Délmagyarország, 1974. szeptember (64. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-18 / 218. szám
SZERDA. 1*74. SZEPTEMBER 18. 5 Tiltakozás a chilei brutalitás ellen A magyar izraeliták országos képviselete teljes ülésén a chilei eseményekkel kapcsolatban egyhangú megállapítást és tiltakozást fogadott el. amely többek között kimondja : — KülpnÖ6 aggodalommal figyeljük a chilei eseményeket, azt, hogy a fasizmus lett úrrá Chilében, felújitották a náci Gestapo szörnyű emlékeit: ártatlan emberek bebörtönzését és az emberi jogok lábbal tiprását. Ml, akik borzalommal emlékezünk a nád barbarizmusra és brutalitásra, tiltakozunk a chilei katonai junta kegyetlenkedései ellen, és követeljük, hogy haladéktalanul állítsák helyre az országban az alapvető emberi szabadságjogokatIskolák és úttörők kapcsolata Kedden Szabó Ferenc főtitkár elnökletével ülést tartott a Magyar Úttörők Szövetségének Országos Tanácsa. Egyebek között megvitatták az általános iskolák és az úttörőcsapatok kapcsolatának időszerű politikai, pedagógiai kérdéseit, és az új iskolai rendtartás végrehajtásának tapasztalatait. A tanácskozáson Szabó László, az országos elnökség titkára hangsúlyozta: ez év novemberében az ország valamennyi általános iskolájában a pedagógus kollektívák nevelőtestületei értekezleteken vitatják meg a témát. A továbbiakban utalt arra, hogy az elmúlt tanévben Jelentős Intézkedések segitetifjúság- és közoktatás-politikai határozatainak valóra váltását. Elmondta, hogy a párthatározatot követő országos és helyi Intézkedések az úttörőcsapatok jelentős részénél tovább javították az iskolai és a mozgalmi nevelőmunka színvonalát. Ennek ellenére helyenként az úttörőcsapatok még mindig az iskola részeként és nem önálló politikai tömegszervezét egységeiként működnek. Általános tendencia viszont, hogy növekedett a felnőtt- és gyermekvezetők, valamint az önkormányzati szervek — elsősorban az úttörőtanácsok — szerepe. örvendetes, hogy a pedagógusok az úttörőcsapatok Folyóiratsieml* Munka és művelődés ték « általános iskolákban joaainak rendezését helyes és az Iskolai élet demokratlz- - M M MH musának fejlesztését, a párt Gyalogos panaszok Magas gaz nő Tarjánban, a Tápéi soron épített gyalogjárda két oldalún — írja Buús Ferenc (Tarján, 308-as ép.). Á gyom a járdát már részben elborította, így a közlekedést akadályozza. Levélírónk attól tart, hogy az esős idő beálltával nem tudják majd megvédeni a gyalogosok ruhájukat, az elázástól. Ezért kéri, hozzák rendbe a járdát az illetékesek, távolítsák el az elburjánzott gyomnövényeket. Hasonló panaszoslevél érkezett — 23 aláírással — a Szóregi út lakóitól is. Ebben leirják, hogy miután az úttest színtjét megemelték, nem gondoskodtak a gyalogjárda rendbehozásáról. A téglákat felszedték ugyan, de helyette nem raktak le semmit. így száraz időben csak bukdácsolnak az erre járók, ha pedig esik az eső, bokáig érő sárban topognak. Ha ezt nem akarják, fel kell menniük az úttestre, ami viszont veszélyei megoldás, különösen gyermekkocsit toló mamáknak. Levélíróink kérik, hozzák rendbe az elhanyagolt járdát, lehetőleg még az esős idő beállta előtt. Táblát kérnek Baumgartner Márton (Debreceni u. J3.) olvasónk arról irt, hogy a Rónu utcában rossz helyre tették ki a zsákutcát jelző táblákat. A Debreceni utcát ugyanis — a közművesítés miatt — teljes hosszában lezárták, ezért áthaladni sem lehet rajta. A Róna utcába behajtó járművek vezetői — véleménye szerint — már csak az utcák kereszteződésében veszik észre, hogy zsákutcába jutottak. Levélírónk úgy gondolja, hogy ha a Róna utca mindkét végére Jelzőtáblákat tennének, elkerülhetőek lennének ezek a kellemetlenségek. Kéri az illetékeseket, fontolják meg javaslatát, s ha jónak látják, úgy alkalmazzák. Nem váltották vissza az üveget Néhány hónappal ezelőtt vásárolt üdítőitalt az Annakúti csemegeboltban Almásy Endr.e (Szt. István tér 15.) olvasónk. Most, miután visszavitte az üres üvegeket, nem váltották vissza azokat mondván, régóta nem árulnak mér ilyen üdítőt a boftban, Levélírónk nincs egyedül panaszával — örök vita ez az eladók, s vásárlók között, amelyet Jó lenne végre megnyugtatóan és előírás szerint megoldani. Válaszol az illetékes A szeptember 11-i Postaládánkban „Rossz minőségű kenyér" címmel örűögh Károly röszkei bolt•zetö panaszát korfll. ik. Erre választ dr. KulL^ár Ferenctől, a Megyei álelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet igazgató-helyettesétől kaptunk. A panaszt — mint írja — megvizsgálták, s megállapították, ogy a Csongrád megyei Süiipari Vállalat mórahalmi zeméből szeptember 4-tól -ig szállított 590 kilónyi feérkenyér minősége nem felelt meg a szabvány követelményeinek — méghozzá a kis térfogat, valamint a sűiü „belzet" miatt, A mórahalmi üzem ellen ezért szabálysértési feljelentést tettek, ugyanakkor megállapították, hogy a hibát okozó technológiai problémákat a vállalat megszüntette. Hasonló vélemény csendül ki abból a válaszlevélből Is, amelyet Lúgos Ferenc, a Csongrád megyei Sütőipari Vállalat üzemvezetője küldött szerkesztőségünkbe, ö megjegyzi még, hogy a röszkei boltban ismét a megszokott, jó minőségű kenyér kapható. üzenetek K. A. (Palánk g.): írását közölni nem áll módunkban. Tóth Jenő (Hunyadi János sgt. 18.): Panaszával szíveskedjék felkeresni az I. kerületi hivatalt. időszerű kérdésnek tartják. Az iskolai fegyelem és légkör ugyanis az úttörőcsupat, a tanulók jogainak érvényesítésével egyenes arányban javul, és a nagyobb önállóság — tudatos pedagógiai irányítás mellett — fokozza a gyermekek felelősségérzetét. Néhány helyen azonban az úttörcsapat jogainak gyakorlását kizárólag a csapatvezetőre bízzák, s így a csapatvezetőség felelőssége, hatáskörének kialakítása elmarad a követelményektől. Az ülésen Nemes Péter, az országos elnökség titkára tájékoztatta a tanács tagjait az ifjúsági törvény alkalmazásának lehetőségeiről, az úttörőcsapatok rendszeres anyagi támogatásának tervezetéről, amelyet az állami Ifjúsági bizottság a közeljövőben terjeszt a Minisztertanács elé. (MTI) Szeptember 33—37. között rendezik meg Budapesten a II. nemzetközi szabadidő- és müvelődéskonferenclát, amelyen mintegy 180 hazai és külföldi szakember vesz részt. Nemcsak nálunk, világszerte egyik központi témája a szociológia szabadidő-kutatással foglalkozó ágának a művelődés ós a szabad idő kapcsolata. E kapcsolat jellegét, természetét, tartalmát és formáit kívánták meghatározni a tudósok a Nemzetközi Szociológiai Társaság lengyelországi ülésén, amelyről Fukász György számol be a szeptemberi Népmüvelésben. idő minél ésszerűbb felhasználására való folyamatos nevelés ls. 2. A kapcsolat: kölcsön viszony. A műveltségi szint hatással van a szabad Idó felhasználására : a magasabb műveltségűek ragaszkodnak szabad Idejükhöz, jobban hasznosítják, míg alacsonyabb műveltségi fokon kevésbé meggondoltan használják fel. Másrészt: a szabad idő nyújt lehetőséget a művelődésre. Hiba lenne azonban mesterségesen elkülöníteni a művelődést a munkától, hiszen munkahelyen, a munkafolyamatok közben is lehet műL velődni, másrészt pedig a munkaidő csökkentése nem eredményez automatikusan több szabad Időt, és nem kelti fel automatikusan a művelődés igényét. Társadalmi. fontos művelődéspolitikai feladat nemcsak a szabadidő-politika megtervezése, hanem a rendelkezésre álló Szeretni való festészet Zomborl László képel a Mednydnszky Teremben Hiába a sok fejtörés, csak az az elkoptatott hasonlat jut az ember eszébe, miközben Zombori Lászlónak, a budapesti Mednyánszky Teremben megrendezett kiállítását nézi, hogy mérföldkő. S megintcsak hiába a sok fejtörés, hogy egyetlen szóval jellemezze azt az utat, amely idáig elvezetett, nemigen pattan az írógép betűi alá más, minthogy folyamatos, töretlen. Közhelyek, De