Délmagyarország, 1974. szeptember (64. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-11 / 212. szám

SZERDA, 1914. SZEPTEMBER HL Gépek a vasúti rakodáshoz A három éve bevezetett szigorú intézkedés — a vasúti kocsiálláspénz és a fekbérek felemelése — ösz­tönzően hatott a fuvarozta­tokra, a termelőüzemeknél előtérbe került a szállítás és a hozzákapcsolódó rakodás gépesítése — állapította meg legutóbbi vizsgálata során a Központi Szállítási Tanács titkársága. Az elmúlt három évben a késedelmesen kezelt vasúti kocsik száma 31 szá­zalékkal, a kocsiálláspénz 42 százalékkal csökkent, a ko­csiforduló ideje pedig 3,66 napról 3,30 napra mérséklő­dött. Az elmúlt három évben a fejlesztési alap 542 millió forintos támogatásával és sa­ját forrás felhasználásával 1.3 milliárd forint értékű ra­kodásfejlesztési beruházást valósítottak meg. Gyorsabb, szakszerűbb lesz az orvosi ellátás Egészségügyi intézménye­ink — a körzeti orvosi szol­gálat, a kórházak, rendelő­és gondozóintézetek — je­lenleg többé-kevésbé egy­mástól függetlenül kezelik, gondozzák a betegeket. A gyógyítás útja, folyamatossá­ga gyakran megszakad, mert nem egy intézmény látja el a megelőzés, a kivizsgálás, a gyógykezelés, az utókezelés és a gondozás feladatát. Rendszerint erre vezethető vissza a betegek fölösleges küldözgetése, és a nemegy­szer szükségtelen párhuza­mos vizsgálat. E szervezeti hiányosságokat kívánják megszüntetni az Egészség­ügyi Minisztérium vezetői, az egészségügyi intézmények átszervezésével. Az utóbbi években már A Magyar Optikai Művek mátészalkai űj gyáregységében kétezren dolgoznak. Itt készítik a szemüveglencséket. A Zeiss-licenc alapján gyártott meniscus és toricus lencsék csaknem nyolcvan százalékát exportálják. Az üzem teljes felépítése 1975-re fejeződik be. Képünkön; A kész szem­üveglencséket speciális mérőniikroszkóppal ellenőrzik. Első az országban Elkészült a kecskeméti szennyvíz öntözőrendszer Négv évvel ezelőtt nagy vállalkozásba kezdett Kecs­keméten a szegedi központú Alsótiszavidéki Vízügyi Igaz­gatósag. amelynek hatásköre Csongrád, Békés, Bács-Kis­kun megyére és Szolnok me­gye egy részére terjed ki. Közismert, hogy Kecskemét nem rendelkezik élővízzel, ezért az ottani gazdaságok­beruházója az ATIVIZIG volt, a létesítmény gépészeti berendezéseit a Ganz szállí­totta, és szerelte, míg a mély- és magasépítési mun­kákat az ATIVIZIG csong­rádi szakaszmérnöksége pro­dukálta. Az Alföldön elkészült igen jelentős művet műszakilag tegnap adták át az üzemei­több, újonnan épült kórház­ban, és számos régi intézet­ben megvalósították az egy­ségesítést. Az ezeken a he­lyeken szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy megfe­lelő átszervezéssel a jelenle­ginél jobban érvényesíthető a fokozatos, a betegek min­denkori állapotának megfe­lelő ellátás elve. Ahol az újszerű szervezeti módosítá­sokat 'már bevezették, a szakemberek „váltó műszak­ban" dolgoznak: a főorvos közvetlenül irányítja, és szükség esetén személyesen is ellátja a szakrendelést, ugyanakkor kórházi munkát is végez. Az eddig végrehajtott át­szervezések tapasztalatai szerint bővült az orvosok szakmai tájékozottsága, látó­köre, eredményesebben tud­ják ellátni feladataikat. Elő­nye az egységesítésnek az is, hogy a szakorvosok jobban ki tudják használni a külön­böző nagy teljesítményű diagnosztikai berendezése­ket, zökkenőmentesebbé vá­lik a kivizsgálás, és így ered­ményesebb a gyógyitás. Az összevont egészségügyi egy­ségek kialakítása ugyanak­kor lehetővé teszi azt is, hogy az orvostudomány kü­lönböző területeinek orszá­gos szakmai irányító intéze­tei és az ország különböző részeiben levő területi egysé­gek között közvetlen mun­kakapcsolat alakuljon ki, amely az ellátás színvonala és a gyógyítás hatékonysága szempontjából rendkívül nagy jelentőségű. Az integrált egészségügyi hálózat tervezete