Délmagyarország, 1974. szeptember (64. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-24 / 223. szám

KíÖf> Í9Í4, SZEPTEMBER 24, 3 Ferihegyen Húszan-huszonöten ha vagyunk a Ferihegyi repülőtér kellős közepén, ki nézelődik, 650 kilométeres sebességgel „döcögő" IL 18-asokat — az ülések és kárpitok leszedéséki a magyarázatokat hall- vei — fokozatosan átalakítgatja. Hirtelen fölmorajlik- ják árufuvarozásra. dübörög a levegő, majd idegborzoló sivítás közben a TU 154-es orra meredek szögben fölemelkedik. A kecses vonalú hatalmas MALÉV-gép a tőlünk hajításnyira levő kifutópálya déli Vajon miért szüntették meg a belföldi légiforgalmat, hiszen a MALÉV 15. évfordulóján megjelent kiadványban még ez olvasható: „Néhány esztendő alatt Miskolc. Pécs, Zalaegerszeg főterein végéről rugaszkodott neki, s is otthonossá váltak a repü közvetlen közelünkben köny. nyedén fúrja bele magát az ég kékségébe. Pompás látvány. Még a hatása alatt vagyok, de máris újabb erős süvöltés támad a dobhárlőtéri autóbuszok — természetessé vált az is, hogy csaknem minden járat férőhelyeit napokkal előbb lefoglalják." Most azt mondják, deficityámnak, amely hosszan el- —££ ban. nyújtott fütyülésbe halkul: tes volt- Ujabban tanuima- _ Vecsés irányából „küszöböt Azt hiszem, ezzel választ adtam a kérdésre." A hangárok, radarok, kl_ szolgálóépületek, üzemanyag-tárolók megtekintése után alaposan szemügyre vettük az egyik piros-fehérzöld felségjelű TU 154-esfc is. Negyvennyolc méter hosz_ szú, a súlya pedig — teljes terheléssel — eléri a 90 tonnát. A három gázturbinás sugárhajtóművet a törzs hátulján helyezték el, ami azt jelenti. hogy a dübörgésszerű zaj az utastérben nem hallható. Általában 950 kilométeres sebességgel repül, 10—11 ezer méter magasságfogott" egy Boeing és 250— 300 kilométeres sebességgel száguld el mellettünk a betonon. Néhány percnyi szünet csak. aztán egy IL 18as vág neki az útnak, rögtön utána egy TU 134-es száll le Ferihegyre. Adatokat kérünk. Idén a nyárj hónapokban nyokat készítenek ugyan, miképpen lehetne újra kezdeni a belföldi légiközlekedést. de anyagi okok miatt aligha lesz könnyű. Egyébként is oly rövidet nálunk a távolságok, hogy nem indoBenéztem a pilótafülkébe, de ezzel nem sokkal lettem okosabb. A műszerek szédítő kavalkádjára emlékszem csupán és erre az információra: a legkorszerűbb navigációs, hírközlő- és ellenőrzőkolt. Ügy vélik. Szegedre ha- berendezések oly minimális. marabb el lehet jutni vonattal, ha az autóbuszozást is beleszámítjuk. Talán a nehezebben elérhető Zalaegeraz a mai nagy gécsak ráfizetéses heti 280—300 különféle típu- szagnek jó ienne egy járat, sú repülőgép fordult meg oda azonban oly kevés Ferihegyen, azonban 500-at is tudtak volna fogadni. A gépforgalommal tehát egyelőre nincs baj, annál nagyobb gondot jelentenek az utasok. Reggel 8—10 óra tájban mindig akkora a zsúfoltság hogy mozogni is alig utas, hogy pekkel ez lenne. Ez az egyik szemlélet. A másik ugyancsak a MALÉV vezetőinek körében tartja ^ magát. Eszerint a nagyobb lehet. "Éppen "aterTépTtkez! városokat igenis be lehetne kapcsolni a legiforgalomba. Természetesen nem nagy hatósugarú, merev nek most javában, hogy a tranzitvárótermet kétszeres nagyságúra bővítsék. Jellemző: 1957-ben a MALÉV gépei 80 ezer utast szállítottak, most pedig az a cél, hogy mintegy másfél millió ember kulturált fogadását, elhelyezését tegyék lehetővé. A rómaiak Mercuriust, a kereskedők istenét bokából kinőtt szárnyakkal ábrázolták. alighanem a gyorsaság szimbólumaként. A MALÉV is forgalmi és kereskedelmi vállalat. így