény látja el a megelőzés, a kivizsgálás, a gyógykezelés, az utókezelés és a gondozás feladatát. Rendszerint erre vezethető vissza a betegek fölösleges küldözgetése, és a nemegyszer szükségtelen párhuzamos vizsgálat. E szervezeti hiányosságokat kívánják megszüntetni az Egészségügyi Minisztérium vezetői, az egészségügyi intézmények átszervezésével. Az utóbbi években már A Magyar Optikai Művek mátészalkai űj gyáregységében kétezren dolgoznak. Itt készítik a szemüveglencséket. A Zeiss-licenc alapján gyártott meniscus és toricus lencsék csaknem nyolcvan százalékát exportálják. Az üzem teljes felépítése 1975-re fejeződik be. Képünkön; A kész szemüveglencséket speciális mérőniikroszkóppal ellenőrzik. Első az országban Elkészült a kecskeméti szennyvíz öntözőrendszer Négv évvel ezelőtt nagy vállalkozásba kezdett Kecskeméten a szegedi központú Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatósag. amelynek hatásköre Csongrád, Békés, Bács-Kiskun megyére és Szolnok megye egy részére terjed ki. Közismert, hogy Kecskemét nem rendelkezik élővízzel, ezért az ottani gazdaságokberuházója az ATIVIZIG volt, a létesítmény gépészeti berendezéseit a Ganz szállította, és szerelte, míg a mély- és magasépítési munkákat az ATIVIZIG csongrádi szakaszmérnöksége produkálta. Az Alföldön elkészült igen jelentős művet műszakilag tegnap adták át az üzemeitöbb, újonnan épült kórházban, és számos régi intézetben megvalósították az egységesítést. Az ezeken a helyeken szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy megfelelő átszervezéssel a jelenleginél jobban érvényesíthető a fokozatos, a betegek mindenkori állapotának megfelelő ellátás elve. Ahol az újszerű szervezeti módosításokat 'már bevezették, a szakemberek „váltó műszakban" dolgoznak: a főorvos közvetlenül irányítja, és szükség esetén személyesen is ellátja a szakrendelést, ugyanakkor kórházi munkát is végez. Az eddig végrehajtott átszervezések tapasztalatai szerint bővült az orvosok szakmai tájékozottsága, látóköre, eredményesebben tudják ellátni feladataikat. Előnye az egységesítésnek az is, hogy a szakorvosok jobban ki tudják használni a különböző nagy teljesítményű diagnosztikai berendezéseket, zökkenőmentesebbé válik a kivizsgálás, és így eredményesebb a gyógyitás. Az összevont egészségügyi egységek kialakítása ugyanakkor lehetővé teszi azt is, hogy az orvostudomány különböző területeinek országos szakmai irányító intézetei és az ország különböző részeiben levő területi egységek között közvetlen munkakapcsolat alakuljon ki, amely az ellátás színvonala és a gyógyítás hatékonysága szempontjából rendkívül nagy jelentőségű. Az integrált egészségügyi hálózat tervezete már elkészült A helyi tanácsok egészségügyi vezetői és a kórházak vezetői, orvosai különböző fórumokon még az idén megvitatják a tervezet részleteit. A hazai egészségügyi intézmények integrációs átszervezéséről előreláthatólag az év végén születik végleges döntés. nak nagy probléma az öntő- tetőknek Kardos Imre és dr. zéses gazdálkodás megteremtése. A város mezőgazdasági termeléséhez a szükséges víz — a sokévi csapadékadatok alapján — minimális. Ennek pótlására született meg a terv, hogy a város szennyvizét — jelenleg naponta 12—15 ezer köbmétert — célszerűen elvezessék úgy, hogy egyben öntözővizet is nyerjenek belőle. Országosan elsőként kísérleti jelleggel épült meg a kecskeméti szennyvíz öntözőtelep, amelyhez a szükséges területet az ottani Magyar—Szovjet Barátság Tsz, illetve a Városföldi Állami Gazdaság