Délmagyarország, 1974. szeptember (64. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-28 / 227. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! WARORSZAG 64. évfolyam 227. szám 1974. szeptember 28., szombat Ára: 80 fillér MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Magyar-szovjet barátsági nagygyűlés Leningrádban Párt- és kormányküldöttségünk a Hős városban Pénteken reggel a Vörös Nyíl Expressz-szel megérke­zett Leningrádba a magyar párt- és kormányküldöttség, élén Kádár Jánossal, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkárával/ A Néva-parti város Moszk­vai-pályaudvarára befutó vonatot sok száz főnyi tö­meg üdvözölte lelkes éljen­zéssel, virágokkal, a szovjet —magyar barátságot és ha­zánk vezetőit éltető felira­tokkal. A pályaudvarról a küldöttség szálláshelye felé vezető utakon a korai idő­pont ellenére több ezer le­ningrádi fejezte ki szeretetét, érdeklődését a magyar ven­dégek iránt. Az emberek mindenütt virágcsokrokkal, szovjet és magyar zászlócs­kákkal integetve köszöntöt­ték Kádár Jánost, Fock Je­nőt, és a delegáció többi tag­ját, akik az ugyancsak Le­ningrádba érkezett Mihail Szuszlov és más szovjet sze­mélyiségek kíséretében tet­rék meg az utat szálláshelyü­kig a közel négymillió lako­sú szovjet nagyváros klasszi­kus szépségű utcáin. A magyar delegációt Le­ningrádban G. Romanov, az SZKP Politikai Bizottságá­nak póttagja, a területi párt­bizottság első titkára, B. Arisztov, a városi pártbizott­ság első titkára, V. Kazakov városi tanácselnök és más hivatalos személyiségek fo­gadták. * Pénteken délelőtt a Kádár János vezette magyar párt­és kormányküldöttség elláto­gatott a leningrádi Piszkar­jovói temetőbe. A 26 hektá­ron elterülő hatalmas sírme­ző annak a hatszázezer le­ningrádi lakosnak és szovjet, katonának a végső nyugvó­helye, akik 1941—1943-ban, a hitlerista blokád idején ví­vott harcokban haltak hősi halált, vagy estek áldozatul a fasiszták bombázásainak, a fagynak és az éhezésnek, amely e rettenthetetlen vá­rost sújtotta a győzedelmes ellenállás 900 napja alatt. Kádár János és a magyar küldöttség tagjai koszorút helyeztek el a blokád hő­seinek emlékművénéL A koszorú szalagjának arany­betűs szövege a következő­képpen hangzik: „Leningrád hős védőinek a Magyar Nép­köztársaság párt- és kor­mányküldöttsége". Megko­szorúzták az emlékművet a magvar delegációt kísérő szovjet vezető személyiségek is, élükön Mihail Szuszlov­val, az SZKP Politikai Bi­zottságának tagjával, a Köz­ponti Bizottság titkárával. Beethoven gyászindulójá­nak hangjai mellett a ma­gvar és szovjet vezetők mély főhajtással tisztelegtek az emlékmű előtt. A magyar delegáció és szovjet kísérőik ezután meg­tekintették a Piszkarjovói sirme/.ó múzeumát, ahol ko­rabeli fotódckumentumolr alap; a n ismerkedtek meg a blokád történetével. A hősi helytállás és önfeláldozás e nagyszerű történelmi példá­járól beszélő dokumentumok megt~ki"tése után Kádár Já­nos a következőket írta be a temető emlékkönyvébe: „Tisztelettel adózunk Le­ningrád hős védői emléké­nek". A bejegvzést a párt­és kormányküldöttség vala­mennyi tagja, valamint Ká­dár Jánosné is aláírta. • A Piszkarjovói temetőből a párt- és kormányküldött­ség, valamint a kíséretében levő szovjet személyiségek gépkocsioszlopa — éljenző, zászlókat lobogtató leningrá­diak ezreinek sorfala között — a Kirov gyárba hajtatott. Ez a gazdag történelmi múl­tú üzem, amely Putyilov Művek néven került be az orosz munkásmozgalom tör­ténelmébe, a háború idején mindössze négy kilométerre volt a frontvonaltól, de egy pillanatra sem szüntette be a T—34-es harckocsik gyár­tását. Az utókor okulására meg­őrzött és szobortalapzatra helyezett páncélos kivételé­vel ma semmisem emlékez­tet a múltra e korszerű nagyüzemben. Vaszilij Uli­bin vezérigazgató mégis a múltra gondolva üdvözölte a gyárba érkező Kádár Jánost, hiszen a nagyüzem — ma már egyesülés — dolgozói közül nagyon sokan emié­keznek arra, hogy az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára járt már itt 1957-ben, ugyancsak párt­és kormánydelegáció élén. A gyár vezetői a vendé­geknek adott rövid tájékoz­tatójukban elégedetten szá­moltak be arról, hogy a Ká­dár elvtárs első látogatása óta eltelt 17 év alatt mély, mondhatni gyökeres változá­sok mentek végbe a gyár életében. Ezek közül az első és legfontosabb a traktor­gyártó üzemrészek teljes re­konstrukciója, a kétszáz ló­erős óriás traktorok tömeg­gyártására történt áttérés, és újabban — a még nagyobb teljesítményű — háromszáz lóerős K—701 típusú trak­tortípus gyártásának meg­szervezése. A tájékoztatót rövid üzem­látogatás követte, amelynek során a vendégek a traktor­alkatrész-gyártó üzemrésze­ket tekintették meg, és ellá­togattak a 290-es számú mű­helybe, amely 17 évvel ez­előtt emlékezetesen forró hangulatú magyar—szovjet barátsági nagygyűlés színhe­lye volt. Amikor a magyar delegá­ció tagjai a traktorszerelde csarnokába értek, a Kirov gyár tóbb ezer munkása fo­gadta őket lelkes tapssal, él­jenzéssel. Kádár János és a küldöttség tagjai, Mihail Szuszlov és a delegációnkat kísérő más személyiségek, a leningrádi területi és városi vezetők, valamint a Kirov gyár vezetői egy rögtönzött fatribünön foglaltak helyet. A zsúfolásig megtelt csar­nokban nemcsak a műhely­padokon foglaltak el minden talpalatnyi helyet, hanem az elszállításra váró „Kirovec" óriás traktorok tetejére, mo­torfedelére is bőven jutott az érdeklődőkből A magyar— szovjet barátsági nagygyűlés iránt hatalmas érdeklődés mutatkozott a sajtó részéről is. Moszkvából a magyar és szovjet újságírók mintegy negyvenfőnyi különítménye utazott a delegáció kíséreté­ben Leningrádba, hogy ta­núja lehessen ennek az ese­ménynek. A leningrádi tele­vízió a nagygyűlésről egye­nes helyszíni adásban szá­molt be, és ezt később — Moszkva közvetítésével — az intervízlós tagországok is átvették. Vlagyimir Lebegyev, a Kirov Egyesülés párttitkára üdvözlő szavai után a ma­gyar és a szovjet állami himnuszt játszották el. Ez­után Grigorij Romanov, az SZKP Politikai Bizottságá­nak póttagja, a leningrádi területi pártbizottság első titkára emelkedett szólásra. Grigorij Rornanovot köve­tően Borisz VorobjQV, az Oroszországi Föderáció Leg­felsőbb Tanácsa elnökségé­nek elnökhelyettese „civil­ben" maga is a Kirov gyár esztergályosa, arról a meg­feszített munkáról számolt be a vendégeknek, amelyet a gyár dolgozói végeznek a műszaki megújulás érdeké­ben, vagyis átvitt értelem­ben a kommunizmus anyagi­műszaki alapjának megte­remtése érdekében. Jiraida Kuznyecova, a Szvetlana nevű leningrádi ipari egyesülés osztályveze­tő mérnöknője után a jelen­levők hatalmas tetszésnyil­vánítása közepette Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára lé­pett a szónoki emelvényre. Kádár János elvtárs beszé­dét több ízben viharos taps szakította félbe, és a két nép örök. megbonthatatlan ba rátságát, valamint személy szerint Kádár elvtársat és Brezsnyev elvtársat éltető felkiáltások kísérték. Nagy lelkesedéssel, a szov­jet párt egyik vezető szemé­lyiségének kijáró tisztelettel üdvözölték a Kirov gyáriak a szónoki emelvényre lépő Mihail Szuszlovot. Mihail Szuszlov beszéde után a 493-as számú lenin­grádi iskola diákjai virág­csokrokkal köszöntötték a magyar és a szovjet vendé­geket. Ezután Vlagyimir Le­begyev párttitkár értékes ajándékkal, a legújabb típu­sú „Kirovec" traktor modell­jével — kedveskedett Kádár Jánosnak. A nagygyűlés az Internaci­onálé eléneklésével fejező­dött be. Általános meggyőződés sze­rint még sokáig emlékezetes eseménye marad a leningrá­diaknak, s mindazoknak, akik jelen lehettek, vagy a televízió révén tanúi lehet­tek népeink barátsága e nagyszerű demonstrációjá­nak. • A Kirov gyári nagygyűlés után Kádár János a magyar delegáció tagjainak, vala­mint Mihail Szúszlovrtak, és a leningrádi vezetőknek a társaságában Leningrád egyik központi terére, a Moszkovszkaja térre hajta­tott, ahol V. I. Lenin szüle­tésének 100. évfordulóján ál­lítottak fel a nemzetközi pro­letáriátus nagy vezetőjének monumentális szobrát. A te­ret ezrek és ezrek vették kö­rül, amikor a magyar párt­és kormányküldöttség oda érkezett. A szobor előtt kék egyenruhás, piros sapkás út­törők álltak díszőrséget. Ká­dár János, Fock Jenő és küldöttségünk többi tagja, valamint a szovjet vezetők virágot helyeztek el a szo­bor talapzatán, majd néma főhajtással tisztelegtek Vla­gyimir Iljics emléke előtt. • A késő délutáni órákban a Szmolnij-palotába látoga­tott el a magyar párt- és kormányküldöttség, élén Ká­dár Jánossal. Mihail Szusz­lov és Grigorij Romanov, to­vábbá Borisz Arisztov, a vá­rosi pártbizottság első titká­ra, a Központi Bizottság tag­ija és Alekszandr Sibalov, a leningrádi városi tanács végrehajtó bizottságának el­nöke fogadta a magyar ven­dégeket. Grigorij Romanov beszámolt a leningrádi és a területi pártszervezet mun­kájáról, a XXIV. kongresz­szus határozatainak Végre­hajtásáról, azokról az erő­feszítésekről, amelyeket a társadalmi termelés haté­konyságának növeléséért tesznek. ' Kádár János meleg sza­vakkal mondott köszönetet a szívélyes fogadtatásért és a részletes tájékoztatásért. Ezt követően a magyar ve­zetők — a szovjet állam­férfiak társaságában — fal­keresték a Szmolnij-palota Lenin-emlékhelyeit: Vlagyi­mir Iljics dolgozó- és lakó­szobáját, valamint azt a ter­met, ahol 1917-ben a Szov­jetek második összoroszor­szági kongresszusa találko­zott, s ahol Lenin előterjesz­tette a békéről és a földről szóló dekrétumtervezetét. „Tisztelettel emlékezve Lenin nagyságára, jöttünk el és jártunk a Szmolnij törté­nelmi falai között" — írta Kádár János a magyar párt­és kormányküldöttség nevé­ben a látogatás végén a Le­nin-múzeum emlékkönyvébe Este az SZKP leningrádi területi és városi bizottsága, valamint a területi és városi tanács végrehajtó bizottsága díszvacsorát adott delegáci­ónk tiszteletére a leningrádi tanács székházában. A rend­kívül szívélyes, elvtársi lég­körben lezajlott vacsorán je­len volt a magyar küldött­ség, élén Kádár Jánossal Részt vett a vacsorán Kádár Jánosné is. Szovjet részről részt vett a vacsorán Mihail Szuszlov. Grigorij Romanov, Borisz Arisztov, Alekszandr Siba­lov, Konsztantyin Ruszakov, Nyikol'aj Rogyionov és több más vezető személyiség. A vacsorán Borisz Arisztov és Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bi­zottság titkára mondott po­hárköszöntőt. Kádár János beszéde Kedves elvtársak! Szovjet barátaink! Mindenekelőtt őszinte kö­szönetet mondok küldöttsé­günk nevében Romanov elv­társnak és mindazoknak, akik előttem szóltak, a me­leg szavakért, e barátsági gyűlés minden résztvevőjé­nek azért a vendégszerető, testvéri fogadtatásért, amely­ben bennünket részesítettek. Átadom önöknek, az önök személyében Kirov gyár dol­gozóinak, Leningrád lakossá­gának a magyar kommunis­ták, a szocializmust építő magyar nép testvéri üdvöz­tetét Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspártot és a Szovjet­unió dicső kommunista párt­ját, a magyar és a szovjet kommunistákat régi, sok vi­harban kipróbált internacio­nalista barátság köti össze. A szocializmust építő ma­gyar nép nagy erőt merít abból, és büszke rá, hogy barátjának és szövetségesé­nek tudja a szocialista for­radalom zászlóvivőjét, a bé­ke védelmezőjét, a kommu­nizmust építő nagy szovjet népet, a Szovjetuniót. Kül­döttségünk azzal a céllal jött a Sifvietuniéha. hogy A barátsági oagygyú lésea: Kádár János beszédét Mondja, mellette Leningrád vezetői és Mihail Szuszlov pártjaink és népeink inter­nacionalista egységét, testvé­ri együttműködését, a meg­bonthatatlan magyar—szov­jet barátságot még erősebbé tegye. Nagy megelégedéssel szólhatunk arról, hogy Leo­nyid Iljics Brezsnyev elv­társsal, Podgornij elvtárssal, Koszigin elvtárssal és a töb­bi, oly közeli és nagyra be­csült szovjet barátunkkal most folyó megbeszélésein­ket is a szívélyes légkör és a teljes nézetazonosság jel­lemzi. Bizonyosak vagyunk benne, hogy tárgyalásaink jelentős mértékben hozzájá­rulnak együttműködésünk továbbfejlesztéséhez népe­ink javára, közös nagy ügyünk, a szocializmus, a béke hasznára. örömmel tölti el küldött­ségünket, hogy eljöhetett városukba. a nagv T enin nevét viselő, forradalmi Leningrádba. Em'"kezetes élményt jelentenek szá­munkra találkozásaink a vá­ros vezetőivel, lakóival és a nagy hírű Kirov gyár mun­kásaival. Mindig naev tiszte­letet és mélv meghatottságot érzünk azokon a he'veken, ahol Lenin élt és do'gozott, ahonnan vezetésével Hiofö part"ik. az orosz mu"''ás­OS-»á'v a vPéeot é^'oemé'iS Va"v ^'''^beri SJaoai alir+a 01 m a t. "út — •,•„1 <•>„* " „1- T, Sc plSft 1-l.S} „ TI „IT4„V „.. „ e/v„ „-t-o—S —í v, f^^ TP* T O-Í- ..A —-A--}. fR_ loiná' Toctol^lr-i Ált.* • i-l-^J 'fiori1"^ rnofv""MMet (Folytatás a 2. oldalon,.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom