Délmagyarország, 1974. szeptember (64. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-17 / 217. szám

KEDD, 1974. SZEPTEMBER 17. 5 Két színházi este a bukarestiekkel Olvasó brigádok A szerződések példatá- munkázás. Kiderült, nem munkában, a hétköznapi róban bizonyára egye- csupán a rendelkezésre álló életben napról napra új dülálló, hogy üzemi könyv- idő mennyiségén múlik, ki, követelmények előtt állunk. mikor vesz könyvet a kezéAz olvasás rangja ezért több magánügynél. Ezért fontos, hogy a több jusson be. Ha hiányzik az igény, ha nem érezzük szükségét az olvasásnak, a több időt a könyvekre is. is a régi, megszokott életformánk keretei között töltjük el. Lehet-e magánügy, hogy munkája után ki, hogyan Különösen a munkásokból szerveződött brigádokban fölbecsülhetetlen jelentőségű, hogy csökkenjen a távolság a műhelyek és a tárak és brigádok kötnek megállapodást. A brigádok tagjai előbb-utóbb állandó olvasókká válnak. Felajánlásaik közül kétségtelenül ez a leghosszabb időre szóló. Nem titok, hogy szembetűnő ellentmondás van a világszínvonalú magyar Vannak, akik annak tartkönyvkiadás és a könyvek ják; pedig a társadalomnak ^ TklnthetT"senki olvasottsága közötti Ne- js köze van hozzá. Szamta hány esztendeje a Magyar ian gazdasági, jövedelem- . . ... könvvtárra vo_ írók Szövetsége által meg- politikai, szociális intéz- °^kozó .orok^ Eüenkez?hirdetett Olvasó Nepert kedés hat éle unkre, me- elismerés jár érte. mozgalom felhívása közölte lyeknek áttételesen az élet- Tisztelet íölismerésnek, a a lehangolo tényt: az ol- forma alakítasa is célja. A vasás az értelmiségiek és a munkaidő-csökkentés ezek munkások jelentős részénél közül szinte a legközvetlejobbára alkalmi időtöltés, nebbül fejezi ki a szocialis•••MMfeÉlHMMMMHMkHtt gazdálkodik^ az idejével? könyvtárak között. A munkások műveltsége: közügy. Ezért nem tekintheti senki formálisnak a vállalásoksomogyi Károlyné felvétele Jelenet a Chirlta naecsága című komédiából Lés préeíeux, azaz kényeskedők névvel illették a francia társasági szalonok választékosnál is választékosabb stílussal hivalkodó nyelvtisztogatóit, akiknek buzgó hívei odáig jutottak, hogy egymást sem értették. Mollére fricskázta őket ellenállhatatlan humorral. A kényeskedőkre kellett gondolni önkéntelenül is Chirita udvartartása láttán, nem csupán azért, mert a puccos naccságáéknál sikk egy francia nevelő, hanem mert nagyon árulkodó figurák mozognak Alecsandri színpadán. Félszemmel Párizsra kacsintgatnak, másik szemük meg csipás a vidéki portól, s mivel a képesség szolidabb a vágynál, beérik a jászvásári levegő „hazai Párizsával". A kérők, szelíd vidéki bojárok, sem tehetnek egyebet, ha rövid látszatra is, följebb hazudják magukat a társadalmi ranglétrán. A létrafokokra hímzett rangkórságra, mint az emberek időtlen gyermekbetegségére épített Tudor Musatescu átdolgozása is Alecsandri múlt századi komédiájából — így lehetett ma is friss, életszagú, vidám a játék, mellyel a Bukaresti Nemzeti Színház szombat este bemutatkozott Szegeden. Az előadás nyelvezetét eredetiben csak kevesen élvezhették, o karakter, a játék stílusa viszont szembeszökően, tisztán tárulkozott fel. Radu Boruzescu mozgékony és praktikus díszletel, Miruna Boruzescunak a népviseletből merítő jelmezei jó szolgálatot tettek Horea Popescu elsöprő lendületű, rengeteg mozgást igénylő és a szerepekben nem titkolt öniróniát is elrejtő rendezésének. Draga Olteanu hordóidomokkal és kereplőnyelvvel megáldott Chiritája köré népszínműves bőséggel sereglett föl a korabeli társadalom, kétbalkezes szolgálótól a kormányzóig szinte valamennyi fontos, jellegzetes és épületes figurájával. Lehet fölbecsülni, mi minden fér az olló két szára közé, amit két este nyitottak szélesre a bukarestiek. Vasárnap ugyanis merőben más színházat játszottak. A mai amerikai dráma eredeti tehetségű szerzőjének, Edward Albeenek 1982-ben írt, világszerte föltűnést keltett darabját, a Nem félünk a farkastólt. A dráma engem sokban emlékeztet Ravel Bolerójára, vagy a színpadnál maradva Csehovra. A látszólagos cselekménytelenség felszíni tükre alait kifeszülő belső cselekvések rendkívüli szívóssággal kibogozott hálójára, mely könyörtelenül bekeríti-bevonja hőseit, s mint a római cirkuszarénákban neivel tudja le- vagy föltranszponálni — nem értik el Albee szándékát. Együttérzően bújnak szerepeikbe. A földre került gladiátoroknak, rendező, Michel Fagadau, vi nincs belőle menekvés. szont titkon ügyel rá, hogy A közönség két kitűnő sze- a családi harmónia és karrier rep találkozását ünnepelte fölényével érkező fiatalabb két kitűnő színésszel. „A szá- pár, Honey és Nick távozánalom a sajnált személyt le- sakor utánuk küldje el részalacsonyító érzelem. Az vétét a néző, mert belőlük együttérzés nem lealacsonyí- az a fölismerés (a fölismetó — hirdette Albee a darab- rés kimondása?) hiányzott, járói. — Engem nem érde- amely nélkül nehéz teljes és kel a szánalom, engem az őszinte életet élni. együttérzés érdekel." Radu * Beligan, ez a sugárzó intel- A Bukaresti Nemzeti Szfn. lektusú, hihetetlen belső erő- ház társulata, három budavei játszó színész és Marcela pesti és két szegedi föllépés Rusu, aki a színpadon föl- után. tegnap délelőtt hazagerjesztett nagy feszültségű utazott Szegeden két nagy* , „ szerű eloadas emléket hagyaramkört mindig a nő, az t^k asszony, a házastárs ösztö- Nikolényi István Nem tartunk ott, hogy a könyv állandó társ, barát legyen minden családban. A munkaidő csökkentése, a több szabad idő sem sokat változtatott a helyzeten. Erről is hivatalos adatok tanúskodnak. Két nagyüzemben, Csepelen és a győri Vagon- és Gépgyárban szociológiai vizsgálat mutatta ki, hogy a több szabad idő sem növelte számottevően az olvasási kedvet. A könyveket — szinte minden korcsoportban és ta társadalom elveit, okosan fölhasznált szabad idő hozzásegíti az embereket, hogy összhangba kerüljenek környezetükkel, örömet leljenek munkájukban, áttekintsék munkájuk értelmét. Az érdeklődő, tanuló, olvasó, a világ dolgait rendszerbe foglaló emberek saját kisebb és nagyobb közösségük ügyeit is felelősebben tudják alakítani. Az ismeretszerzés, a megszerzett tudás folyamatos gyarapítása felfoglalkozási ágban — jóval tétele, hogy a dolgozók megelőzi a televíziónézés, a mint munkavállalók, és álkertművelés, férfiaknál a lampolgárok megfelelően barkácsolás, nőknél a kézi- tudjanak élni jogaikkal. A szándéknak, amely a munkások életformájának részévé kívánja tenni az olvasást, s kötelezettséget is vállal érte. A brigádok olyan légkört akarnak kialakítani, hogy a meccs és a televízióműsor mellett könyvekről is beszélgessenek. Megkeresik és megtalálják a