Délmagyarország, 1974. szeptember (64. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-24 / 223. szám

4 KEDD, 1971. SZEPTEMBER ZL Sebestyén Dezső, a népszerű „Dódi", a József Attila Színház nemrég elhunyt nyu­galmazott gazdasági igazgatója évtizede­ken át jellegzetes, közszeretetnek ör­vendő alakja volt a színházi világnak. Eleinte bátyjának, Gézának buda-mts­lcolci társulatában tevékenykedett, majd a Városi Színház gazdasági vezetője lett. Eletét szinte vé­gigkísérték az anek­doták, amelyekből — emlékezetére — most idézünk néhányat. A Városinál Aípár Git­tával sztárszerződést kötött. Az ünnepé­lyes aktus, állítólag, a következőképpen zajlott le: — Az én gázsiigé­nyem. kedves Dódl­kám. kereken... — Ki ne mondd, GTttusl Az sok. A Dódi maximum, a leges­legmaximumabb — de ez aztán igazán a kész romlás, a csőd — esti hatszáz pen­gő! Ennyit még soha nem kapott tőlünk senki! Esküszöm! Félórás alku után maradt az esti hat­száz. (Ekkor járta a dal, hogy havi két­száz pengő fixszel, az ember könyen vic­cel.) Alpár azonban gá­zsiügyekben egyálta­lán nem viccelt. Ag­gályosan kérdezte: — És mondd, Dó­dlkám, ugye nem maradsz adós a gá­zsival? — De édes Gittus­kúm, gondold meg: esti hatszáz! Még ha nem kapod meg (nem kapta meg), akkor is gyönyörű — nyugtat­ta meg Sebestyén. Dódit mindenki szerette, erényeivel, ? yöngéivel együtt, gy volt vele Honthy Hanna ls, bár a híres primadonna azt nem tudta megbocsátani, hogy a korábban ne­ves labdarúgó Dódi, szenvedélyes szur­koló maradt. Egy­szer aztán elvitte magával Honthyt egy örökrangadóra, hátha megkedveli a focit. Alig kezdődött el a Játék, szöglet­rúgásból parázshely­zet keletkezett az MTK-kapu előtt. Se­bestyén lélegzetét visszafojtva figyelte a Fradi-csatár rúgás­ra lendülő lábát, amikor fölcsendült Honthy utánozhatat­lan hangja: — Dódi, ne másfe­lé bámulj! Foglal­kozz velem! A József Attila Színház gazdasági irpdáján egyidőben meglehetősen gyenge képességű, hátramoz­dító dolgozott Dódi mellett. Csöndesebb, eseménytelenebb idő­szakokban ebből nem származott nagyobb baj, „csúcsidőben" azonban nagyon láb alatt volt a kétbal­kezes munkaerő. Egy alkalommal, a ten­gernyi izgalommal, Idegeskedéssel, fut­kosással járó premier előtt, Sebestyén nem bírta tovább cérná­val. Tapintatosan megkérte az illetőt: — Végy ki holnap­ra szabad napot. Na­gyon sok dolgunk lesz... A fiatalkorú szabadságáról ^^ Nyáron tett szskmunkás­vtcsgát T. P. szegedi olva­sónk. és másnap már mun­kába (t állt új munkahe­lyén. Most 17 éves. ennek el­lenére a szabadságának meg­állapításánál havonként egy nap szabadságot állítottak be és csak azokra a hónapokra, amelyeket szakmunkásként tölt el. Kéri: adjunk tájé­koztatást, hogy egy fiatalko­rú szukmunkásnak mennyi szabadság jár? A rendelkezések szerint fizetett szabadság csak azok­ra az Időkre jár, amelyet a vállalatnál munkaviszonyban tölt el. A tanulóidő nem szá­mít munkaviszonynak, tehát arra szabadságot a vállalat nem adhat. A munkaviszony­ban álló dolgozó részére évenként 12 nap alapszabad­ság és minden munkavi­szonyban töltött két év után egy nap pótszabadság Jár. Naptári évenként azonban az alapszabadság és a munkavi­szonyban töltött évek után járó pótszabadság a 