Délmagyarország, 1974. szeptember (64. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-15 / 216. szám

4 VASÁRNAP, 1974. SZEPTEMBER IS. Tanévnyitó ünnepség a tudományegyetemen Somogyi Károlyné felvétele Az arany-, gyémánt- és vasdiplomások az ünnepségen A József Attila Tudományegyetemen is megkezdődött az 1974—75-ös tanév. Az évnyitó ünnepséget tegnap, szombaton délelőtt tartották meg az egyetem központi épületének aulájában. A Himnusz elhangzása rtán dr. Fodor Géza rektor üdvözölte az ünnepség résztvevőit, köztük dr. Ágoston Józsefet, a megyei, dr. Varga Dezsőt, a városi pártbizottság titkárát, Hantos Mihályt, a megyei, Prágai Tibort, a városi tanács elnökhelyettesét, Miklós Imrét, az Oktatásügyi Minisztérium osztályvezető-helyettesét, valamint a tömegszervezetek, a társintézmények képviselőit, az egyetem oktatóit és hallgatóit. Az egyetem rektora ünnepi beszédében azokról a feladatokról szólt, amelyek az új tanévben várnak az intézmény vezetőire, oktatóira és hallgatóira. Kifejtette, hogy az utóbbi években végbement hatalmas tudományos és technikai fejlődés, a társadalom igényei megkövetelik, hogy az egyetem olyan hallgatókat bocsásson ki, akik képesek feladataik önálló ellátására és az állandó önképzésre. Az elmúlt tanévben zárult le az az ötéves periódus, amelyben az oktatás új kereteiben és céljai szerint folyt az egyetemi munka. A felsőoktatás láípzési rendje azonban ezután sem lesz lezárt, a társadalmi igények a hagyományos formai és tartalmi keretek rugalmassá tételét követélik meg. Az új tanévben összesen 3 ezer 591 hallgató kezdi meg a munkát, közöttük 509-en vannak az elsőévesek, 104en a jogi, 118-an a bölcsész és 287-en a természettudományi kar új hallgatói. Háromszáznegyvenketten vannak az esti és a levelező tagozat hallgatói. Dr. Fodor Géza üdvözölte az egyetem új polgárait, jó munkát és szép eredményeket kívánt nekik, valamennyi oktatónak, hallgatónak, majd megnyitotta az 1974—75-ös tanévet. A tanévnyitó ünnepségen adta át a rektor az arany-, gyémánt- és vasdiplomákat azoknak, akik 50, 60, illetve 65 évvel ezelőtt a szegedi egyetemen szerezték meg diplomájukat. Az idén öszszesen 13-an kaptak kitüntetést: dr. György Ernő (Budapest), dr. Kun Ferenc (Sepsiszentgyörgy), dr. Buday Sándor, dr. Steiner Leó, dr. Dombrády Dolcli Sándor, dr. Csillag Károly, dr. Hodinszky Géza (Budapest), dr. Mates József (Gárdony), dr. Várady Brenner Lajos, dr. Bihari Gyula, dr. Csengery Erzsébet (Budapest), dr. Morvay Ferenc (Debrecen) és dr. Rák Kálmán (Szeged), közülük nyolcan jelentek meg az ünnepségen, hogy dr. Fodor Géza rektortól átvegyék a diplomát. A tudományegyetem tanévnyitó ünnepsége a rektor zárószavaival és az Internacionálé eléneklésével fejeződött be. Évzáró" műszak VI a Kpssuth-bányában „Évzáró" műszakot tartott szombaton az Állami-díjas Lovai István szocialista brigádja a komlói Kossuth-bányában. A XI. pártkongreszszus és a felszabadulás évfordulója tiszteletére kezdeményezett munkaversenyben sorozatosan elért kiváló teljesítményükkel szeptember 14-ig kihajtották az egész esztendőre szóló, 1280 méter hosszú vágatot, amely egy 100 000 tonna szénvagyonú fejtéshez nyitott utat. Ezen a tömegtermelő munkahelyen a Szocialista Munka Hőse címet viselő Nagy Dezső — ugyancsak országos hírű — fejtési csapata dolgozik októbertől. Lovaiék az ő számukra biztosítottak folyamatos munkát. Egymás után ez már a tizedik esztendő, amikor Lovai István csapata elsőként fejezi be éves tervét a Mecseki Szénbányáknál. Holnap: Változások a buszközlekedésben Társadalmi érdek és a személyiség M

