Délmagyarország, 1974. szeptember (64. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-25 / 224. szám

eanSRDA. ÍM*. S2RPTKMBER 3S. 3 Ünnepi tanácsülés Csanádpalotán Kedden délután a Kele­ftien László Művelődési Ház­ban ünnepi ülést tartott Csanádpalota nagyközségi közös tanácsa, amelyen dr. Perjési László, a megyei ta­nács elnöke, Szőnyi Ferenc, a makói járási pártbizottság első titkára és Szabó János­né, a makói járási hivatal elnöke is részt vett. A nagyközségi közös ta­nács elnöke, Balázs István emlékezett meg arról, hogy barminc esztendővel ezelőtt, 1944. szeptember 24-én sza­badították fel a szovjet csa­patok Csanádpalotát. Beszé­dében részletesen foglalko­zott az eltelt három évtized alatti politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális fej­lődéssel. Szólott arról is, hogy a közelmúltban adták át Csanádpalotán az új mű­velődési házat, az orvosi rendelőt, az ABC-áruházat, az öregek napközi otthonát, s új lakótelep is épült a nagyközségben. Kövegyen általános iskolai és óvodai napközi otthont építettek, valamint elkészült az öre­gek napközi otthona. Felszólalt az ünnepi ta­nácsülésen dr. Perjési László. Elismeréssel szólott a helyi eredményekről is, s további jó munkát, sok örömet kí­vánt Csanádpalota és Kö­vegy valamennyi lakójának. Ezután átnyújtotta öt ta­nácstagnak a Tanácsi mun­káért emlékplakettet, húsz éve végzett munkájukért. Balázs István 61 kiváló tár­sadalmi munkásnak adott át jutáimat. Végül színes műsor következett, s azután az ülés- résztvevői megte­kintették a nagyközség új létesítményeit. Az oktatási igazgatóságon: Új diplomásokai köszöntöttek Ünnepélyesen köszöntötték tegnap az iskolán kívüli po­litikai oktatás új végzőseit Szegeden. Az MSZMP Csongrád megyei bizottsá­gának Oktatási Igazgatósá­gán rendezett ünnepségen 56 diplomát, közöttük 13 vö­rösdíplomát, valamint 139 végbizonyítványt nyújtottak át. Az előbbit a marxizmus —leninizmus esti egyetem szakosító, utóbbit az egye­tem 3 éves tagozatán vég­zettek vették át. Az ünnepségen dr. Szilá­gyi Júlia, az oktatási igaz­gatóság vezetője mondott rö­vid bevezetőt, köszöntve az űj diplomásokat, és a 3 éves tagozaton eredményesen vizsgázott hallgatókat. Ez­után dr. Ágoston József, a megyei pártbizottság titkára beszélt a tanulás, a tovább­tanulás szerepéről, jelentősé­gérői. Azzal a javaslattal bocsátotta útra a végzett hallgatókat, hogy a diplo­mát, a bizonyítványt első­sorban egy új időszak kez­detének tekintsék, amelyben a fő feladat.: hasznosítani a tanultakat, további ismere­teket szerezni, s azokat to­vább adni. Dr. Ágoston József ezután a következő elvtársaknak adta át a főiskolai diplomát: Galambos József, Birling József, Bíró János, dr. Czap Károly, Czifra Pál, Gazsi Lajos, Gáilzser József, Gé­mes Ferenc, Gyánti Ferenc, dr. Hegedűs Gizella, ár. Hrabovszki Mihályné, dr. Hrabovszki Pál, Jakab Sán­dor, Joó Tibor, dr. Karcsú Sarolta, Kárpáti Lajos, Ke­mény Lajos, Kovács Tibor, Kristó Imre, dr. Kuczik Ist­ván, Lengyel László, Lénárd Miklós, Madar Pálné, Már­kus Sándor, Mészáros Antal, Motika Zoltán, Nagy László, Nagy László, Nagy