Délmagyarország, 1974. szeptember (64. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-06 / 208. szám

2 PÉNTEK, 1914. SZEPTEMBER fc Raúl Roa a Duna-kanyarban Dr. Ráül Roa kubai kül­ügyminiszter és felesége csü­törtökön Púja Frigyes kül­ügyminiszter és (elesége tár­saságéban — a Dunú-ka­nyart kereste fel. Kíséretük­ben volt dr. Meruk Vilmos, á Magyar Népköztársaság havannai nagykövete és Flo­real Chomon, a Kubai Köz­társaság budapesti nagykö­vete. A vendégek elsőként Szentendrével Ismerkedtek meg, ahol többek között megtekintették Kovács Mar­git kerámikusmüvész gyűj­teményét. Visegrádon a Má­tyás-palotai ásatásokat és a fellegvárat keresték fel. Ez­után Esztergomba folytatták útjukat. A vendégek a kora esti órákban hajóval tértek vissza a fővárosba. Lusakai tárgyalások Mozambik JövtfJértf I • Lusaks (AFP) A portugál kormány és a Frelimo küldöttsége csütör. tökön Lusakában Kenneth Kaunda zambiai elnök Jelen­létében megkezdte a tárgya­lásokat Mozambik politikai Jövőjéről. Repülőtéri sajtóértekezle_ tén Marlo Soares kifejezte azt a reményét, hogy hama­rosan sor kerülhet a megál­lapodás aláírására a Frelimo képviselőivel. A portugál diplomácia vezetője nem volt hajlandó részletekbe bocsátkozni, csupán azt ta­nácsolta az újságíróknak, hogy legyenek türelemmel, „néhány óráig, vagy néhány napig". A külügyminiszter ügy nyilatkozott, hogyszom, baton kíván elutazni a zam­biai fővárosból és emlékez, tetett arra, hogy Jövő kedden részt vesz a Bissau-Quinea Köztársaság hivatalos elis. merése alkalmából rendezen­dő ünnepségeken. Huszonöt éves a magyar-szovjet tudományos-műszaki együttműködés Ciprusi találkozó Makariosz nem utazik Athénba O Nicosia (ITPI) Az ENSZ ciprusi béke­fenntartó erőinek egyik szó­vivője csütörtökön — Rauf Denktasnak, a ciprusi török közösség vezetőjének koráb­bi bejelentését megerősítve — közölte, hogy Klerldesz ciprusi ügyvezető elnök és Denktns ciprusi alelnök pén­teken délután 13 órakor ta­lálkozik Nicosiában. O New York (Reuter) Kurt Waldhelm az ENSZ főtitkára csütörtökön Írásban közölte az ENSZ Biztonsági Tanácsával: még ezen a hé­ten felhívást Intéz a világ kormányaihoz és közvélemé­nyéhez, hogy adományaikkal támogassák a világszervezet­nek a ciprusi menekültek megsegítését célzó fáradozá­sait. Emlékezetes, hogy a Biz­tonsági Tanács a múlt héten pénteken gyakorlatilag a nemzetközi segélynyújtási erőfeszítések „koordinátorá­vá" tette és azzal bízta meg Kurt Waldheimet, hogy a lehető leghamarabb terjesz­szen elő átfogó jelentést a ciprusi menekültek helyzeté­ről. O London (AFP) Makariosz érsek „jelenleg" nem szándékozik Athénba utazni — közölte csütörtö­kön Londonban a ciprusi el­nök szóvivője. A szóvivő e bejelentéssel reagált bizonyos sajtójelen­tésekre, amelyek szerint Ma­kariosz „egy héten vagy tíz napon belül" a görög fővá­rosba utazik, hogy ott kap­csolatba lépjen Knrnmnnllsz görög miniszterelnökkel, va­lamint Klerldesz ciprusi ügy­vezető elnökkel. Wilson jolszle választási tervét o Brlghton (MTI) Kevés kétséget hagyott törtökön Harold Wilson, Iránt, hogv Angliában né­v hét múlva megtartják általános választásokat, de miniszterelnök, aki Brlgh­->nban, a 10 millió embort Képviselő TUC évi kongresz­s/.usának küldöttei előtt be­szélt, egyelőre nem említett dátumot. A kormánvfő az általános választások Idő­pontját minden jel szerint a É