arx szerint az ember lényege — tehát a személyiség lényege is — a mindenkori társadalmi viszonyok összessége. Ezért fontos tisztázni, hogy jelenleg e viszonyok közül melyeket kell különösen fontosnak tekintenünk a személyiség fejlődése szempontjából, melyeket kell erősítenünk, hogy korszerű eszközökkel segíthessük elő a személyiségek és ezáltal egész társadalmunk fejlődését. Társadalmi viszonyok az érdekviszonyok is, és meghatározó szerepet játszanak az emberi személyiség alakulásában. Mégis, a közfelfogás az érdekviszonyokat gyakran nem sorolja a személyiség lényegét alkotó és alakító viszonyok közé, vagy pedig a gazdasági érdekekre, azokon belül is az elosztási érdekre szűkíti le. Ráadásul az ekként felfogott érdekviszonyokat egyenesen a szocialista személyiségfejlődés ellen ható tényezőnek tartják. Az ilyen egyoldalú szemlélet különösen tarthatatlan ma, amikor a személyiség sokoldalú fejlesztése a cél. A párt mindennapos gyakorlatában minduntalan hangsúlyozza az anyagi és erkölcsi érdekeltség egységének fontosságát a dolgozók mozgósításában, egyúttal tehát a személyiségfejlődésben is. A X. kongresszus előtt fogalmazódott meg ez a gondolat: egyre inkább jellemző dolog nálunk, hogy az embereket a gazdasági, politikai és erkölcsi érdekek szerves egységben mozgósítják cselekvésre. Más szóval: az emberek tetteit kiváltó, motiváló tényezők között egyre inkább megtalálható mind a gazdasági, mind a politikai, mind az erkölcsi érdek. Alig vitatható, hogy ez a tény a személyiségek sokoldalúbbá válásának irányába mutat, s ezért érdemes és szükséges tudatosan munkálkodni ennek a tendenciának az erősítésén. Az érdek és az érdekek fajtái a legszorosabban összefüggenek az emberi szükségletek fajtáival. Szükségletei nemcsak az embernek vannak, hanem minden élőlénynek. Az ember azonban két nagyobb lényeges pontban különbözik minden más szükséglettel bíró lénytől. Mindenekelőtt abban, hogy szükségletei történelmi termékek, vagyis a termelőfolyamatban, a társadalmi fejlődés menetében folytonosan változnak, bővülnek, gazdagodnak. Másodszor abban, hogy ezek a szükségletek csak kellően tudatosulva, vagyis érdekké válva képesek az embert tettre sarkallni. Az érdek ugyanis nem más, mint tudatosult szükséglet. Mindkét mozzanatnak nagy a jelentősége mind magának az érdeknek, mind a személyiségfejlődés törvényszerűségeinek a megértése szempontjából. Az elsőnek azért, mert arra figyelmeztet, hogy a különböző történelmi korszakok emberének a lényegét különböző társadalmi viszonyok, köztük különböző érdekviszonyok határozzák meg, hiszen korszakonként más-más szükségletek alkotják az érdekek alapját. Ma már például történelmileg túlhaladottá váló szükséglettípus a termelőeszközök magántulajdona, vagy az életet megszépítő illúziók iránti szükséglet, amely hosszú időn át elsősorban a vallási szükségletben öltött formát. Noha egyik sem tűnt el maradéktalanul még nálunk sem, immár nem döntő, meghatározó tényezők a szocialista társadalom emberének életében. A második említett tényezőből pedig pz a következtetés adódik, hogy az embereket nem lehet azonos célok megvalósítására mozgósítani pusztán azonos szükségleteik alapján, hanem tudatositani, azaz érdekké kell formálni e szükségleteket. Ezt célozza részint a nevelőmunka, így a propaganda, részint pedig a feltételek olyan tudatos alakítása a párt és minden vezető intézmény részéről, hogy ez a tudatosulás végbemenjen, másként szólva, hogy valamely ügyben érdekeltté váljanak a dolgozók. A tudatosodás viszont egyéni, személyes dolog, illetőleg