Délmagyarország, 1974. szeptember (64. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-15 / 216. szám

4 VASÁRNAP, 1974. SZEPTEMBER IS. Tanévnyitó ünnepség a tudományegyetemen Somogyi Károlyné felvétele Az arany-, gyémánt- és vasdiplomások az ünnepségen A József Attila Tudomány­egyetemen is megkezdődött az 1974—75-ös tanév. Az év­nyitó ünnepséget tegnap, szombaton délelőtt tartották meg az egyetem központi épületének aulájában. A Himnusz elhangzása rtán dr. Fodor Géza rektor üdvözölte az ünnepség részt­vevőit, köztük dr. Ágoston Józsefet, a megyei, dr. Varga Dezsőt, a városi pártbizott­ság titkárát, Hantos Mihályt, a megyei, Prágai Tibort, a városi tanács elnökhelyette­sét, Miklós Imrét, az Okta­tásügyi Minisztérium osztály­vezető-helyettesét, valamint a tömegszervezetek, a társin­tézmények képviselőit, az egyetem oktatóit és hallga­tóit. Az egyetem rektora ünnepi beszédében azokról a feladatokról szólt, amelyek az új tanévben várnak az intézmény vezetőire, oktatói­ra és hallgatóira. Kifejtette, hogy az utóbbi években vég­bement hatalmas tudomá­nyos és technikai fejlődés, a társadalom igényei megkö­vetelik, hogy az egyetem olyan hallgatókat bocsásson ki, akik képesek feladataik önálló ellátására és az állan­dó önképzésre. Az elmúlt tanévben zárult le az az öt­éves periódus, amelyben az oktatás új kereteiben és céljai szerint folyt az egye­temi munka. A felsőoktatás láípzési rendje azonban ez­után sem lesz lezárt, a tár­sadalmi igények a hagyomá­nyos formai és tartalmi ke­retek rugalmassá tételét kö­vetélik meg. Az új tanévben összesen 3 ezer 591 hallgató kezdi meg a munkát, közöttük 509-en vannak az elsőévesek, 104­en a jogi, 118-an a bölcsész és 287-en a természettudo­mányi kar új hallgatói. Há­romszáznegyvenketten van­nak az esti és a levelező ta­gozat hallgatói. Dr. Fodor Géza üdvözölte az egyetem új polgárait, jó munkát és szép eredményeket kívánt nekik, valamennyi oktató­nak, hallgatónak, majd meg­nyitotta az 1974—75-ös tan­évet. A tanévnyitó ünnepségen adta át a rektor az arany-, gyémánt- és vasdiplomákat azoknak, akik 50, 60, illetve 65 évvel ezelőtt a szegedi egyetemen szerezték meg diplomájukat. Az idén ösz­szesen 13-an kaptak kitünte­tést: dr. György Ernő (Bu­dapest), dr. Kun Ferenc (Sepsiszentgyörgy), dr. Bu­day Sándor, dr. Steiner Leó, dr. Dombrády Dolcli Sándor, dr. Csillag Károly, dr. Ho­dinszky Géza (Budapest), dr. Mates József (Gárdony), dr. Várady Brenner Lajos, dr. Bihari Gyula, dr. Csenge­ry Erzsébet (Budapest), dr. Morvay Ferenc (Debrecen) és dr. Rák Kálmán (Szeged), közülük nyolcan jelentek meg az ünnepségen, hogy dr. Fodor Géza rektortól átve­gyék a diplomát. A tudományegyetem tan­évnyitó ünnepsége a rektor zárószavaival és az Interna­cionálé eléneklésével fejező­dött be. Évzáró" műszak VI a Kpssuth-bányában „Évzáró" műszakot tartott szombaton az Állami-díjas Lovai István szocialista bri­gádja a komlói Kossuth-bá­nyában. A XI. pártkongresz­szus és a felszabadulás év­fordulója tiszteletére kezde­ményezett munkaversenyben sorozatosan elért kiváló tel­jesítményükkel szeptember 14-ig kihajtották az egész esztendőre szóló, 1280 méter hosszú vágatot, amely egy 100 000 tonna szénvagyonú fejtéshez nyitott utat. Ezen a tömegtermelő munkahelyen a Szocialista Munka Hőse címet viselő Nagy Dezső — ugyancsak országos hírű — fejtési csapata dolgozik ok­tóbertől. Lovaiék az ő szá­mukra biztosítottak folya­matos munkát. Egymás után ez már a ti­zedik esztendő, amikor Lo­vai István csapata elsőként fejezi be éves tervét a Me­cseki Szénbányáknál. Holnap: Változások a buszközlekedésben Társadalmi érdek és a