közvetlenül érdekelt abban, hogy a béke és a jóakarat szárnyain minél több embert szállítson el jó barátokat, üzlettársakat látogatni, szép tájakban, városokban gyönyörködni. Évente mintegy 20 százalékos a vállalat növekedése, mégs egyike a legkisebbnek, a KGST-államok légiforgalmi vállalatai között. Jelenleg 14. nagyobbrészt korszerű géppel bonyolítják le a forgalmat, ehhez az állományhoz azonban hamarosan két darab TU 134-es és három darab TU 154-es gépet vásárolnak. Hogy ez milyen sokba kerül, hadd érzékeltessem azzal, hogy a TU 154_ esek ára egyenként 240 millió forint. De megéri, mert a MALÉV sok millió dollárt hoz a népgazdaságnak. Mostanában az áruszállítás iránti érdeklődés is megnőtt. Egyedül a Bábolnai Állami Gazdaság annyi tojást és naposcsibét exportál. hogy szállítási igényeit alig tudják kielégíteni. Azt tervezik, hogy a ma már lassúnak számító, óránként mindössze szárnyú gépek indításával, hanem 30—4o személyes helikopterekkel. Valamivel költségesebb ugyan, de mivel a közutaink úgyis egyre zsúfoltabbak — s alig remélhető, hogy korszerűségben követni tudják a rohamos motorizációt — megérné. A Szovjetunióban is van már erre példa. Nem kell hozzá drága kifutópálya, a helikopter viszonylag kis helyen, akár egy magasház tetejére is képes leereszkedni a város közepén. De nézzük a jelent! Tudnak Ferihegyen óriás gépeket is fogadni? Sárospataki Zoltán, az igazgatóság vezetője: „Mint ismeretes, járt Budapesten a TU 144-es is. ra csökkentik a hiba lehetőségét. hogy ezen a gépen a legrosszaDb időjárási viszonyok között is biztonságos az utazás és a leszállás. Elterjedt szokás telefonon érdeklődni a Ferihegyi repülőtértől, hogy például Kovács Pál a brüsszeli géppel megérkezik-e. De kár a fáradtságért, úgysem tudják megmondani. Nincs utaslista. Sőt — bármennyire furcsa — a repülőtér arról sem tud felvilágosítást adni, hogy a menetrend szerinti járatokon . kívül mely repülőtér mikor indít gépet Ferihegyre. A repülőgép csak Magyarország határán jelzi, hogy jön és leszállást kér. És néha bizony jó ideig keringhet, mire megkapja az engedélyt. A MALÉV igazgatósága tovább akarja növelni a repülőtér kapacitását. Tervezi, hogy a következő ötéves tervben egymilliárd forintért új kifutópályát épít a mostanitól 1600 méterre. Valamivel több mint három kilométer hosszú és 60 méter széles lesz az is. És akkor akár heti ezer gépet is fogadhat majd a magyar légikikötő. F. Nagy István Testvéri találkozás A

Szovjetunióba látogató magyar pártás kormányküldöttség körülbelül akkor lép a moszkvai repülőtér betonjára, amikor éppen harminc esztendeje annak, hogy a felszabadító szovjet hadsereg egységei Battonyánál, meg Csanádpalota és Üj-Nagylak táján átlépték a magyar határt, és megkezdődött Magyarország felszabadítása. Igaz, az ilyen legmagasabb szintű találkozókon, tárgyalásokon, a világpolitikai szótár szerint csúcstalálkozókon, a visszapillantásnak, a múlt kérdéseinek aligha juthat döntően fontos szerep. A munka, a megbeszélések fő témája a jelen és a jövendő, a szocialista építőmunka legjobb feltételeinek megvizsgálása, gyakorlati kidolgozása. Mégis bizonyos, hogy ha csak a tárgyalások szellemében is, de jelen lesz a moszkvai tanácskozóteremben ez a harminc esztendővel ezelőtti történelmi forduló. Hiszen a magyar milliók életének és munkájának alakulásában éppen ez hozta meg a lehetőséget, hogy végre a nép javára, a nép vágyainak megfelelő úton induljon tovább az élet és alkotómunka, a magyar dolgozó ne csak tárgya, hanem formálója is legyen sorsának. Élet és alkotómunka