24 mun­kanapot nem haladhatja meg. Az esetben, ha a dolgozó nem tölt egész évet a válla­latnál, szabadságának csak a munkában töltött hóna­pokra eső arányos része il­leti meg. Olvasónk mivel július 1-től dolgozik jelen­legi munkahelyén, egyéb munkaviszonya pedig még nem volt, évenként csak 12 nap alapszabadságra, hat hó­napra pedig ennek felére, vagyis hat napra tarthat igényt. Figyelembe véve, hogy 18. életévét még nem töltötte be, a fiatal korra va­ló tekintettel még pótszabad­ságra is jogosult. Itt ls a le­dolgozott hónapokra eső ará­nyos részét meg kell kapnia. A fiatalkorú dolgozónak ti­zenhat éves korig évi tizen­két munkanap, azon túl évi hat munkanap pótszabadság Jór. A pótszabadságot utol­jára abban az évben kell a vállalatnak kiadni, amelyik­ben a fiatalkorú a tizenha­todik, Illetve a tizennyolca­dik életévét betölti. Ez utóbb) rendelkezések fi­gyelembevételével olvasónk az évi rendes szabadsá­gon túl, fiatal kora után há­rom nap pótszabadságra is jogosult. Összesen ebben az évben hat nap alapszabad­ságra is jogosult. Összesen ebben az évben hat nap alapszabadságra és fiatalko­rára való tekintettel pedig három nap pótszabadságra Jogosiílt. Ha jogosultságát a vállalat nem ismerné el, for­duljon panasszal a vállalat munkaügyi döntőbizottságit hoz. DR. V. M. •ÁZAKSAO I. krrülst Szrgcd: B'úkiuci Miklós ás Fazekas Jusztina. Rnkrczki At­tila él Stíl Agnus. Szabó Lajos és Láazló Mirla, Nímoth Pótcr «s Morvay Mária, Paál Lajos és Zerlnváry Judit. Répás Jó­xsat «• Bába Ibolya. Zeko Ká­roly és Rlltor Katalin, Juhász József éa Kiss Katalin. Takács Tibor és Tatai Jolán, Vlncze József és Kotugány Margit, Tár­nál László és Illég Katalin, dr. Kopp Miklós és dr. Losonrzy Zsófia. Fodor István és Hódör Zita. Varga József és Dobó Gyöngyi, Buüa Sándor es Sár­vári Gabriella, Dórzl Kálmán és Németh Ilona. Borboly And­rás és Botyánszkl Mária. Fordó Jánot és Juhuuz Julianna, dr. Lózsa Albert és no|t| Ágnes házasságot kötöttek. Ssdreg: Klembucz Zoltán és Cslpei Erzsébet. Dobó Sándor Jozsaf és Kovács Katalin há­zaiságot kötöttek. II. kerület Ssegedt oláh Pál és Battancs Ilona. Varga Ferenc és Kovács Piroska. Horváth István és Ungl Erzsébet Anna. Farkas László Pál és Domonkos Veronika. Szöllósl József és Tóth Éva Er­zsébet. Árpás Ferenc és Vastag Irén, Szabó László és Rúzsa Margit. BUrgés Zoltán és czutor Éva házasságot kötöttek. III. kerület Szeged: Donkn István és Bo. S ár Katalin. Llppat Mihály és zrkerés Magdolna Hona há­zasságot kötöttek. Klskundorozsma: Bánra LáHZ­ló és Rörcsök Irén Gabriella. Dobó Sándor é. Retkes Margit Erzsébet. Szolnoki Antal László ós Takács Mária. Födi László ós Juhász Éva házaiságot kö­töttek. SZÜLÉTÉR I. kerület Szeged: ÜJvár! Antalnak él Caányl Arankának Antal, Szi­lágyi Mihálynak és Csurgó Irén­nek Anita. dr. Dobozy Levente Lászlónak és dr. Balázs Máriá­nak Réka Marta. Bárány István Jánosnak és Nyerges Katalin­nak Attila László, Buráth Lász­lónak és Kukla Katalinnak László, osvalrt Józsefnek és Nagy-Jójárt Máriának László, Osvald Józsefnek es Nagy-Jó­Járt Máriának Mária, Hös Jánoi Lajosnak és Molnár Jusztinának Anikó. Ábrahám Józsefnek és Otott Máriának Erika. Gregus Ferenc Károlynak és szabó Ro­7u11ának