Délmagyarország, 1974. szeptember (64. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-01 / 204. szám

4 VASÁRNAP, 1974. SZEPTEMBER li Szántóverseny a szentesi járásban Minden évben nagy érdeklődés kísérte a szentesi járásban a mezőgazdasági gépészek nemes vetélkedőit, a szántóversenyeket. Egyévi szünet után most "a szentesi tszszövetség rendezésében ismét lesz szántóverseny. A szeptember 7-re meghirdetett vetélkedőre — amely a párt XI. kongresszusának tiszteletére, valamint az ország felszabadulásának közelgő 30. évfordulója alkalmából folyó széles méretű munkaverseny-mozgalom része — hírünk vételéig 44 traktorral neveztek be a szentesi térségben. Az eseményre a szentesi Felszabadulás Tsz-ben kerül majd sor. Ezúttal azonban nemcsak a traktorosokat hívták meg a találkozóra, hanem ugyanakkor értékelik a térség kombájnistáinak idei, nyári betakarítási versenyét, amelyben összesen száznyolcvan gépész vett részt. A legjobb kombájnista brigádokat megjutalmazzák majd, az első három brigád sorrendben 3 ezer, 2 ezer, illetve ezer forintot kap. Vírusmentes paprikamug ügyelőség felhívta a termelők figyelmét arra is. hogy a vetőmag-előállításra kijelölt paprikaterületen a kiszelektált. vírusfertőzött, illetve a fertőzésre gyanús töveket meg kell semmisíteni. Ezt a védekezést a felügyelőség ellenőrzi is. A vetőmag termesztéséből kizárják azokat. akik' a vírusszelekciót nem végezték el. Á Csongrád megyei Növényvédelmi Főfelügyelőség a közelmúltban felhívta a termelőket, hogy a paprika továbbszaporítására csak vírustól mentes, egészséges, jól fejlett, fajtaazonos növényektől származó paprikamágot takarítsanak be. A paprikatáblák növényállományának vírusfertőzöttsége nem haladhatja meg a 10 százalékot. Ezenkívül a felAz üdülőhelyek közbiztonsága Zöldségpasztillák a háztartásban? Oj eljárást dolgozott ki tavaly . nyáron Czírok Sándor, a Parikafeldolgozó Vállalat makói telepének vezetője társával, Vasvári Árpáddal, a Konzervipari Tröszt előadójával — a zöldségek pasztillákká alakításának folyamatát. Nyolc zöldségfélét — gyökér, és zellerzöldjét* Sárgarépát, petrezselyem- és zellergyökeret, karalábot. vöröshagymát. valamint fokhagymát — szárítás és őrlés után présgépen, mintegy másfél centi átmérőjű, három-négy milliméter vastagságú korongokká sajtoltak. Ezek súlya darabonként alig több mint egy gramm. Czirok Sándor újítását vállalata jónak találta s tavaly októberben szolgálati szabadalom címén továbbította a Találmányi Hivatalnak. A zöldségpasztillák alkalmazása jelentős változásokat hozhat a háztartásokban. Soványabb lesz a bevásárlószatyra annak a háziasszonynak, aki ezzel főz majd — s a felpucolássa] sem bajlódik. Mindössze annyit kell tennie. hogy a javasolt mennyiséget a fazé'tba adagolja. A Paorikofeldolgozó Vállalat gyártmányfejlesztési csoportig kísérletei során tnegána ritotta, hogy két liter leveshez négy sárgarépa. hár-m gyökér. egy-egy gyökérzöldje, zeller és vöröshagyma, valamint fél zellerzöldje tabletta elegendő. Aki valamelyik zöldségfélét jobban szereti, abból természetesen — kedve szerint — többet tehet. A pasztillák kis helyen elférnek, nem romlanak. Vízben apró szemesékre esnek szét. s a megnövekedett érintkezési felület miatt lényegesen több tápanvag jut a levesb= mintha azt darabolt zöldségekkel főznék. Így azok is hozzájutnak a --szükséges vitaminokhoz. akik eddig félretolták tányériukon a gyökereket. A zöldségpasztillák legnagyobb jelentősége azonban abban rejlik. ho<rv