Délmagyarország, 1974. szeptember (64. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-08 / 210. szám

10 > VASÁRNAP. 1974. SZEPTEMBER fc Bővítették a továbbtanuló dolgozók kedvezményeit A továbbtanuló dolgozók kedvezményeiről intézkedik a munkaügyi miniszter most megjelent rendelete. Az új rendelkezés az általános iskolai anyagot esti és levelező tagozaton, valamint az úgynevezett általános iskolai tanfolyamon tanulók számára is megadja a munkaidőkedvezményt; tanítási naponként legfeljebb egy órát a munkaidő befejezése előtt, ha egyébként a munkaidőbeosztás miatt a tanuló nem érkezhetne meg az iskolai foglalkozás kezdetére. Emellett megemelték a tanulmányi szabadságot is: nevezetesen az általános iskola esti tagozatán 3-ról 6 napra, a levelező tagozaton továbbra is 6 nap a tanulmányi szabadság. További kedvezménybővítésként a hallgatóknak annyi fizetett szabad időt kell biztosítani, hogy a vizsgán részt tudjanak venni. A gimnáziumban tanulók számára, ha mérsékeltebben is, de szintén emelték a tanulmányi szabadságot; azesA nyár időjárási mérlege este Szegeden a Bukaresti Nemzeti A múlt század nagy klaszszikus román költője, Vasile Alecsandri (1821—90) honosította meg hazájában a romantikus drámát; az ötvenes években írt színpadi darabjaiból való a Chirita lasiban, melyet 1850 április 9én mutattak be. Chirita a felkapaszkodott, félművelt polgárasszony típusa, lányait gazdag fiatalemberekhez akarja adni, akikről azonban kiderül, egyszerűen szélhámosok. „Alecsandri darabjainak nagy sikere rászoktatta az embereket a színház látogatására — írja Pálffy Endre A román irodalom történetében —, amely éppen az ő tevékenysége révén a haladó gondolatok szószékévé, s a közízlés fejlesztőjévé vált." Nem véletlen tehát, ha a Bukaresti Nemzeti Színház ezt a klasszikus komédiát akarja megismertetni a szegedi nézőkkel. Tudor Musatescu feldolgozása átfogja, sűríti a Chirita-témát, a színházi hagyományt élő, a mai néző számára is szórakoztató, tanulságos komédiává ötvözve. Olyan típust mutat be, amely a múlt században született, de jellemző vonásai túlélték saját korát. A darab életképességét Alecsandri nyelvezete biztosítja: az édes és természetes moldvai nyelv, káprázatos színességével. A darab rendezője, színpadra állítója, Horea Popescu kiváló művész, a muzsika W. Flechtenmacher munkája. Az előadáson több olyan román színésszel is találkozhatunk, akiket budapesti vendégszereplésükről vagy filmekről ismerhet a szegedi közönség. Az országaink közötti kulturális egyezmény keretében hazánkba látogató bukaresti társulat szeptember 10. és 11-én a budapesti Nemzeti Színházban, 14. és 15-én a Szegedi Nemzeti Színházban mutatkozik be. A Chirita naccsága szombati előadását követően vasárnap este napjaink egyik legjelentősebb amerikai színpadi szerzőjének, Edvvard Aíbee-nek immár klasszikussá vált darabját viszik színre. A Nem félünk a farkastól 1962-es premierje a Broadway-n volt, óriási sikerére jellemző, hogy a New York-i kritikusok díja mellett megkapta szerzője az USA színházi köreinek legmagasabb kitüntetését, a Tony Awards-díjat is — a darabot Liz Taylor és Richárd Burton főszereplésével filmen láthatta közelmúltban a magyar közönség. (Albee korábbi egyfelvonásosát, az ugyancsak világszerte ismert Állatkerti történetet játszotta a Szegedi Egyetemi Színpad is.) A Bukaresti Nemzeti Színház vasárnapi szegedi előadásán az egyik főszerepet, Georget, a színház igazgatója, Radu Beligan. a Román Szocialista Köztársaság népművésze alakítja. Rendező: Michel Fagadau. Az elmúlt színházi szezonban járt Szegeden a moszkvai Vahtangov Színház, és emlékezetes