Délmagyarország, 1974. szeptember (64. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-25 / 224. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! OELMAGYARORSZAG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 64. évfolyam 224. szám 1974. szeptember 25., szerda Ára: 80 fillér w Élelmiszeripari beruházások Épülnek a szalámiérlelő tornyok — Kenyérgyárat alapoznak Vásárhelyen Üzemlátogatás előzte meg tegnap, kedden délelőtt a szegedi vágóhídon az ÉDOSZ Csongrád megyei bizottságának kihelyezett ülését. A nagy beruházás területén dr. Piros László, a Csongrád megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója bemutatta az új húsüzemet, amely mindenben megfelel a várakozásoknak, korszerű technológiai berendezéssel működik. A megyebizottsag tagjai megtekintették a konyhát és éttermet, a sertésvágót és a zsirüzemet — amelyeket városunk felszabadulásának 30. évfordulójára, október 11-re készülnek átadni az építők —, majd megnézték az épülő új szalámigyári érlelőtornyokat. A vágóhíd tanácstermében megtartott megyebizottsági ülésen dr. Piros László beszámolt a szegedi húsipari nagy beruházás helyzetéről Elmondta, hogy a tervek szerint 1976. negyedik negyedévében fejeződik be az építkezés, addigra el kell készülnie az új szalámiüzemnek es az összes járulékos létesú menynek is. Ha teljes kapacitással dolgozik az egész gyártelep, évente 256 ezer sertéssel többet vágnak, 220 vagonnal több. hentes-' árut készítenek. 545 vagon-' nal több szalámit gyártanak, mint eddig, megduplázódik a marhavágás mennyisége is a vállalatnál. Ehhez természetesen bővítik az előhűtő befogadóképességét, megfelelő energiabázist hoznak létre. A várható létszámnövekedést figyelembe véve több, korszerűbb szociális helyiséget létesítenek, jól felszerelt orvosi rendelőt, ahol különböző szakorvosi tevékenységre is lesz lehetőség. A dolgozók gyermekeire is gondolnak, ötvenszemélyes óvodát építenek. Elkészül a már említett — kétezer adag ebéd főzésére alkalmas — konyha és mellette négyszáz személyes ebédlő. A beruházás költségvetése nem tartalmaz sport, kulturális és üdülési célokat szolgáló létesítményeket, de a vállalat saját hatáskörében hatarozatot hozott ezeknek a megépítésére. A beruházás megvalósítása nagy erőfeszítéseket kíván, bár erre is ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a többi kiemelt nagy beruházásra. A húsipari vállalat túljutott már a félidőn, eddig többnyire tartották a kormány, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a tröszt által megszabott részhatáridőket, ennek ellenére előrevetíti árnyékát némi elmaradás. Ugyanakkor a szociális létesítményeket a tervezettnél hamarabb helyezik üzembe, ezzel javítják a nehéz, mostoha körülmények között dolgozó vágóhídi munkások és alkalmazottait helyzetét. Az iparvágány és az utak építésénél, a vízellátás, hűtés és energjaszplgáltatási központ kivitelezésénél előnyben vannak a határidőkhöz képest. Viszont nagy feladat az uj szalámigyár átadási idejének betartása, mivel itt két hónappal elmaradtak az érlelőtorony építői. A problémák megoldásának érdekében a megfelelő fórumok képviselői megbeszélést tartottak, s találtak is biztosítékot az elmaradás megszüntetésére. A szalámigyártáshoz szükséges húst 1976. január 1-től már az új üzemben akarják csontozni. A beruházás irányítását a húsipari' vállalat saját szakemberei végzik, az új szalámigyár technológiai terveit is a vállalat munkatársai készítették. Sokoldalú szervező munkát — és sajnos jelenff Elindult" a marosi híd Kiemelkedő jelentőségű esemény Szovjet sajtóvisszhang pártós kormányküldöttségünk küszöbönálló szovjetunióbeli látogatásáról Élénk érdeklődéssel és várakozással tekint a szovjet közvélemény a magyar párt- és kormányküldöttség küszöbönálló szovjetunióbeli látogatása elé. Erről tanúskodik egyebek között az a tény. hogy az elmúlt napokban a szovjet sajtó hasábjain, a rádió és a televízió műsoraiban megszaporodtak azok a tudósítások, amelyek hazánk mai életéről adnak képet a szovjet közönségnek, s beszámolnak a két nép közötti barati kapcsolatok erősödéséről, elmélyüléséről. A