gyártásukkal egyenletesebbé tehető a lakosság zöldségellá'ása, áthidalhatók a mezőgazdasági termelés hullámzásai. Árudömping esetén ugyanis rövid idő alatt nagy menynyiségű zöldségfélét tudnak feldolgozni. Engi Jánosnak, a vállalat főmérnökének véleménye szerint erre megvan a reális lehetőség, sőt arra is, hogy kereslet esetén az egész országban jelentkező igényeket kielégítsék. Ám ehhez még gépeket is kell vásárolni. Egyelőre várják a Találmányi Hivatal, s a minőségvizsgáló intézetek — a MÉVI és a KERMI — „boldogító igen"-jét. Ha ez meglesz, hozzáfoghatnak a piackutatáshoz. majd a gyártáshoz. Az idén nyáron találkoztunk a zöfdségóasriiFákkal a Szegedi Ipari Vásáron, ahol tervezett termékként szerepeltek. Ám ahhoz, hogy az üzletekben is találkozzunk velük, még hosszú hónapokra lesz szükség. Szirák József Jelentős érdekek fűződnek ahhoz, hogy mind a magyar állampolgárok egészségének, munkaerejének regenerálására szolgáló pihenése, kikapcsolódása, mind pedig a hazánkba látogató külföldiek üdülése és szórakozása a legzavartalanabb legyen. Ennek biztosításában különösen sok a tennivalója a rendőri szerveknek az üdülő- és kirándulóhelyeken. Az idegenforgalmi idényben a bűnözés bizonyos mértékben emelkedik, de korántsem egyenlő arányban az idegenforgalommal összefüggő és évről évre növekvő, tömeges mozgással. A közbiztonságot jelentősen sértő, különösen súlyos, nagy társadalmi veszélyességi erőszakos és garázda bűncselekmények nem, vagy csak ritkán fordulnak elő. Az üdülőhelyek nyugalmát, közbiztonságát, a személy- és vagyonbiztonságot csekélyebb mértékben sértő, általában kisebb súlyúnak nevezett jogsértések még előfordulnak. Olyan cselekményekről van szó, amelyek önmagukban többnyire nem is valósítanak meg bűncselekményt, hanem csak szabálysértést. Ennek ellenére mégis veszélyesek, mert zavarják a pihenést, a kikapcsolódást, visszatérőek, és helyenként sorozatosak. A közrendet, a közbiztonságot veszélyeztető cselekmények közül általában a garázdaság gyakoribb, amikor is egyesek, vagy kisebb csoportok közösségellenes, megbotránkoztató, vagy riadalmat keltő magatartást tanúsítanak. Az egyik üdülőhelyi kempingben például, a lányok által lakott, és ideiglenesen elhagyott sátrakba belopóztak a fiúk, és a fürdésről visszaérkező, öltöző, vetkőző lányokat meglepve, köztük pánikot okoztak. Előfordult, hogy a késő éjszakai órákban a szórakozóhelyekről hazatérők ordítoztak, kiabáltak, megrongálták az üdülő kerítését és kapuját, egyes tárgyakat távolabb vittek. Ilyen esetekben a rendőrség idejében és kellő erővel történő fellépése nemcsak az elkövetők elfogását és felelősségre vonását eredményezte, hanem a hasonló esetek megismétlődését is többnyire megakadályozta. Az üdülővendégek kárára elkövetett lopások többségének veszélyeztetett helyei a strandok, a fürdők területe. --• A pihenő, strandoló személyek többnyire őrizetlenül hagyják értéktárgyaikat, nem fordítanak kellő figyelmet holmijaikra, és ezáltal alkalmat szolgáltatnak a bűncselekmények könnyebb végrehajtására. Mindezekhez hozzájárul még az is, hogy a sértettek feleslegesen magukkal visznek értékesebb dolgokat, melyeket felügyelet nélkül hagynak. Egyes helyeken még nem teljes egészében biztosított a vagyonőrzés lehetősége. Ittas üdülővendégek kifosztása is előfordul, valamint a gépkocsikból történő lopás. Gyakran felmerül: ilyen esetekben van-e értelme feljelentést tenni? A nagyobb kárértékű vagyon elleni bűncselekmények esetében az általában megtörténik, azonban kisebb kárt okozó lopásoknál a sértettek nem, vagy csak késve teszik meg feljelentésüket. Gyakran tapasztaljuk azt is, hogy a sértettek egyéni nyomozást végeznek, ami rendszerint károsan hat a későbbi rendőri nyomozás sikerére is. Általában az a tapasztalat, hogy a gyorsan megtett feljelentés még kisebb ügyekben is eredményre vezet, bár néha előfordul, hogy egy-egy üdülőhelyi tolvajt csak sorozatos lopások után tudunk kézrekeríteni. A fürdőhelyi lopások megelőzése érdekében a rehdőr járőrök felhívják az értéktárgyaikat őrizetlenül hagyó személyek figyelmét, azonban sokan ezt okvetetlenkedésnek tartják, és nem szívesen veszik a jóindulatú figyelmeztetést. Tapasztalható az is, hogy egyesek valótlan feljelentésekkel terhelik a rendőrséget, és emiatt tényleges feladatától elvonják. Alaptalan feljelentések egy része arra vezethető vissza, hogy a sértett az elkallódott, sőt sokszor magával sem vitt tárgyak hiányát észlelve bűncselekményre gyanakszik. A nyári szezonban a gazdálkodás rendjét sértő cselekmények többsége a vásárlók megkárosítását eredményezi. A szezonban üzemeltetett kereskedelmi, vendéglátóipari egységek alkalmazottai egy kis hányadánál tapasztalták, hogy a rövid idegenforgalmi idényben meg akarnak „gazdagodni", és ennek érdekében a tisztességtelen eszközöktől sem riadnak viszsza. A megkárosítás miatt szót emelő üdülővendégekre néha még a többiek is neheztelnek, különösen akkor, ha sorbanállás van. Az illetékes kereskedelmi és felügyeleti szervek fokozott ellenőrzése jelentős mértékben megnehezíti az említett visszaélések bekövetkezését. Az üdülőhelyek nem mentesek az ifjúságvédelmi problémáktól sem. A fiatalok tömegesen látogatják az üdülőhelyeket. Döntő többségük megfelelő szervezeti keretek között, a szükséges felügyelettel és anyagi fedezettel rendelkezik. Azonban jelennnek meg olyan fiatalok is az üdülőhelyeken, akikkel szemben, az említett feltételek hiánya miatt előbb vagy utóbb a rendőrségnek kell intézkedni. Az üdülőhelyek közbiztonsági, bűnözési és ifjúságvédelmi problémáink megelőzése és felszámolása érdekében az illetékes rendőri szervek az elmúlt, évek tapasztalatait értékelve, helyszíni tájékozódást végezve az idegenforgalmi idényre megerősítik az üdülőhelyeken levő rendőri szerveket, a személyi állomány és technikai eszközök vonatkozásában egyaránt. Fokozzák az őr- és járőr, valamint az URH-s gépkocsijárőrök szolgálatát, közbiztonsági ellenőrzéseiket — razziákat —» tartanak, mind gyakrabban igazoltatásokat, figyelmeztetéseket, elszámoltatásokat, illetve a szükségnek megfelelően helyszíni bírságokat szabnak ki, szabálysértési feljelentéseket tesznek. Mindezeknek nem az üdülővendégek elriasztása a célja, hanemi éppen ellenkezőleg a biztonságos pihenésük biztosítása. Mindezekhez azonban szükséges még az üdülőhelyeken levő illetékes szerveknek, intézményeknek — ezek dolgozóinak és vezetőinek —, valamint az ottani lakosságnak segítő támogatása, az üdülők és kirándulóvendégek megértő együttműködése, a rendőrség megelőző munkájának előmozdítása. Bűnhődés Foglalkozási ártalom Franciaágy Tóth Béla: SZEGEDI REGÉLŐ Újságok, korok, események 7Q A század utolsó három esztendejében ver" senyt futva tapossák egymás sarkát az új .apok. 1897 közepén jelentkezik a Gyufaújság, mint időszaki lap. A hetedik szám után megszűnik. Szerkesztette a gyufagyár tulajdonosa, Brachfeld Vilmos. Az első szám gyártörténeti 1. évfolyam. Szegd, 1 »!»7. zzcptcmhcr l. GYUFAUJSÁG közleményéből tarthat érdeklődésre számot, néhány adalék: Az első szegedi Vegytani Gyufagyár 1854-ben létesült, alapítója Neubauer József volt. Az 1879es nagyárvízkor porrá égett. Azóta többször pusztította tűz a gyárat, de valahányszor modernebb formában született újjá. Gyártja az összes gyufaneműeket, a piros mérgűtől a törpe szalongyufáig, de készít tűzijátékoknál használatos röppentyűket, és egyéb pirotechnikai robbantó eszközöket, A gyárnak 150 munkása van, elektromos szellőztető berendezése, és a cég által fönntartott betegsegélyző pénztára. A Színházi Újság ugyanez év októberében indul Gönczi József könyvkereskedő tulajdonos áldozatával, Békefi Antal és Újlaki Antal ismert nevű újságírók szerkesztésében. Mindenre odafigyelő színvonala, a kor bármely hasonló fővárosi szerkesztésű lapjával megállta a versenyt. Előszavában tárgyilagosan említi meg, hogy a 100 ezer lakosú Szegeden művészeti életet a színészet jelenti, de az is dajkálásra szorul. Ennek a szerepére vállalkozik az új lap. Közöl műsorokat, műbírálatokat, tárcákat, verseket és Kulissza rovatában aranyos színházi pletykákat. De nem irtózik 2—3 oldalon az egyszerű üzleti hirdetésektől sem. Városszerte való terjesztésben 1 krajcárért kerül forgalomba, év végén a 66. számmal megszűnt. Ugyanekkor érdekes lapkísérlettel jelentkezik Várpai L. gőzerejű nyomdája; a Magyar Estilap Szegedi Mellékletével. A Magyar Estilap Pesten készül, Szegeden nyomnak hozzá kétoldalas mellékletet, és országos terjesztésbe kerül. Olcsó, apró hírekkel telített két oldala a nemzet figyelmére csak az év végéig tarthatott számot. A Vidéki Hírlapírók Országos Szövetsége c. folyóirat 1898 elején azzal a céllal indul, hogy a törvény előtt is alig védett újságírókat szövetségbe tömörítve, azoknak jogi, anyagi segedelmet biztosítson. Tömörkény István pénztárosi teendőket látott el a VHOSZ lap körül. Vállalt feladatát teljesítette, 1918 decemberéig, Szeged francia megszállásáig, 22 éven át megjelent. Az Újkor 1898 elején országos pincérlapként indul. — Mit akarunk ebben a szerencsétlen korban? — kiált fel a szerkesztő a beköszöntőben. — Az Újkor temetni készül. Igen, temetni a múltat, a múlt minden baját, s új kort nyitni a rabszolgasorsú pincéri hadaknak! Rovatai voltak: Egyesüljünk, Nyugdíj, Különfélék, Vers, Tárca. MAGTAR ESTILAP Y. H. 0. SZ. A századvég alkonyatán, 1899. októberében megszűnt. Egy hónappal később a Szegedi Napló írja: Betlehem. Az úr Jézus háza ismét útra kelt Szegeden. A városban régen üzletet csináltak belőle a gyerekek. Már a vén asszonyok nyarán össze áll a banda, ez lesz a király, ez az angyal, ez a betlehemi számadó. Azután tanulják a verset esténkint, s építik nagy gyönyörűséggel a piros betlehemi házat. Mikor aztán minden kész, megindul a cifra menet, csillogó viaszgyertyák fénylenek bent a jászol körül Tegnap nagy csapat ősz hajas, koronássipkás gyerek vitte előbbre hátrább az istállót az utczákon. Furcsa, hogy a nép nem elégedett meg a biblia alakjaival. Bele sző a betlehemi játékba világi alakokat. Így kezdik a bemutatót: Én vagyok a petri gulyás, én őrzöm a gulyát nem más. Táncolnak is hozzá lassúst, régi magyarost, s a végén eljárják a divatos cipeli polkát. Népünk képzeletében a betlehemi pásztorokkal teljes rokonságban van minden mostani juhászos foglalatosságu ember. Ugyanakkor Gönczi József könyvkereskedő a Független Újságok című politikai és társadalmi hetilapot indítja útjára. (Folytatjuk.)