személyiség M arx szerint az ember lényege — te­hát a személyiség lényege is — a mindenkori társadalmi viszonyok összessége. Ezért fontos tisztázni, hogy je­lenleg e viszonyok közül melyeket kell kü­lönösen fontosnak tekintenünk a személyi­ség fejlődése szempontjából, melyeket kell erősítenünk, hogy korszerű eszközökkel se­gíthessük elő a személyiségek és ezáltal egész társadalmunk fejlődését. Társadalmi viszonyok az érdekviszonyok is, és meghatározó szerepet játszanak az emberi személyiség alakulásában. Mégis, a közfelfogás az érdekviszonyokat gyak­ran nem sorolja a személyiség lényegét alkotó és alakító viszonyok közé, vagy pe­dig a gazdasági érdekekre, azokon belül is az elosztási érdekre szűkíti le. Ráadásul az ekként felfogott érdekviszonyokat egye­nesen a szocialista személyiségfejlődés el­len ható tényezőnek tartják. Az ilyen egy­oldalú szemlélet különösen tarthatatlan ma, amikor a személyiség sokoldalú fej­lesztése a cél. A párt mindennapos gyakorlatában minduntalan hangsúlyozza az anyagi és erkölcsi érdekeltség egységének fontossá­gát a dolgozók mozgósításában, egyúttal tehát a személyiségfejlődésben is. A X. kongresszus előtt fogalmazódott meg ez a gondolat: egyre inkább jellemző dolog ná­lunk, hogy az embereket a gazdasági, poli­tikai és erkölcsi érdekek szerves egység­ben mozgósítják cselekvésre. Más szóval: az emberek tetteit kiváltó, motiváló ténye­zők között egyre inkább megtalálható mind a gazdasági, mind a politikai, mind az erkölcsi érdek. Alig vitatható, hogy ez a tény a személyiségek sokoldalúbbá vá­lásának irányába mutat, s ezért érdemes és szükséges tudatosan munkálkodni en­nek a tendenciának az erősítésén. Az érdek és az érdekek fajtái a legszo­rosabban összefüggenek az emberi szük­ségletek fajtáival. Szükségletei nemcsak az embernek vannak, hanem minden élő­lénynek. Az ember azonban két nagyobb lényeges pontban különbözik minden más szükséglettel bíró lénytől. Mindenekelőtt abban, hogy szükségletei történelmi ter­mékek, vagyis a termelőfolyamatban, a társadalmi fejlődés menetében folytonosan változnak, bővülnek, gazdagodnak. Má­sodszor abban, hogy ezek a szükségletek csak kellően tudatosulva, vagyis érdekké válva képesek az embert tettre sarkallni. Az érdek ugyanis nem más, mint tudato­sult szükséglet. Mindkét mozzanatnak nagy a jelentősége mind magának az ér­deknek, mind a személyiségfejlődés tör­vényszerűségeinek a megértése szempont­jából. Az elsőnek azért, mert arra figyel­meztet, hogy a különböző történelmi kor­szakok emberének a lényegét különböző társadalmi viszonyok, köztük különböző érdekviszonyok határozzák meg, hiszen korszakonként más-más szükségletek al­kotják az érdekek alapját. Ma már pél­dául történelmileg túlhaladottá váló szük­séglettípus a termelőeszközök magántu­lajdona, vagy az életet megszépítő illúziók iránti szükséglet, amely hosszú időn át el­sősorban a vallási szükségletben öltött formát. Noha egyik sem tűnt el maradék­talanul még nálunk sem, immár nem dön­tő, meghatározó tényezők a szocialista tár­sadalom emberének életében. A második említett tényezőből pedig pz a következtetés adódik, hogy az embereket nem lehet azonos célok megvalósítására mozgósítani pusztán azonos szükségleteik alapján, hanem tudatositani, azaz érdekké kell formálni e szükségleteket. Ezt céloz­za részint a nevelőmunka, így a propa­ganda, részint pedig a feltételek olyan tu­datos alakítása a párt és minden vezető intézmény részéről, hogy ez a tudatosulás végbemenjen, másként szólva, hogy vala­mely ügyben érdekeltté váljanak a dolgo­zók. A tudatosodás viszont egyéni, szemé­lyes dolog, illetőleg