sikert aratott. A Szegedi Nemzeti Színház dicsérétes törekvése, hogy a moszkvaiak nagyszerű bemutatkozása nem marad folytatás nélkül. Mint korábban hírül adtuk, a jövőben is azon fáradoznak, hogy a lehetőségekhez képest, ne múljon el évad Szegeden valamely szocialista ország neves társulatának vendégjátéka nélkül. A kezdeményezést máris folytatják, két estén láthatjuk a Bukaresti Nemzeti Színházat. S miként a szovjet társulat előadásain, ezúttal is tolmácsberendezésekkel segítik a nézőket — fejhallgatók a helyszínen igényelhetők. N. L ti tagozaton a korábbi 3-ról 6 napra, a levelező tagozaton 6-ról lo napra. Üj kedvezmény, hogy az érettségire külön hat nap tanulmányi szabadság jár. Bővítették a kedvezményeket a szakközépiskolák esti tagozatán is. A tanulmányi szabadság az eddigi 6 helyett most 10 munkanap — a levelező tagozaton továbbra is 15 munkanap maradt. A szakközépiskolák tanulói számára is jár a vizsgára munkaidő-kedvezmény, az érettségire tanulmányi szabadság. Kedvezményt biztosítanak a szakmunkás-bizonyítványt szakmunkásképző tanfolyamon vagy egyéni tanulás útján megszerző dolgozóknak is; a szakmunkásvizsgára való felkészüléshez 6 nap tanulmányi szabadság jár. Azokat a szakmunkásokat, akiket felsőfokú oktatási intézményben a vállalat javaslata alapján előkészítő tanfolyamra felvettek, külön 6 nap tanulmányi szabadság] illeti meg — ezt a felvételi vizsgára való felkészüléshez kapják. Az átlagkeresetek emelkedése következtében módosították az útiköltség-térítéseket is. Augusztus 31-én véget ért a meteorológiai nyár. A nyár mind a mezőgazda, mind a pihenő, üdülő ember szempontjából talán legfontosabb évszakunk, hisz a betakarítási munkák sikere, s a nyári pihenés körülményei nagymértékben függenek az időjárás alakulásától. Tekintsük át röviden idei nyarunk időjárását. Június tartósan hűvös, és a Dél-Alföldön rendkívül csapadékos volt, igazi nyári meleg ebben a hónapban nem is fordult elő. A hőmérséklet havi középértéke Szegeden 2,5 fokkal volt alacsonyabb a sokévi átlagnál. A júniusban lehullott csapadék rendkívüli mennyiségére jellemző, hogy a Dél-Alföldön a sokévi átlag két-háromszorosa esett, s a Szegeden mért 168 mm-es havi összegnél több eső júniusban városunkban 1870 óta mindössze egyszer, 1872-ben fordul elő (176 mm). Július néhány nap kivételével ismét hűvös időjárást hozott, a havi középhőmérséklet 2,6 fokkal maradt a normálérték alatt. Jelentősebb nyári meleg ebben a hónapban csak 12—18 között, s az utolsó három napon volt. Csapadék júliusban már jóval kevesebb hullott, a Dél-Alföldön normál körüli, vagy annál 5—15 mm-rel kevesebb esőt jegyeztek föl. Az igazi meleg nyár az idén augusztusra tolódott. A július végén beköszöntött kánikula augusztus 5-ig tartott, s a zavartalan besugárzás és a szubtrópusi meleg légtömegek beáramlásának hatasára a hőmérséklet napi csúcsértékei meghaladták a 30 fokot. Szegeden augusztus 4-én volt az idei nyar legmelegebb napja, a maximum hőmérséklet a városban 35,1 fokig emelkedett, s a napi középhőmérséklet is elérte a 26,5 fokot Kisebb lehűlés, majd átmeneti felmelegedés után augusztus 11—12-én ismét rendkívül alacsonyra sülylyedt a hőmérséklet, s két napon át szakadatlanul esett az eső. Szegeden e napokon 60 mm hullott le, de a DélAlföldön sok helyütt mértek ennél lényegesen több csapadékot e két nap során, így Kisteleken 98, Kiskunfélegyházán 96, Szentesen 91 mm esett. A 12-i lehűlésre jellemző, hogy e napon Szegeden a hőmérséklet csúcsértéke mindössze 15 fokig emelkedett, s a napi középhőmérséklet 9 fokkal volt alacsonyabb a sokévi átlagnál. Ezt a rendkívül erős lehűlést ismét gyors és tartós felmelegedés követte, augusztus 15—28. között általában 3—5 fokkal volt magasabb a hőmérséklet az évszaknak megfelelő szintnél. Végeredményben augusztus középhőmérséklete Szegeden 0,8 fokkal volt melegebb a normálnál, s a lehullott csapadék mennyisége a DélAlföldön ismét mindenütt jelentősen felülmúlta az átlagost. Tekintsük át táblázatos formában is az idei nyár időjárását. havi Közép HŐMÉRSÉKLET, SZEGED Június Július Augusztus 17,5 fok 19.7 fok 22.2 fok átlagnál melegebb napok 5 8 19 átlagnál hidegebb napok 25 » n CSAPADÉK. MM Jún, JÚI. Aug. Nyárt Sokévi átl. Aug. összeg 0 -ban Bácsalmás 153 58 64 275 154 Kiskunhalas 104 54 78 236 150 Kiskunfélegyháza 110 69 114 293 188 Kistelek 127 66 110 303 192 Szentes 131 43 101 275 174 Szeged 189 40 77 285 171 Makó 219 45 80 344 199 Mezőhegyes 164 40 73 277 156 Orosháza 165 48 90 303 189 Mint látható, augusztus sékleti mérlegén. A nyári Napok a háromszázhatvanötből meleg időjárása nem tudta csapadék területünkön minellensúlyozni a két másik denütt jelentősen felülmúlta nyári hónap hűvös jellegét, a sokévi átlagot, annak máss végeredményben 32 meleg fél-kétszerese hullott le. nappal szemben 60 hűvös Dr. Péczely György nap áll az idei nyár hőmér- egyetemi tanár Milyen ősz várható? Való igaz, hogy az emberek általában megváltoznak, ha valamely, nem mindennapi esemény történik velük. Még igazabb, hogy minden, számukra váratlan, szokatlan, vagy különleges helyzetben pontosan úgy viselkednek, ahogy ez a helyzet megkívánja, valamint, ahogy mentalitásuk, vérmérsékletük, jellemük diktálja. Különbözőképpen, de mindig, mindenki reagál kö£* nyezete változásaira. Az ember1 sokféle szerepet képes és kényszerül eljátszani élete folyamán, gyorsan alkalmazkodik, könnyen akklimatizálódik — ilyen a természete. Mindezt nem mostanában fedezték fel, sokan és sokféleképpen meg is írták már, hálás téma. A Vészi Endre novelláiból készült Napok a háromszázhatvanötből című tévéjáték is ilyen, nem hétköznapi helyzetekbe került emberek viselkedésmintáiból sorol fel — hármat. Egyik hőse szabadságot vett ki, Budapestre utazott és úgy érezte, két hétre övé a világ. Számára ez azt jelentette, hogy gátlástalanul handabandázhat, nagyszájúskodhat, otromba, üresfejű fickó lehet — tizennégy napig. A másik bemászott egy szépasszony szobaablakán, még félévig odajárt, aztán megpofoztatta magát a férjjel, majd kijelentette: ezzel nincs megoldva semmi! — és eltávozott. A harmadiknak meghalt a felesége, így került az érdeklődés középpontjába, és hetekig békésen tűrte környezete reakcióit, amelyeket friss özvegysége váltott kl. Egy percig sem vonhatjuk kétségbe, hogy vannak ilyen szituációk, és lehetnek ilyen magatartásformák. Kis agymunkával bárki kitalálhat még száz hasonlót — legföljebb nem mutatják be a tévében, minthogy ott sem csak a mesére, hanem a mondandóra is figyelnek. Vészi Endre hőseivel módunk volt megismerkedni, bár se nem tipikusak, nem is nagyon különösek ezek a figurák, nincsenek olyan egyéni vonásaik sem, amelyek általában sajátjai az embernek. Kitalált történetekhez költött alakok, akik némi emberi színt csak a színészek ötleteitől kaptak. S. E. JUHASZ László: Az 5. Országos Közlekedésgazdasági Konferencia Szegede-.,. Közlekedéstudományi Szemle, július. (Május 7—8-án.] APRÖ Ferenc; A Lucs-gyűjtemény a szegedi műgyűjtők klubjának 4., kiállításán. Műgyűjtő, 3. szám. [Képekkel.] KEDVESSY György: Káderkérdések a Gyógyszerésztudományi Karon. Felsőoktatási Szemle. júUus—augusztus. (Szegeden.] TRASER László: A kiscsoportos filozófia oktatás tapasztalatai. Felsőoktatási Szemle, július —augusztus. [A Szegedi Orvostudományi Egyetem.1 A hallgatok szerepe az egyetemek es főiskolák Irányításában. — SOOS Tibor: A hallgatok érdekképviselete a József Attila Tudoanánvegvetemen. — GASPAR László: A hallgatói képviselet és az oktatás korszerúsltesének összefüggései a KISZ-szervezet szemszögéből. Felsőoktatási Szemle, július— augusztus. ]A tudományegyetemen és az orvostudományi egyetemen.1 [LÖKÖS Zoltán) L.: Táncos, muzsikás emlékezés.