hát mikor mond az ember közhelyet? Ha valami na. gyón közelállóról szól: ha valami olyasmiről akar beszélni, amit a magáénak érez. Gondolom. Zomborj László pesti kiállításának megnyitóján jó páran gondolkodtak így. s azok közül, akik majd a Mednyánszky Terembe belépnek, ugyancsak sokukban tolul föl a képletes értelemben vett tulajdonosi érzés: Igen. ez mind az „enyém", igen. ez mind a „miénk". Zombori László festészete ugyanis nagyon szeretni való festészet. Az volt már a művész pályakezdésekor, amikor még egyértelműbben — így is mondhatjuk; könnyebben kiolvashatóan -. tűntek fel vásznain a fel. sővárosi emberek, házak; s Ugyancsak az maradt később is. amikor az egyszeri látvány mélyebb értelmű látó. mássá sűrűsödött. Amikor 1988-ban megren. dezte elsŐ önálló tárlatát a Horváth Mihály utcai képtárban, már e látomások sorakoztak a falakon, A gyer. inekkorl emlékképek felsej. lő darabjai merevedtek ki a barnás tónusú képeken: az öreg kapuk deszkáinak szét. fosztó erezete; a városszéli kubikgödrök mélysége^ mély üregei. Az átélt múltat együttérzéssel, de az expresz. szív feetésmódra jellemző határozottsággal örökítette meg. Valaki úgy mondta egyszer, hogy amit Zombori csinál, az a felnőtt fiú vissza, nézése, amolyan karakteres nosztalgia... Azt, hogy ennek a karakteres nosztalgiának újabb és újabb emlékképel örókítőd. tek meg — az egymást követő közös kiállítások rendre bizonyították. A szegedi Képcsarnokban 1972-ben tör, tént önálló bemutatkozása ugyancsak azt mutatta, hogy nemcsak változatlanul igényes, de termékeny is a műhely. Ez a mostani, budapesti tárlat, azonban igazi meglepetés! A meghatározó jegyek (a sötétes háttérből elővillanó tárgyak féllg-formái, a zaklatott képépítés) változatlanul felismerhetők, ám az újabb képek összbenyomása mégis más, A leginkább szembetűnő az, hogy a korábban meghatározó barnásvöröses tónus kékes-szürkévé változott, s e színváltás, sal együtt Zombori egész festészete „megemelkedett". Oldottabbá, meseszerűbbé vált, s amit eddig nosztalgiának éreztünk, arra már nyugodtan azt mondhatjuk; legenda. Újabb szférát hódított meg a művész, tovább jutott a lényeghoz közelítő általánosításban. Azzal, hogy még kevesebb a „közlés", az információ, még erősebb lett az érzelmi fütöttség, s olykor-olykor már olyan emóciókat vált ki, amilyenekre általában a zene képes. Legyen erre a példa a Fehér.té, Tényleg „zeng" ez a kép; úszik, emelkedik, sodra, fehérbe villanó habveté. se van. Pedig maga a „tárgy" — a szikes madárvárta —, nagyon is nyugodt; a művész temperáján zendült meg így... Aztán a Lebontott házak! Antik városrom emlékképé. nek tűnnek a háttérbe vesző Ivek, a ledőlt oszlopok — a mindez azért zeng és zenget így. mert nem Rómát vagy Pompejit Idézik a törött formák, de bizony az itt forgatott csákányok nyomalt ... Ennyi — úgy hisszük: jou gos — elismerés után egykét szót arról is. ami kissé még zavar. Az átírás teljességéről van szó, vagyis arról, hogy helyenként nem egyenlő mértékben általánosít. Ott van például a Túlsó part című képe. Az egész tábla egyetlen nagy vízió, mint a címe is Jelzi: egy vizes táj emlékképét mutatja. Aztán e nagyon „áttett" vidéken ott látunk egy „direkt" női alakot. Zavar. Legalábbis így zavar. Néhány más — alakos — képe ugyanilyen érzéseket kelt. Mindez persze keveset — és nem mindenki számára — von le az egész tárlat értékéből. Egy megjegyzés, ami kikívánkozott, i amit tudo. másul venni vagy nem venni—a művész kizárólagos joga. A művészé, aki egyenletes tempóban, folytonos munkával jutott el erre az állomásra, bizonyítva, hogy nem okvetlenül a híguláshoz. de bizony a megújuláshoz, az elmélyüléshez is vezethet a termékenység. Zombori László festészete nagyon szeretni való festó. szet — irtani fentebb. Biztos vagyok benne, hogy a kiállítása után még népe. sobb lesz híveinek eddig sem csekély számú