kisebb-nagyobb társa­dalmi csoportok, kollektívák lehetősége. Ebből az a fontos tanulság következik, hogy az érdek, természetét tekintve, min­dig társadalmi, hiszen mind a szükséglet, mind a tudat színvonala történelmi, társa­dalmi termék, megjelenését tekintve vi­szont mindig személyes, illetve csoport­jellegű. Egyéni érdek és társadalmi érdek tehát nem külön érdekfajták, hanem egy­azon dolog két oldala. A feladat ezért olyan feltételek teremtése, hogy a sze­mélyek és csoportok tetteit kiváltó, azokat meghatározó érdek társadalmi jellege mi­nél erőteljesebben jusson kifejezésre. A szükségletek, egyúttal tehát az érde­kek sokfélék. A legelemibb, a legmélyebb mindenkor jelenlevő emberi szükséglet a természet javainak emberi fogyasztásra, illetve használatra alkalmassá tétele, rövi­den a termelési szükséglet. Ez a szükséglet azonban újabb szükségletet szül, nevezete­sen a termelőerők feletti rendelkezés szükségletét, illetve ennek tudatosult vál­tozatát; a tulajdonosi érdeket. A rendelke­zés minősége, formája a termelőerők szín­vonalától függ: magántulajdon formájú, ha történelmileg az a szükségszerű, vagy tár­sadalmi tulajdon formájú, ha az szükség­szerű. Az elemi szükséglet jobb kielégíté­sének igénye megteremteni ezenkívül a kor színvonalán megvalósítható munka­megosztás szükségletét, s e három szük­séglettípustól függően elégíthető ki a ne­gyedik szükséglettípus, az elosztási szük­séglet. E négy szükséglettipus tudatosulva négy érdektípussá válik, s gazdasági ér­dekként együttesen válnak az embereket mozgósító társadalmi tényezővé. Az eloszlási érdek tehát nem az egyet­len, s nem is a legmélyebb síkja a gaz­dasági érdeknek, hiszen azt a másik há­rom határozza meg. Nem engedhető meg tehát az elosztási érdek öncélú kezelése: akkor érvényesül ennek is a társadalmi jellege, akkor lesz valóban korszerű, ha az alapját képező többi gazdasági érdek maximális érvényesítését szolgálja. Más­ként kifejezve: akkor segíti elő igazán a társadalmi fejlődést, s egyúttal a szemé­lyiség és a csoportok fejlődését az elosz­tás adott módja és mértéke, ha ennek ösztönző hatása nyomán gyarapodnak a társadalom termelőerői, erősödik a társa­dalmi tulajdon. A gazdasági érdekek megvalósulásának azonban vannak egyéb, általános társadal­mi feltételei is. A gazdasági szükségletek az osztálytársadalmakban újabb szükségle­tekét teremtenek, a hatalom szükségletét. Ez tudatosult alakjában a politikai érde­ket, jelenti, s ugyanúgy mozgósít, az azonos érdekűeket ugyanúgy egy irányba tereli, ugyanúgy szabályozza cselekvésüket mint a gazdasági érdekek. A párt az érdekek eme szabályozó jellegére építve alkot tár­sadalmi tervet, programot, számítva az azonos érdekűek egységes és hatékony cselekvésére, s megteremtve ennek az egy­ségnek az egyéb feltételeit is. S mindezen érdekek egysége, társadal­mi természete az egyét), a személyi­ség számára az erkölcsi szükséglet, erkölcsi érdek formájában ölt kézzelfog­ható, átélhető formát. Ez azonban csak megjelenése az előbbieknek. A személyiség fejlődésében, nevelésében akkor hatékony az erkölcsi mozzanat, ha benne a többi szükséglet és érdek valóban megtestesül. Öncélú moralizálássá lesz az erkölcsi ne­velés, ha nem az érdekek gazdag skálájára épül. Az említettek mellett az emberek életé­ben mind fontosabb szerepet játszanak az esztétikai, eszmei és egyéb szükségletek is. Ezért mind a társadalmi haladás, mind a személyiség valódi korszerűségének kö­vetelményei csak akkor érvényesülnek igazán, ha az érdekviszonyoknak ezt a gazdagságát figyelembe vesszük, és cse­lekvésünket tudatosan erre építjük. M. I. Tarján