biztosította. A munkálatok a szükséges építményekkel együtt elkészültek, közel 40 millió forint költséggel. A szennyvízelvezetést szolgáló müvek Kovács Gábor, az ATIVIZIG igazgatóhelyettesei. A műszaki átadás együttjárt a művek üzemeltetésével. A korszerű berendezés 400 hektár termőterület öntözését biztosítja, a szükséges időszakban. Amikor viszont nem öntöznek, a kellően ülepített és derített vízmennyiséget nyárfával telepített, úgynevezett biztonsági erdőn át épített alagcsövezett szűrőmezőben vezetik el. A kísérleti jellegű öntözőtelepet és járulékos berendezéseit a Budapesti Műszaki Egyetem vízépítési tanszéke készítette. Az öntözőmű átadásakot Kardos Imre hangsúlyozta, hogy a komplex berendezés eredményei a következő években válnak majd igazán ismerté. i* F, KISZ-véÉökség a Tisza ll.-nél Űj munkaprogramot hagyott jóvá kedden a Tisza U. KISZ-védnökség Szolnok megyei operatív bizottsága. A program az eddigi jó tapasztalatok fokozott hasznosítása mellett új vonásokkal is gazdagítja a védnökségi munkát. Tanulmányutakat szerveznek, segítik a fiatalok pályaválasztását, a vízlépcső üdülőkörzetének kialakítását. Hasznos kezdeményezése a bizottságnak, hogy a megyei Agrártudományi Egyesülettel, illetve az MTESZ-szel közösen agrártudományi klubokat szerveznek az öntözőgazdaságok fiatal szakemberei részére. Kiemelkedő szerepet szánnak a Tiszafüred térségében tervezett ifjúsági parkok, sportlétesítmények, szórakozóhelyek kialakításának. Megyei társadalmi munkaakciókat kezdeményeznek és erősítik a kapcsolatot a vízlépcső kihasználásában érdekelt szomszédos megyék KISZ-szervezeteivel. (MTI) Tavak és zöldek H

a valaki jól ismeri a várost, Szegedet, minden nehézség nélkül maga elé tudja képzelni térképét. A Tiszát, a folyó ívére támaszkodó két körutat, a sugárutak szertefutó csíkjait, amint átszelik a várost ölelő gyűrűt, a körtöltést. Maga elé tudja képzelni Odessza és Tarján foltját, az iparövezet helyét, az újszegedi ligetet vagy a Tisza-parti sétányt. Sok mindent még, aminek határozott helye van a minden szegediben jobbára pontosan élő, képzeletbeli várostérképen. Annak a városnak a térképén, amelyet tudatunkban még mindig a körtöltés határol s fog egységes, szilárd rendbe. S ez lényegében természetes is, hiszen az öt községgel megnagyobbodott Szegedről még el sem készült az'új térkép. Nemigen láthattuk tehát a város új szerkezetét papírra vetve, s ezért sem tudjuk egykönnyen magunk elé képzelni valódi egészét. Mert hát az ember valahol az ipari forradalom tájékán megtanult sémákban gondolkodni, megtanulta önmaga számára felvázolni a szerkezetet, a részek működésének összhangját. Ha hiányzik ez az alapséma, oda jutunk, ahol a középkor embere tartott: nemigen vagyunk képesek kiismerni magunkat. Szeged esetében pedig nemcsak a térkép, hanem az idő is hiányzott. Bár ismerjük a változásokat — képzeletbeli sémánkban is helyet adva nékik, ha még kissé homályosan is — a modellt még nemigen tudtuk önmagunk számara hasznaihatóvá tenni. Gondolati vázlatunkból többnyire meg hiányzik az uj területek és a város új, nagyobb egésze közötti funkcionális egység tudata, a területek működésének a város egészét megteremtő összhangja. Most nem hiszem, hogy célravezető lenne elmélyedni abban, milyen működésbeli, funkcionális kapcsolatok kötik össze egymással az egyes szegedi városrészeket, hiszen ez a séma — évtizedek óta — most is alakul, változik, s mivel a mindennapok élete alakítja, önmagától is működik. Éppen ezért nem is nagy