egyébként úgy formálódott, alakult az elmúlt három évtizedben, hogy a magyar munkásosztály és a pártja által vezetett ország egyre inkább része és részese lett egy nagyobb családnak, a szocialista közösségnek és építő tevékenységének. Büszkén emlegetett jelszóból mindennapi valósággá lett a munkásnemzetköziség. • Alapja természetesen az, amit tömör pontossággal úgy fejezhetünk ki, hogy az internacionalizmus, elsősorban a Szovjetunió iránti kapcsolat őszinteségén és bensőségességén mérhető le. Az elmúlt három évtized bebizonyította, milyen új világot képes teremteni a szocializmus útját választott azoknak a népeknek nagy családja, amely szoros szövetségben az első és legnagyobb szocialista országgal, a Szovjetunióval, a gyakorlatban valósítja meg a proletár internacionalizmus elveit. Természetes, hogy a magyar párt- és kormányküldöttség mindenekelőtt a magyar—szovjet kapcsolatokról, együttműködésünk szinte az élet minden területére kiterjedő témáiról tárgyal majd. Szóba kerül nyilván a magyar gazdaságföldrajzi térképnek az az immár meghatározó fontosságú vonalhálózata, amelyet a szocialista magyar népgazdaság vérellátó érhálózatának is nevezhetünk. A két Barátságkőolaj vezetékre gondolunk, amely Kujbisev tájáról, meg a szibériai olajmezőkről hozza az olajat magyar földre. A Testvériség-gázvezeték végtelen csőkígyóira, amelyek energiaellátásban és vegyipari nyersanyagellátásban, a Béke elektromos távvezetékre, amelynek surrogó drótjai a villamosáram-ellátásban adnak életet és munkát a magyar gazdaság számára. Néhány példa a sok közül a Barátság, Testvériség és Béke szép szavaival elnevezett három hálózat. A felsorolást még sokáig lehetne folytatni. Aki végigpillant a mai magyar valóságon, azaz városaink és falvaink új utcasorain, lakónegyedei derűs, világos színfoltjain, jó ha tudja: jelenleg mintegy százezer szovjet gép dolgozik a magyar építőiparban. Aki elgondolkozik azon, hogy a szovjet—magyar együttműködés az alumíniumiparban, a szovjet segítség az olefinprogram megvalósításában mit jelent a magyar gazdaság számára, az megérti: a felszabadulás három évtizede alatt megtett úton eddig is csak úgy tudtunk, ezután is csak úgy tudunk előretörni, ha a szocialista nagyhatalom baráti, testvéri segítségét, a magyar—szovjet együttműködést tekintjük munkánk legfontosabb elemének. A magyar szovjet barátság úgy kapcsolódik a szocialista testvérországok együttműködése és egyre összehangoltabb alkotómunkájának szilárd rendszerébe, mint a jól működő szerkezet fogaskerekei egymásba. A magyar—szovjet barátság önmagában is a hazai fejlődés legfontosabb hatóereje; egyúttal része a szocialista közösség kapcsolathálózatának, és ezzel a kor kétségkívül meghatározó erejű tényezőjének része. Hiszen a szocialista integrációra törekvő országok közössége már ma is döntő fontosságú része a világgazdaságnak: Földünk területének 18,5, a világ népességének 10%-a tartozik ide, ám a világ ipari termelésének egyharmada, a világ nemzeti jövedelmének egynegyede jut a szocialista közösség országaira. S mivel a szocialista integráció éppen mostanában kibontakozó folyamata a termelőeszközök társadalmi tulajdonára és a népgazdaság tervszerű fejlesztésére épül. a szocialista gazdaság magas növekedési ütemét figyelembe véve előrelátható, hogy milyen hamar, másfél évtizednyi munka után lesz az anyag-' termelés legtöbb szektorában a szociálist: közösség országaié a vezető pozíció. Innék a közös holnapnak a megter vezése, a holnaphoz vezető út részleteit kidolgozó szakemberek számára adandó politikai