módját, hogy az is könyvet vegyen a kezébe, aki eddig csak az újságot lapozta át. Egymás érdeklődését ismerve ajánlanak kedvcsináló olvasmányt a könyvbarátok társaiknak. A szerződések nyomán idővel az üzemi könyvtárakat saját házikönyvtárukként használják, otthonosan mozognak polcai között. V. E. KIÁLLÍTÁSI Spittaltól Kecskemétig A szegedi Bartók kórus sikere — Amerikai tapasztalatok A szegedi Bartók Béla Kó- — Mit tart az együttének- túra elterjesztését szeretnénk Falra hányt rajzok Ezzel a sokat sejtető, (ön)- alelnöke, a Magyar Nemzet ironikus címmel rendezte főszerkesztője, meg első, gyűjteményes kiál- Kaján Tibor kiállításóra lítását Kaján Tibor karika- érdekes plakát invitál. A rejturista Szegeden, a Móra Fe- télyes mosolyó Kaján—Mona renc Múzeum képtárában. A Lisa. már előlegezi a tárlat tárlatot vasárnap délben nyi- Jf ^kaCisuStának totta meg Pethő Tibor, a legjellemzőbb sajátosságait. Magyar Újságíró Szövetség Nem csupán könnyed kacagást, felszínes élményt ígér kal.ik.„)l]ri,tf... ez a kiállítás. Sokkalta in- Kai lKatunsta • kább elmélyülésre, önvizskésztet. NÁPLO elérni. Nyári, másfél hónapos egyesült államokbeli utam is ezt a célt szolgálta. Wellesley-ben és Chautauqua-ban tanítottam szolfézst és karvezetést, az ottani Kodály rus az ausztriai Spittalban lés alapvető feltételeinek? megrendezett XI. nemzetkö- — Egy kórus soha nem atzi kórusverseny népdal-kate- tói jó, hogy a tagjai egyénigóriájában harmadik, műdal- leg milyen tehetségesek. Muversenyén pedig első helye- zikalitásra persze szükség zést ért el. A kórus az el- van, hiszen enélkül a betanímúlt években több nagy sí- tó munkája az idomításra Intézet vendégeként. A több kerü hangversenyt adott hasonlítana, de az úgyneve- tagú magyar pedagógusSzegeden, nevüket ismeri a zett nagy hangok megnehezí- küldöttség azt próbálta bizokórusmuzsika minden barát- tik az együtthangzás megte- nyítani a tanfolyam hallgaja, a nemzetközi elismerés és remtését, az együttessé for- tóinak, hogy a magyar zenesikersorozat mégis meglepe- málódás akadályai lehetnek, oktatásnak tulajdonképpen tés volt. Vezetőjükkel, Roz- — Az elmúlt héten újra nincs is különösebb titka. A gonyi Évával a kórus eddigi megkezdődtek a kóruspró- módszer elsajátítható, átülmunkájáról és terveikről be- bók. Milyen tervei vannak? tethető más nemzet zeneviszélgettünk. — Először a gondokat em- lágába. — A törzsgárda már öt líteném. Kilencen váltak meg éve énekel együtt, korábban az együttestől, mert befejezKardos Pál vezetésével, aki ték tanulmányaikat, vagy álnekem is tanárom volt, s én lást változtattak. Többségük magam is sokat köszönhetek négy-öt éve énekelt, kiválá- , suTc^ neki. Mivel négy évvel ez- suk nagy veszteség, 'új tago- ^^fTualános iskol^ls g?m előtt a kórus részt vett a kat szívesen látunk, de csak zar*f', altala™f. Í®2°Í ® spittali versenyen, az idei aki önként jön. Nálunk nincs ^ecskeméfen Az meghívást már mint ismerő- felvételi vizsga, csak próba- £öm amlt érz^k ^vv « sok kaptuk. idő. Az új kórustag egy idő °JS!"™rlJZ. - Milyen volt a verseny után úgyis megérzi, való-e ko/fv^^le^etek s^: invonala? kórusba, el tudja-e érni v*f^Iwwí®1MI' — Hazajövetele után, szeptember elsejétől fontos megbízást kapott. — A jövőre negyedszázaszínvonala? ívuiuaua, <ri tuuja-c ronBiSsal tarkított Naev a — Nincsenek versenyta- együttesünk szakmai szintjét, -a pasztalataim, nem mondha- meg tudja-e találni az embe- aUSnak ?ki^vermekeket nl" tom, hogy gyenge vagy erős ri közösséget. Terveink tehát vei különösen Tkkor ha nagy múltú, híres iskolában volt a mezőny. De a meg- attól függnek, hogyan módohallgatott kórusok mind- sul a kórus összetétele, mer- „ . . egyike jól felkészült, igényes refelé kell mozdítanunk ed- a „ar^mérhető közkórusmunka alapján kapott digi mércénket. ™ "lenül csak s^óra érik be meghívást. A népdal-kategó- - A magyar zeneoktatás őtlmslrilnnf igazgatói ria szoros versenyét mutat- eredményeinek híre elterjedt £:.fnn® ja a díjazott kórusok közötti az egész világon. minimális pontkülönbség, a - Mert nem csinálunk be- fu°™ mon ' műdalversenyben ugyanak- lőle nemzeti titkot. Kodály édesapam szokta monkor teljesen széthúzódott a Zoltán zenepedagógiai mun- aam" "na egy ev e lervezel mezőny. Volt néhány megle- kásságának megismertetése, petés. A legutóbbi győztes az úgynevezett Kodály-mód— vess krumplit, ha öt évre — ültess szőlőt, ha ötven évpeit-s. n itfíuujuui sjuti" m ugjucvc/.cu n.uuap-iuuu- „—» bécsi kórus például a hato- szer tapasztalatainak átadá- re neveij emDeri. dik helyre szorult vissza. sa révén a magyar zenekulPálfy Katalin nemcsak azért, mert rajzaival gyakeálatra késztet Tönreneő ran találkozunk a Magyar galatra Késztet. íoprengo Nemzet a Tükör és más ia. kMerű r3kacajra reménytef- ha^ain- ÜJságír6i -81' MHJSSSTSH kat- akinek eszköze a szatíra, tó művész ^Uozofíkus ^Ucat, |z ^ ^^ minden ötlete, rajzi leiemé- . ; b ü s rajzalnak e nye szilárd világnézetéből ] alapvető pilléré{ az újért Sdó Síinél Tnoliti lelkesedő művész friss szelletorlodó gondjaiból, apoliti- fogékonysága, ironikusszatirikus humora fűszerezi. SSK? LtJSiti?Grafikai világában nem tűr kf , W ontoJhh leJieflTm sallangokat, kliséket, felesleki a legfontosabb, leg jellem- motívumokat, de még zőbb motívumokat. Egy-egy g f k ó nélk'üli vonalat r ^ SerSai ass? zsss-jsk trsa^iti kiemelésének, a sűrítésnek egyedi szintjén mindig álta- érheti m<Wját, vibráló ötlelános igazsagokat keresnek, '"""-1 • mindig mindannyiunkat érintő dolgokról mondanak ítéletet. A karikatúra borotvaéles fegyverét a legnemesebb célok szolgálatába állítja nagy- ión.ra1zokban, de személyes 5s»bsasr« ^-ssa^tsrc teinek egyéni előadását. Nemcsak napjain^ aprócseprő problémáira, a korunkat foglalkoztató nagy gondokra ismerhetünk rá a Kalen (gondoljunk csak a leve gőszennyeződés feldolgozó sorozatára). Kaján Tibor „publicisztikai inkre és gyarlóságainkra is. Így válunk mi mindannyian proDieman Ka-án internacionaiista karikatúráinak szereplőivé. Tandi Lajos Szeptember 17—29: Duna—Tisza közi napok Kedden, ma kezdődik s két hétig tart Bács-Kiskun megyében a Duna—Tisza közi napok rendezvénysorozata. Elsősorban a megye mezőgazdasági és iparj fejlődését mutatják be. valamennyi nagyobb településen kiállításokon és előadásokban, de minden napra jut valami érdekes esemény is. Kecskeméten például a hét közepén vitaminparádé, cukrászati verseny és borkéstoló lesz. A város éttermeiben, több ezer vendég véleménye alapján díjazzák a legízletesebb ételeket, s a legudvariasabb. legszebben terítő felszolgálókat is. A hét végén szinte, minden nagyobb községben és településen szüreti mulatságokat, bálokat rendeznek.