baj, ha a bennünk élő képzeletbeli térképen nem tiszták és határozottak ezek a kapcsolatok, amelyeket jószerével elsősorban az idő, a város hosszú távú fejlődése alakíthat, formálhat ki bennünk. Most talán hasznosabb, ha úgy járunk el, mint a középkor embere, aki a megismerés kezdeten a működési séma, a struktúra hiányaban kénytelen volt a tapasztalatra, az empíriára hagyatkozni a józan ész kezdetein. Remélem, ez a kívánság nem sérti e gondolatfuttatás egyetlen résztvevőjét sem, hiszen a tapasztalás révén született enciklopédikus tudás mindenkor alapja volt a minőségi változásnak, a működő szerkezet dialektikus megismerésének. Sőt, hogy töprengésünk célravezető legyen, mindenképpen érdemes egy viszonylag szűk témára koncentrálni. Képzeljük ismét magunk elé a város térképét, azzal a különbséggel, hogy kíséreljük meg a kék és a zöld foltokra összpontosítani! Tehát a vizekre és a zöld területekre. A Tisza, a parti sétány és erdők, az újszegedi liget, esetleg a Búvár-tó... Tovább nemigen jutunk. Hadd próbáljam a térkép által felmelegített, a gyermekkori emlékezet homályába vesző neveket sorolni: Bika-tó, Vér-tó, Mén telepi Fehér-tó, Sancer-tavak, Holt-Maros, kiserdő... Lassan akadozik és megáll a tudomány. Nincs tovább. Legalábbis az emlékezetben. Csakhogy a valóság egészen más. Más, mert a gyermekkor emlékei végképp a valamikor volt Szegedet őrizték meg. A Bika-tó körtöltésen kívüli nádasait, villanó napkárászaival a sekély, langyos vízben. Vagy a Fodortelepről a Lomnici utca gyepes árokpartján horgászbottal a vállon megtett utat a Vér-tóig. Esetleg a Somogyi-tó nádasai között ringatózó úszó pirosan villanó tollát. De hát a gyermekkor ott maradt a valahai múltban, a szocialista nagyvárossá növekvő Szeged gyermekkorával együtt. Ma új élményekkel szolgál a tapasztalat. Folytassuk a játékot! Vágjunk gondolatban keresztül Tápérői az olajipari úton a vásárhelyi útra, immár a város újonnan lett belterületén! Jobbra az olajmező immár konszolidálódott világa: tartályok, épületek, vezetékek sorakoznak a modern ipar dekoratív rendjében, az iparosodott s ezáltal végtelenül rendezetté vált tájban. Messzire fénylik a tartályok ezüstös fala, szabályos, geometrikus formák ragyognak. Balra pedig, a város felé nézve fent Tarján házai fehérlenek, rendezett sziluettek az égbolton. Aztán lejjebb téved a szem, s valódi perifériát talál. Petőfitelep belterületté lett gazos, szeméttel teli szélét. Bőségesen kínál megfontolandó, valóban mai élményeket a tapasztalat. A valamikori városszéli, elhanyagolt területek ma már szerves részei Szegednek, legalább egy tucat tó és parlagon heverő, semmire sem jó területek. Illetve mégis jók valamire: parkokként, csónakázó- és horgásztavakkent szolgáihatnak a várost, a 160 ezer szegedi pihenését. Csakhogy ehhez az kellene, hogy beilleszkedjenek a város rendezett egységébe, hogy ne legyenek elhanyagolt szeméttelepek többé. De hát kinek van erre elegendő pénze? Szónoki kérdés Senkinek. Más megoldást kell tehát keresni ! A zöld területekre már megszületett az elképzelés. A városi tanács vb társadalmi munkát szervező szakbizottságának legutóbbi ülésén döntés született arról, hogy a termelőszövetkezetek által a városnak átengedett, számukra hasznosíthatatlan területek egy részén társadalmi munkál szervezve teremtsünk parkerdőt. Éppen Petőfitelep és az olajipar területe között. Más területek parkosításáról a városi tanács gondoskodik, mint ahogyan az újszegedi Holt-Marost is kellemes pihenőhellyé alakítják. S