tábora,,, Akácz László a harmadik legfontosabb napirend-meghatározó tényező, a szabad idós tevékenységek között a legfontosabb, jelentősége pedig tovább nő. A tömegkommunikációs eszközöknek — újság, rádió, tévé — a szabad időre és a napi tevékenységek rendjére gyakorolt hatását elemzi Tomka Miklós a Kortársban. Az utóbbi években megnőtt az az idő, amelyet az emberek rádióhallgatással, tévénézéssel töltenek. Ebből gyakran azt a következtetést vonják le, hogy a rádió, a tévé elvonja a közönséget a mozitól, színháztól, megakadályozza a társas kapcsolatokat, kiszorítja a könyvet. Az újabb adatok alapján azonban megállapítható, hogy a szabad Időből rádiózásra fordított Idő mennyisége csökkent (tíz év alatt a (elére); hiszen legtöbbet az utcán, munkahelyen, felkeléskor, étkezéskor rádiózunk, és a tévénézés is egyre gyakrabban társul más tevékenységekkel. Ugyanakkor az adásidő, az egyes műsorok időpontja, a műsorszerkezet fontos szerepet játszanak a napirend alakításában, hatásuk alól senki sem képes teljesen kivonni mngát. Hétköznapokon reggel és délben a felnőtt lakosság 20—25 százaléka hallgat rádiót A tévénézők tábora a délutáni műsorkezdéstől egyenletesen nő, számuk este fél nyolc körül pedig hirtelen felszökik. Egyes adások időpontja meghatározza a vasárnap dél („Jó ebédhez szól a nóta") és a hétköznap esték (Tévéhíradó) Időbeosztását. A tömegkommunikációs k eszközö használata az éjszakai pihenés és a kereső munka után 3. A munkásművelődésről, az újabban megszaporodott eszmecserék légköréről és a gyakorlat kérdéseiről írt cikket a Kritika legutóbbi számában László-BencsiJc Sándor. „Eszmecseréinken, vitáinkban, fórumainkon meglehetősen magunk vagyunk. Hiányzik felőle a bakák szava. Illetve olykor elhangzik, olvasható is belőlük valami, én azonban kevesellem. Roppant egyszerű, földhözragadt okból kevesellem: nélkülük nem megy..." — frja, és Iluh István segédmunkás verselnek bemutatásával bizonyítja: a kultúra szövetségesei pedig a munkások között is ott vannak. Csak mintha sokunk számára még mindig nagyon messziről, távolról szólnának ahhoz, hogy a munkásművelődés ügyében összekapcsolódhassanak az erőfeszítések. A gyári folyamatokhoz való közvetlenebb kapcsolódás, az emberküzelseg, a munkásközelség nélkül nem tud kibontakozni a munkásművelődés ügye, és ebben az értelmiség részvétele. A munkásközösségek megtalálásának egyik legfontosabb feltétele, hogy pedagógusok, művészek, tudósok, népművelők, valamint maguk a munkások között partneri viszony legyen, .. És ezen belül sem az a lényeges, hogy a vendég csillogjon, kápráztasson, hökkentsen és rettentsen, hanem, hogy a munkások szellemi világa bontakozhassak, erősödhessék," Ez, a „távolságok ügye" is változtatásra vár, mert hovatovább jobban akadályozza a munkásművelődés fejlődését, mint az egyes munkásrétegek sokat emlegetett passzivitása éa érdektelensége. S. E. fl Legfelsőbb Bíróság teljes ülése A Legfelsőbb Bíróság kedden dr. Szakács Ödönnek, a Legfelsőbb Bíróság elnökének elnökletévei teljes ülést tartott, amelyen a Legfelsőbb Bíróság tagjain kivül jelen volt dr. Katona Zoltán, a legfőbb ügyéaz első helyettese, és dr. Szilbereki Jenő igazságügyminiszter-helyettes. A teljes ülés a családjogi jogszabályoknak, a közelmúltban történt módosítására tekintettel két új Irányelvet állapított meg (a házassági bontóperekkel és a házassági vagyonjogi igények rendezésével kapcsolatban); egy irányelvet és több családjogi vonatkozású elvi döntést pedig módosított. Az említett irányelveket és elvi döntéseket a Magyar Közlönyben közzéteszik. (MTI) Leesett a szárító tetejéről A szentesi Termál Termelőszövetkezet berekháti üzemegységében a gabonaszárító tetejéről építés közben leesett Horváth László 27 éves segédmunkás, szentesi lakos, aki a kórházba szállítás után maghalt. A vizsgálatot munkavédelmi szakértők bevonásával megkezdték.