Tímea Mária. Páncaits Lázárnak és Kovács Katalinnak Mihály, schullcr Lászlónak és Szilagyi Ilonának Helga. Szabó Furencnek és Tanács Ilonának Györgyi Bánfl Vilmosnak és Magony Margitnak Henriett, Hoííer Imrének és Borúk Bor­Családi események bálának Imre, Pogylna József­nek és Kovács-Blrkás Ibolyának Zsolt. Szabó Lajosnak és Dézsl Magdolna Eszternek Zsolt, Ko­vács Péter Pálnak és Felső Te­réz Johannának Péter Krisztián. Novai György Pálnak és Göbö­lös Magdolnának Magdolna, Ma­ri Imrének és Kozma Erzsébet­nek Renáta. Szabó Ferencnek és Kovács Mariának Tímea, Hor­váth Józsefnek és Csúcs Jullan­nu Erzsébetnek Julianna, Nagy Tamás Lászlónak és Katona Magdolna Teréziának Árpád Tamás, dr. Misurda Mihálynak és Ujj Ilona Teréziának Ilona Krisztina, Zsadányi-Nagy Csaba Gábornak és Tván Márta Máriá­nak Csaba Attila, Sebők János­nak és Nagy Veronikának János Mihály. Dicső Szilveszternek és Hujbert Irénnek Szilvia Éva, Széli Györgynek és Boldog Má­ria Emercnciánnk Ágnes. Bényl Mihály Józsefnek és Farkas Vik­tóriának Győző, Farkas András­nak és Bozsák Jolánnak Dóra, Sándor Károlynak és Fodor Ro­záliának Gabriella, Augusz Já­nos Györgynek é» Maezky Ág­nesnek János. Szüca Ferencnek és Pálfi Erzsébetnek Éva. Rácz Lászlónak és Halasi Marianná­nak Levente Adrián. Fischer Károlynak és Pálinkás Ibolya Annának Zsolt, Nagy Zoltánnak és Bokor Plroskánuk Anikó. Ki­rály Antalnak és Varga Erzsé­betnek Rita Katalin, Murka Kál­mánnak és Szabó Juliannának Rita. Adok Vince Péternek és Dobó Gizellának Szilvia. Simon Andrásnak és Túpal Évának Éva. Szilágyi Istvánnak és End­re tlonának Anikó Ilona, Bog­dán Jánosnak és Szabó Iloná­nak Csilla Ilona. Banó-Szabő Sándornak és Katona Aranká­nak Mihály, Domonkos Sándor­nak és Martonosl Ágnes Zsu­zsannának Mónika. Lalkó Benő­nek és Nagy-Biblia Zsuzsanná­nak Zsuzsanna. Bunford János Mihálynak és Baráth Juditnak Tünde. Kökény Miklósnak és Farkas Évának Péter. Rácz Jó­zsefnek és Czukor Ágnesnek Jó­zsef Norbert. Nagy Lalosnak és Marton Klárának László Zoltán, dr. Dózsái László Tamásnak és Szoleiányl Kornélia Piroskának Rita. Farkas Károly Pálnak és Lakatos Honának Brigitta nevű gyermekük született. III. kerület Szeged: Kotroczo Andrásnak és Kolárovszkt Etelkának Zol­tán. Vlncze Mihálynak és Sza­bados Máriának Mihály Zoltán, Szabó Béla Lászlónak és Kresák Erzsébet Viktóriának Gábor Bé­la, Katona Ferenc Lászlónak és Podonyl Irén Ilonának Ferenc László, Acsal Jenőnek é9 Makra Arankának Anita, Halkó László Istvánnak es Knráesonyi Rozá­liának Tímea Anett. Hegedűs Zoltánnak és Murányi Erzsébet­nek Attila, Musa Jánosnak és Szabó Mariának Aranka. Nagy János Józsefnek és Csehó Edit Máriának Anikó, Németh Mi­hálynak és Barta Erzsébetnek Zsolt, dr. Csenke Lászlónak és K1SB Katalinnak Gábor, Góbor Sándornak és Kis Máriának At­tila Tibor, Antal Gyulának és Kokovecz Karolin Erzsébetnek Béla nevű gyermekük született. IIALALOZAS I. kerület Szeged: Pesti Pál, Márta Im­réné Simon Jolán. Dobó Szll­veszterné Magda Magdolna. Migh Péter, Bulik József. Kispál Já­nosné Hajós Erzsébet. Trcpák István, Csóti András, Suta Já­nosné Bakurek Erzsébet. Bo­dor Flórlánné Nagy Rozália, Kut! Sándorné Hegyes Klára, Varga Imre. Körösi Istvánné Kuris