RÁOIOTELEX K 1®;Í __ ­hét végén tanácskozza meg Erzsébet királynővel Skóciá­ban az uralkodó Balmoral-i kastélyában tervezett „mun­ka-vikend"-en. Wilson a választások ter­vére olyan kifejezésekkel utalt, mint „az eljövendő választások", s mint a „mun­kaképes parlamenti többség" szükségessége. Pártját febru­ár 28-án csak relatív több­séggel választották meg. Moszkva A szovjet-amerikai együt­tes (lrrepülés előkészítésében részt vevő szovjet űrhajósok és szakértők csütörtökön el­utaztak az Egyesült Álla­mokba. Moszkvából történt elutazásuk előtt Vlagyimir Satalov űrhajós-tábornok, az együttes űrrepülést előkészí­tő szovjet csoport vezetője a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában hangsúlyoz­ta, hogy sikeresen folynak a Szojuz és az Apollo szovjet. illetve amerikai űrhajó együttes útjának előkészü. létei. Vientiane A vientlanei békemegálla­podás végrehajtásával meg­bízott központi vegyesblzott­ságban részvevő felek do­kumentumot írtak alá a lao­szi polgárháború folyamán foglyul ejtett katonai és pol­gári személyek cseréjéről. A fogolycserét a dokumentum értelmében húsz nappal a megállapodás aláírása után be kell fejezni. (Folytatás az 1. oldalról.) tására egy-egy magyar vagy szovjet gyár szakosodott. Az első sikerek közé tartozik a „Barátság", a „Druzsba" rá­diórelé-hálózat kifejlesztése, amelynek korszerű, nagy tel­jesítményű berendezéseit a magyar ipar készíti es szál­lítja a Szovjetuniónak. A két ország kutatói közösen dolgoztak ki új, kombinált levegőkondenzátor-beren­dezést a hő- és atomerőmű­vekhez, szoros együttműkö­désben hoztak létre korsze­rű gépsorokat az élelmiszer­iparban, a kábelgyártásban, a lámpagyártásban és még szá­mos iparágban. A kétoldalú tudományos­műszaki együttműködés eredményei, a mezőgazdaság­ban is kiemeikedőek. A nagy hozamú szovjet búza­fajták meghonosítása is je­lentősen hozzájárult ahhoz, hogy kenyérgabona-termelé­sünk 1960. évi 16 mázsás hektáronkénti átlaghozama több mint kétszeresére emel­kedjen. A kenyérgabona-ter­mőterületünk 80—85 száza­lékán szovjet búzafajtákat vetünk; Bezosztáját, Avró­rát. Kavkázt. Jelenleg közös kutatómunkát végzünk a hibrid búza létrehozására, a kukorica fehérjetartalmának növelésére, a különböző me­zőgazdasági termények komp­lex gépesítésének fejleszté­sére. Számottevő a Szovjet­unió segítsége a foszfor és kálium műtrágya igényeink fedezésében. Jellemző az együttműködésre, hogy a ma­gyar mezőgazdaság traktorál­lományának 40, kombájn­parkjának 90 százaléka szov­jet gyártmányú gép. Gyümölcsöző kapcsolatok bontakoztak ki a két ország akadémiai tudományos inté­zetei között. Jelenleg a ter­mészettudományok és a tár­sadalomtudományok körében több mint 80 témában foly­tatnak közös kutatómunkát. Ebben az együttműködés­ben most már magasan fej­lett formák alakultak ki, s így egy-egy célprogram végrehajtására, vagy egyet­len tudományterület állan­dó kutatására jól felszerelt, hatalmas nemzetközi labo­ratóriumban összpontosul a nemzeti kutatógárdák színe­java. E fontos nemzetközi kutatóbázisok sorát a Dub­nai Atomfizikai Kutató In­tézet nyitotta meg 1958-ban, A széles körű tudományos programok kialakítását se­gítette az oktatásban és ál­talában a szakemberképzés­ben létrejött hatékony együttműködés. A jelenleg dolgozó, alkotó magyar ér­telmiségből több mint há­romezren a Szovjetunióban kapták diplomájukat, vagy