kisebb-nagyobb társadalmi csoportok, kollektívák lehetősége. Ebből az a fontos tanulság következik, hogy az érdek, természetét tekintve, mindig társadalmi, hiszen mind a szükséglet, mind a tudat színvonala történelmi, társadalmi termék, megjelenését tekintve viszont mindig személyes, illetve csoportjellegű. Egyéni érdek és társadalmi érdek tehát nem külön érdekfajták, hanem egyazon dolog két oldala. A feladat ezért olyan feltételek teremtése, hogy a személyek és csoportok tetteit kiváltó, azokat meghatározó érdek társadalmi jellege minél erőteljesebben jusson kifejezésre. A szükségletek, egyúttal tehát az érdekek sokfélék. A legelemibb, a legmélyebb mindenkor jelenlevő emberi szükséglet a természet javainak emberi fogyasztásra, illetve használatra alkalmassá tétele, röviden a termelési szükséglet. Ez a szükséglet azonban újabb szükségletet szül, nevezetesen a termelőerők feletti rendelkezés szükségletét, illetve ennek tudatosult változatát; a tulajdonosi érdeket. A rendelkezés minősége, formája a termelőerők színvonalától függ: magántulajdon formájú, ha történelmileg az a szükségszerű, vagy társadalmi tulajdon formájú, ha az szükségszerű. Az elemi szükséglet jobb kielégítésének igénye megteremteni ezenkívül a kor színvonalán megvalósítható munkamegosztás szükségletét, s e három szükséglettípustól függően elégíthető ki a negyedik szükséglettípus, az elosztási szükséglet. E négy szükséglettipus tudatosulva négy érdektípussá válik, s gazdasági érdekként együttesen válnak az embereket mozgósító társadalmi tényezővé. Az eloszlási érdek tehát nem az egyetlen, s nem is a legmélyebb síkja a gazdasági érdeknek, hiszen azt a másik három határozza meg. Nem engedhető meg tehát az elosztási érdek öncélú kezelése: akkor érvényesül ennek is a társadalmi jellege, akkor lesz valóban korszerű, ha az alapját képező többi gazdasági érdek maximális érvényesítését szolgálja. Másként kifejezve: akkor segíti elő igazán a társadalmi fejlődést, s egyúttal a személyiség és a csoportok fejlődését az elosztás adott módja és mértéke, ha ennek ösztönző hatása nyomán gyarapodnak a társadalom termelőerői, erősödik a társadalmi tulajdon. A gazdasági érdekek megvalósulásának azonban vannak egyéb, általános társadalmi feltételei is. A gazdasági szükségletek az osztálytársadalmakban újabb szükségletekét teremtenek, a hatalom szükségletét. Ez tudatosult alakjában a politikai érdeket, jelenti, s ugyanúgy mozgósít, az azonos érdekűeket ugyanúgy egy irányba tereli, ugyanúgy szabályozza cselekvésüket mint a gazdasági érdekek. A párt az érdekek eme szabályozó jellegére építve alkot társadalmi tervet, programot, számítva az azonos érdekűek egységes és hatékony cselekvésére, s megteremtve ennek az egységnek az egyéb feltételeit is. S

mindezen érdekek egysége, társadalmi természete az egyét), a személyiség számára az erkölcsi szükséglet, erkölcsi érdek formájában ölt kézzelfogható, átélhető formát. Ez azonban csak megjelenése az előbbieknek. A személyiség fejlődésében, nevelésében akkor hatékony az erkölcsi mozzanat, ha benne a többi szükséglet és érdek valóban megtestesül. Öncélú moralizálássá lesz az erkölcsi nevelés, ha nem az érdekek gazdag skálájára épül. Az említettek mellett az emberek életében mind fontosabb szerepet játszanak az esztétikai, eszmei és egyéb szükségletek is. Ezért mind a társadalmi haladás, mind a személyiség valódi korszerűségének követelményei csak akkor érvényesülnek igazán, ha az érdekviszonyoknak ezt a gazdagságát figyelembe vesszük, és cselekvésünket tudatosan erre építjük. M. I. Tarján