Mária. dr. Misurda Mi­hályné UJJ Ilona Terézia, dr. Orosz Sándor Lúszlóné Varga Magdolna Ilona. Bencsik Sán­dor. Fekete László. Eriing Már­tonné Müller Marianna, dr. Ta­kács Tibor, Bóka Púi. Bajor Jánosné Néubauer Rozália, Vass József. Bárány Mária, Rutai Bcláné Berúr Gorinka. Laczi Mihályné Miksl Veronika meg­halt. Szőrcg: soós István. Kaposvárt Kálmán, Vllonya Sándor meg­halt. II. kerület Szeged: Pénzes Sándor, Hulász Mihályné Jójárt Mária. Farkas Ferencné Eperjesi Viktória. Horváth György né Bárkányi Anna, Széli Béla, Juhász Imre meghalt. III. kerület Szeged: Pakal Lajos, Slmonyi József Ldszlóné Halász Ilona, Balogh Péterné Motzvlckler Fri­derika. Nagy Szilveszter, Bics­kei Illés. Nagy Istvánné Hor­váth Ilona. KÓCSÓ Lajosné Csúri Mária. Török Györgyné Sövény­házi Anna, csúrl sándorné Bol­dizsár Piroska, Biharvári Elek­né Csúrl Erzsébet, Budai Mi­hályné Klefer Anna. Pálinkás József. Kovács Gyuláné Kor­mányos Mária, Brlzgaler Péterné - ló - ... r Örömcsináló Botló Katalin, Dense Istvánné Tóth Rozália, Kővágó^ Gyula, Tuza Gáspár Menyhért meghalt. Zsótér Gergely Sövény­házán született, Kisteleken járt iskolában 1048-ig. Ak­kor került Budapestre, a Csepel Müvekbe. Esztergá­lyos szakmát tanult, dolgo­zott, amíg katona lett. Gyak­ran megfordult a szülőfalu­ban, s amikor 1658-ban meg­nősült, lakáshoz nem jutotta fővárosban, hazajött. A kis­teleki gépjavító állomáson vállalt munkát, biciklivel, motorral járt a kenyérért. Pártvezetőségi tag volt és szakszervezeti vezető. A Zöldhalom T»z-ben rosz­szul gazdálkodtak, a veze­tőség széthúzott, akkor szól­tak Zsótér Gergelynek, jöj­jön haza a faluba, ismeri az embereket, talán a hibákat ls Jobban elmondogatják, s könnyebben kijavítják. Vál­lalta a megbízatást. á> Irracionálissá vált kél kö­zös gazdaság működése Sö­vényházán. Komolyabb beru­házásokra, épületekre, gé­pekre nem futotta külön-kü­lön a gazdaságoknak. Ha előre akartak lépni, min­denképpen az egyesülés kí­nálkozott egyetlen lehetsé­ges módnak. Közös vezetést alakított kl a ZőldhalomTsz az Arpádvezér Tsz-szel 1968­ban. Végül esztendőre rá megtörtént az egyesülés. Ezt igen sokan Zsótér Gergely­nek tulajdonítják. — Az iparban szerzett ta­pasztalatok sokat segítettek nekem — mondja a párttit­kár. — Hamar rájöttem, nincs más lehetőség, ezért úgy agitáltam, úgy beszél­tem az emberekkel, hogy megértsék. Viszonylagosan rentábil'sabb volt az Ar­pádvezér Termelőszövetkezet helyzete — korábban a Piros Rózsa Tsz-szel egyesült — kicsivel többet tudtak fizet­ni a tagoknak, éppen ezért a szövetkezetlek féltek az egyesüléstől, elsősorban at­tól, hogy csődbe Jutnak. Nem így történt. , — A kialakult nagyüzem­ben a gazdaságvezetés tá­maszkodott a párszervezet­re. Eleinte nagy gondot je­lentett, hogy a három közös gazdaságból háromféle tár­saság alakult, árgus szem­mel figyelve egymást, s egyik téesz területéről a má­sik téesz területére még dol­gozni sem mentek át szíve­sen. A különböző szerveze­tekbe embereket választani, delegálni, nem volt egysze­rű. Könnyen és gyakran sér­tődés lett a vége. Szerencsé­re már elmúlt. Inkább úgy válogatunk, hogy minden te­rületről legyen képviselő a vezetésben. Sajtáságos a helyzetünk, óriási a tanyavi­lág, a szövetkezet 15—20 ki­lométer átmérőjű területen fekszik. Mindezt figyelembe vettük, a szövetkezeti de­mokrácia erősítésénél, a párt­szervezet tekintélyének meg­teremtésénél, nem utolsósor­ban a gazdasági munkánál. 