már elké­szült A helyi tanácsok egészségügyi vezetői és a kórházak vezetői, orvosai különböző fórumokon még az idén megvitatják a terve­zet részleteit. A hazai egész­ségügyi intézmények integ­rációs átszervezéséről előre­láthatólag az év végén szü­letik végleges döntés. nak nagy probléma az öntő- tetőknek Kardos Imre és dr. zéses gazdálkodás megterem­tése. A város mezőgazdasági termeléséhez a szükséges víz — a sokévi csapadék­adatok alapján — minimális. Ennek pótlására született meg a terv, hogy a város szennyvizét — jelenleg na­ponta 12—15 ezer köbmétert — célszerűen elvezessék úgy, hogy egyben öntözővizet is nyerjenek belőle. Országosan elsőként kísér­leti jelleggel épült meg a kecskeméti szennyvíz öntö­zőtelep, amelyhez a szüksé­ges területet az ottani Ma­gyar—Szovjet Barátság Tsz, illetve a Városföldi Állami Gazdaság biztosította. A munkálatok a szükséges építményekkel együtt elké­szültek, közel 40 millió fo­rint költséggel. A szennyvíz­elvezetést szolgáló müvek Kovács Gábor, az ATIVIZIG igazgatóhelyettesei. A mű­szaki átadás együttjárt a művek üzemeltetésével. A korszerű berendezés 400 hektár termőterület öntözé­sét biztosítja, a szükséges időszakban. Amikor viszont nem öntöznek, a kellően üle­pített és derített vízmennyi­séget nyárfával telepített, úgynevezett biztonsági erdőn át épített alagcsövezett szű­rőmezőben vezetik el. A kí­sérleti jellegű öntözőtelepet és járulékos berendezéseit a Budapesti Műszaki Egyetem vízépítési tanszéke készítet­te. Az öntözőmű átadásakot Kardos Imre hangsúlyozta, hogy a komplex berendezés eredményei a következő években válnak majd igazán ismerté. i* F, KISZ-véÉökség a Tisza ll.-nél Űj munkaprogramot ha­gyott jóvá kedden a Tisza U. KISZ-védnökség Szolnok me­gyei operatív bizottsága. A program az eddigi jó tapasz­talatok fokozott hasznosítása mellett új vonásokkal is gaz­dagítja a védnökségi munkát. Tanulmányutakat szervez­nek, segítik a fiatalok pálya­választását, a vízlépcső üdü­lőkörzetének kialakítását. Hasznos kezdeményezése a bi­zottságnak, hogy a megyei Agrártudományi Egyesület­tel, illetve az MTESZ-szel közösen agrártudományi klu­bokat szerveznek az öntöző­gazdaságok fiatal szakembe­rei részére. Kiemelkedő sze­repet szánnak a Tiszafüred térségében tervezett ifjúsági parkok, sportlétesítmények, szórakozóhelyek kialakításá­nak. Megyei társadalmi mun­kaakciókat kezdeményeznek és erősítik a kapcsolatot a vízlépcső kihasználásában érdekelt szomszédos megyék KISZ-szervezeteivel. (MTI) Tavak és zöldek H a valaki jól ismeri a várost, Szege­det, minden nehézség nélkül maga elé tudja képzelni térképét. A Ti­szát, a folyó ívére támaszkodó két kör­utat, a sugárutak szertefutó csíkjait, amint átszelik a várost ölelő gyűrűt, a körtöl­tést. Maga elé tudja képzelni Odessza és Tarján foltját, az iparövezet helyét, az újszegedi ligetet vagy a Tisza-parti sé­tányt. Sok mindent még, aminek határo­zott helye van a minden szegediben job­bára pontosan élő, képzeletbeli várostér­képen. Annak a városnak a térképén, amelyet tudatunkban még mindig a kör­töltés határol s fog egységes, szilárd rend­be. S ez lényegében természetes is, hiszen az öt községgel megnagyobbodott Szeged­ről még el sem készült az'új térkép. Nemigen láthattuk tehát a város új szerkezetét papírra vetve, s ezért sem tud­juk egykönnyen magunk elé képzelni va­lódi egészét. Mert hát az ember valahol az ipari forradalom tájékán megtanult sé­mákban gondolkodni, megtanulta önmaga számára felvázolni a szerkezetet, a részek működésének összhangját. Ha hiányzik ez az alapséma, oda jutunk, ahol a középkor embere tartott: nemigen vagyunk képesek kiismerni magunkat. Szeged esetében pe­dig nemcsak a térkép, hanem az idő is hiányzott. Bár ismerjük a változásokat — képzeletbeli sémánkban is helyet adva né­kik, ha még kissé homályosan is — a mo­dellt még nemigen tudtuk