Rébék Ferenc, Nagy Sándor, Orvos László, Nyári Ernő, Pataki Sándor, Pigler Lajos, Pigler László, Popovits Miklós, Rá­kász János, Révész Ferenc, Szabó Jenő, S2X.ppanos Ist­ván, dr. Szemere György, Szöllösy István, Tanács Már­ia, Tanács Imréné, Tihanyi Ernő, Tóth István, Tóth Ist­vánné, Tóth János, Török­GVÖrgy József, Thurzó Fe­renc. Udvarhelyi Ferenc, Úri Imre, Veres János, Vin­cze Rókus, Zlatniczky István és Zoltánfi Zoltán. Nőtt a föladat, csökkent a létszám Sajtótájékoztató a vasút gondjairól ós terveiről Jubileumi ülésszak A József Attila Tudo­mányegyetem marxizmus— leninizmus szakcsoportja ju­bileumi ülésszakot rendez abból az alkalomból, hogy 25 evvel ezelőtt indult meg a marxizmus—leninizmus oktatása Szegeden. A két­napos program holnap, csü­törtökön délelőtt kezdődik a JATE központi épületének aulájában. Az ülésszakot dr. Fodor Géza akadémikus, az egyetem rektora nyitja meg,­majd dr. Rácz János egye­temi tanár, rektorheiyettes, a tudományos szocializmus tanszék vezetője* számol be a szegedi marxizmus—leni­nizmus oktatás negyedszáza­dos történetéről. Az évfor­duló tiszteletére rendezett kiállítást délután nyitják meg. Holnapután, pénteken többek között a marxizmus —leninizmus oktatás mód­szereiről lesz szó. A Kereskedelmi Kamara elnökségének ülése A Magyar Kereskedelmi Kamara kedden kibővített elnökségi ülésen vitatta meg a világgazdaságban bekövet­kezett változások hatását a magyar ipargazdaságra, és az ebből következő iparpo­litikai és külkereskedelem­politikai feladatokat. Az ülésen részt vett és felszó­lalt dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyet­tese és dr. Bíró József kül­kereskedelmi miniszter. Uj gvógyli^lliö Hévízen a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat négymillió forintos beruhá­zással háromemeletes gyógy­üdülőt épített dolgozóinak. A beutaltak orvosi felügye­letben részesülnek. Egyre súlyosbodó gondunk a köilekedés. Aki elindul valahová, az természetesen gyorsan és lehetőleg kultú­rált körülmények között sze­retne célhoz érni, s ha ez nem sikerül, rögtön bosszan­kodik. Az egyén legtöbbször mindent a maga szemszögé­bői mérlegel és ítél meg, bi­zony még kevesen vannak olyanok, akiket a problémák indítéka, összefüggése is ér­dekel. Pedig a befelé fordulí mérgelődés, de még- a maxi­mális igények benyújtása is kevés a föladatok megoldá­sához. Sok a panasz a vasúti sze­mélyszállításra és teherfu­varozásra is. Urbán Lajos, a MAV vezérigazgatója e pa­naszokat általában jogosnak ismerte el a legutóbbi sajtó­tájékoztatón. Valóban igaz: sokfelé lassúk, piszkosak, ké­nyelmetlenek a személyvona­tok, bajok vannak a világí­tással, a fűtéssel, a menet­rend betartásával. De még nagyobb gond — jóllehet az utazóközönség ezt kevésbé érzi-tapasztalja — a hallat­lanul megnőtt fuvarozási igények kielégítése. Tizen-, négy évvel ezelőtt még 93 millió tonna árut szállított a vasút, az idén pedig megkö­zelítőleg 129—130 millió ton­nával kell számolnia, össze­hasonlíthatatlanul nagyobb teljesítményt nyú.it tehát, mint korábban bármikor, mégis tény, hogy a megren­deléseknek nern mindig tu­dott