4< Ópusztaszeren nem volt hagyománya a munkásmoz­galomnak. Kevés párttag élt a faluban, a szövetkezetek szervezésével jónéhányan kérték felvételüket a mun­kásosztály élcsapatába, kö­zülük többen egyik napról a másikra vezetők is lettek, ám az ideológiai képzés, tapasz­talat megszerzése elmaradt. A pártépítésben a szövetke­zet fiataljaira számíthat. — A mi gazdaságunk tö­keszegény. Három-négy aranykoronás földek, homo­ki területek többségében, szerencsére az állami támo­gatással meg tudjuk való­sítani a bővített újraterme­lést. Am napjainkban is lé­nyeges problémákkal küsz­ködünk — mondja Zsótér Gergely, párttitkár. — A szo­ciális, kommunális ellátott­ság koránt sincs olyan szin­ten, mint más erősebb szö­vetkezetekben, vagy állami vállalatoknál, pedig a tagok erősen figyelik, hogy a borí­tékon kívül milyen juttatást — szabad szombat, segélyek, kirándulások, hideg-melegvl­zes fürdő stb. — nyújt a kollektívánk. Jogos kéré­sek ezek, mégis el kell odáz­nunk, mert a feltételeket csak ml teremthetjük meg, saját erőforrásból. — A különböző bizottsá­gok jól funkcionálnak a szö­vetkezetünkben. A gazdaság­vezetésnek és a pártvezetés­nek külön-külön munkaterve készül. A pártvezetőségelőtt beszámoltatjuk a gazdasági vezetést esetenként. Nagyobb program megvalósítása előtt és Idején az egész párttag­gyűlés előtt vitatkozunk. — A közelmúltban a párt­vezetés kicsit többet foglal­kozott a gazdaság irányítá­sával, mint az szokásos, ugyanis majdnem egy esz­tendeig elnök nélkül maradt a szövetkezet. Ez kénysze­rűségből történt, azóta hely­reállt az egyensúly, ami már az eredményekben is mu­tatkozik. Egyetlen fájó pon­tunk van, amin nagyon ne­hezen tudunk változtatni, a 38 fős pártszervezetünk mel­lé nem tudtunk ütőképes KISZ-szer vezetet létrehozni. Reméljük, előbb-utóbb sike­rül. Annál Inkább, hiszen ez a szövetkezet az Idősebb, ma már nyugdíjas tagjainak ke­vesebb Jót nyújthatott, mint a fiatalok várhatnak, remél­hetnek tőle. • Az ópusztaszerl Hétvezér Tsz feledgeti a régi, szűkös esztendőket. Ezernyi még a gondja-baja, de a közösség erejével már az örömök is gyakrabban teremnek. Zsó­tér Gergely ls az örömcslná­lók közé tartozik. Az első sorokba. Sz. Lukács Imre Divatról — orvosi szemmel Az arckikészités divatja napjainkban reneszánszát éli, mindinkább terjed. Egészség­ügyi szempontból ez a divat a szakorvosok szerint nem káros, azonban mint minden másban, ebben is ajánlatos mértéket tartani. Dr. Boér Ildikó bőrgyó­gyász-kozmetológus szakor­vos szerint az intelem első­sorban a nyári szezonra vo­natkozik. Azok a felnőttek, akiknek — adottságuknál fogva — túlságosan zsíros, olajos bőrük van, s azok a fiatalok, akiknek serdülő ko­rát pattanások keserítik meg, örömmel fogadhatják a nya­rat, mert a napfény amellett, hogy a bőr vérkeringését ja­vítja, anyagcseréjét serken­ti, szárító hatása miatt ls Jót tesz a bőrnek, A száraz bőrüeknek azonban mérték­kel kell napoznlok. A nap­sugarak szárító hatása ugyanis fokozza a bőr rán­cosodásra való