önmagunk szá­mara hasznaihatóvá tenni. Gondolati váz­latunkból többnyire meg hiányzik az uj területek és a város új, nagyobb egésze közötti funkcionális egység tudata, a terü­letek működésének a város egészét meg­teremtő összhangja. Most nem hiszem, hogy célravezető len­ne elmélyedni abban, milyen működésbe­li, funkcionális kapcsolatok kötik össze egymással az egyes szegedi városrészeket, hiszen ez a séma — évtizedek óta — most is alakul, változik, s mivel a mindennapok élete alakítja, önmagától is működik. Ép­pen ezért nem is nagy baj, ha a bennünk élő képzeletbeli térképen nem tiszták és határozottak ezek a kapcsolatok, amelye­ket jószerével elsősorban az idő, a város hosszú távú fejlődése alakíthat, formál­hat ki bennünk. Most talán hasznosabb, ha úgy járunk el, mint a középkor embe­re, aki a megismerés kezdeten a működé­si séma, a struktúra hiányaban kénytelen volt a tapasztalatra, az empíriára hagyat­kozni a józan ész kezdetein. Remélem, ez a kívánság nem sérti e gondolatfuttatás egyetlen résztvevőjét sem, hiszen a tapasz­talás révén született enciklopédikus tudás mindenkor alapja volt a minőségi válto­zásnak, a működő szerkezet dialektikus megismerésének. Sőt, hogy töprengésünk célravezető le­gyen, mindenképpen érdemes egy viszony­lag szűk témára koncentrálni. Képzeljük ismét magunk elé a város térképét, azzal a különbséggel, hogy kísé­reljük meg a kék és a zöld foltokra össz­pontosítani! Tehát a vizekre és a zöld te­rületekre. A Tisza, a parti sétány és erdők, az újszegedi liget, esetleg a Búvár-tó... Tovább nemigen jutunk. Hadd próbáljam a térkép által felmelegített, a gyermekko­ri emlékezet homályába vesző neveket so­rolni: Bika-tó, Vér-tó, Mén telepi Fehér-tó, Sancer-tavak, Holt-Maros, kiserdő... Las­san akadozik és megáll a tudomány. Nincs tovább. Legalábbis az emlékezetben. Csak­hogy a valóság egészen más. Más, mert a gyermekkor emlékei vég­képp a valamikor volt Szegedet őrizték meg. A Bika-tó körtöltésen kívüli nádasa­it, villanó napkárászaival a sekély, lan­gyos vízben. Vagy a Fodortelepről a Lom­nici utca gyepes árokpartján horgászbottal a vállon megtett utat a Vér-tóig. Esetleg a Somogyi-tó nádasai között ringatózó úszó pirosan villanó tollát. De hát a gyermek­kor ott maradt a valahai múltban, a szo­cialista nagyvárossá növekvő Szeged gyer­mekkorával együtt. Ma új élményekkel szolgál a tapasztalat. Folytassuk a játékot! Vágjunk gondolat­ban keresztül Tápérői az olajipari úton a vásárhelyi útra, immár a város újonnan lett belterületén! Jobbra az olajmező im­már konszolidálódott világa: tartályok, épületek, vezetékek sorakoznak a modern ipar dekoratív rendjében, az iparosodott s ezáltal végtelenül rendezetté vált tájban. Messzire fénylik a tartályok ezüstös fala, szabályos, geometrikus formák ragyognak. Balra pedig, a város felé nézve fent Tar­ján házai fehérlenek, rendezett sziluettek az égbolton. Aztán lejjebb téved a szem, s valódi perifériát talál. Petőfitelep belte­rületté lett gazos, szeméttel teli szélét. Bőségesen kínál megfontolandó, valóban mai élményeket a tapasztalat. A valamiko­ri városszéli, elhanyagolt területek ma már szerves részei Szegednek, legalább egy tucat tó és parlagon heverő, semmire sem jó területek. Illetve mégis jók valami­re: parkokként, csónakázó- és horgászta­vakkent szolgáihatnak a várost, a 160 ezer szegedi pihenését. Csakhogy ehhez az kel­lene, hogy beilleszkedjenek a város ren­dezett egységébe, hogy ne legyenek elha­nyagolt szeméttelepek többé. De hát kinek van erre elegendő pénze? Szónoki kérdés Senkinek. Más megoldást kell tehát ke­resni ! A zöld területekre már megszületett az elképzelés. A városi tanács vb társadalmi munkát szervező szakbizottságának leg­utóbbi ülésén döntés született arról, hogy a termelőszövetkezetek által a városnak átengedett, számukra hasznosíthatatlan te­rületek