nyolcadik üteme házainak építése miatt hol­nap, hétfő hajnalban lezár­ják a Retek utca József Attila sugárút és Szamos ut­ca közötti szakaszát. Ezért ettől az időponttól változás lesz néhány tarjáni autó­buszjárat közlekedésében. A 10-es vonal járatai a Belváros felé haladva a Sza­mos utcából, a 327-es épület­nél, balra fordulnak, majd a Retek utcán, a Szilléri su­gárúton és a Római körúton haladva jutnak el a József Attila sugárútra. Visszafelé ugyanezen az útvonalon köz­lekednek. Megállni a vízto­ronynál, a 312-es és 326-os épületek előtt, a Szent György térnél, innen pedig tovább a másik végállomásig, az eddig is használt helye­ken fognak. Tehát nem áll­nak meg a Szilléri sugárúton és a Római körúton. A 11/Y jelzésű buszok ugyancsak az előbbi kerülö­úton érik el a József Attila sugárút és a Nagykörút ke reszteződését. Ezek a jára­tok megállnak a Szilléri su­gárúti megállóhelyeken is. A 12/R vonal forgalmát szintén a Szilléri sugárút felé tere­lik. Megállni a 326-os épü­let előtt fognak a buszok, valamint az eddig is érintett helyeken. A Petőfitelepről érkező 20­as buszok a Csillag térnél a Szilléri sugárútra fordulnak, s a Római körúton át jutnak a József Attila sugárútra. Nem érintik tehát a Retek utcai megállókat. Végül a 43­as vonal járatai a tarjáni végállomástól indulva, az SZTK Rendelőintézet mellett nem balra, hanem jobbra fordulnak, s a Budapesti körútról a József Attila su­gárútra jutnak. A 620-as épület előtt új megállóhelyet építettek. Fel­és leszállni tehát itt és a textilipari szakközépiskola előtt, valamint a Rózsa ut­cánál lehet majd. E vonalra a Volán új menetrendet adott ki; itt a hétköznap esti forgalom változik az eddigi­ekhez képest. Tarjánból 17 óra 55 perctől negyed tízig közlekednek a buszok, 20 percenként. Ezenkívül há­romnegyed tízkor, negyed 11-kor, valamint háromne­gyed 11-kor indulnak járatok. 1 Budapesten szombaton be. tudományos tanácskozás zá­A Bajcsy-Zsilinszky utcából ) fejezte munkáját a Nemzet- róeseményeként megtartot­hattól kilencig indulnak bu- : közi Büntetőjogi Társaság ták a fennállásának 50. év­szok húszpercenként, ezután j XI. kongresszusa. A hatna- fordulóját ünneplő nemzet­pedig félóránként, 11 óráig. I pos programmal rendezett kö2i tudományos egyesület Büntetőjogászok világkongresszusa Elutazót! a szovjet iüegeuíoroataii delegáció A. V. Rjabinyinnak, a Szov. ból az idegenforgalmi kül­jetunió Minisztertanácsa döttség. Itteni tartózkodása mellett működő idegenforgal. , _ ... ,. . , ...... mi főigazgatóság vezetője el_ során megallapodast k<>tott a ső helyettesének vezetésével magyar—szovjet idegeníor­szombaton elutazott hazánk- galom további fejlesztéséről. tisztújító közgyűlését. A Nemzetközi Büntetőjogi Tár. saság elnöke ismét Pierre Bouzat professzor a rennes-i egyetem tiszteletbeli dékán­ja lett. Főtitkár: M. Cherif Bassiouni, chicagói egyetemi tanár, öt jogtudós tölt be ezután a Nemzetközi Bünte­tőjogi Társaságban fótitkár­helyettesi tisztet, köztük dr. Viski László c. egyetemi ta­nár, az MTA Állam- és Jog­tudományi Intézetének tudo. mányos osztályvezetője. Víkendezők a Balatonnál A Balatonnál, ahol még több tízezerre tehető az ál­landó vendégek száma is, szombaton, a nyárias időjá­rás hatására, ismét megélén­kült a víkendforgalom. A tó­hoz vezető utakon időnként a főszezonra emlékeztet a forgalom: helyenként kilo­méteres autókaravánok tor­lódtak össze. A hazai ví­kendezők ezrein kívül töme­gesen futottak be a nyaraló­telepekre a külföldi turisták gépjárművei. A tónál tartóz­kodók közül sokan meghosz­szabbították balatoni prog­ramjukat. l

Next

/
Oldalképek
Tartalom