hajlamát ls. Ugyanez vonatkozik a vízre: a gyakori és hosszadalmas fürdőzés szintén árt a szá­razbőrűeknek. Ezek a káros hatások azon­ban kedvezően befolyásolha­tók a mai kozmetikumokkal. Az alapozókrémek haszná­latát ennek ellenére nyáron, nappal senkinek sem ajánl­juk. Elzárják ugyanis a pó­rusokat, és rontják az Ilyen­kor egyébként is fokozott ve­rejtékes faggyúklválasztást. Ezenkívül az ilyen kozmeti­kai készítményekben levő illat- és színanyagok fokoz­zák a bőr fényérzékenységét és egyenetlen pigmentációt, szemmel is jól látható csú­nya foltosodást okozhatnak. A leghelyesebb, ha nyáron napközben — az ajakrúzst kivéve — semmit nem hasz­nálunk. így átmenetileg „nyegdíjazhatjuk" a szem­héjpúdereket és a szemhéj­festékeket ls. A szempillák tussal való kihúzása csak akkor ártalmas, ha a tus­szemcsék a szempilláról a szemrésbe kerülnek. Ott ugyanis idegen érzést és gyulladást válthatnak ki, sőt ha beékelődnek a szem sza­ruhártyájába, Igen komoly problémákat is okozhatnak, különösen azoknál, akik szemüveg helyett kontakt­üveget használnak. Érdemes megemlíteni, hogy a szempil­lafesték allergiás túlérzé­kenységet és bőrgyulladást is okozhatnak. Ezért feltétlenül célszerű a vásárlás után eze­ket a festékeket mindig ki­próbálni. A túlérzékenységi próbára a könyökhajlat vagy a fül mögötti vékony bőr­felület a legalkalmasabb: ha a festék helye kipirosodik, ajánlatos másik festéket vá­lasztani. A kikészítés egyik kellékének, a kölninek is van kockázata. A kölni szin­tén a bőr fényérzékenységét fokozza és ennek hatására ugyancsak erős helyi pig­muntáció, foltosodas jöhet létre, amit elég nehéz el­tüntetni. Az Ilyen csúnya fol­tok kialakulását bizonyos fényvédő anyagok használa­tával már a nyár előtti hó­napoktól célszerű megelőz­ni. A legegyszerűbb fény­védő anyag a paraíln és a púder, s természetesen vala­mennyi arckrémnek van fényvédő hatása. Ha viszont már kialakultak a foltok vagy szeplők, házilag a leg­eredményesebben citromlével vagy uborkalével lehet hal­ványítani. Az orvos azon­ban szakszerűbben ls ellátja kezelésüket. Végül a szemöldök-kiiga­zításról. Szokványos beavat­kozás ez, de vigyázni kell:,a szőreltávolísát után a kité­pett szőr helyén gyakran ke­letkeznek kis pattanások. Há­zilag alkoholos letörléssel ke­zelhetők. Nyomkodni sem­miképpen sem szabad, mert akkor a gyulladás kiterjed­het és ha napfény éri az ilyen bőrfelületet, a kitépett szemöldökszálak helyén többé-kevésbé maradandó festékfoltok keletkezhetnek. M. P. Papagájba harapott a részeg huligán Angliában ezúttal „madár­ral szemben elkövetett ke­gyetlenkedés" miatt állíta­nak bíróság elé egy fiatal­embert. Az illető — egy bi­zonyos Mr. Butler, Hampshi­re grófságból — a napokban tökrészegre itta magát egy brocherhursti italboltban. Kötözködni kezdett, majd, miután ivótársai, s a vendé­gek kitértek előle, az Ital­boltban levő ketrecéből ki­vette a tulajdonos papagá­ját, amely már 21 éve volt a házlak kedvenc madara. A 24 éves fiatalember be­leharapott a papagájba. Az ízléstelen látványtól felhá­borodott tömeg elöl a rend­őrség védte meg a részeg hu­ligánt, aki felett botrányt okozó magatartás és kegyet­lenkedés miatt bíróság mond Ítéletet

Next

/
Oldalképek
Tartalom