egy részén társadalmi munkál szervezve teremtsünk parkerdőt. Éppen Petőfitelep és az olajipar területe között. Más területek parkosításáról a városi ta­nács gondoskodik, mint ahogyan az újsze­gedi Holt-Marost is kellemes pihenőhellyé alakítják. S van elöljáró példa a tavakra is: Tarjánban tó születik társadalmi ösz­szefogásból. -aximumra tehát már van példa Tar­jánban. Legalább egy tucat kisebb­nagyobb tavunkra viszont meg kel­lene keresni -a minimális lehetőséget, hogy legalább tíz-húsz esztendőre, amíg többre nem telik, használhatóvá tegyük őket mai önmagunk számára. Horgászásra, csónaká­zásra, pihenésre. S nemcsak a tavakért, hanem a város egységes rendezettségéért, vagyis elsősorban önmagunkért. Érdemes nézelődni, új tapasztalatokat szerezni az újjászülető Szegeden. Nemcsak abban a városban, amely jobbára bennünk él, hanem a valóságos, értékekben mindin­kább gyarapodó Szegeden is. Mert éppen az így szerzett tapasztalatok segíthetnek hozzá a jövő megsejtéséhez, az önmagunk­ban folytatott társasjáték a működés, a funkciók Szegedet szervezett egésszé tévő rendjének nemcsak értelmi, hanem érzel­mi megértéséhez. SZAVAY ISTVAN M Duna-hajózási értekezlet Galacban megkezdődött a pozsonyi konvencióban részt vevő Duna-hajózási vállala­tok igazgatóinak értekezlete, amelyen ott van Magyaror­szág képviselője is. A tanács­kozás a dunai hajózás to­vábbfejlesztésének lehetősé­geivel foglalkozik. Minőségrontásért gazdasági bírság Jogtalan haszonszerzés és vatosságú adalékanyagokat károkozás miatt négyszáz- — premixeket — kevertek a ezer forint gazdasági bírság különféle takarmányokhoz, megfizetésére kötelezte a A szakértők megállapítása szolnoki megyei bíróság jog- szerint öt év alatt mintegy erős ítéletével a Szolnok me- 27 mázsa szavatossági időn gyei Gabonafelvásárló és Fel- túli, tehát csökkent értékű dolgozó Vállalatot. A legfőbb vitamint és ásványi premixet ügyész indítványára kezdő- kevertek be a takarmányok­njött eljárás a vállalat ellen, ba és ezzel rendszeresen mi­atnelynek telepein lejárt sza- nőségrontást követtek el. Az oktatási miniszter Csizmazia Kálmán nyugal­mazott tanárt, 70. születés­napja alkalmából, a Szocia­lista Kultúráért kitüntetés­ben részesítette. A miniszter nyugállo­mányba vonulásuk alkalmá­ból, eredményes munkájuk elismeréséül, az Oktatásügy tila Gimnázium igazgatójá­nak. A Szocialista Kultúrá­ért kitüntetést kapta Balázs András, a szentesi Deák ut­cai általános iskola tanára. Kiváló Dolgozó lett Fekete Gusztávné, a szentesi mező­gazdasági szakmunkásképző szakácsnője, Ladányi János­né, a nagymúgocsi általános Kiváló Dolgozója kitüntetést iskola napközi otthonának adományozta Dér Zoltán zá- vezető főzőnője és Vass Im­kányszéki általános iskolai re, a szentesi általános isko­tanítónak, Karácsonyi Lász- lai diákotthon hivatalsegéde, lónak, a szegedi Rózsa Fe- Miniszteri dicséretet kapott renc Általános Iskola igaz- Szegedről Erdész lstvánné, a gatóhelyettesének, Takács gedói általános iskola napkö­Jozsefnek. a zákányszéki ál- zi otthonának vezetője, Hor­talános iskola igazgatójának, vay Jánosné, a mihályteleki Almási Tivadarnak, a makói külterületi általános iskolák igazgatójának, Bálványos Pálnénak, a makói Farkas Imre Általános Iskola nap­közi otthon vezetőjének. Komáromi Lászlónak, a szentesi Petőfi Általános Is­Gárdonyi Altalános Iskola napközi otthonának vezető­je, Szabó Árpád, az Ady Endre fiúkollégium igazga­tója — illetve Kovács Jó­zsef, a földeáki általános is­kola igazgatóhelyettese, Náf­rádi György, a csongrádi Szabó mezőgazdasági szakmunkás­kola tanárának, K. Józsefnek, a makói Bajza képző gazdasági vezetője és Altalanos Iskola igazgatóhe- Nyéki Gyuláné, a szentesi lyettesének és Ollexik Vik- Kossuth téri Általános Isko­tornak a makói József At» la tanára. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom