Délmagyarország, 1974. szeptember (64. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-27 / 226. szám

PÉNTEK, 1974. SZEPTEMBER 27. Végső búcsú Urbún Ernőtől Családtagjai, barátai, pályatársai, elkötelezett frésmüvészetének hívei vettek végső búcsút csütörtökön a Farkasréti temetőben Urbán Ernő Kossuth-díjas írótól. Vörös drapériával borított, virágokkal övezett ravatalánál párt- és állami vezetők, a Kulturális Minisztérium, a művészeti szövetségek képviselői egyaránt megjelentek, A hamvasztás előtti búcsúztatáson ott voltak Urbán Ernő szűkebb pátriájának, Vas megyének párt- és társadalmi vezetői. írók, művészek, olvasói, politikai, kulturális és művészeti életünk ismert személyiségei osztoztak a család gyászában a végtisztesség óráján. A Kulturális Minisztérium, az Írószövetség vezetőségének és tagságának nevében Simon István Kossuthdíjas költő, az Írószövetség főtitkárhelyettese búcsúzott az elhunyttól. A budapesti pártbizottság, a Népszabadság, elvtársai, barátai, munkatársai végső tiszteletadását jovánovlcs Miklós író-kritikus, az Uj Írás főszerkesztője tolmácsolta. A Magyar írók Szövetségének pártszervezete, a művészeti alap irodalmi szakosztálya és barátai nevében László Gyula Író, a művészeti alap irodalmi szakosztályának vezetője vett végső búcsút Urbán Ernőtől. Megbeszélés a hazafias nevelésről Kibővített ülést tartott csütörtökön Szegeden a KISZ szeged járási végrehajtó bizottsága, A tanácskozásra meghívták a kiskunhalast járási Kisz-bizóttság, valamint a kiskunhalasi és az orosházi határőr-kerületi KISZ-bizottságok tagjait ls. Azokat a feladatokat vitatták meg, melyek a szegedi és kiskunhalasi járás területén a fiatalok hazafias és honvédelmi nevelésével kapcsolatosak. Az ülésen átadták a kitüntetéseket a legeredményesebben dolgozó KISZ-tagoknak és Ifjú Gárda-egységeknek. Emlékülés: A búzatermesztés jelene és jövője A szovjet—magyar műszaki-tudományos együttműködés aláírásénak negyedszázados évfordulója tiszteletére emlékülést rendezett tegnap délelőtt Szegeden, a Technika Házában a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezete és a Gabonatermesztési Kutató Intézet. Az emlékülést az együttműködés egyik közismert eredményének, a búzanemesitésnek, a búzatermesztés jelenének és várható jövőjének szentelték. Dr. Szénlel Imre, az agráregyesület megyei szervezetének elnöke, a Gabonatermesztési Kutató Intézet igazgatója megnyitójában röviden áttekintve a búzanemesités történetét, két forradalmi változást említett: az egyik a kombájn megjelenése volt hazánk gabonatábláin, a másik az Intenzív búzafajtákra való áttérés. Mindkettő a baráti együttműködés eredménye. Az emlékülésen felolvasták N. D. Taraszenkónak, a Lukjanyenkóról elnevezett krasznodárl mezőgazdasági kutatóintézet tudományos főmunkatársának előadását az őszi búza nemesítésének eredményeiről. Érdekes adatokat sorakoztatott föl az előadás: 20 millió hektárra tehető a Szovjetunió őszi búzát termő területe, felén krnsznodárlt vetnek. Ennek köszönhető többek között, hogy igen rövid Idő alatt 25 mázsáról 00 mázsára emelkedett a termésátlag. Az Avrora és a Kavkáz fajták az eddigi várakozásokat is felülmúlják, most a törpe és féltörpe búzafajtákra terelődött az érdeklődés. V. F. Dorofejev az összszövetségi növénytermesztési A grafika becsülete Nem ceruzarajzokra és satírozott tanulmányokra, odavetett vázlatokra, hirtelen krokikra kell gondolnunk a grafika szó hallatán. önálló, szuverén műfajjá nőtt a képgrafika, eredeti formanyelven szól hozzánk, közvetíti nagy tehetségű, és mesterségben is Jól felkészült grafikusaink üzenetét. Szinte korlátokat sem Ismerő műfaj ez. s ahogy tökéletesednek az ősi technikák, úgy színesedik, úgy gazdago_ dik. A grafika ma az a műfaj, mely legadekváltabban ós legfrissebben képes reagálni gyorsan változó világunk problémáira, Egynemű anyagával. általában visszafogott színeivel, technikai sajátosságaival a legalkalmasabb az intellektuális közlésre, asszociációk ébresztésére, felfokozott gondolati töltésre. A képcsarnok Vállalat a mai magyar grafika megszerettetése és elismertetése jegyében rendezte meg immár második alkalommal a budapesti Csontváry-teremben és tizennégy vidéki bemutatótermében az Országos Grafikai Hét kiállítássorozatát. A szegedi tárlatot — huszonhét grafikus gyönyörűen tálalt, szépen rendezett anyagúból — Vlnklcr László festőművész, tanszékvezető főiskolai tanár nyitotta meg tegnap, csütörtökön délután. A sokszorosított technikával előállított grafikai lapokat október 5-ig láthatják az érdeklődők. T. L. kutatóintézet búzanemesftési osztályának vezetője arról beszélt előadásában, hogy a szovjet kutatók az eddigi eredmények tartása, illetve fokozása mellett Új föladatot kaptak: olyan búzafajták nemesítésén dolgoznak, amelyek elviselik Szibéria és Kazahsztán szélsőséges Időjárását, és ilyen körülmények között is bőséges termést adnak. Bér a kísérletek biztatók, a feladat Így ls óriási, hiszen ha csupán öt mázsával tudják emelni a termésátlagokat, a Szovjetunió hatalmas területeivel számolva már ez is hatalmas mennyiséget jelent. Ennél pedig többre van kilátás. Az emlékülés hozzászólói a hazai búzanemesítők és a szovjet kutatók kapcsolatairól, a búzatermesztés hazai eredményeiről adtak számot. Dr. Barabás Zoltán a búzanemesítés jelenéről és távlatairól, dr. Beke Ferenc a fajtafenntartó nemesítésekről, dr, Balla László a szovjet fajták és alapanyagok felhasználásáról beszélt, Takács Ferenc pedig a Csongrád—Békés megyei állami gazdaságok eredményeiről számolt be. Szegeden megkezdődött az Árkövy-vándorgyűlés Fogorvosok nemzetközi tanácskozása Tegnap délelőtt az újszegedi Biológiai Központ földszinti nagytermében ünnepélyes külsőségek közepette nyitották meg a Magyar Fogorvosok Egyesületének XI. „Arkövy" Vándorgyűlését. Dr. Tóth Károly egyetemi tanár, a Magyar Fogorvosok Egyesületének elnöke elmondta, hogy a nemzetinek indult kongresszust a külföldiek rendkívüli érdeklődése nemzetközivé avatta, hiszen elküldték képviselőiket a japán, finn, szovjet, lengyel, NDK-beli, csehszlovák, jugoszláv, osztrák, olasz, NSZK-beli, francia, angol és az amerikai fogorvosok is. A vándorgyűlés rendezését, azért kapta Szeged, mert ebbén az évben Ünnepli felszabadulásának 30. évfordulóját és fogklinikája megalapításának negyedszázados fordulóját. Dr. Szontágh Ferenc egyetemi tanár, a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektora magyar és angol nyelven köszöntötte a vandőrgyfllés résztvevőit, A Magyar Fogorvosok Egyesületé 1973-ban alapította a Körmöczl-pdlyadíjat, a Fogorvosi Szemle első főszerkesztőjének, a folyóiratot 18 évig vezető dr. Körmöczl Zoltánnak tiszteletére. Tegnap osztották ki az első pályadíjakat azoknak a 35 év alatti fiatal fogorvosoknak, akik a szemlében publikálták dolgozatalkat. A díjakat dr. Kaán Miklós és dr. Gyimesl János, a budapesti fogpóllástant klinika oktatói, valamint dr. Készlet Péter, a budapesti kórélettani intézet oktatója kapta. Dr. Tóth Károly béjelenteti te, hogy a Magyar Fogorvo' sok Egyesületének tiszteletbeli elnökévé választották néhai dr. Balogh Károlyt, néhai dr. Kemény Imrét, budapesti professzorokat, dr. Hattyasy DezsÖ nyugalmazott egyetemi tanárt, a szegedi fogklinika volt igazgatóját és dr. Varga István professzort, aki 43 esztendeje a Fogorvosi Szemle főszerkesztője. A Magyar Fogorvosok Egyesülete tiszteletbeli tagságának díszoklevelét Stefan Velgos, a pozsonyi fogklinika Igazgatója, Jan Krzywlczki, a varsói konzerváló klinika igazgatója és V. 1. Kulasenko, az odeszDr. Tóth Károly megnyitó beszédét mondja szal orvosi akadémia fogorvosi karának dékánja vette át, s elküldik a csehszlovák Jan Kostlánnak, a jugoszláv D. Branovacktnak és a francia P, Cernéanak. Velgos professzor átadta dr. Tóth Károlynak a csehszlovák orvosok és fogorvosok egyesületének tiszteletbeli tagsági oklevelét. Az olasz profeszszor, dr. Maurice kosé pedig ajándékkai kedveskedett a vándorgyűlés elnökségének. Az ünnepélyes megnyitó, ahol jelen volt Szabó G. László, a városi pártbizottság osztályvezetője, s ahol a Szócsl József vezette egyetemi kórus Liszt: A munka himnuszát énekelte, dr. Hattyasy Dezső Árkövy-emlékbeszedével zárult. Még a délelőtt folyamán három szekcióban megkezdődtek az előadások. A konferencia szombaton délben fejeződik be. Évadnyitó premier a színházban Álmodó ifjúság Színes magyar Hón. Balázs Béla azonos című önéletrajzi regénye nyomán filmre irta Rózsa János és Kardos István. Rendezte: Rózsa János. Operatőr Ragályi Elemér. Zene Ránki György. Főszereplők: Csorna Zoltán, Damenija Csaba, Lohinszky Loránd, Eva Ras. Balázs Béla hazajött Szegedre. Meglátogatott bennünket a mozivásznon és a színpadon. A különös véletlen folytán egyazon napon mutatták be az önéletrajzi ihletésű regénye nyojnán készült Álmodó ifjúság című filmet a mozikban, és a Cinka Panna balladáját a Szegedi Nemzeti Színházban. A huszadik század első éveibe vezeti az olvasókat Balázs Béla Álmodó ifjúság című regénye. Az önéletrajzi Ihletésű mű gerincét a gyermekkori élmények, a lőcsei és szegedi évek alkotják. Az emigráció éveiben ez a visszapillantás, a múltbarévedés a hazát, az otthont, a holnapot, a Jövőt jelentette Balázs Béla számára. Hiszen azokat az emberformáló, jellempróbáló motívumokat mutatta be, melyek a gyermek Herbertet olyanná formálták, amilyen a kommunistaművész, a filmesztéta Balázs Béla lett. Ebből a regényből — a regény nyomán — készített filmet Rózsa János, alti elsőrendű művészi hivatásának tekinti a gyermeki világot bemutató filmek készítését. Balázs Béla regényéből a legfontosabb mozzanatokat igyekezett kiemelni azokat, amelyek a legmélyebb nyomot hagyhatták az íróban. Szó esik ígv a barátságról, a családi környezet hatásúról, a századforduló kisvárosának életéről, tanúi lehetünk az intézetből szökött lány bújtatásának, a szocialista eszmékkel és a nagy művészi élménnyel, a mozival való találkozásnak. Sajnos bármennyire is a drámai telítettségű eseményeket válogatta csokorba a rendező, a film végezetül őszi pasztellszínekkel festett, a gyermeki világot nosztalgikusán idéző képek sora lett, ahol előretolakodtak a környezet tárgyai, túlburjúnzanak a csínytevések, nem kapnak eléggé erőteljes kontúrt és hangsúlyt azok a mozzanatok, melyek kitörölhetetlenül belevésődtek a kls Herbert lelkébe, melyek meghatározták későbbi gondolkodásmódját is. Ennek talán az az oka, hogy nem a kisfiú szemével, nem az 6 érzésein, gondolatain keresztül látjuk és követjük az eseményeket, a körülötte zajló életet, Ezért nem valósulhatott meg — a két gyermekszereplő nagyszerű játéka ellenére sem — a személyes találkozás a kis Herberttel és a nagyszerű íróval, Balázs Bélával. T, L. Tegnap este Balázs Béla —Kodály Zoltán: Ctnka Panna balladája című művé. nek premierjével megkezdődött-Szegeden az idei szí. ni évad előadássorozata. A darabot Glricz Mátyás rendezte, díszleteit és jelmezeit Gyarmathy Ágnes tervezte, a dramaturg dr. Siklós Olga volt. a színpadi látvány kialakításában Gera Katalin szobrász működött közre, Csala Benedek vezényelt. a hegedűszólót Laczkó Sándor játszotta. Az előadás főszerepeiben Martin Mártát és Körtvélyessy Zsoltot láthatta a közönség. • A színház operatársulata holnap, szombaton este Donizetti: Don l'asquale című vígoperájával mutatkozik be először az új évadban. A premiert Szalatsy István ve* zényli. Kertész Gyula rendezi. A tegnap délelőtti próba szünetében arról beszélgettünk Kertész Gyulával, a debreceni Csokonai színház igazgatójával, hogy vendégrendező ugyan Szegeden, mégis hazajött: — Valóban, Itt kezdtem a pályát 1950-ban vízsgarendezésem volt Szegeden a Don Jüan. ugyanekkor évfolyamtársam, Horváth Zoltán, aki most a szegedi Opera főrendezője. Miskolcon vizsgázott a Toscdval. A bemutatkozást követően négy évig dolgoztam Szegeden Kitűnő ötlet, hogy színházaink Időnként vendéjekkel frissítik föl előadásaikat, a közreműködőknek ls jót tesz a Vérátömlesztés, s azt hiszem. a közönségnek sem árt. llnsonlo vcidégszerepléseket tervezünk Debrecenben is. — Ami a Don Pasqualet illeti, Debrecenben már ren-_ deztem évekkel ezelőtt, de a szegedi más lesz. Vígoperánál különösen fontosnak tartom, hogy a szereplők öntevékenyek legyenek. Jól érezzék magukat a színpadon. Ezért énekesekre szabottan terveztem a szegedi előadásokat, s miután egyes szerepekben többen is szóhoz jutnak, bizonyos tekintetben a szegedi előadások egymástól is különböznek majd. A váz persze azonos, adott. Egyetlen alapdíszletben, jelölt színhelyekkel, operabuífót Játszunk, a commedla deli' artera Jellemző rögtönzések hatását keltve. Ami csak látszólag könnyed, valójában a szokásosnál is erősebb koncentrációt, figyelmet követel az énekesektől, és mondanom sem kell, sokkal fárasztóbb. Kertész Gyula ezekben a hetekben régi ismerősökkel dolgozott Szegeden. Debrecenbe visszatérve Verdi operájának A végzet hatalmának előkészületeibe kapcsolódik be, melyet október 27-én visznek közönség elé. N. t Mikrobusz •s személy gépocsi részére •jirúzst keresünk uany í. u. környékén. tervező Vállalat, Kossuth Lajos sgt. IA t r