ott szereztek tudományos fo­kozatot, csaknem 700 szovjet szakember pedig a magyar egyetemeken és főiskolákon végzett. Az atomenergia bé­kés felhasználását szolgáló tudományt teljes egés'ében a Szovjetunióban tanulta a magyar utdósgárda. Az Izo­tóptechnikához. a korszerű vegyiparhoz, a számítástech­nikához, a félvezetőiparhoz, az alumíniumkohászathoz szükséges alapvető ismere­tek nagy részét is a Szov­jetunióban sajátíthatták el tudósaink, kutatóink. így már nagyon nehéz áttekinte­ni. hány ponton érintkezik a magyar és a szovjet tudósok, mérnökök kutatómunkája. A negyedik ötéves tervben 380 —400 nagyobb kutatási és fej­lesztési témán dolgoznak együtt a különböző szakterü­leteken. A következő ötéves tervidőszak kutatási prog­ramjainak egyeztetésekor pe­dig már eddig is mintegy 150 újabb téma közös kidol­gozásának gondolata merült fel. A 25 éves együttműködés nagyon jelentősen hozzájá­rult ahhoz, hogy a magyar népgazdaság óriási anyagi és szellemi értékeket fordítha­tott a szocialista ipar és me­zőgazdaság fejlesztésére. Ha­zánk nemzeti jövedelme eb­ben a negyedszázadban négy és félszeresére, az ipar ter­melése csaknem nyolcszoro­sára emelkedett. Az ipar a gazdaság vezető ágazata lett: új iparágak alakultak és megsokszorozódott a kibocsá­tott termékek választéka. Így a magyar népgazdaság már nemcsak egyszerűen több alkalmat kínai a nem­zetköz) együttműködésre, ha­nem további fejlődése már szinte elképzelhetetlen a nemzetközi munkamegosztás­ba való aktívabb bekapcso. lódás nélkül. Az általános technikai és tudományos haladás, a szo­cialista gazdasági közösség országaiban megteremtett fejlett gyáripar, a szocializ­mus, a kommunizmus építé­sének közös és időszerű fel­adata) alapján a nemzetközi munkamegosztás tervszerű fejlesztése lett a szocialista országok fejlődésének alap­vető feltétele. Ezt a felada­tot foglalja össze és irá­nyozza elő hosszabb távra a KGST 25. ülésén 1971-ben el. fogadott integrációs komplex program. A kétoldalú kapcsolatok keretében vélt lehetővé, hogy a magyar ipar átlépje azo­kat a korlátokat, amelyeket a viszonylagos nyersanyag­szegénység és az aránylag szűk piac állított országunk fejlődése elé. Nyersanyag­importunknak ugyanis több mint 40 százalékát, energia­és energiahordozó importunk döntő részét kapjuk a Szov­jetunióból, s a hosszú lejá­ratú államközi egyezmények alapján ez a segítség nagy­mértékben csillapítja a világ. piac konjunkturális változá­sainak magyarországi hatá­sait. Ugyanakkor a szovjet ipar a magyar gazdaság leg­főbb gépellátója. Huszár István elmondotta, hogy a kétoldalú tervkon­zultációk alapján most már kibontakoznak a magyar­szovjet gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműkö­dés legközelebbi jövőjének, az 1978—80-as tervidőszak­nak. sőt az 1900-ig terjedő időszaknak főirányai is. Így a Szovjetunió fedezi kőolaj­szükségletünk nagy részét, s ezenkívül 1980-ban már 3,8 milliárd köbméter földgázt is kapunk. Nem kevésbé fontos, hogy növekvő villa­mosenergia-szükségletün­ket is biztosítja a Szovjet­unió. Ugyanakkor eldőlt már az is, hogy 1980-ig 2,5 mil­lió tonnára növeli — fém­tartalomban — a vaséro szállítását, s így szükségle­tünket teljes mértékben fedezzük. Tisztázzuk az együttműködés lehetőségeit a legnagyobb gépipari üzemek­re vonatkozóan, a gépipar, vegyipar minden fontos ágá­ban. a feldolgozóipar