cikkek, kommentárok híven tükrözik, hogy moszkvai politikai körökben a látogatást kiemelkedő jelentőségű eseményként értékelik. Emlékeztetnek arra, hogy ilyen magas szintű magyar küldöttség legutóbb hat évvel ezelőtt, 1968ban járt Kádár János vezetésével a Szovjetunióban. Mint ismeretes, ezt követően, 1972 novemberében látogatott el Magyarországra a Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára által vezetett szovjet küldöttség. A mostani hivatalos, baráti látogatás tehát voltaképpen a 72es találkozó viszonzása. A moszkvai magyar—szovjet tárgyalások jó alkalmat kínálnak ahhoz, hogy a két testvéri szocialista ország vezető politikusai áttekintsék az időszerű nemzetközi kérdéseket, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének erősítésével összefüggő témákat. Minden bizonnyal igen nagy teret szentelnek majd a tárgyalásokon az. erősödő kétoldalú kapcsolatoknak. tős többletköltséget — jelent az a tény, hogy adott területen egyidőben termelni és építkezni kell. Ez nehezíti a kivitelezést és a vágóhídi munkát. Az előirányzott költségeket eddig mégsem lépték túl. Ehhez nagy segítséget adott a KlSZ-védnökség, a fiatalok eddig 7000 óra társadalmi munkát végeztek az építkezésnél. Jó kapcsolat alakult ki a húsipari vállalat és a DÉLÉP, valamint a beruházásban érdekelt valamennyi intézmény között Minden remény megvan arra, hogy az új szalámigyár is időben elkészül. Ez azért is fontos, mert a kormány elsősorban ennek a határidőnek a teljesítését várja, mind a belföldi szalániiellátás, mind az exportigények kielégítése érdekében. Sinkó Ferenc, a Csongrád | megyei Sütőipari Vállalat igazgatója vállalatának fejlesztéséről tájékoztatott. Be- I számolt a megyebizottság | tagjainak arról, hogy a fejlesztési terv 1980-ig terjedő időszakra készült. ez idő alatt több beruházást hajtanak végre. Hódmezővásárhe- a • . r • • >• , lyen új kenyérgyár épüiJA megyei tanacs vb napirendjei!: Csorigrádon . és Nagymágo- a cson új sütőüzem, több megyei üzemben pedig — Szentesen, Sándorfalván, Kisteleken, Makón, Mindszenten, Mórahalmon — rekonstrukciót terveztek. A hódmezővásárhelyi kenyérgyár építése tavaly kezdődött, előreláthatólag a jövő év végén fejeződik be. Az új kenyérgyár 54 millió forintba kerül, hazai gyártmányú és import gépek szolgálják majd a biztonságos munkát. Építési problémák itt is felmerültek, nem megfelelő az odaszállított liszttároló berendezés, nehezen találtak megoldást a korszerű technológia által megkövetelt kemencék beszerzésére, és így tovább. A Csongrád megyei tanács határozatával támogatta a vállalatot a beruházások pénzügyi nehézségeinek elhárításában. Saját erőből is mindent megtesznek a sütőipariak a közös cél, a jó kenyér készítésének lehetőségeiért. Az • ülésen a továbbiakban megtárgyalták a Délalföldi Pincegazdaság munkavédelmi helyzetét Király Ferenc igazgató és Bódi Ilona szbtitkár előterjesztése nyomán, majd Molnár József, a közgazdasági bizottság vezetője értékelte a kongresszusi munkaverseny eredményeit, tájékoztatott bérfejlesztési kérdésekről. Csikós Mihály, az ÉDOSZ megyei bizottságának titkára pedig beszámolt a legutóbbi ülés óta végzett munkáról. > Gorr.oeyl Károiyné felvétele Utolsó fázisához érkezett a makói közúti híd építése: tegnap délelőtt két csörlő segítségével megkezdték a folyó jobb partján összeszereli vasszerkezet áthúzását u Maros fölött, a régi híd megerősített pilléreire. Nem újdonság, ha egy hidat arrébb húznak, hiszen a régi is igy került ideiglenes cölöpökre annak idején, itt azonban a teljes szerkezetet húzzak szárazról a víz fölé, percenként egyméteres sebességgel. A Közúti Gépellátó Vállalat és a Hídépítő Vállalaf közös munkájával előreláthatóan ma érkezik végleges he lyére a Maros új hídja. Aszalszövelkezetek helyzete A szakszövetkezetek az ország mezőgazdaságában tulajdonképpen nem töltenek be túlságosan fontos szere-, pet. A mezőgazdaság összes termelési értékének mintegy 2—3 százalékát állítják elő.' Vagyis aligha befolyásolják különösebben a mezőgazdaság összteljesítményét. Mégis érdemes foglalkozni gondjaikkal, hiszen a megyében is több ezer ember dolgozik