iránymutatás a fő feladata a szocialista országok párt- és állami vezetői közötti legmagasabb szintű találkozóknak. A világot meg-megrázó ellentétek, nem egyszer fegyveres összetűzések, politikai-társadalmi robbanások közepette a szocialista közösség alkotómunkája — és a közösség vezetőinek találkozói — i állandó jellemzői annak, hogy a testvéri I szocialista országok kollektív erőfeszítései- I vei is hozzá kívánnak járulni a nemzetkö- ' zi feszültség enyhítéséhez, a nemzetközi együttműködés bővítéséhez. A magyar párt- és kormányküldöttség J mostani szovjetunióbeli útja is ezt szolgálja: a szocialista testvérországok együttműködésének. benne a magyar—szovjet kapcsolatok bővítésének megbeszélését, és ennek világpolitikai alátámasztásait, a feszültséget csökkenteni kívánó, egybehangolt szocialista külpolitika elveinek megerősítését. E' BCaBena nap alatt 800 ezer latogatö Bezárta kapuit az őszi BNV Az őszi BNV látogatóinak száma 9 nap alatt meghaladta a 800 ezret A vásárrendezőség és a kiállítók már kora délután megvonták az őszi BNV gyorsmérlegét. Ügy találták, nak ítélték, véleményem jól szolgálta a meghirdeté- szerint azonban még szüksekor kitűzött célt: lehető- ség van további finomítáSzovjet tudományos küldöttség Szegeden A magyar—szovjet tudo- keztek. A szovjet kutatókat ke, jelen volt Györffy Lászmányos-műszaki együttmü- elkísérte Padányi Mihály, az ló, az MSZMP Csongrád me_ ködés jubileuma alkalmából ÉVM miniszterhelyettese és hazánkban tartózkodó szov- Szokup Lajos, a /Szilikátipari jet tudományos küldöttség Tudományos Egyesület elnötagjai közül V. D. Lavrentyev, a leningrádi Üvegipari Kutató és Tervező Intézet igazgatója, L. Kosljak, a moszkvai Építöanyagipari és Kerámiai Kutató Intézet igazgatóhelyettese tegnap, ke. A vendégeket, akik délelőtt a Hódmezővásárhelyi Porcelángyárban jártak. Szegeden. a Technika Házában üdvözölte dr. Kovács Kálmán. az MTESZ Csongrád hétfőn délután Szegedre ér- megyei szervezetének elnogyei bizottságának munkatársa is. A küldöttség ezután megtekintette a város nevezetességeit, majd este tovább utazott Orosházára, ahol ma, kedden üvegipari szimpóziumon tartanak előadást a magyar—szovjet üvegipari kapcsolatok eredményeiről, az üvegipar fejlődéséről. séget adott a kereskedelmi vállalatok vezetőinek és szakembereinek arra. hogy egy helyen tekinthessék meg egy-egy szakma 1975re ajánlott bel. és külföldi árukínálatot, választékbővítő újdonságokat. A szakmai napok sorozatában az ipar képviselőivel átfogó tanácskozásokon beszélhették meg a közös gondokat; mód nyílt a már megkezdett, s az újabb üzleti tárgyalások, szerződéskötések lebonyolítására. Ferenc, a BNV a következőket Pandúr igazgatója mondotta: — Mind a látogatók, mind pedig á kiállítók, de még inkább a kereskedelem szakemberei részéről egyöntetű a vélemény, hogy helyes és szükséges volt a szakosítás. Az áruk csoportosítását jósokra az elkövetkező vásárok idején. A kitűzött célokat a vásárral elértük, s minden eddiginél nagyobb fórumot tudtunk biztosítani a rekonstrukciót már végrehajtott, vagy éppen korszerűsítés alatt álló könnyűipari vállalatoknak produktumaik bemutatására. Különösen kedvezőnek ítéljük, hogy ilyen szempontból a vásár már előre is mutatott, s képet adott a könnyűipar későbbi elképzeléseiről is. A közönségsiker szempontjából egyébként — véleményem szerint — a bútor- és lakberendezési. az öltözködési, a szabadidő, és a közlekedési jellegű kiállítások állnak a lista élén, s külön elismeréssel. Az első őszi Budapesti Nemzetközi Vásár vasárnap este bezárta kapuit.