csak­nem valamennyi területén. Ez a munka tehát feltárja és megalapozza a két ország közötti gazdaság) kapcsola­tok fejlődésének távlatait és szilárd alapot nyújt ahhoz, hogy a magyar—szovjet műszaki-tudományos kapcso­latok továbbra is töretlenül bővüljenek és hazánk egész fejlődésének szilárd pilléréül szolgáljanak. V. A. Kirillin beszéde V. A. Kirillin bevezetőül rámutatott, hogy a 25 évvel ezelőtt aláírt megállapodás a proletár Internacionalizmus elvein alapul, és a két nép barátságának erősítését szol­gálja. E megállapodás tette lehetővé, hogy szóles körben kibontakozzék a tudomá­nyos-műszaki és termelési tapasztalatok cseréje, hogy a két ország tudósai, szak­emberei egyesítsék erőiket a tudomány és a technika leg­fontosabb problémáinak megoldására. Ez az együtt­működés mind szélesebb körre terjed ki, érezteti ha­tását a színesfém-kohászat­ban, a vegyiparban és a híradástechnikában ugyan­úgy, mint az energetikában, a mezőgazdaságban, az épí­tőiparban vagy a könnyű­iparban. Közös kutatómun­kával oldottak meg olyan jelentős feladatokat, mint az izotói)ok textilipari alkalma­zása, az elektronikus prog­ramvezérlésű automatikus telefonközpontok kifejlesz­tése, a száloptikai fényveze­tők alkalmazása, s egész sor, más területen is eredménye­ket értek el, amelyek mind­két országban elősegítették a népgazdaság fejlesztését. Az utóbbi években a két ország tudományos-műszaki együttműködésében már a komplex programban aján­lott új szervezeti formák is kialakultak. Kormányközi és főhatóságok közötti egyez­mények alapján egyre több olyan közös munka van fo­lyamatban, amelyek külön­féle népgazdasági problé­mák komplex megoldását szolgálják a kutatástól és a műszaki tervek készítésitől egészen a termelési koope­rációig, a szakosításig, sót sok esetben a termékek köl­csönös szállításáig. V. A. Kirillin fontos ered­ményként értékelte, hogy a tudományos-műszaki kap­csolatok jó feltételeket te­remtettek új technológiák alkalmazására, s új műsze­rek, gépek gyártásában a Razdasngi együttműködésre. így jött létre a két ország között az együttműködés autóbusz-részegységek gyár­tásában, a Druzsba rádióre­lé-rendszer kialakításában és berendezéseinek gyártási­ban, számítástechnikai be­rendezések gyártásának sza­kosításában és egy sor más területen. Az együttműködést újabb, jelentős lépésekkel vitte elő­re, hogy 1963 óta a két or­szág rendszeres konzultáció­kat folytat tudományos-mű­szaki fejlesztési terveinek egyeztetésére, ennek különö­sen hosszú távon van jelen­tősége, az együttműködés tervszerű megalapozásában. Az 1976—80. közötti időszak­ra szóló tudományos-müsza­ki fejlesztési tervekkel kap­csolatos konzultációk első szakaszában a tudomány és technika legfontosabb irá­nyainak mintegy 150 problé­máját és témáját jelölték ki: e témákat a két ország tu­dósai, szakemberei közösen dolgozzák majd kl. A szovjet tudomány fej­lődéséről szólva elmondotta, hogy az ország tudományos kutatóintézményeiben és fő­iskoláin jelenleg több mint 1 millió 100 ezer tudomá­nyos munkatárs és előadó dolgozik. Közülük több mint 300 000 a tudományok dokto­ra, illetve kandidátus. Külö­nösen a matematika külön­böző ágazataiban, a magfizi­kában, a szilárdtest és plaz­mafizikában, a kvantum­mechanikában és az űrku­tatásban értek el igen jelen­tős eredményeket a szovjet tudósok. A miniszterelnök-helyettes