i a szakszövetkezetekben. A Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi, dr. Perjési László tanácselnök elnökletével tartott ülésén többek között éppen ezért tűzte napirendre a mezőgazdasági szakszövetkezetek helyzetét vizsgáló, továbbfejlesztésük irányelveit kidolgozó anyagot. A végrehajtó bizottság ülésén részt vett dr. Németh Lajos, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára is. A 'tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya a végrehajtó bizottság számára készített anyag összeállításakor részletesen fölmérte a megyében közel 26,5 ezer hektár összterületen működő 18 szakszövetkezet helyzetét. A szakszövetkezetekre az jellemző, hogy a tagok nagyrészt saját földterületükön gazdálkodnak, a közös használatban csak 7740 hektár, tehát a szakszövetkezetek földjeinek nem egéGromiko beszéde az ENSZ-közgyűlésen A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere tegnap felszólalt az ülésszakán. érintő és érdeklő kérdésekben fejtette ki a haladás és ENSZ-közgyűlés a béke ügyét szolgáló szovjet Gromiko nagy- álláspontot. Beszédét a 2. olíontosságú, a világ népeit dalon ismertetjük. szen 30 százaléka van. Igaz, az utóbbi években — a tagok elöregedése következtében és a földtörvény folyamatban levő végrehajtása során (a kívülállók földjei-, nek kötelező megváltása) — növekszik a közös használatban levő területek nagysága, arányuk a földtörvény végrehajtása után megközelíti majd az 50 százalékét'. A szakszövetkezetek alapvető gondjait az okozza, hogy — többek közt a sűrűn elhelyezkedő tanyák miatt — a közös művelésben levő 774o hektár 5627 darabban található. Nagyüzemi művelésre tehát alig van mód, s ráadásul a közös szántók közel egyharmada parlagon hever. A földek kezelése sem kielégítő, épjien ezért alacsonyak a termésátlagok, s az állatállomány hiánya miatt tekintélyes gyepterületek is használatlanok maradnak. Mindezek eredményeképpen a szakszövetkezetek közös termelési értékéből egy hektárra még csak 13 ezer forint sem jut, s ugyanez az átlagérték a termelőszövetkezeteknél 23 ezer forint. Az alacsonyabb közös jövedelem következtében gépesítésre nincs megfelelő lehetőség. Az is sok gondot okoz, hogy a megye 7019 szakszövetkezeti tagjának 20 százaléka 70 éven felüli, s majdnem 25 százaléka pedig 61— 70 év között van. A 30 éven aluli tagok aránya nem éri el a 10 százalékot. Sok idős tag nehéz anyagi körülmények között él. A felmérés készítői összegzésükben megállapították, hogy a szakszövetkezetek — többek között a már említett gondjaik miatt — nem voltak képesek kihasználni a termelőszövetkezetekével közel azonos közgazdasági szabályozó rendszer adta lehetőségeket (árkiegészítés, beruházási ártámogatás, hitel). Közös hasznosítású területeiken nem tudták megteremteni a jövedelmező gazdálkodás feltételeit. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a helyzet javítása érdekében, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága végrehajtó bizottságának idei, szeptemberi állásfoglalására támaszkodva hozott határozatot. A végrehajtó bizottság úgy foglalt állást, hogy a jelenlegi szervezeti formában működjenek tovább azok a szövetkezetek, amelyeknek a munkája a körülményekhez képest megfelelő. Azoknak a szakszövetkezeteknek, amelyek rendelkeznek megfelelő feltételekkel, a végrehajtó bizottság • határozatában javasolta, hogy a közeljövőben termelőszövetkezetekké alakuljanak át. Ezek a feltételek leghamarabb a mórahalmi és a zákányszéki szakszövetkezeteknél teremthetők meg. Néhány szakszövetkezetnek gazdálkodási feltételeik megjavítása érdekében azt javasolta a testület, hogy egyesüljenek más szakszövetkezetekkel, illetve termelőszövetkezettel. A végrehajtó bizottság egyúttal úgy döntött, hogy — az önkéntesség alapján — a termelőszövetkezetekké alakuló szakszövetkezetek részére kiemelt támogatást biztosít fejlesztésekre, gépek, eszközök beszerzésére. A nagyüzemi táblák kialakításának elősegítésére a végrehajtó bizottság azzal a kéréssel fordul a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumhoz, hogy járjanak el az ehhez szükséges földrendezés érdekében.