hatándőre eleget tenni. S ez most mar nemcsak az őszi időszakra vonatkozik, hiszen — mint elmondották — a szállítási csúcs év kez­detétől év végéig tart. ­Talán egyesek számára furcsán hangzik, de a vi­szonylagos lemaradás ellené­re is nagy elismerést érde­melnek a vasutasok. A mi­nisztériumi vezetek értékelé­se szerint sok munkahelyen szinte hősies munkát végez­nek. A sokkal nagyobb fel­adatokat elég szűkös fejlesz­tési összegek fölhasználásá­val és egyre aggasztóbb munkaerőhiánnyal végezték el. A vasúti dolgozók létszá­ma az utóbbi nyolc évben mintegy 20 ezerrel csökkent, s különösen a legfontosabb és legnehezebb munkakörök­ben — kocsi rendezés, saru­zás, vonatkísérés — mutat­kozik nyomasztó hiány. Olyan A korszerűsítés legújabb eredménye: önműködő váltó­alli-asos, vágányfékcs rendező pályaudvar Szolnokon számolnak be, hogy a vezetőség akár a saját, akár a közgyűlés határozatait hogyan hajtotta végre. Elmulasztják az alapszabály és a belső szabályza­tokban foglaltak végrehajtásának el­lenőrzését. és az állami felügyeleti vizsgálatok éves észrevételezései során tett elnöki vagy vezetőségi intézke­dések tapasztalatainak megítélését. Gyakran vizsgálnak még panaszügye­ket, és igyekeznek azokat is érdem­ben elintézni. Ezzel elvonják a fel­adatot az arra illetékes szervtől, a döntőbizottságtól. Vizsgálnak olyan részügyeket is, amelyek a vezetői el­lenőrzés hatáskörébe tartoznak. Az ellenőrző bizottságok — ha nem alkalmaznak felkért szakértőket — tapasztalataikat és megállapításaikat ritkán közlik a termelőszövetkezet ve­zetőségével irasban. Pedig az írásbe­liség azért is hasznos, mert a veze­tőség csak így tud megfelelő intézke­déseket tenni a hibák kijavítására. Szórványosan, de még előfordul, hogy külső szervek vizsgálatuk vagy ellen­őrzésük előtt nem adnak értesítést az ellenőrző bizottságnak. Így a bizott­ság a munkában nem vehet részt. Pe­dig a törvény kötelezővé teszi külső szervek részére a vizsgálat előzetes bejelentesét, hogy az ellenőrző bizott­ság — amennyiben szükségesnek tart­ja — az ellenőrzésben, vizsgálatban részt vehessen. Hiszen a külső szervek aRal vegzett ellenőrzések során érté­kes tapasztalatokat szerezhetnek, igen sokat tanulhatnak, és e vizsgálatok eredményeit későbbi munkájukban jól hasznosíthatják. cüer>on» tt"ieii£qyüe£ mágus er­kölcsi szintet és hozzáértést is köve­tel a bizottságoktól. Ellenőrző bizott­ságaink személyi összetétele jól iga­zodik a feladatokhoz. Az elmúlt két évben történt választásoknál javult a fiatalok és a nők aránya. Folyamato­san érvényesíteni kell itt is a káder­kiválasztás elveit, de szükséges jól képzett szakemberek beválasztása is e bizottságokba. Az az elv, hogy az ellenőrző sze­mély magasabb képzettségű legyen, mint az ellenőrzött, természetesen nem valósulhat meg. Nem is feltétlen szük­séges, hiszen az ellenőrző bizottságok munkájához megfelelő szakmai segít­séget nyújthat a szövetségi revizori iroda, és egyéb, esetenként igénybe ve­hető szakértők. Tagsaüvetkezeteink kötelessége, hogy az ellenőrző bizottságok szakmai to­vábbképzését biztosítsák. Jelenleg két úton valósul meg