ezután a természettudomá­nyok néhány, előtérben álló kérdésével foglalkozott. Mint mondotta, nagy jelentőségű felfedezések várhatók az elemi részek fizikájában, az anyag elemi szerkezetének tanulmányozása során ugyan­is a legutóbbi évtizedben hatalmas lehetőségek tárul­tak fel, amit mindenekelőtt az elemi részecskegyorsítók megjelenése tett lehetővé. A fizika e területén sikeres együttműködés alakult ki magyar és szovjet tudósok között. Az utóbbi időben jelentős sikereket értek el a Szovjet­unióban az asztrofizikával foglalkozó tudósok is, ami az új megfigyelési eszközök­nek, a nagyméretű optikai és rádióteleszkópoknak kö­szönhető. Üj, nagy lehetősé­geket kínálnak a kozmikus­kutatási eszközök, a Földön kívül működő teleszkópok. Ma még nehéz volna ponto­san megmondani, hogy mi­lyen gyakorlati eredménye­ket hoz az űrkutatás. De máris bizonyos, hogy nagy­mértékben korszerűsítik a rádió-, televízió- és telefon­összeköttetéseket, biztonsá­gosabbá teszi az időjárási prognózisokat, s nagy gya­korlati lehetőségeket kínál a mező- és erdőgazdaságban, a geológiában, a halászatban és egész sor más területen. A legutóbbi években a molekuláris biológiában ls igen Jelentős sikereket értek el. Pontosabbakká váltak az élöanyag szerkezetéről, az öröklés mechanizmusáról al­kotott korábbi elképzelések. Már a legközelebbi idő­szakban Jelentős gyakorlati eredményeket hozhatnak a reaktortechnikában elért eredmények, a gyorsszaporí­tó-reaktorok, amelyek lehe­tővé . teszik, hogy a termé­szetes uránt az eddiginél sokkal hatékonyabban hasz­nálják ki. Az atomonergetV­ka jövőbeni fejlődése nagy­mértékben ezektől a reakto­roktól függ. A szakemberek többsége úgy véli, hogy még ebben az évszázadban létre­hozzák azokat a reaktorokat, amelyekben megvalósulhat az Irányítható termonukleá­ris reakció. A nagy hatásfo­kú termonukleáris reaktorok létrehozása az energetikai tartalékok problémájának teljes megoldását jelentené, mivel a termonukleáris re­akció „üzemanyaga" gyakor­latilag kimeríthetetlen. A szovjet tudósok nagy ered­ményeket értek el ezen a területen, s a munka gyors ütemben folytatódik. — Reálisan értékelve a szovjet tudomány és tech­nika eredményeit, nagy le­hetőségeinket, azt is világo­san látjuk — mondotta —, hogy erőinket egyesítve sok­kal nagyobb eredményeket érhetünk el a tudományos­műszaki haladás valameny­nyi ágában. Ezért hasznos a magyar—szovjet együttmű­ködés is, ménpedig mindkét ország számára, mert meg­gyorsítja a tudományos ku­tatásokat és egyben az ered­mények gyorsabb gyakorlati alkalmazására ösztönöz. Ezért mindkét országnak ér­deke, hogy tudósaink, szak­embereink tovább mélyítsék együttműködésüket, s ezzel a szocialista országok integ­rációs programjának megva­lósítását is segítsék elő. Ez a szocialista világrendszer további erősítésének közös ügyét is szolgálja — mon­dotta befejezésül V. A. Ki­rillin. Kádár János fogadta Y. fl. Kirillmt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön, a Központi Bizottság székházában fo­gadta V. A. Kirlllint, a Szovjetunió Minisztertanácsának el­nökhelyettesét. A szívélyes, baráti légkörű eszmecserén részt vett Óvári Miklós, az MSZMP KB titkára, Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, I. N. Makarov, az SZKP KB osztályvezető-helyettese és V. J. Pavlov, a Szov­jetunió budapesti nagykövete.

Next

/
Oldalképek
Tartalom