— A a hazai lapokban -1974/36 vendégek 2o százaléka Pest megyéből. Pest megyei Hírlap, atfg. 25. (A Szabadtéri Játékokról. Fényképpel.] Uj „árvízvédelmi fal" épül Szegeden. Somogyi Néplap, aug. 25. Népszabadság, szept. 0. (Fénykép.) Szeptember 1-én. — Árpádemlékünnepség Öpusztaszeren. Esti Hírlap, aug. 29. ADLONCZY László: A nyári évad vegén. Magyar Hírlap, aug. 30. [A Szabadtéri Játékokról is.] Gázos hír. Magyar Ifjúság, aug. 30. [Fénykép az algyői gázüzemből.] BAGAMERY LáSZlóJ Popzene vidéken. — Ketten Szegedről. Magyar Ifjúság, aug. 30. (Boncz Gézáról es Tiborszky Péterről. Fényképpel.] Üj hid a Tiszán. Magyar Ifjúság, aug. 30. [Fénykép a szeged-algyői közúti hídról.] Határidő előtt elkészül a szegedi gázfeldolgozó üzem. Népszava, aug. 30. Olajkút Szeged kapujaban. Magyar Htrek, aug. 31. (Fénykép.) MEZEY Béla: A Szegedi Szabadtéri Játékokon nagy sikerrel mutatták be Puccini Turandot c. operáját. Magyar Hírek, aug, 31, IFényképJ Pusztaszer. — Arpád-emlékünnepély. Hétfői Hírek, szept. 2. Népszava, szept. 3. Megemlékezés a két honfoglalásról. — Egyre szorosabb a munkásosztály és a parasztság szövetsége. — Dimény Imre beszéde Pusztaszeren. Magyar Hírlap, szept. 2. Magyar Nemzet, szept. 3. IPÜNKÖSTI Árpád:] Nemzetközi biológus-továbbképző tanfolyam Szegeden. — A téma: a sejtmag. Népszabadság, szept. 3. Mass rally at Árpád memóriái. Daily News, szept. 4. [Fénvkép a pusztaszeri ünneDségekről.] KERESZTÉNYI Nándor: Szerinek nevezték el. Magyar Hírlap, szeot. 4. (Opusztaszerről.) (m.): Szegedi utószó. Országvilág. szept. 4. |A szabadtéri játékokról, fényképekkel.] Haematológusok nemzetközi konferenciája Szegeden. Magyar Hírlao. szeot. 5. [Vérkutató orvosok tanácskozasa.l Megújult a Kincskereső. Köznevelés, szept. 6. [A tanárképző főiskola átal kiadott folyóirat országossá vált.] Színháznyitás Győrött, Szegeden, Népszava, szept. 8. Hazánkban több mint 100 éve rendszeresen mérik a hőmérsékletet és a csapadékot. Nem érdektelen tudni, hogy például 1870 óta Budapesten előfordult legmelegebb szeptember középhőmérséklete 21,0 fok volt (1947-ben), a leghidegebb november pedig + 0,5 fok (1920-ban). Vagy például októberben előfordult már 6,8 fokos havi középhőmérséklet (1905-ben) és 15,6 fokos közép (1907-ben). De ahhoz, hogy az időjárás várható alakulását előrejelezzük, nem elegendő egy helyről összegyűjteni az időjárási adatokat. A Szovjetunióban 1881-ig visszamenőFOK 20 46 16 4h f2 10 8 6 h en összegyűjtötték az egész északi félgömb mérésadatait és ezeket a magyar meteorológusok rendelkezésére bocsátották. Így lehetővé vált. hogy Magyarország területén hosszabb előrejelzéseket készítsünk. Ezek az előrejelzések egyelőre kísérleti jellegűek — a rendelkezésre álló rengeteg adatot csak számítógéppel lehet feldolgozni. A három hónapra történő nagyvonalú előrejelzések elemzésén még dolgoznak. A széles körű érdeklődésre való tekintettel azonban az olvasók rendelkezésére bocsátjuk az őszre elkészített kísérleti előrejelzést. Dr. Koppány György 2 O VT.'7:77?.' (Űr Szeptenüe^ Cktófc:1974 Elö.-ejelzett húri "<cz2p'* cm. é -sé'< le t 100 évíh á t ] f 7T3- sé'tle t A 100 év a1s11 előfordult legir.elagebb és leghidegebb hónapok kczéphőoereékleto