van elöljáró példa a tavakra is: Tarjánban tó születik társadalmi öszszefogásból. -aximumra tehát már van példa Tarjánban. Legalább egy tucat kisebbnagyobb tavunkra viszont meg kellene keresni -a minimális lehetőséget, hogy legalább tíz-húsz esztendőre, amíg többre nem telik, használhatóvá tegyük őket mai önmagunk számára. Horgászásra, csónakázásra, pihenésre. S nemcsak a tavakért, hanem a város egységes rendezettségéért, vagyis elsősorban önmagunkért. Érdemes nézelődni, új tapasztalatokat szerezni az újjászülető Szegeden. Nemcsak abban a városban, amely jobbára bennünk él, hanem a valóságos, értékekben mindinkább gyarapodó Szegeden is. Mert éppen az így szerzett tapasztalatok segíthetnek hozzá a jövő megsejtéséhez, az önmagunkban folytatott társasjáték a működés, a funkciók Szegedet szervezett egésszé tévő rendjének nemcsak értelmi, hanem érzelmi megértéséhez. SZAVAY ISTVAN M Duna-hajózási értekezlet Galacban megkezdődött a pozsonyi konvencióban részt vevő Duna-hajózási vállalatok igazgatóinak értekezlete, amelyen ott van Magyarország képviselője is. A tanácskozás a dunai hajózás továbbfejlesztésének lehetőségeivel foglalkozik. Minőségrontásért gazdasági bírság Jogtalan haszonszerzés és vatosságú adalékanyagokat károkozás miatt négyszáz- — premixeket — kevertek a ezer forint gazdasági bírság különféle takarmányokhoz, megfizetésére kötelezte a A szakértők megállapítása szolnoki megyei bíróság jog- szerint öt év alatt mintegy erős ítéletével a Szolnok me- 27 mázsa szavatossági időn gyei Gabonafelvásárló és Fel- túli, tehát csökkent értékű dolgozó Vállalatot. A legfőbb vitamint és ásványi premixet ügyész indítványára kezdő- kevertek be a takarmányoknjött eljárás a vállalat ellen, ba és ezzel rendszeresen miatnelynek telepein lejárt sza- nőségrontást követtek el. Az oktatási miniszter Csizmazia Kálmán nyugalmazott tanárt, 70. születésnapja alkalmából, a Szocialista Kultúráért kitüntetésben részesítette. A miniszter nyugállományba vonulásuk alkalmából, eredményes munkájuk elismeréséül, az Oktatásügy tila Gimnázium igazgatójának. A Szocialista Kultúráért kitüntetést kapta Balázs András, a szentesi Deák utcai általános iskola tanára. Kiváló Dolgozó lett Fekete Gusztávné, a szentesi mezőgazdasági szakmunkásképző szakácsnője, Ladányi Jánosné, a nagymúgocsi általános Kiváló Dolgozója kitüntetést iskola napközi otthonának adományozta Dér Zoltán zá- vezető főzőnője és Vass Imkányszéki általános iskolai re, a szentesi általános iskotanítónak, Karácsonyi Lász- lai diákotthon hivatalsegéde, lónak, a szegedi Rózsa Fe- Miniszteri dicséretet kapott renc Általános Iskola igaz- Szegedről Erdész lstvánné, a gatóhelyettesének, Takács gedói általános iskola napköJozsefnek. a zákányszéki ál- zi otthonának vezetője, Hortalános iskola igazgatójának, vay Jánosné, a mihályteleki Almási Tivadarnak, a makói külterületi általános iskolák igazgatójának, Bálványos Pálnénak, a makói Farkas Imre Általános Iskola napközi otthon vezetőjének. Komáromi Lászlónak, a szentesi Petőfi Általános IsGárdonyi Altalános Iskola napközi otthonának vezetője, Szabó Árpád, az Ady Endre fiúkollégium igazgatója — illetve Kovács József, a földeáki általános iskola igazgatóhelyettese, Náfrádi György, a csongrádi Szabó mezőgazdasági szakmunkáskola tanárának, K. Józsefnek, a makói Bajza képző gazdasági vezetője és Altalanos Iskola igazgatóhe- Nyéki Gyuláné, a szentesi lyettesének és Ollexik Vik- Kossuth téri Általános Iskotornak a makói József At» la tanára. I