a továbbképzés: a központi szervezésben — jelentkezés alapján — a Mérnök- és Vezetőképző Intézet útján szervezett tanfolyamon, vagy a szövetségünk által végzett éves, csoportos továbbképzésen, mun­kaértekezletekkel és konzultációkkal. Ezen nemcsak az eb-elnökök, hanem a bizottsági tagok is részt vesznek. Gondoskodunk arról is, hogy szövet­ségünk jól kiépített jogi ügyintézői és jogtanácsosi szervezete útján a szö­vetkezetekben dolgozó jogászok meg­felelő tanácsokkal segítsék az ellen­őrző bizottság munkáját. Fontos az éves munkaterv vagy in­tézkedési terv jó összeállítása, mely ösztönzően hat az ellenőrzések végre­hajtására, Szükséges az. is, hogy tag­szövetkezeteink vezetőségei és az el­lenőrző bizottságok együttes ülésen évente legalább egy alkalommal tár­gyalják meg a feladatokat, és az el­lenérzéssel kapcsolatos konkrét kér­déseket. A cél alapvetően az ellenőr­zés fejlesztése legyen. Az ellenőrzés magas színvonalú el­látása érdekében területi szövetsé­günk továbbra is kiadványokkal, ok­tatás és konzultációk rendszeres meg­tartásával segíti a tulajdonosi ellen­őrzés továbbfejlesztését. Tagszövetke­zeteink zöme felelősségteljesen, sza­bályszerűen gazdálkodik, megfelelően eleget tesz a közös vagyon védelmé­nek biztosítása, a bizonylati rend, az okmányfegyelem, a pénz- és értékke­zelés, a munkadíj és a bérelszámolás terén reá háruló kötelezettségeknek. Az a tapasztalatunk, hogy szövetke­zeteink tagsága — a rendszeres mun­kavégzés mellett — tulajdonosi joga alapján egyre inkább részt kíván ven­ni a közös gazdaság irányításának, fej­lesztésének és ellenőrzésének gondjai­ból, feladataiból. Ezért mind jobban igényli a szövetkezet helyzetével kap­csolatos rendszeres ellenőrző bizott­sági tájékoztatást. Egyidejűleg elvárja a tagság az ál­tala megválasztott, vagy alkalmazott vezetők erkölcsi és anyagi tisztaságát is. Ezek a feltételek biztosíthatják tag­szövetkezeteink gazdálkodásának, bel­ső életének fejlődését, a szövetkezeti demokrácia és a társadalmi érdekek együttes érvényesülését. ÁRENDÁS GYÖRGY, » Szeged városi-járási Tsz­Szövetség elnöke embert, aki az effajta nehéz munkát vállalná, havi hat­ezerért is nehéz kapni. Rá­adásul 1975. január 1-től a MAV-nál is csökkentett mun­kaidőben dolgoznak majd, így a szállítási feladatokat még nehezebb lesz megol­dani. A minisztériumban már kidolgozták a vusútíejlesztés V. ötéves tervének koncep­cióját. Pontos adatok még nincsenek, csak az alapvető célkitűzésekből lei indulva tudják meghatározni, melyek a legfőbb, legsürgősebb ten­nivalók. Számítanak rá, hogy a személy- es áruszállítás tovább növekszik. Ezért több személykocsit szándékoznak forgalomba állítani, gondol­nak a járatok sűrítésére, a gyorsaság fokozására, s min­denekelőtt a tisztaságra, a kényelemre. A fokozódó áru­szállítási igények kielégítése érdekében korszerűsítik a pályákat, amelyek túlnyomó részt mar hatvanévesek; a biztosító- és távközlő beren­dezéseket felújítják; növelik az útkereszteződések bizton­ságát; fejlesztik a vagonpar­kot; második vágányt építe­nek, ahoj szükséges; esetleg villamosítanak. A további