nyolcadik üteme házainak építése miatt holnap, hétfő hajnalban lezárják a Retek utca József Attila sugárút és Szamos utca közötti szakaszát. Ezért ettől az időponttól változás lesz néhány tarjáni autóbuszjárat közlekedésében. A 10-es vonal járatai a Belváros felé haladva a Szamos utcából, a 327-es épületnél, balra fordulnak, majd a Retek utcán, a Szilléri sugárúton és a Római körúton haladva jutnak el a József Attila sugárútra. Visszafelé ugyanezen az útvonalon közlekednek. Megállni a víztoronynál, a 312-es és 326-os épületek előtt, a Szent György térnél, innen pedig tovább a másik végállomásig, az eddig is használt helyeken fognak. Tehát nem állnak meg a Szilléri sugárúton és a Római körúton. A 11/Y jelzésű buszok ugyancsak az előbbi kerülöúton érik el a József Attila sugárút és a Nagykörút ke reszteződését. Ezek a járatok megállnak a Szilléri sugárúti megállóhelyeken is. A 12/R vonal forgalmát szintén a Szilléri sugárút felé terelik. Megállni a 326-os épület előtt fognak a buszok, valamint az eddig is érintett helyeken. A Petőfitelepről érkező 20as buszok a Csillag térnél a Szilléri sugárútra fordulnak, s a Római körúton át jutnak a József Attila sugárútra. Nem érintik tehát a Retek utcai megállókat. Végül a 43as vonal járatai a tarjáni végállomástól indulva, az SZTK Rendelőintézet mellett nem balra, hanem jobbra fordulnak, s a Budapesti körútról a József Attila sugárútra jutnak. A 620-as épület előtt új megállóhelyet építettek. Felés leszállni tehát itt és a textilipari szakközépiskola előtt, valamint a Rózsa utcánál lehet majd. E vonalra a Volán új menetrendet adott ki; itt a hétköznap esti forgalom változik az eddigiekhez képest. Tarjánból 17 óra 55 perctől negyed tízig közlekednek a buszok, 20 percenként. Ezenkívül háromnegyed tízkor, negyed 11-kor, valamint háromnegyed 11-kor indulnak járatok. 1 Budapesten szombaton be. tudományos tanácskozás záA Bajcsy-Zsilinszky utcából ) fejezte munkáját a Nemzet- róeseményeként megtartothattól kilencig indulnak bu- : közi Büntetőjogi Társaság ták a fennállásának 50. évszok húszpercenként, ezután j XI. kongresszusa. A hatna- fordulóját ünneplő nemzetpedig félóránként, 11 óráig. I pos programmal rendezett kö2i tudományos egyesület Büntetőjogászok világkongresszusa Elutazót! a szovjet iüegeuíoroataii delegáció A. V. Rjabinyinnak, a Szov. ból az idegenforgalmi küljetunió Minisztertanácsa döttség. Itteni tartózkodása mellett működő idegenforgal. , _ ... ,. . , ...... mi főigazgatóság vezetője el_ során megallapodast k<>tott a ső helyettesének vezetésével magyar—szovjet idegeníorszombaton elutazott hazánk- galom további fejlesztéséről. tisztújító közgyűlését. A Nemzetközi Büntetőjogi Tár. saság elnöke ismét Pierre Bouzat professzor a rennes-i egyetem tiszteletbeli dékánja lett. Főtitkár: M. Cherif Bassiouni, chicagói egyetemi tanár, öt jogtudós tölt be ezután a Nemzetközi Büntetőjogi Társaságban fótitkárhelyettesi tisztet, köztük dr. Viski László c. egyetemi tanár, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének tudo. mányos osztályvezetője. Víkendezők a Balatonnál A Balatonnál, ahol még több tízezerre tehető az állandó vendégek száma is, szombaton, a nyárias időjárás hatására, ismét megélénkült a víkendforgalom. A tóhoz vezető utakon időnként a főszezonra emlékeztet a forgalom: helyenként kilométeres autókaravánok torlódtak össze. A hazai víkendezők ezrein kívül tömegesen futottak be a nyaralótelepekre a külföldi turisták gépjárművei. A tónál tartózkodók közül sokan meghoszszabbították balatoni programjukat. l