villamosítás természetesen mélyreható műszaki-gazdasági elemzést igényel, tekintettel a nem éppen zavartalan energiahelyzetre. Egyébként a villamosításban nagyot lép­tünk előre: az év végére be­fejezzük a Budapest—Lökös­háza vasútvonal villamosí­tását, s ezzel a villamosított vonalak hossza eléri az 1125 kilometert. Minden téves hiedelemmel ellentétben a vasút nem osz­tá'yozza-válogatja megren­delőit. Ahogyan megfogal­mazták, „a MÁV nem sorol, de a népgazdaság igen." A szénbányák, vagy a cukor­gyárak termékeinek elszállítá­sához például muszáj vagono­kat adni. a mind nagyobb for­galmú Záhonyból is el kell fuvarozni a hazánkba érke­zett szovjet árucikkeket. A rakodások meggyorsításával azonban lehetne enyhíteni a szállítási gondokon. Hogy a megrendelők késedelmes­kednek a vagonok kirakásá­val, azt a hosszú kocsiállá­sok miatti „bírságok" növe­kedése is jelzi. Az ilyen pénzbevétel azonban koránt­sem érdeke a MÁV-nak, sok­kal fontosabb számára, hogy a belföldi kocsifordulót is meggyorsítsa. A közlekedéspolitikai el­gondolások megvolósításához hozzátartozik a gyenge for­galmú vasútvonalak meg­szüntetése is. És ez már Sze­gedet és környékét is érinti, amennyiben az ásotthalmi kisvasúínak meg vannak számlálva a napjai. Azért probléma ez, mert ha nem lesz vonatjárat a szegedi já­rás községei, tanyái közé, en­nek következtében várhatóan megnövekszik az amúgy is igen keskeny, gyenge minő­ségű közutak forgalma. A MAV vezetői azonban ke­vésbé aggódnak emiatt. Sze­rintük a közutakra átterelő­dő forgalmi többlet nem je­lentős, hiszen a vasút ls a lecsökkent szállítási igények miatt szűnik meg. Azt azon­ban megígérték a miniszté­riumban, hogy a Szeged kör­nyéki keskeny utak szélesí­tését igyekeznek meggyorsí­tani. Nem tértek ki ol.van kér­dések elöl sem a MAV veze­tői, hogy a jövőben javul-e majd a főváros és Szeged közötti összeköttetés. Ügy íté­lik meg, hogy a reggeli órák­ban Budapestről Szegedre, il­letve az este visszainduló expressz vonatpár hétközben csak 55—60 százalékig van kihasználva. Mint mondották, elfogadhatóak a viszonyok a déli-koradélutáni gyorsvo­natpáron is. Rosszabb a helyzet a Szegedről reggel induló gyorsvonaton. Külö­nösen hétfőn sok az állni kényszerülő utas, visszafelé pedig többnyire vasárnap nagy a zsúfoltság. A kényel­mesebb utazás csak több személykocsi beállításával oldható meg, amire azt vá­laszolták a KPM I. főosztá­lyán: „A megvalósítás ké­sőbbi terveinkben szerepel, tekintettel arra, hogy jelen­leg más vonalakon is ha­sonló, sőt súlyosabb gondok­kal küzd a MÁV." Mit mondhatunk? Azt, hogy a személyszállítással kapcsolatos jogos észrevétele­ket kár volna „úgy sincs rá pénz'' indoklással asztalfiók­ba rakni. Mindemellett két­ségtelenül igaz: most az a legfontosabb, hogy év vé­géig — a többi között — rendeltetési helyére szállít­son a vasút több mint 5,6 millió tonna szenet, közel 3 millió tonna terméskövet, 1,1 millió tonna cementet, kö­rülbelül 3 millió tonna cu­korrépát, sok gabonát és gyü­mölcsöt. Jó tudni, hogy a nehézsé­gek ellenére fölkészültek a nagy munkára. E, Nagy Istww .

Next

/
Oldalképek
Tartalom